pdf, 4069.8k PDF
Preview pdf, 4069.8k
MAGYARSÁG ÉS NEMZETISÉG TANULMÁNYOK A MAGYAR NÉPISÉGTÖRTÉNET KÖRÉBŐL. I. SOROZAT. 1. KÖTET. HÓMAN BÁLINT ÉS DOMANOVSZKY SÁNDOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI MÁLYUSZ ELEMÉR BUDAPEST NYOMATOTT A SYLVESTER-NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL 1937 UGOCSA MEGYE ÍRTA SZABÓ ISTVÁN NÉGY ÖNÁLLÓ MELLÉKLETTEL ÉS TIZENÖT SZÖVEGKÖZTI VÁZLATTAL BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1937 Történeti irodalmunknak régóta érzett s nap- jainkban aktuális nemzetpolitikai vonatkozásai miatt sokszorosan érezhetővé vált hiányát kívántam pótolni, midőn öt évvel ezelőtt fiatal történettudósok egy lelkes kis csoportjával a magyar népiség történetének mo- nografikus feldolgozására irányuló munkálatokat meg- indítottam. Mikor most ennek a munkának első gyü- mölcseként a Magyarság és Nemzetiség első kötete nap- világot lát, a munkálat megindítójaként örömmel és meg- elégedéssel üdvözlöm annak első termékét. Történeti vizsgálódásaimból merített meggyőző- désem, hogy a magyarság és a vele évszázadokon át bé- kés sorsközösségben élő nemzetiségek közt a legújabb- korban felmerüli és éles összeütközésekben kirobbant ellentéteknek a magyar történeti fejlődésben, az állam- alkotó nemzetnek a szívesen befogadott nemzetiségekkel szemben századokon át tanúsított magatartásában nincs gyökere. Hiszem és vallom, hogy ezeket a mesterségesen szított ellentéteket pusztán a történeti tényeket nem is- merő, vagy megtagadó politikai erőtényezők kártevő működése idézte elő. Vajha ez a munka és a nyomában következő többi az egész művelt magyar közönség és az ú. n. utódállamok közvéleménye előtt is bizonyságot szolgáltatna e meggyőződésem helyességéről. A szerzőnek, Domanovszky Sándor és Mályusz Elemér egyetemi tanár uraknak, az egész munkálat je- lenlegi irányítóinak és a vállalkozást felkaroló Magyar Tudományos Akadémiának őszinte szívvel mondva kö- szönetet, útjára bocsátom a kötetet. Hóman Bálint. ELŐSZÓ. A világháború utáni magyar történettudománynak igen jelentős része van annak felismerésében, hogy a magyarság és a nemzetiségek közti ellentétek csak a politikai tényezők hatá- sára éleződtek ki. A Magyar Történelmi Társulat ugyanis – nagynevű elnöke, Gr. Klebelsberg Kunó kezdeményezésére – kiadta azon munkákat, amelyek a magyar államnak a szerb és horvát néppel folytatott politikai küzdelmeit ismertetik meg, további köteteket pedig a megjelenésre előkészített. A belátás, hogy a politikai harcok csak kis töredékét jelentik kö- zös történetünknek, a magyar történettudománynak most, a jelen kötettel bemutatkozó művelőit arra indította, hogy a fájdalmas ellentétekről tanúskodó tények mögül napfényre hozzák a béke és harmónia bizonyságait. Aligha lehet vitás, hogy erre a munkára szükség van. A Duna-medence története ugyanis irányt mutathat a jövőre nz együttműködésre utalt népeknek. Mély meggyőződésünkből, hogy a múlt tanulságai nélkül a jövő fel nem építhető, kö- vetkezik, hogy vizsgálódásainkban csak az igazság keresése vezethet; ellenkező esetben önmagunkat csalnók meg. Tehát szépítgetés és elhallgatás nélkül, mint tudományos probléma kerülnek tárgyalásra a magyarság és a vele együtt élő népek érintkezéseinek mozzanatai. Akik most e kérdésekkel foglalkozva, kutatásaik ered- ményeit, a magyar közönség és az elfogulatlan nemzetközi tu- dományos fórumok elé bocsátják, tudatosan nem államtörténeti jellegűnek fogták fel feladatukat. Nem mintha tagadnák vagy kétségbe akarnák vonni az államtörténet fontosságát. Éppen csak úgy érzik, hogy elérkezett már az ideje, hogy a nép ne csak az állammal való kapcsolatai révén tétessék a történeti kutatás tárgyává, hanem önmagában is. Tehát mintegy le akarják vonni az állam árnyékát a népről, hogy azt mint ön- magából megújuló történeti képződményt vizsgálják. Eredmé- nyeiket, ha eljön annak az ideje, egy szintétikus érzékű kor bizonyára sikerrel tudja majd a régibb megállapításokkal össz- hangba hozni. A kutató módszer, amelyet munkájukban alkalmazni és kifejteni szándékoznak, nálunk eddigelé még csak kevéssé nyeri, alkalmazást. Egyelőre arra törekszenek, hogy megyék VIII szerint haladva feltüntessék azokat az eltolódásokat, amelyek a honfoglalás korától kezdve évszázadok folyamán a magyar- ság és a nemzetiségek között bekövetkeztek. Minden