SZAKDOLGOZAT A letelepedési jog uniós szabályozása és aktuális kérdései

37 Pages·2013·0.42 MB·Hungarian

Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A letelepedési jog uniós szabályozása és aktuális
kérdései

EU regulation of the right of establishment and current issues

Készítette: Varga Attila Konzulens: Dr. Angyal Zoltán
Igazgatásszervező alapszak Egyetemi docens
Nappali tagozat

Miskolc
2013
1
Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ............................................................................................................................3
1. Kiinduló helyzet ............................................................................................................5
A) Letelepedés funkciója .............................................................................................5
B) Letelepedés fogalma ...............................................................................................5
C) Elsődleges és másodlagos letelepedés ...................................................................6
D) A Daily Mail, Centros, Überseeing ügyek rövid bemutatása...............................7
II. Az Európai Közösségek Bírósága által hozott ítélet két meghatározó ügyben ...11
1. A Cartesio ügy .............................................................................................................11
A) A Cartesio ügy tényállása .....................................................................................11
B) Poires Maduro főtanácsnok indítványa a Cartesio ügyben ................................12
C) Az Európai közösségek Bírósága ítélete a Cartesio ügyben ..............................20
2. VALE építési Kft ügy .................................................................................................25
A) A VALE ügy tényállásának ismertetése ..............................................................25
B) Niilo Jaaskinen főtanácsnok indítványa a VALE ügyben ..................................26
C) Az Európai Közösségek Bírósága ítélete a VALE ügyben ................................30
Összegzés .............................................................................................................................34
Irodalomjegyzék .................................................................................................................36
2
Bevezetés

A kiinduló helyzet, mint megoldása váró probléma. 1955. július 2-án Messinában a
Benelux államok, Olaszország, Franciaország és az NSZK külügyminiszterei
megállapodtak, hogy „újabb erőfeszítéseket tesznek egy új Európa felépítésére” s egy
vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes piacot hoznak létre.1 Ezek után 1957.
március 25-én a hat ESZAK tagállam képviselői aláírták az Európai Gazdasági
Közösséget létrehozó egyezményt.2 Ezt a szerződést nevezzük Római szerződésnek. A
cél egy „közös piac” kialakítása volt. A közös piac olyan gazdasági térség, melyben az
áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő egységes szabályok keretében szabadon
áramolhatnak, s mely a nemzetközi jogban a nemzetközi jog alanyaként jelenik meg. A
Bíróság3 meghatározta a közös piac fogalmát, mely a közösségen belüli kereskedelmi
forgalom korlátjának felszámolásán alapul, a cél végett hogy egységes piaccá váljanak a
nemzeti piacok.
Az Európai Unió végeredményben egy olyan fizikai határok és jogi akadályok nélküli
egységes belső piac, egy egységes gazdasági térség, ahol megvalósul az áruk, a
szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása.
Dolgozatom szempontjából a személyek szabad mozgásának azon belül is a társas
vállalkozások letelepedési jogának van jelentősége, így a továbbiakban erről írok
bővebben.
A gazdasági társaságokat megillető, elsődleges letelepedési jog problémája közel 50 éve
ugyan ott tart, mint a kezdetekben.
A társas vállalkozások esetében a letelepedési jog gyakorlása nem egyértelmű. Az ő
esetükben lehet elsődleges és másodlagos letelepedésről beszélni. Jelen állás szerint a
közösségi jog csak a másodlagos letelepedési jog gyakorlását teszi lehetővé. Az
elsődleges letelepedés tényeleges gyakorlásának lehetősége még a mai napig nincs
teljesen megoldva.

