porta lingua

317 Pages·2006·1.9 MB·English

„A jövő nem hoz számunkra semmit, nem ad nekünk semmit;
épp ránk vár a föladat, hogy adjunk neki,
.... hogy a jövőt megalkossuk.”
(Simone Weil)

PORTA LINGUA - 2004

A szaknyelvtudás
esélyteremtő ereje

cikkek, tanulmányok
a hazai szaknyelvoktatásról és -
kutatásról

2004
DEBRECEN
1
Sorozatszerkesztő
Feketéné Silye Magdolna

Szerkesztőbizottság:
Dr. Kurtán Zsuzsa
Dr. Sturcz Zoltán
Dr. Troy B. Wiwczaroski

Technikai munkatárs:
Jakabné Bajusz Jolán
2
TARTALOM

TANTERV, TANANYAG, MÓDSZER

ANDRÁSSY GÉZA: Dictionaries as a problem in teaching/learning
English....................................................................................... 9
F. SILYE MAGDOLNA: Az angol szaknyelvoktatás főbb általános
jellemzői és metodológiai irányzatai......................................... 19
GARAI ANNA: Metafora és analógia a gazdasági szaknyelvben ............ 27
GYŐRI ANNA: Szaknyelvi-kulturális-pedagógiai felkészítő tréning a
Leonardo mobilitási programban résztvevő hallgatók
számára...................................................................................... 39
JÓNÁS EDIT: Még egyszer a „szaknyelvről és a szakmai
nyelvhasználatról”..................................................................... 51
JUHÁSZ ÉVA: A szaknyelvoktatás egyéni tervezése............................... 57
KOVÁCS ZOLTÁN: Rules of Engagement - Promoting Meaningful
e-nteraction ............................................................................... 65
KULCSÁR DEZSŐ: A multimedialitás és az IT-tudásmenedzselés
kombinált alkalmazása a német jogi szaknyelv oktatásában..... 69
KURTÁN ZSUZSA: Szaknyelvoktatási tananyagok fejlesztésének
elméleti és gyakorlati kérdései................................................... 77
MÁTÉTELKINÉ HOLLÓ MAGDOLNA: Francia rendvédelmi
szaknyelvi jegyzet...................................................................... 87
STURCZ ZOLTÁN: Nyelvtudásra vonatkozó fogalmak a
munkaadói / munkavállalói kérdőíveken................................... 97
SZEKERESNÉ RÓZSA ETELKA: Személyre szabott feladatok
lehetősége a szaknyelvi szövegek olvasása során...................... 105
TOLNAI LÁSZLÓNÉ: A Rendőrtiszti Főiskolán folyó nyelvoktatás
múltja, jelene és jövője.............................................................. 117
TÓTH ÉVA - DÉVÉNY ÁGNES - JÁRMAI ERZSÉBET: Az íráskészség
fejlesztésének problémái a főiskolai hallgatók körében............ 131
VAS ISTVÁN: Változó idők – új kihívások: A multimédiás
eszközökkel támogatott projektmunka hatékonysága
a szakmai nyelvoktatásban........................................................ 145

VIZSGÁZTATÁS, ÉRTÉKELÉS

BIRÓNÉ UDVARI KATALIN: A szociokulturális kompetencia mint
értékelési szempont a gazdasági szaknyelvi vizsgán................. 157
3
BASSOLA PÉTERNÉ - DEÁK ÁGNES: A német gazdasági
kommunikációs szaknyelvi vizsga szóbeli vizsgafeladatai....... 165
MAUTHNERNÉ FISTER ILONA: BME szaknyelvi kommunikációs
vizsgarendszerek........................................................................ 175
RÉBÉK-NAGY GÁBOR: A magyarországi szaknyelvi vizsgák szintjei a
Közös Európai Referenciakeret tükrében.................................. 183
TÓTH ILDIKÓ: Student/teacher feedback and ongoing validation........... 191

KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ,
FORDÍTÁS, TOLMÁCSOLÁS

HELTAI PÁL: Mitől fordítás a fordítás?................................................... 203
KASSAINÉ TAR ILDIKÓ: A személyiségközpontú tanári magatartás
és kommunikáció a szaknyelvoktatásban.................................... 217
KERESZTES CSILLA: Intonation of Questions – Phonetics is
ESP Teaching............................................................................ 223
MÁTYÁS JUDIT: Írásbeli szakmai kommunikáció: német nyelvű
üzleti levelezés .......................................................................... 239
MÉSZÁROS KATA – SZÁSZNÉ VEIDNER KATALIN: A fordítók életének
megkeserítője: a bikkfanyelv
MIHALOVICS ÁRPÁD: A politikai kommunikáció néhány aspektusa..... 245
ORTUTAY KATALIN: Jogi szaknyelv a fordítóképzésben....................... 259
RÁDAI-KOVÁCS ÉVA: Terminológiakurzus a fordítóképzésben............ 265
SOLYMOSI MÁRIA: A genetikai terminológia tendenciáinak
vizsgálata................................................................................... 279
SZIKLAINÉ GOMBOS ZSUZSANNA: Interkulturális szempontok
a szaknyelvi képzésben az EU csatlakozás küszöbén................ 289
TROY B. WIWCZAROSKI: The PowerPoint Trap: Miscommunicating
with Style.................................................................................... 297
MÉSZÁROS OTTÓ ISTVÁN:Idegen nyelv – csak hidegen elv?................. 307

4
ELŐSZÓ

A Debreceni Egyetem támogatásával immár harmadik alkalommal
jelenik meg a PORTA LINGUA kiadványsorozat. Az idei szám különle-
gessége, hogy szakmai gondozásában először vesz részt az ez évben
bejegyzett Szaknyelvoktatók- és Kutatók Országos Egyesülete (SZoKOE).
Az egyesület megalakulásával létrejött az a szervezet, amely hivatalos
formában is egyesíti eddigi törekvéseinket, mintegy egységbe foglalja a
szimpóziumok, a kiadványok és egyéb előremutató szakmai tevékenységek
ügyét.
Hasonlóan a korábbi kötetekhez, most is az alábbi hármas tago-
lásba rendezetten jelennek meg az ország különböző intézményeiben szak-
nyelvoktatással illetve alkalmazott nyelvészeti, szaknyelvi kutatásokkal
foglalkozó nyelvtanárok dolgozatai: (1) Tanterv, tananyag, módszer; (2)
Vizsgáztatás, értékelés; (3) Kultúraközi kommunikáció, fordítás, tolmá-
csolás.
A harmadik kötet megjelenése némi visszatekintésre is módot ad.
Igen örvendetes, hogy sok hűséges szerzője van a kiadványnak, de
hasonlóképpen örömteli az is, hogy minden évben újabb és újabb szerzők
írásai is gyarapítják közös tudásvagyonunkat. Bizonyságot nyer Dr. Kurtán
Zsuzsának az előző kötethez írott előszavában tett megállapítása: a kiadvá-
nyok és a szimpóziumok köré megszerveződött egy erős szakmai közösség.
Ha módjukban áll átfutni együtt a három kötetet, igen jó érzéssel fogják
konstatálni a belőlük kitetsző szakmai elhivatottságot és tenni akarást. E
kettőre és az egészséges szakmai öntudatra fölöttébb nagy szükségünk van
manapság. A felsőoktatás átrendeződése sokunkban a szakma jövőjével
kapcsolatos bizonytalanság érzését szüli, hiszen a lineáris képzésben
megjelenő új szakok akár teljesen átírhatják a szaknyelvi képzés eddigi
rutinját. Ám nem hiszem, hogy csak az aggodalom oldaláról kellene szem-
lélnünk a történéseket, sokkal inkább meg kellene ragadni a változások
folyamatában fellazuló szerkezet kínálta lehetőségeket, és határozott
törekvéssel biztosítani a szaknyelvoktatás és kutatás további életét és
erősödését. Ehhez van nagy szükségünk az e kötetben is megjelenő szak-
mai közösség erejére és értő cselekvésére. És szükségünk van a köteteknek
az írott szó hatalmát szolgáló sajátságos erejére is, hiszen minden kiadvány
példányait eljuttatjuk az ország nagyobb könyvtáraiba, illetve olyan
intézményekhez, akik szerzőikkel nem képviseltetik magukat a cikkek
között.
5
Először van módom rá, hogy a kötet szerzői és saját nevemben
nyilvánosan is köszönetet mondjak az eddigi kiadványok lektorainak illetve
szerkesztő bizottságának: Dr. Kurtán Zsuzsának, Dr. Sturcz Zoltánnak és
Dr. Troy Wiwczaroskinak. Szakmai hozzáértésük és elhivatottságuk a biz-
tosítéka annak, hogy színvonalas és tartalmas kiadványok jelenhettek meg,
és fognak a későbbiekben is megjelenni.

