Bevezete s az SAP vila ga ba: Mie rt ABAP? Készítette: Horváth Zsófia (HOZSAAI.ELTE) 2011 – 2012 – 2. félév 1952-ben készült el Neumann János tervei alapján az EDVAC nevet viselő számítógép, amely az első Neumann-elvek alapján épített gép volt. Innen kezdődik a programozási nyelvek története. Az évek során igen sok programozási nyelv alakult ki, amelyeket szemléletük és fontosabb jellemzőik alapján négy generációba soroltak.  1. generációs nyelvek: Gépi kód, Assembler  2. generációs nyelvek: FORTRAN, ALGOL, COBOL, BASIC  3. generációs nyelvek: PL/1, APL, PASCAL, MODULA 2, ADA, C-nyelv o objektumorientált nyelvek: SmallTalk, Eiffel, Turbo Pascal, Borland C++ o Specializált programozási nyelvek i. Rendszer- és fordítóprogramok fejlesztése: B, C, BCPL, Pascal ii. Formulakezelő nyelvek: FORMAC, REDUCE, MACSYMA iii. Szimbólum-feldolgozó nyelvek: PROLOG, CONVERT, LISP, SNOBOL, COGENT iv. Szimulációs nyelvek: SIMSCRIPT, SIMULA, GPSS v. Adatbázis-kezelő nyelvek vi. Kiterjeszthető programnyelvek: LOGO, FORTH  4. generációs nyelvek: XX. század második fele Az SAP szoftvercégnek a saját programozási nyelve az ABAP (angolul Advanced Business Application Programming, németül Allgemeiner Berichts-Aufbereitungs-Prozessor), melyet a 70-es évektől kezdve a cég folyamatosan bővít. Az első verziói (SAP R/1, SAP R/2 rendszerek) még assembly nyelven íródtak, majd megjelentek a COBOL-ban használatos parancsokhoz hasonló utasítások az ABAP/3. Végül 1983-ban megjelent az ABAP/4, amely már strukturált, procedurális programnyelvnek számít (egyfázisú programokkal). Nem sokkal később létrejött az ABAB Objects, amely már tényleges objektumorientált programozásra ad lehetőséget. Az ABAP-ra hatással volt az Objective-C, COBOL, SQL. Vajon az SAP miért nem a C++, a JAVA vagy az ADA nyelvvel kezdett el fejleszteni? Minden programnyelvnek megvan a maga sajátossága, ami csak az övé, csak ő tudja kihasználni az előnyeit… Miért kellett az SAP-nak megalkotnia egy „teljesen új” programozási nyelvet? Ha összehasonlítjuk pár nyelvekkel, rögtön kiderül, hogy nem csak a felsorolt három nyelv volt rá hatással, hanem azok is, amelyeknek az Assembler a „közös őse”. Hogy válaszolt tudjunk adni a kérdésre, hasonlítsuk össze az SAP nyelvét a fent említett nyelvekkel a következő szempontok szerint. A nyelv megszületése: Az ABAP első verziója körülbelül akkortájt jelent meg, mint az ADA vagy a C++, azaz a80-as években. Az objektumorientált verziója ABAP Objects pedig a JAVA-val egyidőben született meg a 90- es évek végén. Szintaxis: Ami számomra meglepő volt, ABAP-ban egy utasítássorozat végét egy ponttal (.) fejezzük ki, mely más nyelvekben ugyebár a pontosvessző. Ez olyan hatást keltett bennem, mintha egy mondatot olvasnék egy könyvből. Érthetően lezár egy szakaszt. Szekvenciák, avagy mit szabad: Mind az ADA, mind a C++ s még az ABAP-ban is van lehetőség arra, hogy egymás után soroljuk fel az azonos típusú változókat, nem kell külön-külön. ABAP szekvencia C++ szekvencia ADA (Pascal, Delphi) . ; ; . ; ; … … … . ; ; ekvivalens ezzel: , , , ,. , ; , ; Ha ADÁban a felsorolt verzióban értéket is megadunk, akkor az az összes adattagra fog vonatkozni, míg C++ban erre nincs lehetőség, ott csak a legutolsó elem kapja meg a megadott értéket. Ciklusok: Két féle ciklust különböztetünk meg, a számlálós és a feltételes ciklust. ABAP ciklusok C++ ciklusok ADA (Pascal, Delphi) ciklusok JAVA DO [ TIMES]. for (int i = 0, i<10, i++) for I in 1..10 loop mint a C++ban: { ; for (előkészítő szakasz, feltételes sz.; növekményes ENDDO. blokk>;} end loop; szakasz) {ciklusmag} WHILE . while (feltetel) while loop mint a C++ban és: {; ; do {ciklusmag} while (logikai kifejezés) ENDWHILE. } end