Validációs kézikönyv II. rész

36 Pages·2012·0.74 MB·Hungarian

by  Magyari Gábor

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT
FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL,
JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

II. RÉSZ: MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

2008. június
(módosítások: 2010. június, 2012. május)
2
RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................................... 4
1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA ......................... 4
1.1 Alapmutató módszer ................................................................................................................. 4
1.1.1 Irányadó mutató ..................................................................................................................... 4
1.2 Sztenderdizált módszer ............................................................................................................. 7
1.2.1 Tőkekövetelmény .................................................................................................................. 7
1.2.2 Üzletági besorolás .................................................................................................................. 8
1.2.3 Alkalmazási feltételek ............................................................................................................ 9
1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszerben ............................................ 10
2 A FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZER (AMA) ALKALMAZÁSÁNAK VALIDÁLÁSA ....... 12
2.1 Bevezetés ................................................................................................................................... 12
2.1.1 Az engedélyezési kérelem ................................................................................................... 12
2.1.2 Az engedélyezési folyamat .................................................................................................. 12
2.1.3 Engedélyezési feltételek ...................................................................................................... 13
2.1.4 A kérelem .............................................................................................................................. 14
2.1.5 A Bevezetési ütemterv (Roll-out terv) validálása ............................................................ 14
2.2 Módosítások a fejlett mérési módszer alkalmazásában ....................................................... 16
2.3 Kvalitatív sztenderdek - „Use test” ....................................................................................... 19
2.4 Mennyiségi követelmények ..................................................................................................... 20
2.4.1 Mérési folyamat .................................................................................................................... 20
2.4.2 Belső adat .............................................................................................................................. 21
2.4.3 Külső adatok felhasználásának validálása ......................................................................... 24
2.4.4 Üzleti környezeti és kontroll tényezők ............................................................................. 25
2.5 Biztosítás és egyéb kockázati transzfer mechanizmusok figyelembevétele ..................... 27
2.6 A fejlett mérési módszer csoporton belüli használata ........................................................ 29
2.7 Fejlett mérési módszerhez kapcsolódó szervezeti követelmények – a belső irányítás
kérdései .................................................................................................................................................... 30
3 KÜLÖNBÖZŐ MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI MÓDSZEREK RÉSZLEGES
ALKALMAZÁSA .................................................................................................. 32
3.1 A fejlett mérési módszer együttes alkalmazása más módszerekkel ................................... 32
3.2 Az alapmutató módszere és a sztenderdizált módszer együttes használata ..................... 32
3.3 A módszerek vegyes használatának kombinációi ................................................................ 32
4 BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNYE ............................. 34
3
RÖVIDÍTÉSEK

AMA Advanced Measurement Approach fejlett mérési módszer
TSA Standardised Approach sztenderdizált módszer
ASA Alternative Standardised Approach alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált
módszerben
BIA Basic Indicator Approach alapmutató módszer

A Validációs Kézikönyv ezen részének kialakítása során elsődlegesen a Hpt., a 200/2007.
(VII. 30.) Korm. rendelet a hitelintézetek működési kockázat kezeléséről és tőkekövetel-
ményéről (a továbbiakban: Mkr.), a 2006/48/EK irányelv (a továbbiakban: CRD), annak is
elsősorban a X. melléklete és a CEBS által kiadott, „Guidelines on the implementation,
validation and assessment of Advanced Measurement (AMA) and Internal Ratings Based
(IRB) Approaches” (a továbbiakban: GL 10) című dokumentum rendelkezései az irány-
adók. Ezek kiegészítéseinek tekintendők a Validációs Kézikönyv ezen a fejezetében leírtak.

A működési kockázat témájában a Kézikönyv jelen része a fejlett mérési módszer mellett
az egyszerűbb módszereket is tárgyalja.

A működési kockázati tőkekövetelményeknek az általános előírások alapján - CRD 68. és
71. § - egyedi és konszolidált szinten kell megfelelni. Egyedileg a direktíva alanyi hatálya alá
tartoznak a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások. Összevont alapon – figyelemmel a
felmentésekre is - a CRD a megfelelést az összevont felügyelet alá tartozó intézmények kö-
rére értelmezi, függetlenül attól, hogy azok egyedileg a CRD alanyi hatálya alá tartoznak
vagy sem. Ennek megfelelően a működési kockázat azonosítását, mérését, kezelését, elem-
zését és csökkentését célzó rendszereket az összevont felügyelet alá tartozó intézményi
körre kell kiépíteni.

