Szűcs Anita

222 Pages·2006·2.84 MB·Hungarian

Nemzetközi
Kapcsolatok Doktori
Iskola

Szűcs Anita

Az „exception française” erodálódása és a megváltozott francia
nagyhatalmiság

Franciaország kettős válsága

Ph.D. értekezés

Budapest, 2006
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK

1. Felhasznált módszerek...............................................................................................9
1.1. Mi az „exception française” és milyen gyökerei vannak..........................................9
1.2. Az „exception française” elemei – A kutatás tárgya, a kutatási probléma
megfogalmazása..............................................................................................................10
1.3. A kutatás módszertana, a kutatás során felhasznált anyagok..................................12
1.4. A kutatás főbb vizsgálati területei...........................................................................13
1.4.1. A republikánus értékek válsága – az „exception française” erodálódása.........13
1.4.1.1. Az „egy és oszthatatlan” köztársaság – a francia nemzetkoncepció
erodálódása................................................................................................15
1.4.1.2. A „demokratikus köztársaság” – a francia szuverenitás koncepció
erodálódása................................................................................................18
1.4.1.3. A „laikus köztársaság” – a „polgári vallás” erodálódása......................22
1.4.1.4. A „szociális köztársaság” – a szolidaritás rendszerének erodálódása..25
1.4.2. A francia nagyhatalmiság átértékelődése, Franciaország „kivételes”
helyzetének erodálódása..............................................................................................29
1.4.2.1. Franciaország kivételes helyzetének erodálódása az európai
integráció élén............................................................................................32
1.4.2.2. Franciaország és a globalizáció – a dirigizmus erodálódása................36
1.4.2.3. A „Thier Monde” és a mondializmus nehézségei................................37

2. Az értekezés eredményei..........................................................................................40
2.1. A republikánus értékek válsága – az „exception française” erodálódása...............40

2.1.1. Az „egy és oszthatatlan” köztársaság – a francia nemzetkoncepció
erodálódása.................................................................................................................43
2.1.1.1. A nemzetkoncepció, mint a francia nemzeti identitás alapja.................44
5
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Tartalomjegyzék
2.1.1.1.1. A nemzetkoncepció társadalmi integráló szerepének
kialakulása....................................................................................................47
2.1.1.2. A nemzeti identitás válsága – a nemzetfogalom bomlása.....................53
2.1.1.2.1. A szélsőjobb előretörése...............................................................55
2.1.1.2.1.1. Az Algérie française.........................................................55
2.1.1.2.1.2. Pierre Poujade és a poujadizmus......................................58
2.1.1.2.1.3. Le Pen és a Front National................................................60
2.1.1.2.2. Az identitás európaizálódása........................................................66

2.1.2. A „demokratikus köztársaság” – a francia szuverenitás koncepció
erodálódása.................................................................................................................69
2.1.2.1. Az etatizmus beépülése a francia állammodellbe..................................70
2.1.2.1.1. Thiers hatalmon, 1871-1873.........................................................72
2.1.2.1.2. Monarchisták hatalmon, 1873-1876 – az alkotmány....................73
2.1.2.1.3. A republikánusok hatalomra kerülnek, 1876-1879.......................75
2.1.2.1.4. A köztársaság megszilárdulása: Jules Ferry Köztársasága...........78
2.1.2.2. Az állammodell erodálódása..................................................................80
2.1.2.2.1. A decentralizáció..........................................................................83
2.1.2.2.2. A jakobinus államtól a jogkövető állam felé................................91
2.1.2.2.3. A politikai elit..............................................................................93

2.1.3. A „laikus köztársaság” – a „polgári vallás” erodálódása...............................95
2.1.3.1. Nemzeti identitás és laicitás...................................................................97
2.1.3.1.1. A „két Franciaország” küzdelme: a vallás szerepe a
közéletben.....................................................................................................97
2.1.3.1.2. A „ralliement” mozgalma............................................................99
2.1.3.1.3. Az antiklerikális projekt..............................................................101
6
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Tartalomjegyzék
2.1.3.2. Laicitás – első az egyenlők között?.....................................................109
2.1.3.2.1. Az állam és egyház szétválasztásáról szóló törvény...................110
2.1.3.2.2. Az állam semlegessége és az iszlám...........................................114
2.1.3.3. Az oktatás és a laicitás.........................................................................120
2.1.3.3. 1. A republikánus oktatási rendszer...............................................121
2.1.3.3. 2. A laicitás-értelmezések és a „fejkendő ügyek”..........................124

