Produktivitas es analogia a szokepzesben

298 Pages·2013·2.05 MB·Hungarian

by  Ladanyi Maria

LADÁNYI MÁRIA
Produktivitás és analógia a szóképzésben:
elvek és esetek
SEGÉDKÖNYVEK
A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 76.

LADÁNYI MÁRIA
Produktivitás és analógia a szóképzésben:
elvek és esetek

TINTA KÖNYVKIADÓ
BUDAPEST, 2007
SEGÉDKÖNYVEK
A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 76.

Sorozatszerkesztő
Kiss Gábor

A kötet megjelenését az OTKA T042687. számú projektuma támogatta.

Lektorok
D. Mátai Mária
Kiefer Ferenc

A címlapon Hollai Tamás (Szent László Gimnázium) Lázár Ervin emlékére
készült rajza
(http://mek.oszk.hu/kiallitas/lazar/) látható.

ISSN 1419–6603

ISBN 978 963 7094 81 1

© Ladányi Mária, 2007
© TINTA Könyvkiadó, 2007

A kiadásért felelős
a TINTA Könyvkiadó igazgatója.
Műszaki szerkesztő: Bagu László
Szüleim,
Ladányi Kálmán (1916–2000)
és Oláh Mária (1924–2002)
emlékére
Tartalom