1 Szécsényi László: Az áruforgalom szabadsága az Európai Közösségekben, tansegédlet, Pécsi
Tudományegyetem, Európai Szakjogász Képzés, 2000/2001. tanév 2. félév 3. oldal
2 EURÓPAI UNIÓ - AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI
KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA
(Konszolidált változat) Hivatalos Lap C 321E, 2006. december 29. (Római szerződés)
3 A teljes nevén Európai Közösségek Bírósága. A továbbiakban: Bíróság
3
Dolgozatomban két meghatározó jelentőségű magyar üggyel foglalkozom az egyik a
Cartesio,4 a másik pedig a VALE5 ügy, amelyeket azért választottam, mert nagy
nemzetközi visszhangot keltő, a letelepedési jog gyakorlásában iránymutató Európai
Bírósági ítéletek, melyek jól példázzák a problémákat és nem mellékesen magyar
érdekeltségű ügyek.
Ezen ügyeknél megvizsgálom, hogy az Európai Közösségek Bírósága ítélete milyen
további irányt mutat a társaságok letelepedése esetében, továbbá azt is megvizsgálom,
hogy a főtanácsnoki indítvány és a Bíróság ítélete között van-e jelentős eltérés.

4 C-210/06. sz. Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. ügyben hozott ítélet, 2008. december 16., (EBHT
2008., I-9641. o.)
5 C-378/10. sz. VALE Építési Kft. ügyben hozott ítélet, 2012. július 12.

4
A) A letelepedés funkciója:

A letelepedési szabadság megvizsgálásakor fontos szem előtt tartani azt a funkciót,
amelyet a letelepedés a piacon betölt, ez a funkció pedig az, hogy a vállalkozás a
legkedvezőbb földrajzi pozícióba kerüljön jogilag és piaci kereskedelmi szempontból
is.6
A letelepedési szabadság célja lehetővé tenni valamely tagállam állampolgárának,
társaságoknak, hogy telephelyet létesítsen egy másik tagállamban azért, hogy ott
tevékenységet végezzen.
A letelepedés szabadsága az Európai jog által a magánszemélyeknek ezen belül a
vállalkozásoknak is biztosított alanyi jog, amely alapján a magánszemélyek szabadon
eldönthetik, hogy az EU mely tagállamában kívánnak letelepedni gazdasági
tevékenységük folytatása céljából.
Az Eu-B gyakorlata alapján „a letelepedési szabadság magja az a lehetőség, hogy az
uniós állampolgár vagy társaság állandó és folyamatos jelleggel részt vegyen a
származási államtól eltérő másik tagállam gazdasági életében és ott haszonra tegyen
szert.”7

B) A letelepedés fogalma:
Az EUMSZ 49.cikk első bekezdése szerint tilos a valamely tagállam állampolgárainak
egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden
korlátozás. Ez a tilalom vonatkozik arra is, ha egy adott tagállamban letelepedett
állampolgár egy másik tagállamban kíván képviseletet, fióktelepet vagy leányvállalatot
alapítani.
A 49. cikk második bekezdése rögzíti azt, hogy a szabad letelepedés magában foglalja a
jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és
folytatására, vállalkozások és társaságok alapítására és irányítására.
A letelepedés állandó helyszínen határozatlan ideig ténylegesen végzett gazdasági
tevékenységet jelent. A letelepedés abban az esetben is teljesülhet, ha valamely
társaságot határozott időre alapítanak, vagy tevékenysége végzéséhez szükséges
épületet csak bérli.

6 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o
7 Osztovits András: EU-jog.: hvgORAC, Budapest, 2012. 461-478.o
5
A telephelynek nem muszáj leányvállalatnak lennie, lehet olyan iroda is, amelyet a
szolgáltató saját személyzete vagy olyan személy irányít, aki fel van hatalmazva a
vállalkozás nevében folyamatosan eljárni. Postafiók létezése önmagában nem tekinthető
telephelynek. Abban az esetben, ha egy gazdasági szereplőnek több telephelye is van és
ezekről szolgáltatást is nyújt, azt a telephelyet kell a szolgáltatásnyújtás helyének
tekinteni, ahol a szolgáltatással kapcsolatos tevékenységének a központja van.
Fontos megjegyezni, hogy az érintett jogalanynak a fogadó tagállamban biztosítva kell
lenni az állandó jelenlétének, ellenkező esetben a letelepedés szabadságára vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók.8

