Rácz Anita ETNONIMÁK A RÉGI MAGYAR TELEPÜLÉSNEVEKBEN

196 Pages·2012·4.64 MB·Hungarian

Rácz Anita

ETNONIMÁK A RÉGI MAGYAR TELEPÜLÉSNEVEKBEN

Rácz Anita

Etnonimák a régi magyar
településnevekben

Debreceni Egyetemi Kiadó
Debrecen University Press
2016
A Magyar Névarchívum Kiadványai 37.

Sorozatszerkesztő:
Hoffmann István és Tóth Valéria

Készült az MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport
programjának keretében. Megjelentetését támogatta a Debreceni Egyetem belső
kutatási pályázata (RH/751/2015).

Lektorálta:
Hoffmann István
Korompay Klára

ISBN 978-963-318-571-1
ISSN 1417-958X

© Rácz Anita, 2016
© Debreceni Egyetemi Kiadó, beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektroni-
kus terjesztés jogát, 2016

Kiadja a Debreceni Egyetemi Kiadó, az 1975-ben alapított Magyar Könyv-
kiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja.
Felelős kiadó: Karácsony Gyöngyi főigazgató
Borítóterv: Varga József
Készült a Kapitális Nyomdaipari és Kereskedelmi Bt. nyomdájában.
Tartalom
Bevezetés ....................................................................................................... 9
I. A nép és népnév fogalma ........................................................................... 15
II. Tudománytörténeti háttér .......................................................................... 25
III. Az ómagyar kori településnevekben előforduló népnevek ...................... 31
1. avar ........................................................................................................ 32
2. bajor ...................................................................................................... 34
3. besenyő .................................................................................................. 35
4. bolgár .................................................................................................... 37
5. böszörmény ............................................................................................ 37
6. cigány .................................................................................................... 39
7. cseh ........................................................................................................ 41
8. francia ................................................................................................... 43
9. görög ..................................................................................................... 43
10. horvát .................................................................................................. 45
11. jász ....................................................................................................... 46
12. káliz ..................................................................................................... 49
13. kazár .................................................................................................... 51
14. komán .................................................................................................. 52
15. korontál ............................................................................................... 52
16. kölpény ................................................................................................. 54
17. kun ....................................................................................................... 55
18. lándor .................................................................................................. 57
19. lengyel (lengyen) ................................................................................. 57
20. magyar ................................................................................................. 60
21. marót ................................................................................................... 62
22. morva ................................................................................................... 64
23. nándor (lándor) ................................................................................... 64
24. német ................................................................................................... 67
25. oláh ...................................................................................................... 69
26. olasz ..................................................................................................... 73
5
27. orosz .................................................................................................... 76
28. oszlár (eszlár) ...................................................................................... 80
29. örmény ................................................................................................. 80
30. polyák .................................................................................................. 81
31. rác ........................................................................................................ 81
32. román .................................................................................................. 83
33. ruszin ................................................................................................... 83
34. rusznyák ............................................................................................... 83
35. rutén .................................................................................................... 84
36. sváb ...................................................................................................... 84
37. szász ..................................................................................................... 85
38. székely .................................................................................................. 87
39. szerb .................................................................................................... 89
40. szerecsen(y) ......................................................................................... 89
41. szlovák ................................................................................................. 90
42. tatár ..................................................................................................... 90
43. tót ......................................................................................................... 92
44. török .................................................................................................... 95
45. úz ......................................................................................................... 97
46. várkony ................................................................................................ 98
47. zsidó .................................................................................................... 100
IV. A népnévi eredetű településnevek névszerkezete ................................... 103
1. A népnév alapalakban szerepel település neveként .............................. 104
2. A népnév képzős alakban szerepel település neveként ........................ 111
2.1. Az -i képzős nevek ....................................................................... 114
2.2. A -d képzős nevek ........................................................................ 120
2.3. Ritkább képzőkkel alakult nevek ................................................. 128
2.4. A képzők kapcsolódásának morfológiai háttere .......................... 133
2.5. A képzős nevek névföldrajza ....................................................... 137
3. A népnév települést jelentő földrajzi köznévvel szerepel
településnévben .................................................................................... 141
3.1. -falu, -falva .................................................................................. 146
3.2. -telek, -telke .................................................................................. 150
3.3. -föld, -földe .................................................................................. 152
3.4. -vár, -vára .................................................................................... 152
3.5. -város ........................................................................................... 153
3.6. -ház(a), -lak(a), -ülés, -szállás ..................................................... 154
6
3.7. -egyház, -monostora, -sok, -váraja, -vég ..................................... 155
3.8. A névszerkezetek szemantikai típusai ......................................... 156
3.9. A névtípus névföldrajza ............................................................... 158
4. A népnév jelzőként szerepel településnévben ...................................... 158
4.1. A településnévnek nincs névpárja ................................................ 162
4.2. A településnévnek népnévi jelzős párja van ................................ 163
4.3. A településnévnek nem népnévi jelzős párja van ........................ 167
5. A népnév nem települést jelentő földrajzi köznévvel szerepel
település neveként ................................................................................ 171
6. Összegzés ............................................................................................. 176
Irodalom ....................................................................................................... 183