loop; Elágazások: Ebből is kétféle verziót különböztetünk meg az if és case elágazást. Számomra az ABAP és ADA között egyszerre van hasonlóság és különbség is ebben. A hasonlóság valószínűleg a Fortran – Algol – Pascal egymás utániságából jön, a különbség pedig a case felépítésén. Meglep, hogy csak a Rubyban láttam eddig untill-es elágyazást, amely a normál if ellentéte lenne. ABAP elágazások: ADA elágazások if . case if (felt) then case i is when <érték1>. ; when => ; elseif . elsif when => ; when <érték2>. ; …. else. else when others => when others. ; ; endif. end if; end case; endcase. Ruby scriptnyelv C++ if elágazása: C++ case elágazása unless 1 < 2 if(feltétel) switch(c) { er = 1 utasítás; case 'i': else else case 'I': ; break; //break; nélkül utasítás; "átesne" a következő case-be is er = 2 default: cout << "I/i vagy N/n!\n"; break; //ez end } nem kötelező, ha semelyik sem igaz, ide ugrik Igazából, minden programnyelvben előfordulnak ezek az elágazások, kisebb-nagyobb különbségekkel. Kulcsszavak, kommentek Minden egyes nyelvben megvannak a lefoglalt szavak, melyeket nem tudunk (nem kéne) felüldefiniálnunk. Összeszedtem egy párat, melyek között átfedések is vannak: ABAP kulcs szavai: C++ ADA JAVA EXIT, CONTINUE, CHECK break, try – catch, default, abort, abstract, acces, break, , GOTO (nincs delete, enum, goto, accept, new, reverse, continue, ABAP/4-ben) inline,void, xor, namespace, subtype, protected, public, DATA , DEMAND, operator, protected, register, interface, untill, limited, protected, DATABASE, DELETE, DEFINE, signed, sizeof, static, switch – digits, declare, delay, @ , stb… ENDLOOP, EXPORT, stb… case, throw, stb… body, terminate, stb… ABAP kommentek jele: C++ kommentek jele: ADA (Pascal, Delphi) * a sor elején // vagy /* … */ -- Eljárások – alprogramok: Ég és föld a különbség ABAP, ADA, C++ eljárásai / alprogramjai között. Nem meglepő, hiszen ezt az SAP az adatbázis kezelés résznél használja. Viszont akkor egy SQR-SQL és ABAP közötti hasonlóság megfigyelhető. A mellékelt képen látszik is, ez a hasonló felépítés és elnevezés is. Milyen meglepő, hogy mindhárom megemlített nyelvben külön kezeljük ezeket az eljárásokat. ABAP Alprogram1: ABAP Alprogram2:külső form ADA Eljárás: C++ FORM PERFORM
[ …] programból>] is id [USING < form. param > …] [TABLES …] --deklarálások fü g [USING VALUES < form. param [USING < akt. param > …] begin g v > …] [CHANGING < akt param > …] … én [CHANGING < form param > …] [IT FOUND]. ye k [CHANGING VALUE < form. … param > …]. másik verzió: PERFORM () end; [IN PROGRAM ()] ENDFORM. [...] [IF FOUND]. Függvények a „kivételkezelés” is ADA függvények C++ függvények function void () { int () { bool () { return is // ; // < do sth> // --deklarációk; } } } begin end ; Kivételkezelés: Kivételkezelés a C++ban: try – catch Kivételkezelés az class exception { ADAban: raise public: Constraint_Error, exception () throw(); Program_Error, exception (const exception&) throw(); Storage_Error, exception& operator= (const exception&) throw(); Tasking_Error virtual ~exception() throw(); és „include-olni kell a virtual const char* what() const throw(); következőt:” } Ada.Exceptions (with & use) Nem meglepő, hogy az ABAP raise nagyon hasonlít az ADA verziójára, bizonyára a Pascal hatása miatt. Adattípusok: Adatok tulajdonságai, mely tényleg minden nyelvben azonosan megvannak és működnek: o Láthatóság: globális, lokális o Élettartam: statikus, temporális Azonban az ABAP-ban vannak különleges típusok, nemcsak a megszokott Integer és Bool értékek. ABAP-ban a szöveg típusa a karakter, míg más nyelvekben ez tényleg string-nek van elnevezve, de általában van lehetőség karakterláncként is reprezentálni a stringeket. Szerencsére, ma