OTDK-dolgozat Bagi Noémi BA 2011.

64 Pages·2010·0.33 MB·Hungarian

by  Berki Viktor

OTDK-dolgozat

Bagi Noémi
BA

2011.
Az oktatás légköre és az énhatékonysági elvárás összefüggéseinek empirikus
vizsgálata a felsőoktatásban

The empirical study of the coherence between the atmosphere of education
and and self-efficacy in higher education

Kézirat lezárása: 2010. május 01.
BAGI NOÉMI

AZ OKTATÁS LÉGKÖRE ÉS AZ ÉNHATÉKONYSÁGI ELVÁRÁS
ÖSSZEFÜGGÉSEINEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA A FELSŐOKTATÁSBAN

The empirical study of the coherence between the atmosphere of education and and self-
efficacy in higher education

A dolgozat célja az énhatékonysági elvárás eddig zömében angol nyelven publikált
szakirodalmának ismertetése és annak empirikus vizsgálata a felsőoktatásban, oktatók és
hallgatók között. A téma azért aktuális, mert a ma és a holnap komplex képességekkel
rendelkező munkaerőt igényel, aki nemcsak lexikális tudással rendelkezik, de magas
szintű kompetenciákkal is. A kompetenciákon belül lehatárolhatjuk a kulcskompetenciák
fogalmát, melyeket a sikeres munkaerő piaci szereplés szempontjából fontos
kompetenciákként definiálhatunk. Az énhatékonysági elvárás is a kulcskompetenciák
közé sorolható.
A szakirodalom áttekintése után primer vizsgálatot végeztem, amely kvalitatív és
kvantitatív részből áll. A kvalitatív kutatás során az SZTE Természettudományi és
Informatikai Karán, az SZTE Bölcsészettudományi Karán, valamint az SZTE
Gazdaságtudományi Karán végeztem kiscsoportos interjúkat, melyekkel az volt a célom,
hogy felmérjem az oktatók és hallgatók kommunikációját, valamint ennek összefüggéseit
az énhatékonysági elvárással. Az interjúkat papír alapú kérdőíves megkérdezés követte, a
mintában 78 fő szerepel, ebből 31 fő az TTIK és 47 fő a GTK hallgatója. A minta nappali
tagozatos, másod- és harmadéves hallgatókból áll.
A kvalitatív kutatás eredményei azt mutatják, hogy az oktatók és hallgatók közötti
kommunikáció során a megkérdezett hallgatók azokkal az oktatókkal működnek együtt
szívesen, akikre szaktudásuk miatt felnéznek. A GTK és a BTK hallgatói a közvetlen,
míg az TTIK hallgatói a távolságtartó kapcsolatot tartják elfogadhatónak az oktatók és
hallgatók között, így a kérdőíves felmérést leszűkítettem a GTK és az TTIK hallgatóira.
A kérdőíves kutatás alapján a közvetlen oktató-hallgató viszony magasabb
énhatékonysági elvárást eredményez, azonban a tanulmányi átlag és az énhatékonyság
szintje között nincsen szignifikáns kapcsolat.
Dolgozatom egy nagyobb volumenű kutatás előfutárának tekinthető, így érdemes lenne
kiterjeszteni a kutatást az oktatók énhatékonysági elvárásának felmérésére is, és a
későbbiekben egy összehasonlító tanulmányt készíteni.
NOEMI BAGI

THE EMPIRICAL STUDY OF THE COHERENCE BETWEEN THE
ATMOSPHERE OF EDUCATION AND SELF-EFFICACY IN HIGHER
EDUCATION

Az oktatás légköre és az énhatékonysági elvárás összefüggéseinek empirikus vizsgálata a
felsőoktatásban