2.1.4. A „szociális köztársaság” – a szolidaritás rendszerének erodálódása.........132
2.1.4.1. A „szolidaritás rendszere, mint identitásképző elem...........................133
2.1.4.1.1. A „szociális köztársaság” kivívásának nagy kudarca: a
szakszervezetek és a pártok megjelenése, beépülése a „demokratikus
köztársaságba”............................................................................................134
2.1.4.1.2. A „szociális köztársaság jellemzőinek kialakulása: a
korporatista előjogok..................................................................................144
2.1.4.2. A szolidaritás rendszerének működési zavarai....................................150
2.1.4.2.1. A szociális modell vívmányai.....................................................154
2.1.4.2.2. A szociális köztársaság eszméje: a szolidaritás ma....................156
2.1.4.2.3. A politikai elit válaszkísérletei a modell működési
problémáira.................................................................................................158

2.2. A francia nagyhatalmi keretek átértékelődése, Franciaország „kivételes”
helyzetének erodálódása.............................................................................................169
2.2.1. Franciaország kivételes helyzetének erodálódása az európai integráció
élén....................................................................................................................171
2.2.1.1. Európa szerepének történeti kontinuitása a francia
külpolitikában.............................................................................................174
2.2.1.2. A hidegháború utáni Európa és a francia „dicsőség”
továbbélése?................................................................................................177

7
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Tartalomjegyzék
2.2.2. Franciaország és a globalizáció – a dirigizmus erodálódása..................184
2.2.2.1. Modernizáció versus amerikanizáció?...........................................186
2.2.2.2. A modernitás válsága – a posztmodern alternatíva?......................196
2.2.2.3. A francia nagyhatalmi logika vs. a világgazdaság logikája – az
excepcionalizmus vége...............................................................................199

2.2.3. Francia nagyhatalmi politika a világban – a mondializmus kereteinek
változása............................................................................................................203

3. Következtetések összegzése....................................................................................206

4. Felhasznált irodalom..............................................................................................212
8
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Bevezetés
Franciaország, Európa nagy nemzete, az „egy és oszthatatlan nemzet”
archetípusa erősen megosztott nemzetté vált az utóbbi 15 évben: itt mérik
Nyugat-Európa legnagyobb jövedelemkülönbségeit, a munkanélküliség tíz éve
nem akar jelentősen csökkenni, a bűnözés pedig átlagosan 8%-os emelkedést
mutat évente. Az országban az utóbbi 15 évben erősödnek az etnikai
feszültségek: a rasszizmus erősödését jól példázzák a felgyújtott mecsetek,
zsinagógák, a megszentségtelenített temetők. A vidéken élő franciák számára
Franciaország „zöld sivatag”, a hipochondria pedig életforma. Az első
munkavállalásról szóló törvény nyomán kirobbant nagyszabású sztrájk 2006
tavaszán, a peremkerületekben 2005 őszén kitört zavargások, az Európai Uniós
alkotmánytervezet 2005. májusi elutasítása, a szabad vallásgyakorlatot
korlátozó, 2004-es ún. fátyoltörvény mind-mind ugyanannak a
válságfolyamatnak egy-egy látványosabb megnyilvánulási pontja. Európa egyik
kontinentális főhatalma mély, strukturális válságon megy keresztül. A
válságjelenségek, területek nagyon határozottan az „exception”, a francia
kivételesség-tudat erodálódásával járnak együtt. Azért, hogy értelmezni tudjuk a
megváltozott Franciaország hatalmi helyzetét a megváltozott Európai Unióban
és nemzetközi rendszerben, meg kell vizsgálnunk a francia kivételesség, az
„exception française” jelenségét: annak gyökereit, elemeit és azt a változást,
amelyen keresztülmegy, mert ezen keresztül következtethetünk Franciaország új
hatalmi stratégiájára.