már szinte bármilyen típust képesek vagyunk létrehozni (az objektumelvűség miatt) és túl tudunk lépni a nyelvek, keretrendszerek által ránk szabott határokat. Objektumorientáltság ABAP és Objective-C Az objektumorientált programozást úgy lehet felvázolni, mint egy utat a gyors és hatékony programozáshoz. Alapeleme az osztály. Az osztályok létrehozásakor új adattípust hozunk létre, melyeket ugyanúgy használhatunk, mint más beépített adattípusokat. Emellett az osztálydefinícióban megadunk váltózókat, és a feladathoz kapcsolódó függvénykódot is. Az osztály nem más, mint tagváltozók és a tagfüggvények gyűjteménye. Az Objective-C nyelvre hatással volt maga a C és a Smalltalk. Befolyásolt nyelvei a Tom, Java, Objective-J, ABAP és egyéb C alapú nyelvek. Mikor megnéztem egy Objective C kódot, rögtön a Java és a C++ jutott először eszembe, hiába ered a szintaxisa a Smalltalkból. Számomra a C++ az a nyelv, amellyel régebb óta foglalkozok, mint bármely más, így mikor megláttam egy Objective C-ben megalkotott osztályt, elmosolyodtam, hiszen a két nyelv igencsak hasonlít egymásra ( a @ jelek, pedig az ember eszébe juttatják a Java-s jelölést). De akkor hogy kerül ide az ABAP? Úgy, hogyha megnézzük az Objective C és az ABAP-ban létrehozott osztályokat, megláthatjuk a hasonlóságokat. Mindkettő a saját szintaxisa és kulcsszavai szerint ugyanúgy implementálja a kívánt típust. A következő oldalon lévő két képen ez nagyon jól látszik. Hasonlóságok: Objective C-ben az osztály adattagjainak láthatóságának szabályozására a @public, @private, @protected és a @package direktívák adnak lehetőséget. ABAP-ban az első három használható. Az interfészekről: Objective C-ben az interfész deklarálja az osztály adattagjait, metódusait, és megnevezi az ősosztályát, az implementációban pedig definiáljuk a metódusokat, ezzel tulajdonképpen az osztályt. ABAP-ban ha egy osztály implementál egy, vagy több interfészt, akkor azok minden metódustörzsét meg kell adni. Interfészek között is lehetséges öröklődés. (Ez Java-s). 1. ABAP kód 1. Objective-C kód ABAP és COBOL Általánosan a COBOL-ról: Harmadik generációs programozási nyelv. Bár általános célú, mégis FORTRAN és a PL/I mellett elsősorban az üzleti, pénzügyi élet rendszereiben használatos. Megjelentek benne a strukturált programozás bizonyos vezérlő szerkezetei is. A nyelv tervezésénél kísérletet tettek a hordozhatóság, a portabilitás megteremtésére. 1959-ben deklarálták, első változata a COBOL 60 volt. Egy COBOL program 4 jól elkülöníthető részre, COBOL szóhasználattal Divisionre (Főrészre) oszlik:  1. Azonosítási főrész, (IDENTIFICATION DIVISION.)  2. Környezet leíró főrész, (ENVIRONMENT DIVISION.)  3. Adatleíró főrész, (DATA DIVISION.)  4. Eljárási főrész (PROCEDURE DIVISION.) Talán, ami hasonlít a bonyolultnak látszó, de mégis áttekinthető felépítés: A Cobolban a változóknak nincs típusa, van A Cobolban az adatok definíciójánál kell viszont egy maszkja (PIC), hogy milyen értékek megmondanunk az adat nyomtatási képét. Ezt tárolhatók benne. (ABAP-ban van a DATA szintén a PICTURE segítségével tehetjük meg. kulcsszó a változók deklarálásánál.) Szerkesztett adatmező csak output adatként A fontosabb elemek: szerepelhet. (Nincs ABAP-ban) Szerkesztőjelek:  A: az angol ABC betűi vagy a szóköz.  Z: Vezető nullák elnyomása.  B: szóköz.  B: Szóköz.  V: tizedespont helye az adaton belül (a  0: Nulla. tizedespont nem tárolódik).  ,: Vessző.  S: az adat előjeles  + vagy -: Plusz jel, ha az adat pozitív,  P: tizedespont helye az adaton kívül, és "P" mínuszjel, ha negatív. helyén 0-k állnak. Ezek a 0-k nem tárolódnak.  A vezető nullák helyén "*"-ot kérünk  X: alfanumerikus karakter. nyomtatni (a hamisítások elkerülése végett).  