Funkcionális anatómia III.

362 Pages·2015·12.94 MB·Hungarian

Funkcionális anatómia III.

Szentágothai, János
Réthelyi, Miklós
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia III.

írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós
Publication date 2006-09-01
Szerzői jog © 2006-09-01 Miklós, Réthelyi
Kivonat
Ez a tankönyv kísérlet az orvostudományok alapját képező morfológiai ismeretanyagnak konzekvensen
alkalmazott funkciós szemléletben való egybeolvasztására.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom

1. 8. Fejezet. Az idegrendszer és az érzékszervek .............................................................................. 1
1. 8.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS ........................................................................................ 1
2. 8.2. AZ IDEGRENDSZER FEJLŐDÉSÉNEK KEZDETE .................................................. 4
2.1. A velőcső korai tagozódásai ..................................................................................... 4
2.2. A velőcső falában lejátszódó szövetdifferenciálódási folyamatok ........................... 9
3. 8.3. KÖZPONTI IDEGRENDSZER (SYSTEMA NERVOSUM CENTRALE) ................ 13
3.1. Gerincvelő (medulla spinalis) ................................................................................. 13
3.1.1. A gerincvelő anatómiai leírása ................................................................... 13
3.1.2. A gerincvelő erei ........................................................................................ 17
3.1.3. A gerincvelő burkai .................................................................................... 17
3.1.4. A gerincvelő mikroszkópos szerkezete ...................................................... 18
3.1.5. A gerincvelő neuronjainak elhelyezkedése ................................................ 19
3.1.6. Gerincvelői reflexívek ................................................................................ 20
3.1.7. A gerincvelő felszálló pályái (8/17. ábra) .................................................. 30
3.1.8. A gerincvelő érző (szenzoros) működése ................................................... 32
3.1.9. A gerincvelő leszálló pályái (8/17. ábra) .................................................... 33
3.1.10. A gerincvelő motoros működése .............................................................. 35
3.1.11. A gerincvelő fejlődési rendellenességei ................................................... 37
3.2. Az agytörzs ............................................................................................................. 38
3.2.1. Az agytörzs felszíni anatómiája ................................................................. 38
3.2.2. Az agytörzs vérellátása .............................................................................. 41
3.2.3. Az agytörzs belső szerkezete ...................................................................... 45
3.2.4. Agytörzsi reflexközpontok és reflexívek ................................................... 69
3.2.5. Az agytörzs pályarendszerei ...................................................................... 76
3.3. Kisagy (cerebellum) ............................................................................................... 81
3.3.1. A kisagy vérellátása ................................................................................... 82
3.3.2. A kisagykéreg mikroszkópos szerkezete, kapcsoló működései és integratív
egységei ................................................................................................................ 82
3.3.3. Kisagypályák .............................................................................................. 88
3.3.4. Működési következtetések ......................................................................... 90
3.3.5. A kisagy fejlődése ...................................................................................... 90
3.4. Köztiagy ................................................................................................................. 91
3.4.1. III. agykamra (ventriculus tertius) .............................................................. 92
3.4.2. A köztiagy vérellátása ................................................................................ 92
3.4.3. A köztiagy belső szerkezete ....................................................................... 92
3.4.4. A thalamus topográfiai és szerkezeti felépítése (8/43. ábra) ...................... 93
3.4.5. Funkciós megjegyzések ............................................................................. 94
3.4.6. A hypothalamus topográfiai és szerkezeti felépítése .................................. 95
3.4.7. A hypothalamus afferens és efferens összeköttetései ................................. 96
3.4.8. A köztiagy fejlődése ................................................................................. 101
3.5. Nagyagy vagy agyféltekék (cerebrum, hemispheriumok) .................................... 101
3.5.1. A nagyagy fejlődése ................................................................................. 101
3.5.2. A féltekék felszíni rajzolata ...................................................................... 105
3.5.3. Szaglóagy ................................................................................................. 106
3.5.4. Törzsdúcok ............................................................................................... 106
3.5.5. A nagyagy fehérállományú összeköttetései ............................................. 107
3.5.6. Oldalkamra ............................................................................................... 110
3.5.7. A nagyagy arteriái és venái ...................................................................... 113
3.5.8. A nagyagy mikroszkópos szerkezete ....................................................... 114
3.6. A központi idegrendszer pályarendszerei ............................................................. 126
3.6.1. Érző pályarendszerek ............................................................................... 126
3.6.2. Mozgató pályarendszerek ......................................................................... 132
3.6.3. A limbicus rendszer .................................................................................. 136
3.7. Neuropeptidek a központi idegrendszerben .......................................................... 139
3.8. A fájdalom neuroanatómiai alapjai ....................................................................... 140
3.9. Az agyvelő burkai ................................................................................................. 141
iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia III.