Miért kivételes nemzet? – Mi az „exception française” és milyen történelmi
gyökerei vannak?

A különlegesség-tudat gyökerei a francia fejlődés sajátságaiban erednek. A
francia logikát követve az látjuk, hogy a nagy francia forradalom olyan alapértékeket
hoz létre, amelyeken a nyugati civilizáció új nagy projektje, a modernitás alapul. A
francia felfogás szerint a „szabadság, egyenlőség, testvériség” alapértékein nyugvó,
illetve a fejlődés és a jólét által meghatározott társadalom megvalósítása alapvetően
francia gyökerű projekt, tehát a francia alapértékek és alapeszmék univerzális értékekké
váltak. Franciaország olyan hatalom, amely programot adott a nyugati világ
fejlődésének, tehát méltán igényt tarthat annak vezetésére.
9
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Bevezetés
A francia gyökerű programot megvalósító Európának viszont Franciaország nem
tudott az élére állni. Hegemón törekvéseit egyetlen egyszer, akkor is rövid időre,
Napóleon alatt 1805 és 1812 között tudta megvalósítani. Európa a napóleoni érát követő
nemzetközi rendszerei az európai fejlődés sajátságainak megfelelően nem tették
lehetővé egyetlen állam számára sem, hogy dominálja az európai hatalmi viszonyokat.
Franciaország nem tudta saját programjából származó hatalmi igényeit kielégíteni, így
állandó feszültség jött létre a francia és az európai hatalmi viszonyok között. A mai
napig Európa megosztottsága nyújtott garanciát arra, hogy a francia logika alapján az
alapvetően francia, univerzális értékek által kijelölt „kivételes” helyét Franciaország a
nemzetközi és/vagy európai rendszerben elfoglalhassa. A megosztottság
megszűnésével, a hidegháborús nemzetközi rendszer végével Franciaország már nem
tudja Európát ellenőrzése alatt tartani, az ellenőrzés politikai költségei megemelkednek.
Az európai integráció jellege főként a 2004-es kibővüléssel megváltozik, már nem
szolgálja hagyományos értelemben Franciaország érdekeit. A kutatás arra a kérdésre
keresi a választ, hogy a hidegháború végével, a megváltozott nemzetközi körülmények
között hogyan próbálja megtartani különlegességét Franciaország.

Az „exception française” elemei – A kutatás tárgya, a kutatási probléma
megfogalmazása

A francia különlegesség-tudat sokszor, sok helyen tűnik fel. A francia
nagyhatalmiság egyik jellegzetessége, Franciaország „különlegesként” definiálja magát
az európai nemzetek között. Mi ennek a különlegességnek az alapja? Franciaország
olyan nemzet, amely értékrendet adott az egész nyugati világnak, így Európában
kivételessége az, amely sok esetben modell-értékűvé teheti Európa, esetenként az egész
világ számára. Franciaország mostani válságában ez a kivételesség-tudat kezd el erősen
erodálódni. Legnyilvánvalóbb formája a hagyományos hatalmi színtéren, Európán belül
nyilvánul meg. Franciaország egyre kevésbé képes kivételessége fenntartására, mind az
európai hatalmi keretrendszeren, az Európai Unión belül, mind önmagában a francia
rendszeren belül. Nyugat-Európában a megváltozott világrend Franciaországban okozta
a legsokrétűbb válságot. Ahhoz, hogy megfelelően értelmezni tudjuk Franciaország
viselkedését a megváltozott nemzetközi rendszerben, meg kell vizsgálnunk azokat a
válságjelenségeket, amelyeken Franciaország napjainkban keresztülmegy.
10
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Bevezetés