9 számjegy  .: A ténylegesen nyomtatott tizedespont A maszkban az ismétlődő karaktereket rövidíteni helye. lehet: XXXX helyett X(4) írható stb.  +,$ Egyéb jelek. Meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire eltérőek az elágazások a két nyelvben: COBOL if és case ABAP if és case COBOL (teljesen más, mint az ABAP-é) IF feltétel if . THEN utasítások1 ELSE utasítások2 elseif . END-IF. else. endif. case EVALUATE X when <érték1>. WHEN 1 THRU 12 utasítások1 when <érték2>. WHEN 13 utasítások2 WHEN OTHER utasítások3 when others. END-EVALUATE. endcase. COBOLban az egyetlen vezérlésátadó utasítás a GO TO, amit ugye az ABAP nem támogat. A Cobolban nincs hagyományos értelemben vett eljárás, viszont két címke közti kódrészletet meg lehet hívni úgy, mintha eljárás lenne. ABAPban viszont már kétféle – igazi – eljárás (alprogram) is létezik. A Cobolban lehetőség van beágyazott programok írására. Ekkor az eljárási főrész STOP RUN utasítása és END PROGRAM programnév közé egy teljes programot (mind a négy főrésszel) beírhatunk. Erre a vezérlést a CALL programnév utasítással adhatjuk át. Engem ABAPban ez a függvényhívásra emlékeztet. A Cobol mondatokból szakaszokat készíthetünk, melyek általában a feldolgozás egy-egy elkülöníthető részének programkódját tartalmazzák. Minden szakasz szakasznévvel kezdődik, ezt pont követi. (ABAP szintaktika is ilyen, nem véletlenül.) Szegmentált program esetében a résznévvel együtt még a prioritásszám is szerepel. A szakaszokból pedig fejezeteket készíthetünk. A szakaszokat és fejezeteket, mint eljárásokat használhatjuk. ABAP kód hasonlóképpen felépíthető. Az ABAP-pal ellentétben a Cobol nem támogatja az absztrakt adattípusokat, a sablonokat sem eljárás, sem típus szinten. Míg az ABAP-ban szerepel, addig valódi kivételkezelés nincs a Cobol-ban, azonban egyes utasítások esetén lehetőség van hibakezelésre. Az eredeti Cobol nem tartalmaz objektum-orientált eszközöket. Ez nem meglepő, hiszen a nyelv sokkal korábbi, mint maga az objektumelvűség. Ugyanakkor a modernizálás szelleme a Cobolt sem kerülte el, így megalkotásra került az OO Cobol, azaz a COBOL 2002. Azt hiszem, itt már kimondhatjuk, hogy a COBOL 2002 hasonlít az ABAP Objectsre, hiszen az már 1999-ben létrejött. Párhuzamosság Az ABAP nem támogatja a párhuzamosságot, hiszen igen nagy kárt tudna tenni az adatkezelő rendszerben. Azonban, hogy ezt a problémát megoldják, és mégis lehessen esély a párhuzamosságra, létrehozták a számköröket. Egy számkörnek meg lehet adni egy intervallumot, típust és amikor szükség van rá, egy függvény segítségével - NUMBER_GET_NEXT - generálhatunk értéket belőle. Ez garantálja, hogy egy értéket egyszer oszt ki a rendszer. Az első párhuzamosságot taglaló mondataim között volt olyan, hogy meg lehet oldani, (de adatvesztéssel is járhat, ) csupán egy SELECT lekérdezéssel tudjuk elérni. Ezt a select kulcsszót ADÁban a taszkoknál használjuk, mely akár többszálúság, párhuzamos programozásra is ad lehetőséget, hiszen „időre írunk kódot”. A COBOL nem támogatja párhuzamos programok készítését. Objective-C viszont sajátosan kezeli a párhuzamosságot, illetve inkább a többszálúságot abban az értelemben, hogy a különböző taszkokban vagy szálakban futó objektumok tudnak egymással kommunikálni és egymás metódusait meg tudják hívni. Java-ban az első - s talán kevésbé használt verziója – az, amely a Java.lang.Thread osztályt használja, s ebből örökít új objektumokat. Az ebből örökített objektumok külön szálként fognak viselkedni. A szálakat a Start() metódus indítja el az osztály Run() metódusát használva. Így nekünk az

Bevezete s az SAP vila ga ba: Mie rt ABAP?

Similar Bevezete s az SAP vila ga ba: Mie rt ABAP?