ELŐSZÓ ..................................................................................................... 13
A. ELMÉLETI KÉRDÉSEK .................................................................... 17
I. MORFOLÓGIAI STRUKTÚRÁK ÉS MORFOLÓGIAI FUNKCIÓK ............................. 17
1. A morfológiai struktúrák típusai: szavak és szóalakok ........................................... 17
2. A nyelvi funkciók és a morfológia funkciói ........................................................... 18
3. Morfológiai alak, morfológiai funkció – és a morfológia tárgya ............................ 20
II. ELMÉLETI MODELLEK: NÉZŐPONTOK ÉS ELVEK ............................................. 21
1. A nyelv strukturális és funkcionális szemléletű megközelítése .............................. 21
1.1. A nyelvtudomány kognitív fordulata .............................................................. 22
1.2. A nyelvhasználat vizsgálatának előtérbe kerülése és a nyelvtudomány
pragmatikai fordulata ............................................................................................. 25
2. Univerzális, tipológiai és nyelvspecifikus sajátosságok ......................................... 27
3. Univerzális szabályok vagy univerzális elvek? ...................................................... 28
III. TERMÉSZETES NYELVELMÉLET – TERMÉSZETES MORFOLÓGIA .................... 29
1. Jelöltségi elmélet: jelöletlenség és természetesség ................................................. 29
2. A morfológiai jelöltségi elmélet univerzális elvei .................................................. 31
2.1. Szerkezeti ikonicitás ....................................................................................... 32
2.2. Áttetszőség (transzparencia) ........................................................................... 33
3. A természetesség nyelven kívüli és nyelvi evidenciái ............................................ 35
4. A természetességi elmélet rendszerszintű elvei ...................................................... 36
5. Fokozatiság és prototípuselv a természetes morfológia kategorizá-ciójában ......... 38
IV. MORFOLÓGIAI MINTÁZATOK: PRODUKTIVITÁS – SZABÁLYSZERŰSÉG –
GYAKORISÁG, PRODUKTIVITÁS – KREATIVITÁS – ANALÓGIA ............................. 39
1. Az új szavak létrehozása és a termékenység ........................................................... 39
2. A produktivitás ....................................................................................................... 41
3. Produktivitás a szóalkotásban ................................................................................. 42
4. A produktivitás és az osztályok nyitottsága ............................................................ 42
5. Produktivitás és szemantikai kompozicionalitás .................................................... 44
6. A produktivitás mértékének meghatározása ........................................................... 45
7. A produktivitás mértékének meghatározása természetes nyelvelméleti keretben .. 47
8. Termékenység, szabályosság és gyakoriság ........................................................... 51
8 Tartalom
9. Produktivitás, kreativitás, analógia ......................................................................... 52
V. SZÓALKOTÁS, SZÓKÉPZÉS .............................................................................. 57
1. Nyelvi, ill. szóalkotási szabályok ........................................................................... 57
1.1. Nyelvi szabályok és/vagy hálózati viszonyok ................................................. 57
1.2. Szóalkotási szabályok ..................................................................................... 58
1.3. A szóalkotási szabályok korlátozásai .............................................................. 60
2. A szóképzés (deriváció) .......................................................................................... 63
2.1. A szóképzés (deriváció) eszközei ................................................................... 63
2.2. A szóképzés típusai ......................................................................................... 65
2.3. A szóképzési (derivációs) szabályok .............................................................. 67
2.4. A szóképzési affixumok és szabályok reprezentációja ................................... 68
2.5. A magyar szóképzésben résztvevő szófajok: lehetséges bemeneti és kimeneti
kategóriák .............................................................................................................. 69
2.6. Szóképzés és szófajváltás................................................................................ 71
3. Paradigmák és osztályok a ragozásban és a szóképzésben ..................................... 72
3.1. Ragozási paradimák ........................................................................................ 72
3.2. Szóképzési paradigmák ................................................................................... 73
4. Szóképzés és jelentés 1.: lexikai – potenciális – aktuális szó, lexikális – potenciális
– aktuális jelentés........................................................................................................ 74
4.1. Létező, aktuális és potenciális szó .................................................................. 74
4.2. Lexikális, aktuális és potenciális jelentés ........................................................ 75
5. Szóképzés és jelentés 2.: Metaforizáció és szóképzés ............................................ 78
5.1. Alapszavak és metaforikus jelentések ............................................................. 78
5.1.1. A szóképzési szabályok korlátozása és a metaforikus jelentések ............ 79
5.1.2. Egy szóképzési szabály – több szóképzési jelentés ................................. 79
5.1.3. Rivális szóképzési szabályok .................................................................. 80
5.2. Derivátumok és metaforikus jelentések .......................................................... 81
5.2.1. A metaforikus jelentés mint a szóképzési folyamat közvetlen
következménye .................................................................................................. 81
5.2.2. A szóképzés mint a metaforizáció manifesztálódása............................... 84
VI. POLISZÉMIA, JELENTÉSVÁLTOZÁS, GRAMMATIKALIZÁCIÓ .......................... 87
1. A grammatikalizációs kutatásokról és nyelvelméleti hátterükről ........................... 88
1.1. Bevezetés ........................................................................................................ 88
1.2. A formális/strukturális és a funkcionális szemléletű nyelvelméletek és a
grammatikalizáció .................................................................................................. 90
1.2.1. A holista kognitív nyelvészet és a grammatikalizáció kutatása ............... 90
1.2.2. A grammatikalizációs kutatások és a nyelvhasználat vizsgálata ............. 91
1.2.3. A grammatikalizáció és a természetes nyelvelmélet ............................... 91
1.2.4. Bybee a grammatikalizációról ................................................................. 92
1.3. A funkcionális szemlélet és a grammatikalizációs kutatás perspektívái ......... 93
2. Jelentésváltozás, poliszémia, grammatikalizáció .................................................... 95
Tartalom 9