1 EGYSZERŰBB MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK
VALIDÁLÁSA
1.1 Alapmutató módszer1

Az Alapmutató módszer alkalmazásának az Mkr. értelmében nem feltétele a Felügyelet
előzetes értesítése, engedélye. A Kézikönyv mégis tartalmazza néhány részlet felügyeleti ér-
telmezését, annak érdekében, hogy az intézmények munkáját segítse, és az alkalmazás meg-
kezdését követően esedékes átfogó felügyeleti vizsgálatok szempontjait átláthatóvá tegye.
Az itt tárgyaltak mellett fontos felhívni a figyelmet a Hpt. 13/C. §-ában, valamint a CRD
V. mellékletében tárgyalt, a kockázatkezeléssel szemben támasztott szervezeti és technikai
kritériumok vonatkozó pontjaira, melyekre részletesebben a Kézikönyv III. kötetének bel-
ső irányítással foglalkozó része tér ki.
1.1.1 Irányadó mutató
1. Az irányadó mutató az Mkr 3. § (1) bekezdésében szereplő tételek éves összegeinek az
utolsó három pénzügyi (hazánkban tehát naptári) évre számított átlaga. A számítás során a

1 CRD X. melléklet 1. rész; Mkr. 3.§
4
számítást megelőző három teljes üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját
kell figyelembe venni. Az éves összegek az Alapmutató módszer alkalmazásával lefedett
minden portfolióra, illetve üzletágra kiterjednek. Az eredményt növelő tételek előjele pozi-
tív, az eredményt csökkentő tételek előjele negatív.
2. Abban az esetben, ha az intézménynek nincsen 3 évre visszamenő tényadata az átlag szá-
mításához, alkalmazhat üzleti becslést a hiányzó időszakra. Az induló intézmények, üzlet-
ágak, tevékenységi körök esetében az üzleti terv adatai alapján kell az irányadó mutatót be-
csülni. Az üzleti terv alapján történő becslést mindig csak egy, a következő teljes naptári
évre vonatkozóan kell elkészíteni mindaddig, amíg a hároméves tényadatok nem állnak
rendelkezésre. Az üzleti becslést alátámasztó számításokat a tőkekövetelmény szokatlanul
alacsony értéke esetén az intézménynek a Felügyelet felszólítására be kell mutatnia.
3. Az induló intézmények, üzletágak, tevékenységi körök esetében a működés engedélyezésé-
nek feltételét képezi a működési kockázati tőkekövetelmény becsült értékének felügyeleti
jóváhagyása. Amennyiben az intézmény a Felügyelet számára megfelelően alátámasztja,
hogy – kivételes, rendkívüli körülmények miatt, mint például üzletágak, állományok eladása
– a 3 éves átlag alkalmazása indokolatlanul túlbecsülné az aktuális működési kockázati ki-
tettséget, a Felügyelet engedélyezi eltérő számítási módszer alkalmazását.2 Ennek mintájára
az alulbecslést eredményező kivételes körülmény – például állományvásárlás – folytán in-
dokolt korrekcióra a Felügyelet felszólíthatja az intézményt.
4. Egyesülés, szétválás vagy tevékenységi kör változása esetén a működési kockázat tőkeköve-
telményének meghatározásához - a Mkr. 3.§ (2) bekezdése alapján – a Felügyelet engedé-
lyével az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak. Megjegyezzük, hogy a te-
vékenységi kör szűkítése esetén a Felügyelet csak kifejezetten kivételes körülmények és je-
lentősen túlbecsült tőkekövetelmény esetén engedélyezi az abbahagyott tevékenységhez
kapcsolódó bruttó bevételnek a 3 éves átlagból történő kihagyását, figyelemmel a működési
kockázati események felismerésének potenciálisan nagy időigényére.
5. Amennyiben az irányadó mutató adott évre számított értéke negatív, vagy nulla, azt az át-
lag számítás számlálójában nullaként kell figyelembe venni. Ebben az esetben a nevezőben
csak a pozitív összeggel figyelembe vett évek száma szerepel.3 A tőkekövetelmény számítá-
sára vonatkozó példát az 1. melléklet tartalmazza.
6. A CRD-ben az irányadó mutatóban figyelembe veendő számviteli kategóriák meghatározá-
si alapjaként előírt direktívával4 teljes mértékben harmonizált a vonatkozó hazai hitelintéze-
ti számviteli kormányrendelet5. Ezen kormányrendelet eredeti hatályán túlmenően a befek-
tetési vállalkozások egyes eredménytételeire is ez a kategorizálás követendő6.
7. Az összevont alapú felügyelet alá vont társaságoktól származó osztalékok, részesedések ki-
zárólag abban az esetben nem számítandóak bele az összevont felügyeletnek való megfele-
lésre kötelezett legfelső szintű intézmény (a konszolidáló) által számított releváns mutató-
ba, amennyiben a konszolidált intézmény önállóan is működési kockázati tőkekövetelmény
képzésére kötelezett (tehát hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás).7 Ezzel kapcsolatban
megjegyezzük, hogy a Felügyelet álláspontja szerint az EU Irányelvvel, illetve az eredeti

