Tankó Éva-Mária Politika és igazság a nyilvános játéktérben Tényigazság és észigazság Hannah Arendt politikai gondolkodásában Kiadói tanács: Dr. Bányai Éva egyetemi tanár (Bukaresti Egyetem) Dr. Benedek József egyetemi tanár (BBTE Kolozsvár) Dr. Gagyi József egyetemi tanár (Sapientia EMTE Marosvásárhely) Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár (BBTE Kolozsvár) Dr. G. Etényi Nóra egyetemi docens (ELTE Budapest) DOKTORI DOLGOZATOK 17. Megjelent a Communitas Alapítvány támogatásával Tankó Éva-Mária Politika és igazság a nyilvános játéktérben Tényigazság és észigazság Hannah Arendt politikai gondolkodásában EGYETEMI MŰHELY KIADÓ Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár 2016 A kiadvány megjelentetését a Communitas Alapítvány támogatta a KON-16/1-0238 ikt. sz. szerződés alapján. © Tankó Éva-Mária; Bolyai Társaság, 2016. Lektorálta: Dr. Demeter Márton Attila egyetemi docens (BBTE Kolozsvár) Kiadja az Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár A kiadvány felelős szerkesztője: Veress Károly Korrektúra: Serestély Zalán Számítógépes tördelés: Bilibók Renáta Borítóterv: Makkai Bence Készült az AmGraphis nyomdában Kolozsváron. Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României Tankó, Éva-Mária Politika és igazság a nyilvános játéktérben : tényigazság és észigazság Hannah Arendt politikai gondolkodásában / Tankó Éva-Mária. - Cluj-Napoca : Egyetemi Műhely Kiadó, 2016 Conţine bibliografie Index ISBN 978-606-8145-92-1 32.01 Egyetemi Műhely Kiadó Bolyai Társaság ‒ Kolozsvár Igazgató: Veress Károly Felelős kiadó: Bilibók Renáta 400604 Cluj-Napoca B-dul 21 Decembrie 1989 nr. 116. Tel.: 0264-591582 E-mail: [email protected] http://www.bolyait.ro/egyetemi-muhely-kiado Tartalom Bevezető ............................................................................................. 9 1. Politika és igazság a nyilvános játéktérben .................................. 17 1.1. A politika klasszikus és modern definíciója .......................... 17 1.2. A politika modellezése – a politikai játszma és a politikai játéktér ......................................................................................... 20 1.2.1. A politikai játéktér előzményei ...................................... 23 1.2.2. Az athéni politikai játéktér ............................................. 24 1.2.3 A politikai játék Hannah Arendtnél ................................ 29 1.3. A politikai diskurzusban megjelenő igazság ......................... 36 1.3.1. A politikai diskurzus jellemzői ...................................... 36 1.3.2. A politikai diskurzus sajátos behatároltsága .................. 42 2. Az arendti igazságfogalmak filozófiai háttere.............................. 49 2.1. A görög filozófiai háttér rekonstrukciója .............................. 49 2.1.1. Az igazságfogalom eredete, a kezdetek ......................... 49 2.1.2 Igazság és lélek kapcsolata Szókratésznál és Platónnál .................................................................................. 51 2.1.3 A platóni igazság a politikai játéktérben ......................... 55 2.1.4. Szókratész igazsága és a misztikus perspektíva. Sziénai Szent Katalin ............................................................................ 57 2.1.5. Szókratész és a posztmodern politikai perspektíva ........ 63 2.1.6. Arisztotelész igazságfelfogása ....................................... 68 2.2. A keresztény filozófiai háttér rekonstrukciója ...................... 77 2.2.1. Az abszolút és a viszonylagos igazság ........................... 77 2.2.2. A kereszténység és a kis igazságok ............................... 80 2.2.3. A nagy igazság – Szent Ágoston ................................... 82 2.2.4. A kételkedés szerepe. Ágoston és Descartes ................. 86 2.2.5 Szent Ágoston és Hannah Arendt ................................... 89 2.2.6. Arendt és Wittgenstein Szent Ágoston kapcsán ............ 93 2.3. Az arendti igazságfogalmak a politikai játéktérben .............. 