Tóth Péter - Ősz Rita - Hajnal Andrea (szerk.): Új kihívások a felsőoktatásban és a ... PDF
Preview Tóth Péter - Ősz Rita - Hajnal Andrea (szerk.): Új kihívások a felsőoktatásban és a ...
2013 Tóth Péter - Ősz Rita - Hajnal Andrea (szerk.) Új kihívások a felsőoktatásban és a pedagógusképzésben III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia Tanulmánykötet ISBN 978-615-5018-90-9 A konferencia szervezője: ÓBUDAI EGYETEM TREFORT ÁGOSTON MÉRNÖKPEDAGÓGIAI KÖZPONT www.tmpk.uni-obuda.hu A konferencia honlapja: http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/ Szervezőbizottság Tóth Péter (elnök) Ősz Rita Duchon Jenő Fónagy-Bicskei Ildikó Hajnal Andrea Veszelszki Tibor Helyszín Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ 1081 Budapest, Népszínház u. 8. (a Blaha Lujza térnél) Időpont 2013. november 21. Tartalomjegyzék ÚJ KIHÍVÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉSBEN 1 Az oktatástechnológiával és oktatási rendszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatások tipológiai és metodikai kérdései .................................................. 2 Szaktanári portfólió – első tapasztalatok a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán folyó agrár-mérnöktanár (MA) képzésben ....... 22 A felsőoktatás minőségi szempontjai hallgatói szemmel – Tanulási környezetek, körülmények hallgatói megítélése ........................................ 57 PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓK A KÖZ- ÉS FELSŐOKTATÁSBAN ................... 71 Téri képességek fejlettségének vizsgálata szakközépiskolás tanulók körében 72 A szaktanárképzés speciális kérdései a tapasztalatok tükrében ................... 98 Közgazdaságtan-oktatás bölcsészeknek ..................................................104 Élményekkel teli matematika .................................................................116 ÚJ TANULÁSI FORMÁK ÉS MÓDSZEREK ............................................... 122 Mérnöktanárok IKT eszközhasználata......................................................123 A Széchenyi István Egyetem Tanárképző Központjában folyó e-learning tananyagfejlesztés módszerének tapasztalatairól......................................135 Információfeldolgozás mentortanárokkal .................................................146 Online és offline a különleges tehetségekkel ............................................161 Innovatív oktatási környezetek ..............................................................180 Egy oktatási hálózat fejlesztési tapasztalatai a felnőttképzésben ................194 VÁLTOZÓ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS ............................................................ 211 A duális felsőoktatás nemzetközi relevanciája ..........................................212 Szakképzés belülnézetből – tanulói vélemények és attitűdök .....................226 A felnőttképzők minősítési rendszerének fejlesztése WBA modell segítségével ..........................................................................................................243 Matematikai kompetenciák fejlesztése a szlovákiai alapiskolákban ..............258 Térképek felhasználása matematikai feladatokban ....................................266 KÖRNYEZETI ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ATTITŰD ............................... 273 A kisiskolások és a szelektív hulladékgyűjtés ...........................................274 Mexikói és magyar hallgatók IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdjének elemzése .............................................................................................286 Tanulási stílus és használt online eszközök az információs társadalomban ...307 A környezeti attitűdök fejlesztése a környezetmérnök alapképzésben .........342 Egy új zöld jeles nap, az országos komposztünnep tapasztalatainak vizsgálata a fenntarthatóság pedagógiája tükrében .................................................360 KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A TANÁRKÉPZÉSBEN ............................................................................................................ 