2 GL 10 486. pont
3 Mkr. 3. § (3)
4 86/635/EEC Directive of 8 December 1986 on the annual accounts and consolidated accounts of banks
and other financial institutions
5 250/2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyv-
vezetési kötelezettségének sajátosságairól
6 CRD X. melléklet 1. rész 9. pont
7 Ennek a pontnak az indoka a csoporttagok által megképzett működési kockázati tőkekövetelmény csoport
szinten történő második megképzésének elkerülése. Mkr. 3. § (4) bekezdés c) pont.
5
BCBS ajánlással konform, hatályos és már alkalmazandó szabályozással nem rendelkező
országokban tevékenykedő leányvállalatoktól származó osztalékok, részesedések nem von-
hatóak le a csoportszintű irányadó mutató számításakor, függetlenül az adott leányvállalat
hitelintézeti vagy befektetési vállalkozási státuszától.
8. Az irányadó mutató számításakor az egyes tételeket a céltartalék és az értékvesztés levoná-
sa nélkül kell figyelembe venni.8 Ez alól kivételt a kereskedési könyvbe tartozó tételek ké-
peznek (függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez
alóli felmentésétől), ahol a könyv szerinti nettó értéket módosító céltartalék képzések és
felszabadítások, értékvesztés képzések és visszaírások, átértékelések beleszámítandóak az
irányadó mutatóba.
9. Az irányadó mutatót a működési költségek levonása nélkül kell számítani. A működési
költségek kapcsán a kiszervezett tevékenységek után fizetett díjaknak a releváns mutatóból
való levonhatósága érdemel figyelmet. Azon kiszervezett tevékenységek után fizetett díjak
vonhatók le a releváns mutatóból, amelyek esetében a kiszervezett tevékenységet végző
társaság a CRD vagy azzal egyenértékű szabályozás hatálya alatt működik, ami értelmezé-
sünk szerint azt jelenti, hogy működési kockázati tőkekövetelmény képzésére kötelezett és
az intézménynek nem anyavállalata vagy leányvállalata.
10. A kiszervezett tevékenységek alatt a Hpt. 13/A. paragrafusának megfelelő és a Felügyelet
által jóváhagyott tevékenység értendő.
11. Az irányadó mutatóba nem számítandó kategóriák közül az (Income derived from
insurance – biztosításból származó bevételek) értelmezésünkben kizárólag az intézmény
kedvezményezettségével kötött biztosítások kártérítési bevételeire vonatkozik, tehát a biz-
tosítási termékek értékesítéséből származó eredmény az irányadó mutatóba beszámítandó.
Azon biztosítások esetében, melyek az intézmény egészét átfogóan biztosítják (nem az
egyedi pénzügyi szolgáltatási ügylet, például egy lakossági hitel biztosítékaként kerültek
megkötésre), a biztosítás intézmény által fizetett költségei az egyéb működési költségek kö-
zé sorolódnak, tehát nem csökkentik a releváns mutató értékét.
12. Az Mkr 3. § (6) a) pontjában leírtak szerint a nem kereskedési könyvbe tartozó tételek
(függetlenül az intézmény kereskedési könyv vezetési kötelezettségétől, illetve ez alóli fel-
mentésétől) értékesítéséből származó eredmény nem számít bele az irányadó mutatóba.
Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a kivétel nem csak értékpapír-
okra vonatkozik, hanem az összes banki könyvi eszközre, tehát például követelésekre, tár-
gyi eszközökre, immateriális javakra, vagyoni érdekeltségekre, stb.
13. Az irányadó mutató alapját képező eredménykimutatási kategóriákat és az alkalmazandó
kivételeket a hitelintézetek egyedi szintű eredménykimutatásának példáján keresztül a 3.
melléklet tartalmazza.