7

Bevezetés
1. A népnevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szere-
pet játszanak. A Kárpát-medencében való meg telepedés kérdése a régészeket,
történészeket ma is foglalkoztatja, s a rendelkezésre álló források feldolgozása
után még mára is számos probléma maradt tisztázatlanul. A témát kiváló nyelvé-
szek is vizsgálták: MELICH JÁNOS a Kárpát-medence honfoglalás kori etnikai ál-
lapotát helynevek megfejtésével kívánta felvázolni (A honfoglaláskori Magyar-
ország. Budapest, 1925–1929), KNIEZSA ISTVÁN pedig hasonló, de részben meg-
újított módszerrel leginkább a magyar szállásterület megrajzolásával foglalkozott
(Magyarország népei a XI-ik században. In: Emlékkönyv Szent István király ha-
lálának kilencszázadik évfordulóján 2. Budapest, 1938. 365–472). BENKŐ LO-
RÁND főleg Anonymus gesztájának elemzése révén került kapcsolatba a témával
(lásd főképpen a Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest,
1998., illetve Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-
kori történetéről. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 29. Budapest,
2002. kötetek írásait). A történész KRISTÓ GYULA pedig egy bő évtizede jelen-
tette meg a Nem magyar népek a középkori Magyarországon című monográfiáját
(Budapest, 2003a), amelynek eredményei témánk szempontjából szintén nem
hagyhatók figyelmen kívül.
Az ómagyar kori településnevek vizsgálata az utóbbi időben fellendülni lát-
szik: egyre több tanulmány vagy éppen egész kötet foglalkozik e korszak nevei-
vel. 1998-tól öt olyan könyv is megjelent, amely Árpád-kori vármegyék (Abaúj,
Bars, Bihar, Borsod, Bodrog, Győr) névanyagát dolgozta fel.1 E kutatások a terü-
leti kapcsolatok alapján szerveződve tekintenek vizsgálati anyagukra. Kiinduló-
pontjuk szerint az összefüggő földrajzi területen született helynevek úgy tekint-
hetők, mint a magyar helynévrendszer „kicsinyített mása”, amelynek bemutatása
alapján a névrendszer egészére vonatkozó általánosítások is megfogalmazhatók.
Nagyon fontosnak tartom azonban a korai magyar névkincs egy másik szem-
pontú elemzését is: a tematikus feldolgozásokat. Jelen munkámhoz is meghatá-
rozó inspirációt adott két ilyen alapmunka: az egyik KÁZMÉR MIKLÓS A »falu«