383 A kárpátaljai magyar nyelvű pedagógusképzés helyzete ............................384 Megváltozott tanárszerep a gyakorlatban: az „Európai munkahelyi tanácsadó” (European Workplace Tutor) képzés tapasztalatai .....................................395 Az emberi agyba beültetett mikrochipek alkalmazása a tanulásban .............407 Ha már egyszer diplomát akarunk … .......................................................416 Vad csoportok lokális faktoriális gyűrűk felett ..........................................429 Az osztályfőnök szerepe a fiatalok pályaválasztásában ..............................444 ÚJ KIHÍVÁSOK A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A SZAKMAI TANÁRKÉPZÉSBEN 1 AZ OKTATÁSTECHNOLÓGIÁVAL ÉS OKTATÁSI RENDSZERFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK TIPOLÓGIAI ÉS METODIKAI KÉRDÉSEI Dr. Nádasi András, [email protected] Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Oktatás és Kommunikációtechnológia Tanszék Az oktatáskutató Baker és társa1, 1971-ben így írt az oktatástechnológia kapcsán az oktatásfejlesztésről (Instructional Design and Development) szólva: „A fejlesztést a pedagógiában oktatástechnológiának v. pedagógiai technológiának is nevezik.” Számos ismert modellje van, ezeket több tanulmányban is áttekinthetjük2. 1. ábra Instructional Design – Dick & Carrey fejlesztési modellje 1 Baker, R. L., & Schutz, R. E. (eds.). Instructional Product Development. Southwest Regional Laboratory for Educational Research and Development. Van Nostrand Reinhold Co.:NY. 1971 2 Gustafson, K. L.: Instructional Design Models. In: T. Husén, T. N. Postlethwhite,, B. R. Clark and G. Neave (Eds.): Education. The Complete Encyclopedia – CD-ROM. (1998) Elsevier Science Ltd. ISBN 0-08-042979-3, Nádasi, A.: Pedagógiai technológiai rendszertervezési, és humán teljesítménytechnológiai modellek. In.: II. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia 2012. Kutatások és innovatív megoldások a szakmai tanárképzésben / szerk. Tóth. P. – Duchon, J. ISBN 978-615-5018-39-8 http://tmpkteki.uni-obuda.hu/konferencia/dr_nadasi_andras_janos_2012 2 Baker definíciója egybevág az Association for Educational Communication and Technology javaslatára, az U. S. Office of Education (Amerikai Nev.-i Hivatal), és a National Center for Education Statistics (Orsz. Nev.-statisztikai Közp.) bevonásával 1974-ben kiadott terminológiai kézikönyv3 meghatározásával: „Az oktatásfejlesztés a tanulókkal, tanulási feladatokkal és a tananyagátadással kapcsolatos változókra irányuló kutatások eredményeinek alkalmazása, az oktatási anyagok megtervezése és előállítása, valamint ezen anyagok előre meghatározott kritériumok alapján történő értékelése céljából.” A kézikönyv szerzői szerint az oktatásfejlesztés az oktatástechnológiai kutatások módszertana, vagy úgy is mondhatnánk, technológiája. Ez megmagyarázza azt a sajátos helyzetet, hogy az oktatástechnológiai kutatások értékes hányada, fejlesztő kutatás, amelynek mindig van eredménye. Az audiovizuális technika, a számítógépek és az Internet miatt érzett kezdeti lelkesedéstől és a nagyszámú kutatástól, mely az oktatásban betöltött szerepüket vizsgálta, az elmúlt harminc évben a diákok iskolai teljesítménye csupán kis mértékben fejlődött. Ez nem jelenti azt, hogy sem technológiára, sem kutatásra ne áldozzunk. Mielőtt a kutatások osztályozását megkísérelnénk elvégezni, fogadjuk el kiindulási alapnak, hogy legalább az oktatástechnológia kutatói, a korábbi közoktatási innovációk életútjának szisztematikus elemzése alapján4, a következőkben egyetértenek: - A technológiai fejlesztések eredményei, manapság az új információs és kommunikációs technológiák és médiumok, különösen a számítógépes hálózati és multimédia telekommunikációs rendszerek, többnyire nem a pedagógiai szükségletek kielégítése céljából keletkeznek. Az oktatási célú alkalmazások