The object of my study is to expose the literature of self-efficacy, that has been published
mostly in English up until now, and to do an empirical examination in higher education –
between students and instructors. This topic is most timely, for the present and the future
requires labour force with complex skill, such as people not only with encyclopaedic
knowledge, but a high level of competence. Regarding the competence, we should remain
at the domain of key competence, which equals competencies, that are important for
doing well on the labour market. The self-efficacy is also to be considered one of the key
competencies.
After reading through the literature regarding the subject, I have implemented a primary
research, which consisted of qualitative and quantitative parts. During the qualitative
research I have conducted small-group interviews at the Faculty of Law, the Faculty of
Arts, and the Faculty of Economics at the University of Szeged. My aim was to assess the
relationship between students and instructors, and the connections of this subject with
self-efficacy. My qualitative data has been confirmed by quantitative data, in other words
the interviews were followed by paper based surveys. The sample included 78 people,
from this number 31 are students of the Faculty of Law, and 47 are students of the Faculty
of Economics. The sample consisted of full-time (day-time) students in their second or
third year.
The results of the qualitative research show, that during the communication between
student and teachers the surveyed students like to cooperate with the teachers, who they
look up to because of their expertise. The students of the Faculty of Economics, and of
Arts consider the direct relationship acceptable, while the students of the Faculty of Law
consider the distant relationship to be normal between teachers and students, therefore I
have restricted the survey to the students of the Faculty of Economics and Law. In total,
the students considered their self-efficacy level the highest regarding their own courses.
According to the questionnaire the direct relationship between students and instructors
results in a higher level of self-efficacy, on the other hand there is no significant
connection between the average education level and the level of self-efficacy.
My study may be viewed as the forerunner for a research of a larger volume, and so it
would be worthwile to extend the research to assessing the self-efficacy expectations of
the instructors, and to subsequently assemble a comparatory study.
TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ........................................................................................................................... 1
2. A kezdetek ....................................................................................................................... 4
2.1 A Bologna-folyamat ................................................................................................... 4
2.2 A kompetencia ........................................................................................................... 8
2.2.1 A kompetenciákról általában .............................................................................. 9
2.2.2 Kulcskompetenciák ........................................................................................... 12
3. Az énhatékonyság .......................................................................................................... 18
3.1 Az énhatékonyság fogalma ...................................................................................... 18
3.2 Az énhatékonyság rendszere .................................................................................... 20
4. Az empirikus kutatás ...................................................................................................... 31
4.1 Az kutatás alapjául szolgáló modellek bemutatása .................................................. 31
4.2 Kvalitatív kutatás ..................................................................................................... 35
4.3 Kvantitatív kutatás ................................................................................................... 41
4.3 Eredmények ............................................................................................................. 43
5. Összegzés ....................................................................................................................... 45
Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 47
Mellékletek ........................................................................................................................ 50
1. sz. melléklet – Interjúvázlat ....................................................................................... 50
2. sz. melléklet – Kérdőív a Természettudományi Kar hallgatói részére ...................... 51
3. sz. melléklet – Kérdőív a Gazdaságtudományi Kar hallgatói részére ....................... 55
TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK

TÁBLÁZATOK

1. táblázat ........................................................................................................................... 42
2. táblázat ........................................................................................................................... 44
3. táblázat ........................................................................................................................... 44

ÁBRÁK

1. ábra. A kompetencia-összetevők szintjei ......................................................................... 11
2. ábra. Az énhatékonyság rendszere ................................................................................... 20
3. ábra. Az alapmodell ......................................................................................................... 33
4. ábra. Az énhatékonysági elvárásra ható tényezők ........................................................... 33
Ő
1. BEVEZET