1 TÓTH VALÉRIA, Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szó-
tára. Debrecen, 2001; RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgá-
lata. Debrecen, 2005; RÁCZ ANITA, A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimoló-
giai szótára. Debrecen, 2007; PÓCZOS RITA, Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye telepü-
lésneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001; BÉNYEI ÁGNES–PETHŐ GERGELY, Az Árpád-
kori Győr vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 1998.
9
a magyar helynevekben. XIII–XIX. század (Budapest, 1970), a másik pedig ME-
ZŐ ANDRÁS A templomcím a magyar helységnevekben. 11–15. század (Buda-
pest, 1996) című műve. Mindkét munka a helynevek egy csoportjának teljeskörű
monografikus feldolgozására törekszik: az első annak a helynévcsoportnak a
vizsgálatát végezte el, amelyben a falu földrajzi köznév vagy annak valamely
változata van jelen. A második munka pedig egy szemantikailag jól körülhatárol-
ható névcsoportot dolgoz fel: a magyar nyelvterület minden olyan településnevét
összegyűjtötte, elemezte, amely patrocíniumi névből alakult. A két munka tehát
célkitűzésében közös: a magyar helynévrendszer egy bizonyos névtípusának le-
hetőleg minden rendelkezésre álló adatát összegyűjteni, elemezni, kijelölni a név-
típus helyét a magyar helynevek rendszerében, és bemutatni az adott típus belső
összetettségét, keletkezését, történeti változását.
Mindezt azért tartom igen fontosnak megemlíteni, mert a nyelvészek, történé-
szek, névkutatók által az idők során bizonyos névfajtákra tett megállapításokat
ma gyakran minden kritika nélkül fogadják el a különböző tudományterületek
szakemberei, pedig újabban több jeles kutató, így BENKŐ LORÁND mellett a tör-
ténész KRISTÓ GYULA is azt hangsúlyozta, hogy alapos forrásfeltárással együtt
szükséges lenne az eddigi kutatási eredményeket újabb vizsgálatok eredményével
szembesíteni. Mindezt leginkább az indokolja, hogy a 20. század első felében
kialakult kutatási módszerek, elvek és gyakran az alkalmazott alapfogalmak fö-
lött is eljárt az idő. Másfelől a forrásanyagok is nagyobb számban és a korábbinál
jobb minőségben állnak a kutatók rendelkezésére. Mindezek megújításának igé-
nyével, illetve a téma interdiszciplináris jellegének fokozott figyelembevételével
és hangsúlyozásával én magam is időszerűnek gondolom az eddigi kutatási ered-
mények felülvizsgálatát, kiegészítését és pontosítását.
A fentieket felismerve az Adatok a népnévvel alakult régi településneveink
történetéhez (Debrecen, 2011) című közelmúltban megjelent munkámban a cím-
ben megjelölt témára vonatkozóan elvégeztem a napjainkban rendelkezésre álló,
lehetőség szerint teljes adatanyag összegyűjtését és rendszerezését. Azok a kuta-
tók ugyanis, akik eddig hasonló adatok gyűjtésébe belefogtak (KRISTÓ GYULA–
MAKK FERENC–SZEGFŰ LÁSZLÓ, Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez 1.
Szeged, 1973), munkájukat a településtörténet és a névtudomány határterületén
egyensúlyozónak tartották, ám szükségszerűen inkább a történész szemével tekintet-
tek a forrásokra, ezért a települések névadatainak teljes összegyűjtését nem tekintet-
ték feladatuknak. Én viszont éppen ezt a célt tűztem ki magam elé: a népneveket
tartalmazó településnévi adatokat a lehető legkorábbi időtől, a honfoglalástól
1526-ig, az ómagyar kor végéig egybefoglalni. A fent említett könyv munkám első
szakaszának eredménye volt, amely a rendelkezésemre álló oklevéltárak, okmánytá-
rak, megyei monográfiák, családi oklevéltárak, történeti földrajzi munkák és egyéb
forráskiadványok (mindezek tételes felsorolását lásd a RÁCZ A. 2011 irodalom-
jegyzékében) alapján a Kárpát-medence népnevet tartalmazó településneveinek
10