3. A grammatikai egységek jellemzői......................................................................... 96
4. A grammatikalizáció forrásszerkezetei ................................................................... 96
5. A grammatikalizációval kapcsolatos jelentésváltozási mechanizmusok ................ 97
5.1. Szemantikai általánosulás ............................................................................... 97
5.2. Metaforikus folyamatok .................................................................................. 98
5.3. Metonimikus folyamatok ................................................................................ 99
5.4. Inferencia ........................................................................................................ 99
B. ESETTANULMÁNYOK 1.: A SZÓKÉPZÉSI RENDSZER EGYES
RÉSZEI ..................................................................................................... 101
I. ELVEK ÉS ESETEK: KÉT PÉLDA A MAGYAR IGEKÉPZÉSBŐL ........................... 101
1. Szóképzési paradigmák a magyar frekventatív–duratív igeképzésben ................. 101
2. A szóképzési produktivitás fokozatai: a -(V)z és az -(V)l igeképző ...................... 105
2.1. A -(V)z és az -(V)l igeképzőre vonatkozó képzési szabályok........................ 105
2.2. A -(V)z és az -(V)l igeképző produktivitása .................................................. 107
3. Összegzés ............................................................................................................. 112
II. FUNKCIÓMEGOSZLÁS ÉS SZINONÍMIA A MELLÉKNÉVKÉPZÉSBEN ................ 114
1. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 1.: -i és -beli ............................... 114
1.1. Az -i képző .................................................................................................... 114
1.2. A -beli képző ................................................................................................. 119
1.3. Az -i és a -beli képző viszonya ..................................................................... 121
2. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 2.: az -i és az -(V)s képző ........... 123
2.1. Az -(V)s képző .............................................................................................. 123
2.1.1. Az -(V)s mint főnévi alapú melléknévképző ......................................... 124
2.2. Az -i és az -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése ....................... 126
III. A FŐNÉVKÉPZÉS EGYES VITATOTT PRODUKTIVITÁSÚ ESETEI ..................... 129
1. A -dA képző .......................................................................................................... 132
1.1. A főnévi alapú képzés ................................................................................... 133
1.2. Az igei alapú képzés ..................................................................................... 136
1.2.1. Általános megállapítások ...................................................................... 136
1.2.2. Morfológiai újraelemzés? ...................................................................... 137
1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben .......................................... 139
1.2.4. Nem szabályos képzések ....................................................................... 140
1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői .............................................................. 141
1.3. Összefoglalás: A -dA értékelése a termékenység szempontjából .................. 142
2. A -sdi képző .......................................................................................................... 142
2.1. Problémafelvetés ........................................................................................... 142
2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői ........................................................... 144
2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői .............................................................. 145
2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység .................................... 146
10 Tartalom
2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben ......................................... 147
2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben ........................................... 148
2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés – egységes kezelésben....................... 149
2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása ................................ 150
2.9. A -(s)di képző: összefoglalás ........................................................................ 152
3. A -kA és a -cskA képző ......................................................................................... 153
3.1. A -kA képző a StrMorf.-ban .......................................................................... 153
3.2. A -kA és a -cskA képző produktivitásának mértéke ...................................... 155
3.3. Mi az oka annak, hogy a -cskA a produktívabb képző? ................................ 158
3.4. Miért nem kapcsolódhat a -kA képző egy szótagú szavakhoz? ..................... 160
3.5. Miért nem járulhat a -kA képző a és e végű szavakhoz? ............................... 161
3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új általános szabály . 162
3.7. A szabály történeti háttere............................................................................. 162
3.8. Valóban fennáll-e a -kA képzőre vonatkozó korlátozás a zárhangra végződő
szavak esetében is? .............................................................................................. 164
3.9. A -kA és a -cskA képző: összegzés ................................................................ 165
4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők ....................................... 166
4.1. Az -árium képző ........................................................................................... 167
4.2. Az -itás képző ............................................................................................... 169
4.3. Az -izmus képző ............................................................................................ 172
4.4. Az -ista képző ............................................................................................... 175
4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai: kritériumok ........................ 179
5. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás ........................................................ 181
IV. A SZÓKÉPZÉS HATÁRÁN: NÉHÁNY, AZ IGEKÖTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS
MORFOSZEMANTIKAI KÉRDÉS ........................................................................... 183
1. Az igekötők poliszémiája 1.: Jelentésváltozás, grammatikalizáció, produktivitás –
az agyon és a tönkre igekötő példája ........................................................................ 184
1.1. Az agyon igekötő .......................................................................................... 185
1.1.1. Az agyon igekötő a mai nyelvi rendszerben .......................................... 185
1.1.2. Az agyon elem grammatikalizációjának állomásai ............................... 186
1.1.3. Az agyon grammatikalizációja és az igekötő kategóriájába való tartozás
kritériumai ....................................................................................................... 189