98 3. Hannah Arendt igazságfelfogása ................................................ 107 3.1. Igazságkritériumok a politikai játéktérben .......................... 107 3.1.1. Az evidencia kritériuma a politikai játéktérben ........... 108 3.1.2. A megfelelés kritériuma a politikai játéktérben ........... 113 3.1.3. A koherencia kritériuma a politikai játéktérben ........... 117 3.1.4. Az értelmezés kérdése ................................................. 124 3.2. Tényigazság és észigazság Arendtnél ................................. 129 3.2.1. A szükségszerű és az esetleges igazságok ................... 129 3.2.2. Kauzalitás és idő a tényigazságokban .......................... 136 3.2.3. Arendt fenomenológiai vonatkozásai........................... 141 4. A politikai megtévesztés kategóriái Hannah Arendtnél ............ 147 4.1. A politikai megtévesztés és az igazság kérdése .................. 147 4.1.1. Arcana imperii – a hatalom titkai ................................ 149 4.1.2 A hazugság mint fogyasztói igényt kielégítő termék ...... 152 4.1.3. A szakértői vélemények hazugsága ............................. 155 4.1.4 Az episztokrácia kérdése............................................... 159 4.2. A szigorúan titkos elleplezése ............................................. 162 4.2.1. A hallgatás és az igazság.............................................. 165 4.2.2. A politikai képmutatás ................................................. 168 4.3. A hazugság rendszerei ........................................................ 171 4.3.1. A politikai propaganda ................................................. 171 4.3.2. A titkos társaságok játékterei ....................................... 176 4.3.3. Ideológia és hazugság .................................................. 183 4.3.4. A politikai mítoszok hazugsága ................................... 191 4.4. Az árulás kérdése ................................................................ 196 5. A politikai igazság a nyilvános térben ....................................... 203 5.1. A politikai igazság hordozói ............................................... 203 5.1.1. A politikai cselekvés szubjektuma ............................... 203 5.1.2. A tömeggé válás ........................................................... 207 5.1.3. A homo politicus állapotából kivetett ember ............... 210 5.2. A nyilvánossá tétel és a dolgok politikája ........................... 213 5.3. A hatalom kritikája és az igazság politikája ........................ 220 5.4. Az igazság és az igazságosság viszonya ............................. 227 5.4.1. Suum cuique tribuere ................................................... 227 5.4.2. Az igazságtalanság megértése ...................................... 234 5.5. Az igazság politikai megvalósulása .................................... 238 5.5.1. A megvalósulás kísérlete ............................................. 238 5.5.2. A megvalósulás valósága ............................................. 241 6. Az arendti filozófiai horizont kritikája ....................................... 245 6.1. Az arendti igazságfelfogás kritikája .................................... 245 6.2. A vélekedés igazsága .......................................................... 252 Következtetések ............................................................................. 257 Bibliográfia .................................................................................... 269 Név- és tárgymutató ....................................................................... 287 Abstract. Politics and Truth in the Public Sphere .......................... 293 Rezumat. Politică și adevăr în spațiul public ................................ 