C) Elsődleges és másodlagos letelepedés
A letelepedés szabadsága az EK-Szerződés 43. és 48. cikkeiben jelenik meg. Ennek
értelmében tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén
történő szabad letelepedésre vonatkozó minden korlátozás, bele kell érteni azon
korlátozásokat is, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak alapítására
vonatkoznak.9 Ebből következik, hogy a társaságoknak joguk van ahhoz, hogy
egyszerre több helyen, több tagállamban is folyamatosan gazdasági tevékenységet
folytassanak.
A letelepedés szabadságát a tagállamok csak nagyon szűk keretek között korlátozhatják,
elsősorban az EK-szerződésben meghatározott indokok alapján (EKSZ 45. cikk
közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységek, és 46.
cikk közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okok.) Másodsorban pedig az Európai
Bíróság által kimunkált szükségességi arányossági teszten átesett a korlátozást objektív
módon igazolni képes indokok alapján.
Az EUMSZ 49. cikke valamint a Bíróság gyakorlata alapján meg kell különböztetnünk
elsődleges és másodlagos letelepedést. Elsődleges letelepedésnek nevezzük a
vállalkozói tevékenység közvetlen megkezdését és folytatását. Tehát az elsődleges
letelepedés az a hely, ahol a jogalany saját maga folytatja gazdasági tevékenységét
közvetlenül. Másodlagos letelepedésről pedig akkor van szó, mikor a gazdasági társaság

8 Osztovits András: EU-jog.: hvgORAC, Budapest, 2012. 461-478.o
9 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési
szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o

6
eredeti székhelyén és egy másik tagállamban is egyaránt gazdasági tevékenységet kíván
kifejteni, akár leányvállalaton, akár fióktelepen vagy képviseleten keresztül. Ha például
egy szlovák állampolgár az év nagy részében Bécsben végez idegenvezetői
tevékenységet, de nyaranta Olaszországban végez ugyanilyen tevékenységet és nyaranta
Olaszországban is él, akkor elsődlegesen Ausztriában, másodlagosan pedig
Olaszországban van letelepedve.10
Az elsődleges letelepedés megvalósíthatósága bizonytalan, ha az eredeti társaság jogi
személyiségének megtartása mellett kívánja áthelyezni a székhelyét. A Római
Szerződés letelepedésre vonatkozó 43. cikke nem tartalmaz gazdasági társaságok
korlátozásmentes mozgását biztosító rendelkezést vagy erre utalást. A Római Szerződés
43. és 48. cikke nem tartalmaznak felhatalmazást arra, hogy egyik tagállam szabályai
szerint alakult és ott bejegyzett társaság honosságának és eredeti jogi személyiségének
megtartása mellett helyezze át központi székhelyét egy másik tagállamba, ha ezt az
engedélyezésre jogosult hatóság nem hagyja jóvá.
Kijelenthető az, hogy összességében kettős oka van annak, hogy a társaságok nem
gyakorolhatják letelepedési jogukat korlátlanul, egyik ok az, hogy egy társaság
személyes jogát meghatározó különböző irányzatok egyidejű létezése, a másik a bíróság
eddigi ítélkezései.
Az alább röviden ismertetendő Daily Mail és Überseeing ügy az elsődleges letelepedés
gyakorlásával, a Centros ügyben hozott ítélet pedig a másodlagos letelepedéssel
kapcsolatosak.11

10 Osztovits András: EU-jog.: hvgORAC, Budapest, 2012. 461-478.o
11 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési
szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o