3.9.1. Kemény agyhártya ................................................................................... 142
3.9.2. Lágy agyhártyák (arachnoidea és pia mater; leptomeninx) ...................... 145
3.9.3. Cisternae subarachnoideales .................................................................... 145
3.9.4. Agy-gerincvelői folyadék ......................................................................... 146
3.9.5. A vér–agy, a vér–liquor és a liquor–agy terek határfelületeinek szerkezete 147
4. 8.4. A KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER ............................................................................ 149
4.1. A környéki idegrendszer fejlődése ....................................................................... 149
4.2. Agyidegek ............................................................................................................. 154
4.2.1. Nervus oculomotorius (III.) ..................................................................... 154
4.2.2. Nervus trochlearis (IV.) ........................................................................... 155
4.2.3. Nervus trigeminus (V.) ............................................................................. 155
4.2.4. Nervus abducens (VI.) ............................................................................. 159
4.2.5. Nervus facialis (VII.) ............................................................................... 159
4.2.6. Nervus glossopharyngeus (IX.) ................................................................ 161
4.2.7. Nervus vagus (X.) .................................................................................... 162
4.2.8. Nervus accessorius (XI.) .......................................................................... 164
4.2.9. Nervus hypoglossus (XII.) ....................................................................... 164
4.2.10. Az agyidegek fejlődése .......................................................................... 165
4.3. Gerincvelői idegek ................................................................................................ 166
4.3.1. A gerincvelői idegek dorsalis ágai (rami dorsales nervorum spinalium) . 166
4.3.2. A gerincvelői idegek ventralis ágai (rami ventrales nervorum spinalium) 166
4.4. A vegetatív idegrendszer ...................................................................................... 174
4.4.1. A vegetatív idegrendszer központi része .................................................. 174
4.4.2. A vegetatív idegrendszer peripheriás része .............................................. 175
5. 8.5. AZ ÉRZÉKSZERVEK ÉS IDEGPÁLYÁIK ............................................................. 187
5.1. Szaglószerv (organum olfactus) ........................................................................... 187
5.2. Ízlelőszerv ............................................................................................................. 192
5.3. Látószerv .............................................................................................................. 192
5.3.1. Szemgolyó ................................................................................................ 193
5.3.2. Látóideg ................................................................................................... 207
5.3.3. A pupilla fényreflexíve (8/83. ábra) ......................................................... 211
5.3.4. A szem járulékos készülékei (organa oculi occessoria) ........................... 213
5.3.5. A szem védőberendezése, szemhéjak ....................................................... 217
5.3.6. A látószerv fejlődése ................................................................................ 219
5.4. Halló- és egyensúlyozószerv ................................................................................ 222
5.4.1. Külső fül ................................................................................................... 222
5.4.2. Középfül ................................................................................................... 223
5.4.3. Belső fül ................................................................................................... 226
5.4.4. A vestibularis idegvégszervek szöveti szerkezete .................................... 229
5.4.5. A halló érzékszerv szöveti szerkezete ...................................................... 232
5.5. Bőr ........................................................................................................................ 241
5.5.1. Bőr ............................................................................................................ 241
5.5.2. A bőr mirigyei (glandulae cutis) .............................................................. 247
5.5.3. Haj és szőrzet ........................................................................................... 249
5.5.4. Körmök .................................................................................................... 252
5.5.5. Emlő ......................................................................................................... 252
5.5.6. A bőr és származékainak fejlődése .......................................................... 254
2. 9. fejezet. Tájanatómiai összefoglalás ........................................................................................ 256