kutatás, amely a nyelvi, néprajzi, vallási, faji érintkezésnek, kölcsön- hatásnak vagy felolvadásnak a tisztázására irányul, légüres térben mozog” ugyanis, ha nem tudjuk, hogy a mai lakosság, amelynek népi művelődését vizsgáljuk, milyen eredetű s mi- lyen változásokon ment át. A forrásanyag, amelynek alapján az eltolódások megállapíthatók, a régi megyék életével kap- csolatosan keletkezett, és ugyanúgy elhatárolva pihen a levél- tárakban. Ez a magyarázata, hogy az első sorozat, amely- nek első kötete a próbaképen kiválasztott legkisebb megyének, Ugocsának a népi viszonyait tárja fel, megyék szerint dol- gozza, fel a nagy terjedelmű s ily szempontból még alig-alig bolygatott forrásanyagot. Az így megvetett alapokon fognak nyugodni a második sorozat összefoglaló kötetei, amelyek az egyes nagyobb magyar néprészek életét ismertetik meg a népiség- történetet alkotó valamennyi résztudomány segítségével. Itt egy-egy kötet tárgya tehát a palócság vagy a székelység né- piségtörténete lesz. De ugyanebben a sorozatban helyet nyer- nek majd egyéb általános művek is, mint a magyar népiség- történet módszerét ismertető bevezetés, amely vállalkozásunk résztvevőin kívül bizonyára másokat, a levéltárosokat és a tu- dományos hajlamú tanárokat is érdekelni fogja, vagy az a nyelvészeti munka, amely nemcsak a magyarországi család- nevek történeti alakulását tárgyalja meg, hanem behatóan tájékoztat affelől is, hogy milyen elvek szerint jártak el a ne- vek osztályozásánál az egyes kötetek szerzői. Úgy gondoljuk, hogy ebből a két sorozatból, a talán las- súnak tetsző, de annál alaposabb tudományos kutatás során ki fog majd bontakozni az a magyar népiségtörténet, amely kiegészítheti az államnak és a felsőbb társadalmi rétegek ma- gas műveltségének történeti képét. Vállalkozásunk, bízunk benne, nem marad hatástalan sem a tőlünk függetlenül és más területen tevékenykedő kutatók, sem szomszédaink, az utódál- lamok tudományos szervezetei körében és az egészséges ver- sengés közelebb visz bennünket a mi külön célunkhoz is: a ma- gyar nép apolitikus, öntudatlan életének megismeréséhez és népi egyénisége azon jellemvonásainak megértéséhez, amelyek- nek kialakulását a nagy romantikusok a, maguk szárnyaló ki- fejezésével a népléleknek tulajdonították. Hogyan alakult ez ki a történeti fejlődés sodrában, miként fejlődött, gazdago- dott, milyen behatások iránt volt fogékony, mit vett át s mit adott ő másoknak a, művelődés terén, mindez, reméljük, a munka során egyre határozottabb vonásokkal fog majd fel- tünni s ezzel a megértéssel a tudományos kutatás hozzásegíti IX a magyarságot, hogy az ő élete is megújuljon minden nemzeti gondolat örök forrásából. Ez a könyv tehát szélesebb alapokon megszervezett vál- lalkozás első kötete. Egyedül a művelt magyar közönség párt- fogásától függ, hogy maradék nélkül valóra tudjuk-e váltani terveinket s hogy milyen gyorsan láthatnak napvilágot a kö- vetkező kötetek. Őszinte hálával tartozunk a Magyar Tudomá- nyos Akadémiának, hogy az elindulást a munka kiadásával lehetővé tette. Vállalkozásunk más jellegű, mint a XIX. szá- zad individuális tudományos munkálatai. Hogy még sem kel- lett külön szervezetet életrehívni, noha a miénkhez hasonló munkát máshol a régi akadémiáktól függetlenül alapoztak meg, ez jogos büszkeséggel tölthet el minden magyar embert. A könyv megjelenése azt bizonyítja, hogy Széchenyi akadé- miája a hagyományokon kívül el nem múló fiatalságát is meg tudta őrizni. Domanovszky Sándor, Mályusz Elemér. SZERZŐ ELŐSZAVA. Őszinte, mély hálával mondok köszönetet dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak s dr. Domanovszky Sándor és dr. Mályusz Elemér egyetemi ny. r. tanár uraknak, akik a Magyar Tudományos Akadémiának e kötettel meginduló népiségtörténeti kiadványsorozatát sze- retettel gondozták. Munkám során nagy erősségem volt a ki- tüntető és buzdító bizalom, mellyel megajándékoztak s a tá- mogatás, melyben részesítettek. Külön is nagy hálával tarto- zom dr. Mályusz Elemér egyetemi ny. r. tanár úrnak, aki a kutatás ez új irányú módszerének kialakítását nagy körül- tekintéssel vezetve, e kötetnek is fáradhatatlan útrakészítője, írójának pedig értékes támasztéka volt. Nagy hálával tartozom továbbá dr. Kniezsa István egye- temi magántanár úrnak, aki a szerkesztő úr felkérésére mun- kám nyelvészeti