8 Mkr. 3. § (4) bekezdés a) pont
6
1.2 Sztenderdizált módszer9

14. A felügyelet a GL 10 480. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény a TSA
módszert kívánja alkalmazni, előzetesen tájékoztatnia kell a Felügyeletet, előzetes engedély
kiadása érdekében. Ez egybeesik a magyar szabályozással is (Mkr. 5.§.) A TSA-ra vonatko-
zó előzetes engedélyezési folyamathoz kapcsolódó útmutató az 5. mellékletben található.
1.2.1 Tőkekövetelmény
15. Az üzletáganként számított irányadó mutatókra nézve a Kézikönyv Alapvető módszer fe-
jezetének Irányadó mutató részében leírtak alkalmazandóak az 1. (üzletági irányadó muta-
tók alkalmazandóak) és az 5. pontok (negatív üzletági irányadó mutató kezelése) kivételé-
vel, melyek a Sztenderdizált módszerben eltérően szabályozottak.10
16. A Sztenderdizált módszerrel lefedett portfoliók, illetve tevékenységi körök teljes tőkeköve-
telménye az Mkr. 4.§ (6)-(13) bekezdései szerint definiált üzletágakra egyedileg kiszámított
üzletági tőkekövetelmények összege. Az üzletági tőkekövetelmény az irányadó mutatóknak
az üzletágakhoz tartozó, az említett táblázatban rögzített százaléka.11
17. Az Alapmutató módszer kapcsán leírt átlagszámítási eljárástól való eltéréséből következően
a Sztenderdizált módszerben az átlagszámítás nevezőjében minden esetben 3 szerepel,
függetlenül az üzletági irányadó mutató adott évi értékétől.
18. Az Alapmutató módszertől eltérően a Sztenderdizált módszerben az üzletági releváns mu-
tatóknál figyelembe lehet venni az adott évre számított negatív üzletági eredményösszeget
az üzletági releváns mutató számlálójának csökkentésére. Amennyiben azonban az adott
évben a Sztenderdizált módszerrel lefedett üzletágak figyelembe vehető eredményeinek
összege negatív, erre az évre minden lefedett üzletág esetében nullát kell az üzletági irány-
adó mutató számlálójában szerepeltetni. A tőkekövetelmény számítására vonatkozó példát
az 1. melléklet tartalmaz.
19. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyszerű módszerek esetében a 2. pillérben szereplő bel-
ső tőkeallokáció (ICAAP) és a minimális tőkekövetelmény allokációja közötti konziszten-
cia követelménye az egyéb módszerektől (IRB, AMA) eltérően érvényesül. Az egyszerű
működési kockázati módszerek tekintetében a minimális tőkekövetelmény globálisan, az
intézmény egészére értelmezendő, tehát a belső tőkeallokációnak nem kell konzisztensnek
lennie a minimális tőkekövetelmény allokációjával, hiszen az adott évben az irányadó mu-
tató alapján veszteséges üzletágak kockázata nem lenne megfelelően megragadva.
20. Az intézménynek szabályzatban kell rendelkeznie a tőkekövetelmény számításának folya-
matáról, az abban résztvevők, ahhoz adatot szolgáltatók köréről, feladatairól, hatásköreiről.
Ennek a szabályzatnak folyamatosan összhangban kell lennie az üzletági besorolás kapcsán
előírt belső szabályozással.
21. 2012. december 31-ig azon intézmények, melyek esetében az üzletági irányadó mutatók
összegének legalább 50%-át a Kereskedés és értékesítés (Trading and sales) üzletág adja,
15%-os szorzószámot alkalmazhatnak az alapesetben 18% helyett. Az 50%-os korlát telje-
sülését az intézménynek előzetesen igazolnia kell a Felügyelet felé. 12