1. 9.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS .................................................................................... 256
2. 9.2. A FEJ TÁJÉKAI (REGIONES CAPITIS) ................................................................. 256
2.1. A fejtető lágyrészborítása ..................................................................................... 256
2.2. A koponyatető belső felszíne ................................................................................ 258
2.3. A koponyaalap belső felszíne (9/3. ábra) .............................................................. 260
2.4. Regio frontalis ...................................................................................................... 262
2.5. Regio temporalis ................................................................................................... 263
2.6. Fossa infratemporalis et pterygopalatina .............................................................. 263
2.6.1. Fossa infratemporalis ............................................................................... 263
2.6.2. Fossa pterygopalatina ............................................................................... 264
2.7. Regio facialis ........................................................................................................ 265
2.7.1. Regio infraorbitalis et buccalis ................................................................. 265
iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia III.
2.7.2. Regio parotideomasseterica ..................................................................... 266
2.7.3. Regio orbitalis .......................................................................................... 267
2.7.4. Regio nasalis ............................................................................................ 269
2.7.5. Regio oralis et mentalis ............................................................................ 270
2.8. Cavitas oris et regio rami mandibulae .................................................................. 270
2.8.1. Cavitas oris ............................................................................................... 270
2.8.2. Vestibulum oris ........................................................................................ 270
2.8.3. Cavitas oris propria .................................................................................. 271
2.8.4. Regio rami mandibulae (9/5. ábra) ........................................................... 271
2.8.5. Regio sublingualis (9/6. ábra) .................................................................. 273
2.8.6. Regio tonsillaris ....................................................................................... 274
3. 9.3. A NYAK TÁJÉKAI (REGIONES CERVICALES) 9/7. ábra ................................... 274
3.1. Regio cervicalis anterior ....................................................................................... 274
3.1.1. Regio submandibularis ............................................................................. 274
3.1.2. Trigonum caroticum (Regio carotica) ...................................................... 277
3.1.3. Regio colli mediana (nem hivatalos név) ................................................. 278
3.2. Regio cervicalis lateralis ....................................................................................... 279
3.2.1. Fossa supraclavicularis major (trigonum omotrapezoideum) .................. 279
3.2.2. Trigonum omoclaviculare ........................................................................ 279
3.2.3. Fossa scalenotrachealis ............................................................................ 280
3.3. Regio nuchae (Regio cervicalis posterior) ............................................................ 280
3.4. A garat (pharynx) topográfiája ............................................................................. 281
3.5. A gége (larynx) topográfiája ................................................................................. 282
4. 9.4. A TÖRZS TÁJANATÓMIÁJA ................................................................................. 283
4.1. A thorax felületes tájékai ...................................................................................... 283
4.1.1. Regio infraclavicularis ............................................................................. 283
4.1.2. Regio mammalis ...................................................................................... 284
4.1.3. Regio scapularis ....................................................................................... 285
4.1.4. Spatium intercostale ................................................................................. 285
4.2. Cavum thoracis ..................................................................................................... 288
4.2.1. Diaphragma .............................................................................................. 288
4.2.2. Pleura ....................................................................................................... 289
4.2.3. Cupula pleurae ......................................................................................... 290
4.2.4. Tüdő ......................................................................................................... 290
4.2.5. Mediastinum ............................................................................................. 292