HIPOTÉZISEM: A kutatás alapproblémája a francia nagyhatalmiság
meggyengülésének részletes feltárása. Hipotézisem a következő: Franciaország
mély és elhúzódó válságban van. A válság mélyén a francia kivételesség, az
„exception française” erodálódása áll. Franciaország mint a nyugati civilizáció
univerzális értékeinek, a modernitás-projektnek a szülőhazája, kivételes helyre
tart igényt a nemzetközi rendszerben. A kivételességek felszámolódásával
hagyományos hatalmi identitása bomlik meg. Ennek az identitásnak alapelemei
több síkon is változásnak indultak. A nemzetközi rendszer változása a kivételes
francia helyzetet is felszámolja. Így a válság kettős síkon zajlik. Egyrészt a
republikánus alapeszmék, a hatalmi identitás eszmei háttere indul bomlásnak,
másrészt a nemzetközi rendszer átrendeződésével Franciaország saját hatalmi
státuszát kénytelen lesz ismét – ahogy a nemzetközi rendszerek alakváltozásainál
már láttuk – a megváltozott nemzetközi rendszerhez igazítani, kivételes
geostratégiai, kulturális helyzetét új formában átmenteni.

Hipotézisem bizonyítására megvizsgálom a hatalmi identitás és státusz
válságfolyamatait. Elsőként azoknak az értékeknek a válságát veszem szemügyre,
amelyekre építve Franciaország univerzális vezető szerepre tart igényt. A modernitás-
projekt célja a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjén, valamint a jóléten és a
folyamatos növekedésen alapuló ideális társadalom megteremtése. Franciaország olyan
történelmi laboratóriumként, „kivételként” látja önmagát, amelyben az egész civilizált
világ számára elkészült a követendő társadalomépítési program. Mint a program
szülőanyja, saját logikája szerint helyzetétől függetlenül mindenkor joggal tart igényt
arra, hogy a program élére álljon. A nagy francia forradalom értékei Franciaországban a
republikánus modellben öltöttek testet. A kutatás nagy hangsúlyt helyez ezeknek a
republikánus értékeknek a vizsgálatára. A francia alkotmány 1. cikke Franciaországot
„egy és oszthatatlan, demokratikus, laikus és szociális” köztársaságként definiálja. Ezt a
definíciót követve támasztom alá azt a feltevést, hogy a republikánus értékek és az
azokban kifejezett „exception française” válságba kerülése a francia hatalmi identitás
alapjait kezdi ki.
Másodsorban állításom bizonyítására meg kell vizsgálni azt az adaptációs
folyamatot, amelyet Franciaország a nemzetközi rendszer változásával átél. Felfogásom
szerint a francia nagyhatalmi státusz alapja az Európa megosztottságára épülő
11
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Bevezetés
„kivételes” francia helyzet. Minden alkalommal, amikor a nemzetközi rendszer
alakváltozáson megy keresztül, Franciaországnak alkalmazkodnia kell az új helyzethez
és új formában kell átmentenie különleges helyzetét. Kísérletet teszek annak
bizonyítására, hogy az ország ismét egy ilyen kihívás előtt áll. Megvizsgálom az
alaposan megváltozott hagyományos európai színteret és megvizsgálom, hogy az
egypólusú világrendben a francia külpolitika milyen kísérleteket tesz világpolitikai
befolyásoló képességének visszaszerzésére. A francia kivételesség változását,
erodálódását vizsgálva következtethetünk arra, hogy hogyan változik meg
Franciaország szerepe az Európai Unión belül. Képes lesz-e politikai költségeinek
növelésével az európai vezető szerep megtartására, vagy ismét el kell fogadnia, hogy
nem „grand nation” többé, hanem az európai integráció egyik „nagy” tagállama. A
külpolitika hagyományos kerete, Európa megosztottságának eltűnésével Franciaország
hagyományos hatalmi érdekérvényesítő eszközeinek is át kell alakulnia. A vizsgálat
során bizonyítani fogom, hogy a hagyományos hatalmi identitás, a „kivételességek”
átmentése mindkét színtéren megindult. A nemzetközi rendszer változásából adódó
külpolitikai válságra Franciaország a hagyományos válaszokat megadta.
Harmadsorban feltevésemet az „exception culturelle” vizsgálatával támasztom
alá. Franciaország hagyományosan kulturális szuperhatalomként definiálja önmagát, a
kulturális kivételesség fogalma pedig azért született meg, hogy legitimálja azokat a
pénzügyi és jogi beavatkozásokat, amelyeket a francia állam kultúrájának és
kultúriparának védelmében tesz. Külön figyelmet fordítok az 1993-as GATT keretek
között lezajlott a hidegháború utáni első nemzetközi kulturális konfrontációnak. A
francia kultúra hagyományosan a francia nagyhatalmiság kiemelt területe, hiszen
Franciaország a nyugati civilizációs alapértékek programjának megteremtésével tart
igényt a nemzetközi rendszer vezető szerepére. A francia „mission civilisatrice”
civilizációs küldetéstudat Franciaország nagyhatalmi szereplésének mozgatórugója.