7
D)
a) A Daily Mail12 ügy
Az ügy tényállása szerint az Angliában bejegyzett és angol jog szerint működő cég át
kívánta helyezni székhelyét Hollandiába, de okirati székhelyét továbbra is az Egyesült
Királyságban tartotta volna. Ennek értelmében a társaság megőrizte volna honosságát.
Ehhez a brit adóhatóság jóváhagyása lett volna szükséges, ennek a jóváhagyásnak
viszont az volt a feltétele, hogy a társaság rendezze az adótartozását.13
A Daily Mail pedig pontosan adócsökkentési okokból kívánta illetőségét
megváltoztatni. Az illetőség megváltoztatása és az adófizetés feltételei tekintetében
vagyis, hogy a Daily Mail még mennyi adót fizessen Angliában nem tudott megegyezni
a brit adóhatósággal, s ezután fordult a Daily Mail a bírósághoz, azzal az érvvel, hogy a
társaság az EUMSZ 49. és 54. cikkei értelmében (akkori EGK szerződés 52. és 58.
cikkei) előzetes jóváhagyás nélkül is jogosult központi ügyintézésének helyét
áthelyezni.14 Fontos megemlíteni, hogy az angol szabályozás nem tiltotta a központi
ügyintézés helyének áthelyezését, csak egy feltételt állított, amely az volt, hogy a
társaságnak az áthelyezés előtt el kellett számolnia a kincstárral.15
Az ügyben a bíróság az Európai Közösségek Bíróságához fordult. Az Európai Bíróság
megállapította, hogy a valamely tagállamban megalakult és bejegyzett irodával
rendelkező társaságnak közvetlenül a szabad rendelkezést biztosító alapszerződések
alapján nem volt joga tényleges székhelyének áthelyezéséhez, és kimondta, hogy a
társaságok jogilag csak mint valamely tagállami jogrend alkotásai léteznek.16

b) Überseering17 ügy
A holland bejegyzésű Überseeing BV mint megrendelő 1996-ban szavatossági igényt
kívánt érvényesíteni egy 1990-es szerződés alapján, mely egy németországi ingatlan
felújítására vonatkozott. Ezt az igényét a német cégbíróság előtt a felújítási munkát

12 C-81/87. sz. Daily Mail and General Trust plc ügyben hozott ítélet, 1988. szeptember 27., (EBHT
1988., 5483. o.)
13 Osztovits András: EU-jog.: hvgORAC, Budapest, 2012. 461-478.o
14 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o
15 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési
szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o
16 Dr. Metzinger Péter: A társaságok szabad letelepedése a Cartesio ügy után: Hogyan tovább nemzetközi
székhelyáthelyezés.: Európai Jog 2009/2. 8-15.o
17 C-208/2000. sz. Überseeing BV kontra Nordic Construction Company Baumanagement GmBH ügyben
hozott ítélet, 2002, november 5., (EBHT 2002., I-9919. o.)
8
végző céggel szemben kívánta érvényesíteni.18 Azonban az Überseeing-nél változás
történt időközben. A társaság üzletrészének 100%-a két német állampolgár kezébe
került.19 A német bíróság elutasította a keresetet azzal az indokkal, hogy a társaság
teljes tőkéje német tulajdonba került. Ez pedig a bíróság véleménye szerint a székhely
áthelyeződését jelenti, ami pedig a jogképességének a hiányát idézte elő. Mégpedig
azért, mert a közigazgatás központja Hollandiából, a bejegyzés helyétől elkerült,
miközben Németországban nem jegyezték be, így ott nem tett szert jogképességre.
Ezután az ügy az Európai Bírósághoz került.20 A Bíróság pedig úgy foglalt állást, hogy
az EUMSZ 49. és 54. cikkeivel összeegyeztethetetlen az a tagállami szabályozás, amely
egy másik tagállamban jogszerűen megalapított társaságtól a jogképességét megtagadja
azon indokkal, hogy a másik tagállamban okirati székhellyel bíró társaság tényleges
székhelye átkerült ebbe a tagállamba (Ebben az esetben egyébként az Überseeing nem is
akarta áthelyezni a székhelyét Németországba.) a valamely tagállam joga szerint
létrejött társaság a többi tagállamnak a kötelessége jogalanyként elismeri abban az
esetben is ha az adott tagállam belső joga szerint a társaság tényleges székhelyének
nemzetközi megváltozása miatt esetleg ne lenne jogalanynak tekinthető.21 Magyarul az
Überseeing-nek joga van arra, hogy megtartsa jogképességét Németországban.