F. Silye Magdolna
sorozatszerkesztő
Debreceni Egyetem
Agrárszaknyelv Oktatási Központ

6
TANTERV, TANANYAG, MÓDSZER
7
8
Andrássy Géza
Andrássy Géza
Debreceni Egyetem
Agrárszaknyelv Oktatási Központ

Dictionaries as a problem in teaching/learning English

In this paper, I wish to consider several practical issues concerning the teaching/learning of
English vocabulary. I raise the question why a number of learners of English are unable to
use dictionaries and look up words, especially verbs. On the basis of arguments rooted in
valency and case theory the paper concludes by suggesting that verb patterns should be
given in dictionary entries instead of or side by side with simply indicating whether a verb is
transitive or intransitive.

What I have experienced recently is that most students, even more
advanced ones, i.e. the technical translator or communicator students I
teach, are slow at looking up words in dictionaries, sometimes are unable to
find the right meaning of a given word or mispronounce the word they have
looked up in a dictionary. They are usually much better at guessing, which
is an advantage at all stages of learning languages since, as Rubin (1975)
tells us in the article ‘What the good language learner can teach us,” “The
good language learner is a willing and accurate guesser”.
The situation seems to indicate that dictionaries may be a problem area in
the teaching/learning of English.

Why are dictionaries a problem?
Maybe it is not dictionaries, but the way language has been taught recently,
that is the source of why students learning English cannot use English
dictionaries efficiently.
To be more specific, the problem is that in a number of cases, students do
not know what to look for, and the question in this case is: to what extent
can guessing be considered laudable instead of turning to and looking up
the word in a dictionary? I cannot answer the question here and I do not
think anybody can. The only argument I would like to raise is that the
efficient use of dictionaries can help learners become more willing and
accurate guessers.
When I started learning English decades ago, my teacher advised the whole
class to buy bilingual dictionaries of our own. Of course, he did not ask us
to buy the biggest volumes, but small ones, which we had to take to school
and use in class. It must be mentioned also that, even in those days, the
textbooks had their own vocabularies, usually both after each lesson, and at
9
Andrássy Géza
the end of the textbook, as well. All in all, in this respect, there were not
many differences between those old “monsters” and the “wonder”
textbooks of our time.

What is wrong then? If we want to find an answer, we must take a look at
the numerous changes in language teaching methods that were or have been
in use over the past few decades. We will find that not many of them have
advocated the manual and tedious work involved by using dictionaries.
Very little has been said either for or against dictionaries in the past few
decades although they have always been there and neglected. Enormous
work has been done by lexicographers who have by now created
dictionaries that are as difficult to use as their predecessors. The
dictionaries listed in the bibliography provide good examples to support the
claim as they are based on documented data collection and evaluation..
These written dictionaries still look much the same as they did decades ago,
and computerised, let alone talking versions, are not always convenient to
use. Furthermore, buying a computer is still a financial burden for most
language learners. Computer versions, however, are available, widely
marketed, and despite all the promotion, not always very much liked.

The problem may lie with the hierographic nature of the English language
itself and the fact that in class the spoken nature of languages is
emphasized, while students are made to take tests in writing and, when
asked to work on their own, cannot pronounce words that they have to look
up in dictionaries. Moreover, owing to the awkwardness of using
dictionaries they are usually used as a last resort when guessing has failed
completely. This is a very interesting and complicated as well as a worrying
picture. How does this situation emerge? The answer may be very simple:
certain basic dictionary skills are simply not dealt with in class, and the
teaching of using basic linguistic knowledge might be neglected or not
enough time is dedicated to them.

What dictionary skill?
The hierographic nature of the English language mentioned above explains
why it is spoken and written differently and has to be treated as such. As a
result both the written and spoken forms of a word have to be taught and
learnt in class. A bridge between the two is offered by the International
Phonetic Alphabet, which is illustrated at the end of this paper. The claims
made by the International Phonetic Association also support our argument:
’The International Phonetic Alphabet offers a standardized set of symbols for use
in transcribing any of the world's languages.
10