A kutatás módszertana, a kutatás során felhasznált szakirodalom és források

A kutatás során a felvázolt probléma vizsgálata a francia kivételesség-tudat, az
„exception française” jelenségének körbejárásával zajlik. A dolgozat elsőként rögzíti a
fogalom tartalmát, jelentéseinek változását, illetve azok kialakulását. A probléma során
felmerült egyéb fogalmak (nagyhatalom, válság, hegemónia, laicitás, republikanizmus,
12
Az „exception française” és a francia nagyhatalmiság Bevezetés
„mission civilisatrice”) operacionalizálása lehetővé teszi a kutatott terület
problematikájának pontos feltárását.
A francia válság középpontjában a kutatás feltételezése szerint az „exception
française” átalakulása, gyengülése áll. Ennek alátámasztására a kivételesség-területeket
vesszük részletes vizsgálat alá. A vizsgálat kettős ritmust követ. Egyrészt az adott (fent
megjelölt) területeken alátámasztjuk, hogy az adott terület a francia excepcionalizmus
egyik megnyilvánulása. Ennek bizonyítására a fogalmat történeti szemszögből
vizsgáljuk. Kimutatjuk, hogy hogyan vált a francia nagyhatalmiság integráns részévé,
miben támasztja alá ezeket a törekvéseket. A kutatás ebben a részben főként történeti
munkákra alapoz. A francia, a brit és a magyar történetírás vonatkozó műveit
használom fel. Duroselle alapműve mellett olyan történeti művek kerültek
feldolgozásra, amelyek szintén a multidiszciplináris megközelítésre törekszenek. A
kortárs francia szociológiának és politológiának is meghatározó alakjai, Wievorka és
Berstein a társadalom, illetve a politika folyamatainak hangsúlyosabb elemzésével. A
francia történetírás sajátos közelítésmódját (a kor atmoszférájának hangsúlyozása a
száraz adatokkal szemben) brit és magyar művek feldolgozásával ellensúlyozom. A
magyar szakirodalom legteljesebb körű felhasználására törekszem, de számos területen
hiányosságai vannak a magyar történetírásnak a részterületek mélyebb elemzésében.
Másrészt a fogalmak funkcionális vizsgálatával domborodik ki a kutatás
multidiszciplináris jellege. Az adott terület vizsgálatakor szükség van a jog, a gazdaság,
a történetírás és a politikaelmélet eszközeinek és módszereinek használatára. A
funkcionális vizsgálat célja, hogy feltárja a válság jellegét és bizonyítsa, hogy az a
francia integritást, a nagyhatalmi alapokat rombolja. A vizsgálat itt elsődleges
forrásokat használ. A leadott részfejezet, a laicitás vizsgálata során megvizsgáltam
azokat a törvényeket, amelyek az állam semlegességét és a vallásgyakorlat szabadságát
szabályozzák. Megvizsgálta, azokat a jelentéseket, amelyet a kormány készítetett és
használt fel a probléma megoldására, új jogszabályok kialakítására (ld. Debré és Stasi-
jelentések), illetve a mainstream politikai erők kiadott közleményeit, amelyben kifejtik
álláspontjukat a laicitással kapcsolatban. A vizsgálat kimutatja a laicitás értelmezésének
erős változását, amely a francia integritás megmentésével van összhangban. A
funkcionális vizsgálat során eredményeimet másodlagos forrásokkal, főként a francia,
de a brit és a magyar szakirodalommal is összevetettem, bizonyítottam, hogy a laicitás
fogalma kihatással van a francia nemzetközi pozíciók változására. Az értekezés-tervezet
13