c) Centros22 ügy

A Centros Ltd. amelyet Angliában és Walesben 1992. május 18-án jegyeztek be, a
Centros dániai fióktelepet akart bejegyezni, de az Erhvers-og Selskabbstyrerlsen (a
kereskedelem és a társaságok főigazgatósága) elutasította ezt.
Az alapeljárásból kitűnik, hogy a Centros nem gyakorolt semmiféle kereskedelmi
tevékenységet alapítása óta. Az Egyesült Királyság joga a korlátolt felelősségű
társaságok részére semmiféle kötelezettséget nem állapít meg a minimális törzstőkére és
annak befizetésére vonatkozóan a Centros társasági törzstőkéjét nem fizették be és nem
is bocsájtották a társaság rendelkezésére. A tőke két üzletrészre oszlik melyek
tulajdonosa Bryde úr és felesége dán állampolgárok, állandó lakóhelyük Dániában van.

18 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o
19 Osztovits András: EU-jog.: hvgORAC, Budapest, 2012. 461-478.o
20 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési
szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o
21 C-208/2000. sz. Überseeing BV kontra Nordic Construction Company Baumanagement GmBH ügyben
hozott ítélet, 2002, november 5., (EBHT 2002., I-9919. o.)
22 C-212/97. sz. Centros Ltd kontra Erhvervs-og ügyben hozott ítélet, 1999. március 9., (EBHT 1999., I-
1459. o.)
9
Bryde asszony a Centros igazgatója, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az
Egyesült Királyságban van.
A dán jog szerint a Centros mint „private limited company” külföldi korlátolt
felelősségű társaságnak tekintendő.23 1992 nyarán Bryde asszony a Centros
fióktelepének Dániában történő bejegyzését kérte a dán cégbíróságtól.
De megtagadták a bejegyzést azzal az indoklással, hogy a Centros, amely nem folytat
semmiféle kereskedelmi tevékenységet az Egyesült Királyságban, valójában Dániában
nem fióktelepet kíván alapítani, hanem telephelyet. Ezzel pedig kijátssza az ország
vonatkozó jogszabályait, nevezetesen az 1991. december 21-i 886. sz. törvényben előírt
200.000 DKK összegben megállapított minimális törzstőke befizetését.24 A Centros
jogorvoslati kérelemmel élt, melyben a szerződés 43. és 48. cikkei megsértésére
hivatkozott.25
Az Európai Bíróság kimondta, hogy arról van szó, amikor az egyik tagállamban
székhellyel rendelkező cég fióktelepet akar nyitni. A Bíróság megerősítette a 79/85. sz.
Segers ügyben hozott ítéletet, miszerint nem valósít meg joggal való visszaélést, ha a
társaság gazdasági tevékenységet székhelye országában nem végez, csak a fióktelepe
tagállamában folytat. Ezért a dán hatóság által előterjesztett indokok csak abban az
esetben volnának elfogadhatók a korlátozás indokaként, ha azok jogszerű, közérdekű
célokat szolgálnak, ezen célok elérésére alkalmasak és nem szabad túllépniük a cél
eléréséhez szükséges mértéken és nem diszkriminatívak az indokok.26

23 Az ilyen társaságok fióktelepeinek bejegyzésére vonatkozó szabályokat az aupartsselskabslov (a
korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény) határozza meg.
E törvény 117. cikke a következőképpen rendelkezik:
A korlátolt felelősségű társaságok és az ennek megfelelő jogi formájú, az Európai Közösség valamely
tagállamában letelepedett külföldi társaságok Dániában fióktelep útján végezhetik tevékenységüket.
24 Várnay Ernő-Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex kiadó, 2010.: 603-616.o., 629-641.o
25 Dr. Fazekas Judit: Quo Vadis Cartesio? - Gondolatok a székhelyáthelyezésről és a letelepedési
szabadságról az Európai Bíróság Cartesio-döntése nyomán.: Európai Jog 2009/2. 16-25.o
26 C-212/97. sz. Centros Ltd kontra Erhvervs-og ügyben hozott ítélet, 1999. március 9., (EBHT 1999., I-
1459. o.)
10