9 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. §
10 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4-5. §
11 Mkr. 4. § (5)
12 CRD 155. cikkelye alapján; Mkr. 16. §
7
22. A hazai szabályozás13 élt azzal a felhatalmazással,14 hogy lehetőséget ad a sztenderdizált
módszert alkalmazó intézményeknek alternatív mutató alkalmazására, amennyiben az al-
kalmazás feltételei teljesülnek.

1.2.2 Üzletági besorolás15
23. Az üzletági besorolásról rendelkező dokumentált szabályozással szemben támasztott köve-
telményekkel kapcsolatban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az elvárásoknak folyamato-
san eleget tevő szabályozásért a felső szintű vezetés a felelős (ebben a tekintetben az in-
tézmények gyakorlata eltérő lehet), a dokumentáció hatálya az Igazgatóság jóváhagyásához
kötött.
24. Az intézménynek az egyes tevékenységi körök üzletágakba történő besorolásának módjá-
ról, a konkrét besorolási kritériumokról részletes írott szabályozást kell kialakítania.16 A
szabályozásnak ki kell térnie a támogató jellegű tevékenységek üzletágakhoz való egyértel-
mű rendelésének rögzített és objektív kritériumrendszerére is17.
25. Az üzletági besorolás szabályozásának ki kell térnie az általánosan alkalmazott alapelvektől
eltérően, kivételes eljárással besorolt tevékenységi körökre és az ezek esetében alkalmazott
eljárásra. Az intézmény által alkalmazott kivételekről, az általános elveket kiegészítő, vagy
azokat felülbíráló döntésekről, azok indokairól az intézménynek naprakész nyilvántartást
kell vezetnie, mely a hatályos kivételek mellett minden, a múltban alkalmazott kivételt tar-
talmaz, azok alkalmazási idejével együtt.
26. Az előző két pontban leírt követelményeknek való megfelelés értelmezésünk szerint akkor
biztosított, ha a vonatkozó naprakész dokumentáció ismeretében az intézmény tényleges
üzletági besorolása és konkrétan az üzletági irányadó mutató értéke bármikor (egy múltbeli
időpontra vonatkozóan is) reprodukálható egy külső személy – a Felügyelet - által.
27. Az üzletági besorolás dokumentációjának egyértelmű iránymutatással kell szolgálnia az új,
vagy módosuló tevékenységek szabályozásának beépítésére, a besorolás módosításakor kö-
vetendő eljárásra, a döntési jogosultságokra és a tényleges gyakorlat ellenőrzésének mód-
szereire. A tevékenységi körök, kockázatok változásaihoz igazodóan és azokra azonnal rea-
gálva a szabályozást felül kell vizsgálni.
28. Az az előírás, mely szerint minden tevékenységet egyértelműen be kell sorolni az egyes üz-
letágakba, értelmezésünk szerint akkor biztosított, ha a felügyeleti adatszolgáltatás ered-
mény-kimutatásának megfelelő tételeit (az irányadó mutató éves eredménytételeivel össz-
hangban) összegezve az intézmény egészére számított éves eredményösszeg értéke meg-
egyezik az intézmény által besorolt üzletágakra az intézmény által számított éves vonatkozó
eredménytételek összegével. A felügyeleti adatszolgáltatást a magyar számviteli szabályok
alapján kell elkészíteni; az üzletági besorolás teljeskörűségének, valamint a működési koc-
kázat tőkekövetelménye számításának vizsgálatakor tehát ez képezi az értékelés alapját. Az
intézmény által a sztenderdizált módszer engedélyezéséhez beküldendő dokumentációs
csomagnak részét képezi az intézmény azon számítása, mellyel ezt igazolja. A besorolás
teljeskörűségének vizsgálata a sztenderdizált módszer engedélyezési eljárásának részét ké-
pezi.

