Útkeresés: Kísérletek – kéziratban [= Searching for a path Unpublished essays] PDF
Preview Útkeresés: Kísérletek – kéziratban [= Searching for a path Unpublished essays]
VARGA CSABA ÚTKERESÉS VARGA CSABA ÚTKERESÉS JOGFILOZÓFIÁK Szerkeszti DR. VARGA CSABA VARGA CSABA ÚTKERESÉS KÍSÉRLETEK - KÉZIRATBAN SZENT ISTVÁN TÁRSULAT az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2001 Készült az OTKA T 032156. számú programjának keretében és pénzügyi támogatásának köszönhetően © Varga Csaba ISBN 963 361 232 2 ISSN 0865-0349 Szent István Társulat 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelős vezető: Farkas Olivér igazgató TARTALOM ELŐSZÓ 1 A MAGATARTÁSI SZABÁLY ÉS AZ OBJEKTÍV IGAZSÁG KÉRDÉSE [1964] 4 A JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ AUSZTRÁL JOGELMÉLET TÜKRÉBEN [ 1964] 19 A JOG MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A SZOCIA- LISTA JOGELMÉLETBEN [1966] 49 [VITA] 59 „JOGFORRÁS ÉS JOGALKOTÁS" (PESCHKA VILMOS DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉNEK VITÁJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN) [1968] 65 A JOGI FOGALOMKÉPZÉS POZITIVISZTIKUS ÉS SZOCIOLOGISZTIKUS ASPEKTUSÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE [1968] 73 [VITA] 86 A JOGI OKFEJTÉS TÁRSADALMI ALAPJAI [1971 ] 89 A JOG ALAPVETŐ KETTŐSSÉGÉRŐL [1972?] 94 ÖSSZEHASONLÍTÓ MÓDSZER ÉS JOGELMÉLET [1973?] 97 A RENDSZEREK LOGIKÁJÁHOZ (A HÓSZAKADDS MÁSODIK, PARADOX JELENTÉSRÉTEGE) [1974] 102 A JOG [1983?] 104 POLITIKUM ÉS JOC, ÜTKÖZÉSE? (A TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS KÉRDŐJELEI [1984] 110 v A MODERN FORMÁLIS JOG — ÖNNÖN CSAPDÁJÁBAN [1985] 118 FOGALOMALKOTÁS ÉS REFLEXIVITÁS [1985?] 124 A JOG ÉS TÖRTÉNELMI ALTERNATÍVÁI [1996?] 127 A THEORY OF THE JUDICIAL PROCESS [1987] 132 AZ ELLENTMONDÁS TERMÉSZETE [1989] 138 MARXIZMUS ÉS HITELES TUDÁS [1989] 140 A HAGYOMÁNY TALAJÁRÓL [1991] 144 BÍRÁLATI VÉLEMÉNY SOLT KORNÉL A JOG, A VALÓSÁG ÉS A NYELV (1992) CÍMŰ DOLGOZATÁRÓL [1994] 149 TÁRGYMUTATÓ 158 JOGFORRÁSMUTATÓ 164 NÉVMUTATÓ 165 vi ELŐSZÓ Három és fél évtizedet foglal keretbe a jelen válogatás, ám nyilván- valóan első része az érdekesebb, már pusztán kordokumentum- ként is: mi volt az, amit már megengedhetetlennek, mert bizonyos hallgatólagos megállapodásokon túllépőnek, alaphiteket súrolónak vélt a hatalom? Pályakezdés írásai ezek, már csak generációs okból is kérdésfeltevésükben nyitottabbak, megoldási javaslataikban me- részebbek — amint ez a fiatalság kérlelhetetlenségéhez illik. Látni- való, s talán magukból a szövegekből is kiderül, hogy aligha jut- hatott érintkezésbe bármelyik is közülük közvetlenül a proletár- diktatúra állami vagy párthatalmával. Ám az Egy mondat a zsarnok- ságról nemcsak a rettegés megaláztatása felidézésében páratlan köl- temény, de látlelete leírásában is. A költő ILLYÉS GYULA félelmete- sen pontos: „mindenki egy szem a láncban" — s így szülővárosom- nak (előzményeire visszatekintve: ősi) egyetemén csakúgy, mint az akkoriban hatalomvédte bensőséget megteremtő nagyformátumú igazgatóval élen az ország szakmai központjává növekvő akadé- miai állam- és jogtudományi intézetben — vagy bárhol másutt — az éppen adódó főnöktől vagy tudományos elöljárótól