Napjaink egyik meghatározó trendje a sikerorientált szemlélet. Már a gyerekeket is arra
nevelik egészen kicsi kortól, hogy legyenek sikeresek a sportban, az iskolában, hogy
utána sikeresek lehessenek a munkahelyen, majd a családi életben, stb.
A siker-elv egyfajta társadalmi nyomás formájában egészen átszövi a
mindennapjainkat, különösen az üzleti világot. Nem kell különösebben megindokolnom,
hogy a mai korra jellemző piacgazdaság szereplői esetében miért egyértelmű az üzleti
siker folytonos keresése.
A könyvpiac is igazolja a téma aktualitását, hiszen nem lenne telítve megannyi
„csodaszerként” árusított művel, ha nem lenne kereslet a gyors üzleti vagy magánéleti
siker elérésének receptje iránt.
De komolyra fordítva a szót, hogyan lehet ma sikeres egy ember?
Egyre több forrásból lehet hallani (és a tudományos élet is egyre többet foglalkozik vele),
hogy ma már a hőn áhított sikerhez mind kevésbé a speciális szaktudás segít hozzá.
Természetesen a hozzáértők nem azt állítják, hogy nincsen többé szükség elmélyült
elméleti tudásra, csupán arra a trendre mutatnak rá, hogy a hangsúly jelentősen eltolódott
a lexikális ismeretekről az azonnali gyakorlati alkalmazhatóság irányába. Mondhatnánk
azt is, hogy egyfajta „menedzseri szemlélet” kezdte meg hódító útját, hiszen számukra is
csak az az elmélet bizonyul értékesnek, amelyet aztán a munka során fel tudnak használni
a gyakorlatban.
Visszatérve az eredeti kérdéshez: a jelen kor emberétől azt várják el, hogy
általánosságban értsen a munkájához, és bármilyen felmerülő problémát kezelni tudjon (a
műszaki-technikai gondoktól az emberekkel való kapcsolattartásig); alkalmazkodjon
rugalmasan a környezet változásaihoz, és persze mindig legyen naprakész az őt körülvevő
világgal kapcsolatban (és a sort még folytathatnánk). Tehát a mai kor igénye a „homo
komplexus”, a komplex ember, akinek az a legfőbb jellemzője, hogy kerüljön akármilyen
nehéz helyzetbe, mindig megállja a helyét.
Így az egy adott területre koncentrált tudás helyét átveszik azok a kompetenciák, amelyek
az segítik egyént az egyre összetettebbé váló élet- és munkafeladatok eredményes
elvégésében.
Kiemelten fontos a kompetenciák kérdése a felsőoktatásban résztvevők számára,
hiszen a fent említett körülmények fokozottan érvényesülnek a friss diplomások esetében.
1
Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkaerőpiac azt várja el az aktuálisan végzett
hallgatóktól, hogy a már említett általános tudást, a kompetenciákat szerezzék meg már az
egyetemi éveik alatt, hogy a munkahelyen már csak a cégre egyedileg jellemző
ismereteket kelljen nekik megtanítani. Ezzel el is érkeztünk a kutatás konkrét céljához.
A téma fontosságának és aktualitásának ismeretében hasznos lenne tudni, hogy a
hallgatók mennyire érzik magukat alkalmasnak (énhatékonyság) a „mai rohanó világ”
kihívásainak leküzdésére a felsőoktatás keretei között, valamint hogy a felsőoktatási
intézménnyel való kapcsolat milyen hatással van az énhatékonyságra az oktatás légkörén
keresztül.
Tehát a dolgozat célja egyrészt, hogy áttekintést adjon az énhatékonyság szinte
kizárólag külföldön publikált szakirodalmából, így ösztönözve a téma további magyar
nyelvű feldolgozását. Majd a megszerzett ismereteket szeretném a gyakorlatban is
kipróbálni, és egy speciálisan hallgatókra kifejlesztett eszközzel lemérni az
énhatékonyság szintjét a szegedi hallgatókon.
A dolgozat másik célja, hogy kiderítse, milyen hatással van az említett
énhatékonyságra az oktató és a hallgató közötti interakció, és milyen más tényezők
léteznek, amelyek befolyásolják a hallgatók önmagukba vetett hitét. A választ két modell
segítségével adom meg, amelyek elméleti keretet biztosítanak az írás számára.
Az első fejezet arra vállalkozik, hogy megismertesse az olvasóval azt a
környezetet, amelyben a vizsgált téma, a kommunikáció és az énhatékonyság működik.
Így bemutatom azokat a Bologna-rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat, amelyek
relevánsak a kutatás szempontjából és segítenek a probléma teljesebb megértésében.
Továbbá itt fejtem ki a kompetenciával kapcsolatos ismereteket is, és bemutatom azokat a
fogalmakat, amelyek később fontosak lesznek a dolgozatban.
A második fejezet már kevésbé általános, itt tekintem át az énhatékonysággal
kapcsolatos szakirodalmat. Tekintve a kutatás tájékozódó jellegét (tehát hogy ez a
dolgozat egy nagyobb volumenű kutatás előfutára) az énhatékonyság ismertetésére a téma
szakértőjének, Albert Bandurának egy cikkét mutatom be, amely az énhatékonyság egyik
alapművének számít.
A harmadik fejezet a gyakorlat színtere, itt ismertetem a kvalitatív és kvantitatív
kutatási munkákat, amelyeket a témával kapcsolatban elvégeztünk, valamint ebben a
részben mutatom be azokat a modelleket, amelyek keretet adnak a dolgozatnak, és
meghatározzák annak korlátait.
2
A negyedik fejezet pedig a végső összefoglalást szolgálja: közzéteszem a
kutatásban elért eredményeket, javaslatokat adok a témával kapcsolatban, valamint
ismertetem azokat az elvarratlan szálakat, amelyeket érdemes lenne később kutatni.