1.2. A tönkre igekötő ........................................................................................... 190
1.2.1. A tönkre igekötő a mai nyelvi rendszerben ........................................... 190
1.2.2. A tönkre elem grammatikalizációjának állomásai ................................. 194
1.2.3. A tönkre elem grammatikalizációs folyamata: összefoglalás ................ 197
1.3. Poliszémia – grammatikalizáció – produktivitás: összefoglalás ................... 199
2. Az igekötők poliszémiája 2.: Igekötők kapcsolódási mintái ................................. 200
2.1. A be igekötő kapcsolódási mintái ................................................................. 201
2.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében ............................. 201
2.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében ...................... 204
Tartalom 11
2.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében .................................. 212
2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái ............................................................... 214
2.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében .......................... 214
2.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében .................... 218
2.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái ......................................................... 221
2.3.1. Az agyon igekötő kapcsolhatósága első jelentésében ........................... 221
2.3.2. Az agyon igekötő kapcsolhatósága második jelentésében .................... 223
2.3.3. Az agyon (+ magát) kapcsolhatósága az agyon harmadik jelentésében 229
2.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái ........................................................... 231
2.4.1. A tönkre igekötő kapcsolhatósága első jelentésében ............................. 231
2.4.2. A tönkre (+ magát) kapcsolhatósága a tönkre második jelentésében .... 233
2.5. Igekötők kapcsolhatósága – összefoglalás .................................................... 234
C. ESETTANULMÁNYOK 2.: SZÓKÉPZÉS ÉS
NYELVHASZNÁLAT ............................................................................. 238
I. PRODUKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS ANALÓGIA A KÖZNYELVI ÉS A KÖLTŐI
NEOLOGIZMUSOKBAN ....................................................................................... 238
1. Szabályos és szabályszegő neologizmusok .......................................................... 238
2. Szóképzési neologizmusok a magyarban.............................................................. 239
2.1. Produktív szabályokat követő neologizmusok .............................................. 240
2.1.1. Főnévi alapszavú képzések ................................................................... 240
2.1.2. Igei alapszavú képzések ........................................................................ 243
2.1.3. Melléknévi alapszavú képzések ............................................................ 245
2.2. Nem produktív képzésmód aktivizálása ........................................................ 247
2.2.1. Nem produktív igeképzők felhasználása ............................................... 247
2.2.2. Nem produktív főnévképzők ................................................................. 249
2.3. Analógiás képzések ....................................................................................... 249
2.3.1. Felszíni analógia .................................................................................... 249
2.3.2. Felszíni analógia szerkezeti párhuzammal ............................................ 250
2.3.3. Kontamináció, szójáték ......................................................................... 251
2.4. Szabálykövetés és szabályszegés együttes előfordulása ............................... 252
2.4.1. A hatókör túllépése................................................................................ 252
2.4.2. Vetélkedő affixumok közül a speciális alkalmazása általános esetben . 253
3. Produktivitás és kreativitás a beszélt nyelvi és a költői neologizmusokban ......... 255
II. A NEOLOGIZMUSOK A NYELVI RENDSZER, A NYELVI NORMA ÉS A
NYELVHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL: BE IGEKÖTŐS NEOLOGIZMUSOK „HELYI
ÉRTÉKE” ............................................................................................................ 258
1. Példák: néhány be igekötős neologizmus a szakirodalomból ............................... 259
2. A be igekötő nyelvrendszerbeli összefüggései ..................................................... 261
2.1. Aspektus, akcióminőség, igekötők ................................................................ 261
2.2. A be igekötő jelentései termékeny mintákban .............................................. 263
12 Tartalom
3. A be igekötős neologizmusok típusai ................................................................... 264
3.1. A nyelvi rendszer szabályait követő neologizmusok .................................... 264
3.1.1. irány: ’befelé’ ........................................................................................ 264
3.1.2. teljesség (totális akcióminőség): ’nagy vagy teljes terület[et/felületet
érintve]’ ........................................................................................................... 265
3.1.3. telítettség (szaturatív akcióminőség): ’(relatíve) nagy vagy kielégítő
mértékben [végzett cselekvés]’ ....................................................................... 265
3.2. A be igekötő új használatai és új jelentései ................................................... 266
3.2.1. ’valamilyen intenzív/felfokozott lelki vagy tudati állapotba való kerülés
és az abban való elmerülés’ – a szubmerzív akcióminőség ............................. 266
3.2.2. A be igekötő és más igekötők................................................................ 269
3.2.3. A be igekötő szokásosan igekötőtlen igéken ......................................... 271
4. Az adatok értékelése a rendszerbeli összefüggések szempontjából ...................... 271
4.1. Magyarázatkeresés az igekötők „felcserélésére” .......................................... 271
4.1.1. A fel, a le és a be igekötő ...................................................................... 272
4.1.2. A ki és a be igekötő ............................................................................... 273
4.1.3. Az el és a be igekötő ............................................................................. 274
4.1.4. A meg és a be igekötő ........................................................................... 275
4.2. Magyarázatkeresés a „felesleges” igekötőhasználatra .................................. 276
4.3. Kompetencia, produktivitás, kreativitás, analógia ........................................ 277
5. Presztízsváltozat, csoportnorma, egyéni nyelvhasználat ...................................... 279
6. A neologizmusok eltérő értékelésének okairól ..................................................... 281
ZÁRSZÓ ................................................................................................... 284
FORRÁSOK ............................................................................................. 285
HIVATKOZOTT MŰVEK ..................................................................... 286