4.3. A mellkas átmetszetei ........................................................................................... 296
4.4. A hasfal és felületes tájékai .................................................................................. 299
4.4.1. A hasfal szerkezete ................................................................................... 299
4.4.2. Cavum abdominis .................................................................................... 304
4.5. Medence ............................................................................................................... 312
4.5.1. A medence falai és az azon átlépő képletek ............................................. 312
4.5.2. A férfi medencei szervek ......................................................................... 313
4.5.3. A női medencei szervek ........................................................................... 316
4.5.4. Regio perinealis ........................................................................................ 318
4.5.5. Regio analis .............................................................................................. 318
4.5.6. Regio urogenitalis femina ........................................................................ 319
4.5.7. Regio urogenitalis masculina ................................................................... 321
4.6. Canalis vertebralis ................................................................................................ 324
5. 9.5. A FELSŐ VÉGTAG TÁJANATÓMIÁJA ................................................................ 324
5.1. A felső végtag tapintható képződményei .............................................................. 324
5.2. A felső végtag bőrbeidegzése ............................................................................... 324
5.3. A felső végtag collateralis keringése .................................................................... 324
5.4. A felső végtag venái ............................................................................................. 325
5.5. A felső végtag nyirokerei és regionalis nyirokcsomói .......................................... 325
5.6. Regio (s. fossa) axillaris ....................................................................................... 326
5.7. Regio deltoidea ..................................................................................................... 328
5.8. Regio brachii anterior ........................................................................................... 329
5.9. Regio brachii posterior ......................................................................................... 329
5.10. A felkar keresztmetszete ..................................................................................... 330
5.11. Regio cubiti anterior ........................................................................................... 331
v
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Funkcionális anatómia III.
5.12. Regio cubiti posterior ......................................................................................... 332
5.13. Regio antebrachii anterior ................................................................................... 332
5.14. Regio antebrachii posterior ................................................................................. 333
5.15. Az alkar keresztmetszete .................................................................................... 334
5.16. Regio carpi volaris .............................................................................................. 335
5.17. Regio carpi dorsalis ............................................................................................ 335
5.18. Palma manus ....................................................................................................... 336
5.19. Dorsum manus (és foveola radialis) ................................................................... 339
5.20. A felső végtag reflexei ........................................................................................ 339
6. 9.6. AZ ALSÓ VÉGTAG TÁJANATÓMIÁJA ................................................................ 339
6.1. Az alsó végtag tapintható képződményei ............................................................. 340
6.2. Az alsó végtag bőrbeidegzése ............................................................................... 340
6.3. Az alsó végtag collateralis keringése .................................................................... 340
6.4. Az alsó végtag venái ............................................................................................. 341
6.5. Az alsó végtag nyirokerei és regionalis nyirokcsomói ......................................... 341
6.6. Regio glutea .......................................................................................................... 341
6.7. Regio subinguinalis .............................................................................................. 342
6.8. Regio femoris anterior .......................................................................................... 344
6.9. Regio femoris posterior ........................................................................................ 345
6.10. A comb keresztmetszete ..................................................................................... 345
6.11. Regio genus anterior ........................................................................................... 346