297 Bevezető Az igazság jelenléte a politikában problematikus jellegű, hi- szen az igazság itt ritkán jelenik meg központi kérdésfelvetésként, illetve az igazságot elfedő megtévesztés azt az állásfoglalást erő- síti meg, miszerint a politika szférájának nem feladata az igazság kérdésének tárgyalása. Ezzel szemben viszont a politikai filozófia részéről és a politi- kai gondolkodás más területeiről1 egyaránt megfogalmazódott a politika transzparenciájának az az igénye, amely egyrészt rávilágít a politika szférájában megjelenő igazságokra, másrészt meg akar- ja érteni azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az igazság megjelenését vagy elrejtését. A kutatás hátterében meg- húzódó motivációs probléma a politikától számon kérhető igaz- ságról szól. A politikai gondolkodás történetében a politikai igazság kérdése periferikus maradt egészen Hannah Arendtig, aki a modernitás po- litikai paradigmájában ‒ amely eleve leválasztotta a politikát a töb- bi társadalmi szféráról ‒ olyan törést látott, amit a korábbi politikai gondolkodási sémák nem tudtak már átfogni. A totalitárius rend- szerek megjelenése Arendt megállapítása szerint precedens nélküli. A korábban megjelenő despotikus rendszerek vagy zsarnokságok mutattak ugyan hasonló vonásokat, viszont nem rendelkeztek azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna az igazság teljes megszüntetését annak tényszerű voltában vagy emberi vonat- kozásaiban, akár az ember megsemmisítése által. A jelenkori dikta- túrák a tömegek feletti uralom új eszközeivel léptek fel, amelyek az erőszak mellett új, igaznak tartott eszmék segítségével próbál- ták/próbálják a démoszt engedelmes tömeggé formálni. Arendt megállapítása, miszerint megszűnt a bizonyosság, he- lyette pedig csak a megbízhatóság maradt, még mindig aktuális, hiszen a politikai térben az igazság bizonyossága is mediált a szubjektumok visszajelzése által, azaz a politikai cselekvők meg- bízhatóságán is múlik az igazság megjelenése. 1 A szociológia, a politológia, valamint a politikai pszichológia kutatásairól van szó. 9 A kutatás a filozófia, szűkebb értelemben véve pedig a politi- kai filozófia területén keresi azokat a filozófiailag meghatározha- tó igazságértékeket, amelyekkel szemben vagy amelyek viszony- latában a politikum értelmezhetővé, esetleg megvilágíthatóvá vagy átvilágíthatóvá válik. A politikai gondolkodás vizsgálata, bár elsődlegesen politikai filozófiai kérdéseket tárgyal, szükségszerűen érint más, nem filo- zófiai jellegű vizsgálódásokat, amelyek a politológia, a jog vagy éppen a pszichológia területéhez kapcsolódnak. Jelen kutatás nem tartja tárgyának ezeket az összehasonlító vizsgálódásokat, ha azonban szükségszerű összefüggés mutatkozik a problémák tár- gyalásánál, ezeket az összefüggéseket is megvilágíthatjuk. A Max Weber-i szociológia alapjaiból kiindulva, annak rendszerezett struktúrái segítségével érthetővé válik az uralmi formák distinkci- ója. Michel Foucault2 igazságpolitikája, a hatalom intrúziójának elemzése a nyilvánosság és a magánélet körében egyaránt, vala- mint Bruno Latour szociológiai jellegű kutatásai is hozzájárultak a nyilvános politikai tér fogalmának megértéséhez.3 A politikai pszichológia hozzájárulása leginkább a politikai diskurzusok terü- letén érthető tetten, vagy a politikai megtévesztés közegében. A politikai pszichológia hozzájárulását a politológia is felhasználta. A hatalom pszichológiájával kapcsolatosan Philip Zimbardo kuta- tási eredményei is relevánsak.4 A jogi és jogfilozófiai vonatkozá- sok a nyilvános tér kutatásánál, az igazságossággal kapcsolatos kérdéskörben is felmerültek.5 A tézis, amelyet a dolgozat bizonyítani kíván az elvégzett ku- tatások alapján, az igazság fogalmainak politikai megjelenésére és relevanciájára mutat rá Hannah Arendt politikai gondolkodása se- gítségével. Az igazság megjelenése a politikában alapvető a poli- tikai nyilvánosság létezése szempontjából. Az igazság filozófiai megfogalmazása nem esik egybe a politikai igazsággal. Mivel 2 Ld. Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. 3 Bruno Latour Clothing the Naked Truth, How to Make Things Public című írá- sai vagy a rövidebb Iconoclash is a nyilvánosság politikai feltételeit vizsgálja. 4 Ld. Philip Zimbardo: Efectul Lucifer. De la experimentul concentraționar Stanford la Abu Gharib. 5 Ld. Heller Ágnes: Igazság a politikában. 10