feladatait oldotta meg és végezte el, odaadás- sal és egyben lekötelező baráti készséggel. Feladata részben az összegyüjtött nagyszámú személynevek nyelvi hovatartozá- sának megállapítása, illetőleg az általam készített nyelvi cso- portosítás felülvizsgálása, részben a nem magyar eredetű föld- rajzi neveknek nyelvészeti jegyzetekkel való ellátása, végül pedig nyelvészeti következtetéseim ellenőrzése volt. A dr. Kniezsa István úrtól kapott nyelvészeti jegyzeteket esetenként a neve alatt közlöm, a személynevek csoportosítása és a nyel- vészeti következtetések ellenőrzése terén végzett munkája ilyes elhatárolására azonban nem volt lehetőség, csak e helyen álta- lánosságban jelölhetem meg tehát utóbbi munkáját, mely a magam munkájához fundamentálisan tartozik hozzá. Kegyelettel hajlok meg néhai dr. Komáromy András emléke előtt. A jeles történetíró, aki ugocsamegyei családból származott, egész életén keresztül gyüjtötte az adatokat me- gyéje történetének megírásához. Van valami tragikus benne, hogy a termékeny történetíró éppen e kora ifjúságától me- lengetett tervét, nem váltotta valóra. Összegyüjtött jegyzetei halála után családja megértő jóvoltából a Magyar Nemzeti Múzeumban helyeztettek el, s azokat munkám során saját ada- taim kiegészítésére forrásként állandóan használtam. A jegy- zeteiből átvett adatokat esetenként a „Kom. jz.” jelzettel lát- tam el. Mikor munkám végére érve, számadást vetek magam- XII mal, megindultan gondolok arra, hogy torzónak maradt mun- kája teljesen gyümölcstelen mégsem volt. Adatgyüjtő munkám során mindazokban a levéltárak- ban, amelyekből adatokat merítettem s amelyek közül az ada- tok bőségét illetőleg saját hivatalom, az Országos Levéltár mellett külön is ki kell emelnem a leleszi konvent levéltárát, a legnagyobb megértésre és lekötelező készségre találtam. Kö- szönetemnek e helyen adok e szerény, de melegen átérzett sza- vaimmal kifejezést. A francia nyelvű kivonat fordítása, dr. Gáldi László úr munkája; a. szövegközti vázlatokat s a, grafikon- és térképmel- lékleteket elgondolásaim szerint dr. Glaser Lajos úr tervezte. Nagy gonddal végzett munkájukért fogadják e helyen is me- leg köszönetemet. Budapest, 1936. december hó. Dr. Szabó István. BEVEZETÉS A MUNKA MÓDSZERE A munka a kitűzött célnak megfelelően az Ugocsa megye területén megtelepült népesség nemzetiségi viszonyainak ala- kulását. kívánja megrajzolni. Visszanyúl a mai települési rend- szer első csírájáig, melyek e területen nem előbb, mint a ma- gyarság megjelenésével sarjadtak s végighaladva a történeti folyamat vonalán, a XVIII. sz. második felében az úrbérren- dezéssel zárul le. Az úrbérrendezésnek, mint zárópontnak vá- lasztását az a körülmény ajánlotta, hogy olyan adatokat, me- lyeket a munka forrásul felhasznál, az úrbérrendezés a megye összes községéről egyszerre és egységes rendszerben nyújt. Az a veszély, mintha e korhatárral a folyamatot idő előtt met- szettük volna el, nem fenyeget, mivel a nemzetiségi áramlá- sok nagy hullámai az 1760–70-es évekig – legalább is Ugocsa megye területén, de az ország legtöbb részében is – elfoglal- ták végleges helyeiket s az új nyelvhatárok jegecesedésnek indultak. A nemzetiségi erők természetesen a nagy területe- ken szétható népmozgalmak elcsendesülése után is tovább mű- ködtek, azok a változások azonban, melyek ez erőhatások ered- ményeként ezután álltak elő, lemérhetők a statisztikai módszer eszközeivel is, a XIX. sz.-ban meginduló rendszeres népszám- lálások adatai alapján. Jóllehet a munka a nemzetiségi megoszlás alakulásának folyamatát kívánja szemléltetni, az eredmények összefoglalá- sánál előadásunkba esetenként település-, birtok-, társadalom-, gazdaság és politikatörténeti megfigyeléseket is beleszőt- tünk. A nemzetiségi megoszlásra ugyanis különféle tényezők hatottak, ezek jelenlétére és hatására azonban a megoszlást áb- rázoló számszerű adatok önmagukban még nem világítanak reá. A különféle tényezők szerepéről és kölcsönös összefüggé- seiről Ugocsa megye, amely a magyar-rutén-oláh nyelvhatárra esik s határai között településföldrajzi és társadalomtörténeti szempontból is ellentétes végleteket egyesít, különösen jó pél- dákat szolgáltat. A megye területén elsőnek megjelenő magyar- ság ugyanis csak a síkvidéket népesítette be, s a hegyvidék
Description:The list of books you might like