meghatározása, a lehetőségek folyamatos feltárása azonban szükségszerűen megoldandó oktatástechnológiai feladat. - A tanítás-tanulás, iskoláztatás a tanulókért van, ezért minden oktatási rendszerelem tervezésekor, beiktatásakor, legyen az elvárás, célkitűzés, tananyag, feladat, módszer, hagyományos taneszköz, vagy újmédia, ellenőrzés, értékelés vagy bármilyen, szándékos nevelési célú humán ráhatás, figyelembe kell venni az adott tanuló, ill. tanulócsoport és az intézményesített oktatás jellemzőit, és ezért ezeket lényegi tervezési paraméterként kell kezelni az oktatás- és médiafejlesztési programok során. - Az iskolai tanulás közösségben realizálódik. A tanulást elősegítő folyamatok során akár közösségi, akár differenciált munkáról, egyéni 3 Handbook of standard terminology and a guide for recording and reporting information about educational technology. U. S. Office of Education National Center for Education Statistics 1974. 4 Nádasi, A.: Az oktatástechnológia tárgya és fogalma. In: Oktatáselmélet és technológia. Forrás: Nádasi András szócikke a Pedagógiai Lexikonban (Keraban Kiadó, 1997. Budapest) http://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag5.html 3 tanulásról van szó, számos bevált, médiafüggetlen technika, eljárás és módszer alkalmazására kerül sor, pl. projektmunka, csoport- szervezés, magyarázat, megbeszélés, vita, et.c. Természetesen taneszközökre, forrásokra alapozott eljárásokra is gyakran sor kerül, általános a tankönyv, munkafüzet. Kevésbé általános a kísérletezés, a számítógépes szimuláció, az audiovizuális szemléltetés, a multimédia programok, tudásbázisok használata. Az oktatás- technológiának a közoktatásban nem szabad kizárólag, vagy egyoldalúan az új médiumokra alapozott megoldásokra szorítkozni, vagy azokat teljességgel negligálni. - Az oktatástechnológiai kutatásoknak a médiumok és média- kombinációk hatékonyságának és az eredményes tanulást biztosító médiajellemzőknek a kimutatására, az optimális tanulási feltételek (környezet) meghatározására, konkrét tantervi célok elérését, tartalmak és kompetenciák elsajátítását bizonyíthatóan segítő programcsomagok ill. új információközlő és készségfejlesztő tananyagok, pedagógiai rendszerek létrehozására kell irányulnia. Ez utóbbira utal T. Reeves5 is, van den Akker 1999-es tanulmányára hivatkozva, az empirikus és a fejlesztő kutatás egyértelmű megkülönböztetésekor. 2. ábra Az empirikus és fejlesztő kutatás lényege 5 Thomas C. Reeves: Enhancing the Worth of Instructional Technology Research through “Design Experiments” and Other Development Research Strategies In: “International Perspectives on Instructional Technology Research for the 21st Century,” (2000) 4 Ebben az írásban, főként Reeves, és mások átfogó tanulmányai, valamint saját fejlesztési tapasztalataim mellett, az itt látható, „Pasteaur négyzete – kutatási nézőpontok” megközelítésre is alapozok, keresvén az oktatástechnológiai K + F + I értelmezési lehetőségeit, az empirikus, és a fejlesztő kutatások jellegzetességeit. 3. ábra Pasteaur négyzete – kutatási nézőpontok A kérdés az tehát, hogy a mi kutatásaink melyik szektorban találhatók. Számos oktatástechnológiai (és más pedagógiai) kutatás is a 4. szektorba sorolható, tehát sem új tudást, sem gyakorlati hasznot nem eredményez, legalább is, Stokes6 szerint 1. Az elektronikus tanulási környezethez kapcsolt kutatásokról Az oktatástechnológia, egykori tanárom, az USA Indiana Egyetemének professzora, M. Molenda és szerzőtársa meghatározásában7, az ezredfordulót követően is annak a tudománya, hogy a „megfelelő 6 Stokes, D. E.: Pasteur’s quadrant: Basic science and technological innovation. Brookings Institution Press, Washington DC, 1997. „Such research is conducted and published solely to advance the careers of academics confronted with the mandate to publish or perish.” 7 Januszewski, A., & Molenda, M. (Eds.). (2008). Educational technology: A definition with commentary. New York, NY: Routledge. 5
Description:The list of books you might like