6.12. Regio genus posterior (fossa poplitea) ................................................................ 347
6.13. Regio cruris anterior ........................................................................................... 348
6.14. Regio cruris posterior ......................................................................................... 349
6.15. A lábszár keresztmetszete ................................................................................... 349
6.16. Regio malleoli medialis ...................................................................................... 350
6.17. Regio malleoli lateralis ....................................................................................... 351
6.18. Planta pedis ......................................................................................................... 351
6.19. Dorsum pedis ...................................................................................................... 353
6.20. Az alsó végtag ínreflexei .................................................................................... 354
vi
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A táblázatok listája

1.1. 8/1. táblázat ................................................................................................................................ 62
1.2. ................................................................................................................................................. 156
1.3. ................................................................................................................................................. 157
1.4. ................................................................................................................................................. 157
1.5. ................................................................................................................................................. 160
1.6. ................................................................................................................................................. 162
1.7. 8/3. Táblázat. A feji parasympathicus rendszer összetevői ...................................................... 179
vii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - 8. Fejezet. Az idegrendszer
és az érzékszervek

1. 8.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Az állatvilág szinte minden lényének jellemző tulajdonsága, hogy a külvilágban uralkodó viszonyokról
információkat képes felvenni, ezeket specifikus szöveteiben fel tudja dolgozni, különböző jellegű információkat
egymással kapcsolatba hozni, és megfelelő, az állat létfenntartása szempontjából biológiailag célszerű
intézkedéseket (pl. testrész visszahúzása a veszélyeztetett területről; menekülés; támadás; táplálék felkeresése,
megragadása stb.) kidolgozni képes. E biológiai feladatra specifikusan differenciált szövet- és szervrendszer
szolgál: az idegrendszer és az érzékszervek. Az érzékszervek csupán a külvilágban lezajló fizikai vagy kémiai
változásokról információkat felvevő receptorok (lásd az idegszöveteknél) nagyobb koncentrációi. A receptorok
fizikai lényegük szerint ún. transzducerek, azaz olyan berendezések, amelyek valamilyen fizikai vagy kémiai
változást (inger) fiziológiai folyamattá, ingerületté képesek átalakítani. Általános elv, hogy az inger fizikai
energiatartalma és az általa keltett fiziológiai ingerület energiatartalma között nincs általános érvényű
összefüggés. Vannak receptorok (pl. a szem ideghártyájában), amelyek alkalmas körülmények közt egyetlen
energiakvantum (foton) hatásra több nagyságrenddel nagyobb energiát képviselő fiziológiai ingerületi
folyamatot képesek kelteni. Fordítva, sok receptort (pl. mechanoreceptorokat) csupán jelentékeny mechanikai
hatások hoznak ingerületbe, melyekhez képest az erről ínformációt hordozó idegi ingerületi hullám
energiatartalma jelentéktelen. Az inger csupán ún. trigger11 folyamat. (Félreértések elkerülésére megemlítjük,
hogy az inger erősségének jelzésére – információs szaknyelven „kódolásra” – a receptoroknak van eszközük. A
receptor által az időegységben termelt ingerületi hullámok száma a biológiai szempontból jelentős határok
között ugyanis jelzi az inger erősségét.) Az érzékszervek azonban nem kizárólag receptorokból állnak, hanem
bonyolult, nem idegi természetű ingerátalakító, ingerválogató, iránymeghatározó és védőberendezésekkel is
bírnak (elsősorban a látó- és hallószerv), ezért az egyes érzékszervek anatómiai ismertetésére külön nagyobb
fejezeteket kell szentelnünk. Jobb híján – fejlődéstani okokból –, és minthogy érzékszervként is fontos szerepet
visz, a bőrrel és származékaival is az érzékszervek közt foglalkozunk.
Az idegi organizáció filogenetikai tendenciái. Legalacsonyabb organizációs fokon (a coelenteratákban) a
neuronok lap szerint elterülő hálózatokat képeznek. Nagyon hamar (már alacsonyabb rendű férgekben is)
jelentkezik azonban a tendencia, hogy a neuronoknak legalább a sejttestei és a köztük levő kapcsolások speciális
szövettömörülésekbe (dúcokba = ganglia) gyűjtessenek össze. Természetesen a receptorok és az effectorok
továbbra is a test külső szöveteiben – a receptorok nagy része a testfelületen, az effectorok az izmokban és a
mirigyekben – maradnak. Hasonlóképpen a receptorokat a központokkal összekötő afferens idegrostok és a
központokat az effectorokkal összekötő efferens idegrostok a központokból ki kell hogy jöjjenek a peripheriára.