13 Hpt. 76. § (6); Mkr. 6. § (1)
14 CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet
15 CRD X. melléklet 2. rész; Mkr. 4. § (6)-(13)
16 A konkrét tevékenységi körök besorolásában a 2. melléklet tartalmaz a CRD X. melléklet 2. rész 2. tábláza-
tát, valamint az Mkr. 4.§-t kiegészítő példákat, melyek nem zárnak ki egyéb, megfelelő indoklás esetén elfo-
gadható értelmezési lehetőségeket
17 Mkr. 5. § (2)
8
29. Az intézménynek lehetősége van belső árazási módszereket alkalmazni az irányadó mutató
üzletágak közötti allokálásához. A belső transzferárak alkalmazásának gyakorlata az üzlet-
ági besorolás dokumentációjának részét kell képezze. A belső transzferárak alkalmazása ér-
telmezésünk szerint akkor szabályozott megfelelően, ha mind a 27., mind a 29. pontban le-
írt követelmények teljesülnek.
30. Az üzletági besorolást, az irányadó mutató allokálását, valamint a tőkekövetelmény értékét
befolyásoló módszertani változások kizárólag a változások bevezetésének évétől (azt bele-
értve és a teljes naptári évre, függetlenül a bevezetés éven belüli időpontjától) számított
bruttó jövedelmeket befolyásolhatják, az irányadó mutatóban figyelembe vett korábbi évek
értékeit nem. Visszamenőleges hatályú módosításra kivételes és indokolt esetben sor kerül-
het, ez a Felügyelet jóváhagyásához kötött.
31. A független felülvizsgálat megfelelő időközönkénti elvégzésére az intézmény belső ellenőr-
zése is elfogadható.18
1.2.3 Alkalmazási feltételek19
32. Értelmezésünk szerint a kockázat-felmérési („assessment”) rendszer funkciója nem korlá-
tozódik a tőkekövetelmény meghatározására.
33. Az alkalmazási feltételek teljesítéséhez szükséges a releváns működési kockázati adatok
gyűjtése, mely alatt a lényeges veszteség adatok, valamint a működési kockázathoz kapcso-
lódó, a vezetés szempontjából jelentős adatok gyűjtése értendő.20
34. A veszteség lényegességére nézve a Felügyelet nem határoz meg küszöbértéket, vagy defi-
níciót, a lényeges veszteség fogalmára nézve az intézménynek kell egységes definíciót kiala-
kítania, mely az előírt önértékelési/mérési rendszer21 dokumentációjának részét képezi, és a
szervezet minden szintjén kommunikálásra, tudatosításra kerül. Egyéb módszereket nem
kizárva, az adatgyűjtés megkezdésekor a lényeges veszteség értékének meghatározása tör-
ténhet például valamilyen méretindikátor alapulvételével, ekkor azonban az adatbázis kon-
zisztenciájának biztosítása érdekében az éppen aktuális értékű indikátorból következő kü-
szöbérték lesz mérvadó hosszabb távon.
35. A lényeges veszteségekkel kapcsolatos következő információk gyűjtendőek minimálisan (az
alábbiakon túl a veszteség adatgyűjtés kapcsán további iránymutatást nyújthatnak a Fejle-
tett Mérési Módszer (AMA) belső adatgyűjtéssel összefüggésben megfogalmazott elvei.
36. Az adatok gyűjtése túlmutathat a lényeges veszteségesemények gyűjtésén; a működési koc-
kázat tényleges kezelésének szempontjából fontos információt jelentenek a veszteséget vé-
gül nem eredményező „near miss” események, illetve a körülmények folytán nyereséget
eredményező működési kockázati események. Ezen események, valamint a reputációs és
egyéb reziduális kockázati kitettségeket/veszteségeket eredményező működési kockázati
vonatkozások tudatos követése a működési kockázatkezelés, a gazdasági tőke számítás és a
belső tőkeallokáció finomítását teszi lehetővé.
37. Különösen azoknál az intézményeknél indokolt további veszteségeseményekkel kapcsola-
tos adatok gyűjtése, amelyek a későbbiekben a Fejlett mérési módszer használatát tűzték ki
célul.