3
2. A KEZDETEK

Az első fejezetben visszanyúlunk a kompetencia (és közvetetten az énhatékonyság)
gyökereihez, vagyis megvizsgáljuk, hogy hogyan jelent meg és került középpontba a
kompetencia fogalma a világban, és persze kiemelten Magyarországon.

2.1 A Bologna-folyamat

A magyar felsőoktatás működésében (mint az élet számos más területén) a rendszerváltás
után új ciklus vette kezdetét. A megváltozott körülmények között el kellett telnie néhány
évnek ahhoz az oktatásban, hogy a viszonyok rendeződjenek, és döntéshozók tisztázzák a
célokat.
A kilencvenes évek közepén hazánk várható uniós csatlakozása kényszerítő erőként hatott
a felsőoktatás megújítására (Barakonyi, [2004]). Magyarországnak nem volt választási
lehetősége, hogy elfogadja-e az új rendszert vagy sem; ahhoz, hogy az ország megtalálja
a helyét az új Európában, mindenképpen csatlakoznia kellett a Bologna-folyamathoz.
Hazánk 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, majd 2006-ban indult el az első
osztott képzésben részt vevő évfolyam.
Barakonyi [2004] szerint a program Európa versenyképességének javítása
érdekében jött létre, amelyet a tudás alapú társadalomra kívánnak alapozni. A szerző
ennek legfontosabb eszközeit a munkaerő mobilitásában és az oktatási rendszerek
összehasonlíthatóságában látja. Már Európa különböző szintű integrációinál is fontos
szempont volt, hogy felvegyék a versenyt az Egyesült Államokkal és Kelet-Ázsiával; a
kihívásra a kontinens az emberi erőforrás fejlesztésével válaszolt, így került előtérbe a
felsőoktatás megújításának kérdése (Hrubos, [2002]). Szolár [2009] úgy vélekedik, hogy
a Bologna-folyamat ösztönzőleg hatott a reformok beindítására, de már meglévő (vagy
már megvalósult) újítási szándékokat egységesített. A folyamat lényegét a „felsőoktatási
rendszerek nemzetköziesítéseként” foglalja össze, tehát minden részcél arra irányul, hogy
az oktatók és hallgatók mobilitása és az oktatás rendszerének egységesítése előtt lebontsa
az akadályokat (Szolár [2009], Flora [2009]). Szolár megjegyzi, hogy bár a
nemzetköziesítés ellen számtalan érv hozható fel (pl. kulturális örökség elveszítése,
4