néhány köz- vetítő láncszem közbenjöttével tényleg bárki magára hívhatta a hatalom figyelmét, amiből pedig jó semmiképpen sem származ- hatott. Különösen akkor nem, ha valaki üldözötté tett családból származott, s szülővárosától, egyetemétől messze távozását poli- tikai rendőrségi figyelem övezte — sőt, a mából megértve talán ösztönözte is. A szakmai tisztességre törekvés azonban minden korban, bár- miféle körülmények között is értékteremtőnek bizonyul. Nos, az egyes írásokban megbúvó kérdésfeltevéssel s problémákat végig- kísérő érveléssel e hasábokon szembesülni nem feltétlenül pusztán azért lehet ma érdekes, mert (filozófiai igénnyel művelt elméleti 2 ELŐSZÓ diszciplínáról lévén szó) aktualitását esetenként mára sem kellett elvesztenie — miközben megfogalmazása az akkori szellemi kör- nyezetből kirívó, sőt egyenesen ideológiai elhajlásra gyanút szol- gáltató volt —> hanem azért is, mert esettanulmányként világosan mutatja, hogy olykor-olykor bizony a publikációs tiltás mint gya- korlati következménylevonás jól megférhetett a korrekt megvita- tásra hajlandó nyitottsággal, amit (ha ellentmondásosan, gyakran kompromisszumok ellenére is) inkább jellemzett a megértésre kitá- rulkozás, semmint egy minden párbeszédet eleve blokkoló elő- ítéletes önbezártság és pusztán hatalmi elfojtás. Talán a jogász- szövetségi vitaanyagból ütközik ki leginkább, hogy a hatalom el- kötelezettje bosszantónak érezhette az immár ifjoncoktól érkező s ennyiben tiszteletlen provokálást, mégis voltak viták, voltak való- ságos szembesülések, és minél kiterjedtebb s megalapozottabb el- méleti életmű birtokában és bizonyító anyagával érvelhetett valaki, annál igazibb esélye lehetett (és volt is valóban e körben) arra, hogy valamelyest mégis formálja a hatalom elkötelezettjének gon- dolkodásmódját, s ezáltal a szakmai és az ideológiai közgondol- kodás hallgatólagos falait — ha akár csekély mértékben is, de vala- melyest — tovább tágítsa. A „létező szocializmus" utálatos közhelyeként égett bele egy egész nemzet tudatába, hogy „a szó — fegyver". Mégis, para- doxikus módon volt ebben valamiféle igazság, s ez még a kötet írásaiban is tetten érhető. Mindenekelőtt egyfajta komolyság, ki- tüntetett figyelem, egyenesen közérdeklődés övezte az elméleti munkát. Talán olyan szerepet töltött be egy ideologikus alapokra bízott modern zsarnoki rendben, mint a nép egyszerű fiának a levegővel tovaszálló éneke a régi Kínában vagy mindennapi köz- emberek mormogása Japánban. Hiszen önmagában talán érdek- telen, tucatszerű, úgyszólván vegetatív életmegnyilatkozás — ám mégis érdemes ügyelni rá, akár álruhás mandarinként vagy sőgun- ként is, mert jelzésszerű: ha egyszer változik, úgy valami tényleg változni fog, s az esetleges holnapi vihart sem jelzi előre más, mint csupán a szél furcsa suhogása ma, amit megérthet, akinek van füle hozzá. Tétje volt hát a teoretizálásnak, ugyanakkor ünnepiessége is — amitől bizonyosan távol állott mindenféle léhaság, frivolság, a m e g t e h e t em puszta önmegerősítésében rejlő önkény. Makro- szinten — ismételnünk sem kell — pusztító önkényuralom volt a kommunizmus. Tudjuk róla, hogy a transzcendenciától vagy ha-
The list of books you might like