Az idegrendszer törzsfejlődésének tehát alapvető tendenciája:
1. A központok képzésére való törekvés (centralizáció). Ennek következtében az idegrendszer fejlődésében
korai lépésként jelentkezik az elkülönülés központi idegrendszerre (systema nervosum centrale), amely a
reflexívek központi kapcsolóberendezéseit tartalmazza, és peripheriás idegrendszerre (systema nervosum
periphericum), amely főleg afferens (érző) és efferens (motoros és secretoros) idegrostokból és/vagy receptor és
effector idegvégződésekből áll.
2. A legtöbb élőlény segmentalis (metameriás) felépítése folytán logikus, hogy mind a központok, mind a
peripheriás idegelemek, alkalmazkodva ehhez a szerkezeti elvhez, maguk is szelvényesen rendeződnek. Az
idegi organizáció további fontos tendenciája tehát a segmentatio. Az idegrendszer szelvényeződése a
gerinceseknek is alapvető szerkezeti elve.
3. A kezdetben csaknem egyenértékű központi idegszelvények közül már a férgekben egyenlőtlenségek
alakulnak ki. Az elülső testvéghez közeli idegszelvények nemcsak nagyobbakká válnak több szelvény
összeolvadása és az idegelemek szaporodása folytán, hanem működési túlsúlyba is kerülnek a hátsóbb
testszelvények idegközpontjai felett. Az idegrendszer filogenezisének ezt a tendenciáját cephalicus
dominantiának nevezik. Feltehetőleg azzal függ össze, hogy a filogenezis során a legspecializáltabb

11 Angol: (puska) ravasz(a). ti. a ravasz meghúzásához szükséges erő semmiféle kapcsolatban nincsen a lövedéket a puskacsőből kihajtó
robbanótöltet által képviselt erővel.
1
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
8. Fejezet. Az idegrendszer és az
érzékszervek
érzékszervek (hallás, látás és szaglás) az elülső testvégen koncentrálódnak, tehát a hozzájuk tartozó központi
idegszelvények szükségszerűen túlfejlődnek.
4. A cephalisatio azonban nem egyszerűen abból áll, hogy az előrébb levő központi idegrészek működési
túlsúlyba kerülnek a testtengely mentén hátrább levőkkel szemben, hanem abból is, hogy egy caudalisabb
központi szelvényhez tartozó működés teljesen áttevődik egy cranialisabb helyzetű központba. Ez a fejlődési
tendencia legélesebben a gerincesek törzsi fejlődéseiben mutatkozik meg, ahol a működéseknek ez a cranialis
irányú transzpozíciója fokozatosan odavezet, hogy a kezdetben úgyszólván csak a szaglás szolgálatában álló
agykéregbe helyeződnek át az eredetileg a középagyhoz kötött látási és részben még caudalisabb központokhoz
tartozó hallási mechanizmusok.
A reflexív anatómiai fogalma. A neuronok az idegszövetnek csupán elemi egységei, önmagukban is
funkcióképesek, ha ehhez mesterségesen megteremtjük a feltételeket. Természetes viszonyok között az
idegműködés alapvető elemi folyamata a reflex, és ennek anatómiai alapja: a reflexív (8/1. ábra).A reflexív
sémásan öt tagból álló láncra egyszerűsíthető:
1. érző végkészülék (receptor);
2. afferens szár;
3. központi kapcsolóberendezés;
4. efferens szár;
5. végrehajtó szerv (effector).
A reflexfolyamat létrejöttéhez általában szükséges egy érző végkészülék (receptor), amely valamely fizikai
vagy kémiai változás (inger) hatására ingerületi állapotot termel. Előfordul azonban az is, hogy egyes központi
neuronok közvetlenül érzékenyek pl. a közelükben levő capillarisokon átfolyó vér hidrogénion-
koncentrációjára, ozmotikus koncentrációjára, esetleg hormontartalmára stb. Ezek központi receptorok; ilyenkor
nem kell érző végkészülék, és a reflexeknek nincs is anatómiai értelemben afferens szára.

8/1. ábra. A reflexív elvi sémája
2
Created by XMLmind XSL-FO Converter.