18 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. § (1) a)
19 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. §
20 Példa: olyan, működési kockázati körbe tartozó nem kívánt események regisztrálása, amelyek nem jártak
számszerűsíthető veszteséggel vagy az intézmény azt nem számszerűsítette (ilyen lehet például egy rendszer-
leállás). Amennyiben a veszteség nem számszerűsíthető, szakértői becslés alkalmazható.
21 CRD X. melléklet 12. pont a); Hpt 13/C. §; Mkr. 5. § (1) a)
9
38. Az adatokat olyan módszerrel kell gyűjteni, ami biztosítja az adatok integritását, valamint a
működési kockázatkezelés részére a mindenkori kiértékelés lehetőségét.
39. A veszteségadatokból származó információknak meg kell jelenniük a belső jelentésekben.22
A jelentéseknek tartalmazniuk kell a veszteségek mértékének mérséklésére, vagy jövőbeli
elkerülésére megtett, vagy megtenni javasolt intézkedéseket. A különösen nagy vesztesé-
gekre vonatkozóan ad hoc jelentések készítendőek.
40. A releváns területek a legfelsőbb vezetés mellett azokat a vezetői szinteket jelentik, ame-
lyek feladat és hatáskörébe tartozik a megfelelő intézkedésekről dönteni és azokat elren-
delni. A dokumentált szabályozásnak rendelkeznie kell a belső jelentések tartalmáról, a
döntések meghozatalának és végrehajtásának folyamatáról, a követendő eljárásokról, fele-
lősségi körökről.
41. A kockázatmérési, kockázatkezelési rendszerre nézve előírt rendszeres független felülvizs-
gálatot az intézmény belső ellenőrzése is elvégezheti. A felülvizsgálatok gyakoriságáról az
intézmény rendelkezik a vonatkozó szabályzatában.
1.3 Alternatív mutató alkalmazása a sztenderdizált módszer-
ben23

42. A felügyelet a GL 10 481. pontjában leírtakat alkalmazza: amennyiben az intézmény alter-
natív mutatót kíván alkalmazni, szükséges előzetesen tájékoztatni a Felügyeletet az engedé-
lyezés érdekében. Az alternatív mutató alkalmazására vonatkozó engedélyezési folyamat-
hoz kapcsolódó dokumentáció a sztenderdizált módszer engedélyezéséről az Engedélyezé-
si útmutató részét képezi, amelyet a Validációs Kézikönyv II. részének V. melléklete is tar-
talmaz.
43. Az alternatív mutató alkalmazásának előfeltétele a sztenderdizált módszer fentiekben meg-
fogalmazott feltételeinek teljesítése.24
44. Az intézménynek két üzletág esetében van lehetősége a módszer alkalmazására: a lakossági
banki és a kereskedelmi banki üzletágnál.
45. Az intézmény akkor alkalmazhatja a módszert, ha ezen üzletágak bruttó jövedelme (az
irányadó mutató számításakor figyelembe vehető eredmény, illetve jövedelem, gross
income) a teljes intézmény bruttó jövedelmének 90%-át meghaladja.25 Amennyiben ezt a
korlátot a két üzletág egyike önmagában is teljesíti, az intézmény alkalmazhatja a módszert
kizárólag erre az üzletágra. A 90%-os korlátnak az irányadó mutatók számításához figye-
lembe vett három év átlagában kell teljesülnie.
46. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a vonatkozó üzletágak eszközeinek a jelentős ré-
sze magas nemteljesítési valószínűséggel (probability of default) rendelkezik, valamint hogy
a működési kockázati kitettség jobb becslését adja az alternatív mutató alkalmazása.26
47. A Felügyelet értelmezése szerint a szabályozás célja az alternatív mutató alkalmazásának
lehetővé tételével az, hogy azon lakossági banki és kereskedelmi banki üzletág, amely ese-
tében a magas bruttó jövedelem jórészt („jelentős részben”) a magas hitelezési kockázat
vállalását ellentételező kockázati felárból származik és ilyen módon már magasabb hitelezé-

22 CRD X. melléklet 12. pont; Mkr. 5. § (1) e)
23 CRD X. melléklet 2. rész 3. alfejezet; Hpt. 76.§ (6); Mkr. 6.§ (1))
24 GL 10 481. pont
25 CRD X. melléklet 2. rész 10. pont; Mkr. 6.§ (3) a)
26 CRD X. melléklet 2.rész 11. pont; Mkr. 6.§ (3) b)
10