Orvosi Hetilap, 1952. április

119 Pages·2017·44.92 MB·Hungarian

ORVOSI H E T IL A P
ÉS
SZOVJET O RVO STUD OM ÁN YI BESZÁM OLÓ
Г
T A R T A L O M J E G Y Z É K
Bugár-Mészáros Károly dr.: A végtagok embóliáival kapcsolatos
mozgás- és érzészavarokról ......................................................... 405
Welsz Pál dr., Gláz Edit dr., Kertai Pál dr., Vasenszky Szilárd dr.,
Schulz András dr. és Szendi János : Feltételes reflex kiépítése
az adrenalin által okozott mellékvese C-vitamin csökkenéssel
kapcsolatban ................................................................................ 409
Eldus László dr, és Lányi Miklós dr.: Egyszerű eljárás a gümő bacillus
gyors, tenyésztéses kimutatására................................................. 411
Balogh Ferenc dr. és Vondra Nándor dr.: Alkohol infusióval szerzett
tapasztalatok az urológiai sebészetben...................................... 412
Továbbképzés
Orbán Sándor dr.: Adatok az ophthalmoplegiás migraine tünet­
tanához......................... 415
Palik Frigyes dr.: A fürdő gyógymód szerepe nő i betegségek
gyógyításában........................................................................... 417
Oj gyógymódok • - . •
Neubauer György dr., Klimes Károly dr. és Bókay János dr.:
Psychoprophylacticus szülési fájdalomcsillapítás (mód­
szertan) ....................................................................................... 420
Lázár Dezső dr.: Gümő s eredetű nyelő cső sipoly megoldása
rekesz plasztikával .................................................................... 422
Kazuisztika
Greiner A. dr. és Király J. dr.: Splenektomia endocarditis
léniában ................................................................................... 424
Sándor Imre dr.: Endocarditis lenta képét utánzó tumor;
vesesarcoma szívmetastasissal ................................................ 426
Újítások
Ducks Gábor dr.: Gő zkosárkezelés ................................................ 427
Idegennyelvű összefoglalások ........................................................ 428
Levelek a szerkesztő höz........................................................................... 429
A Filatov-féle szöveti anyagok biológiai vizsgálatához. —
Alapanyagcsere
»Megjelent« ............................................................................................... 430
Könyvismertetések ...............................................
Hírek ................................................................................................. 432
Pályázati hirdetmények.............................................. 432
Elő adások, ülések a boríték 3-ik oldalán
14
.
XCIII. évfolyam szám 405-432 oldal. Budapest, 1952. április 6.
— ....... Sh
Lu» A.» -
Elő fizetési ára: 1 évre 9k —;Ft, példányonlsé$|^gJgfdási ára: 2.50 Ft
Budapest. Viil. tjaross-u. 23-25
ORVOSI H E T IL A P
A LA PÍTO TTA : MARKUSOVSZKY LAJOS 1 8 6 7-BEN
AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET H IVATA L OS SZ А К L A PJ A
XCIII, ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. 1952. Á PRILIS 6.
Felelő s szerkesztő : TRENCSÉNI TIBOR DR.
SZOVJET ORVOSTUD OM ÁN YI BESZÁM OLÓ
AZ O R V O S T U D O M Á N Y I D O K U M E N T Á C I Ó S K Ö Z P O N T L A P J A
Felelő s szerkesztő : HAVAS ANDRÁS DR. * Szerkesztőgis étitkár: LÁNG IMRE
Szerkesztő ség: Budapest, V., Nádor-u. 32. I. Telefon: 121-804.
Kiadóhivatal: Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó V., Budapest, V., Arany János-u. 24. Telefon: 126-335
M. N. B. egyszámlaszám: 51.878.241-47
Elő fizetési ára: 1 évre 96.— Ft, példányonkénti eladási ára: 2.50 Ft
A budapesti István-kórház 1. beloszt atyának (fő orvos: В ugár-M észáros Káorly ár.
egyet. m. tanár) közleménye.
A végtagok embóliáival kapcsolatos mozgás- és érzészavarokról
írta: BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY dr.*
Ismeretes, hogy a végtagok nagyobb verő ­ kialakulása esetén kiterjedésük csökkenni szo­
ereinek thrombosisa és embóliája mozgás- és kott.
érzésbénulással szokott együtt járni, ami álta­ Bifurcatio aortae.
lában annál nagyobb fokú, minél centrálisak­
Összesen hat esetem volt. Teljes elzáródás
ban záródott el a verő ér.
tüneteit 2 betegnél észleltem, az egyiknél 28
Vizsgálataim annak eldöntését célozták,
órás, a másiknál 5 órás fennállás után. Az első ­
hogy a különböző magasságban bekövetkező
nél az embolus helyét a sectio is igazolta, a
emboliás verő érelzáródások milyen kiterjedésű
másiknál a mű téti lelet.
mozgás- és érzészavarokat okoznak a végtago­
A mozgásbénulás mindkét esetben kiterjedt
kon, s hogy azokból lehet-e az érelzáródás he­
nemcsak a lábujjak és a boka Ízületek, hanem a
lyére következtetni. Az utóbbi kérdésnek gya­
térdizülatek actiiv mozgására is, éspedig teljes
korlati jelentő sége is van, fő leg olyan esetek
bénulás alakjában. Az első esetben a bal csípő -
szempontjából, amelyekben megfelelő mű szer
izületben is hiányzott minden activ mozgás, a
(oscillometer) hiánya miatt az embolus helyén
jobb comb emelése viszont csökkent erő vel bár,
nek meghatározása nehézségekbe ütközik.
de sikerült. A második esetben a comb emelése
1947. óta összesen 22 végtagemboliás bete­
mindkét oldalt csökkent erő vel történt.
get volt alkalmam ebbő l a szempontból meg­
A tapintóérzésre vonatkozó teljes anaesthe­
vizsgálni, részben a Korányi Frigyes és Sándor
sia felső határa az első esetben jobboldalt a
közkórházban, részben fent jelzett jelenlegi osz­
térd magasságában volt, baloldalt a comb
tályomon, ahol 1950. szeptembere óta mű kö­
középső harmadában, a második esetben pedig
döm.
a comb alsó harmadában. Az első esetben a
Mivel valamennyi beteg kortörténetét kü-
teljes anaesthesia az említett területen a fáj­
lön-külön nem ismertethetem, észleléseimrő l ér-
dalomérzésre s a hideg- és melegérzésre is ki­
területenkint összefoglalóan számolok be. Elő re
terjedt, a második esetben azonban teljes anal­
kell bocsátanom, hogy a végtagemboliás bete­
gesia csak a lábfejeken és a lábujjakon volt
gek mozgás- és érzészavarai az első órákban
található. A két eset közötti ezen különbség
általában eléggé jellemző ek a verő érelzáródást
azzal magyarázható, hogy az első beteget 28
okozó embolus helyére, ill. magasságára, ké­
órával, a másodikat öt órával az embolia után
ső bb azonban jelentő sebb collateralis keringés
vizsgáltam. Lewis ugyanis kimutatta, hogy a
végtag verő ereinek kísérleti leszorítása után a
* Elő adta 1951. szeptember 25-én az István-kórház
orvosainak tudományos ülésén. fájdalomérzés sokkal késő bb bénul, mint a ta­
405
28*
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
pintóérzés. A második betegnél haladéktalanul néhány cm-rel a bokák felett kezdő dött. A moz­
embolektomiát végeztettünk, s így a teljes gás- és helyzetérzés a lábujjak ízületeiben
analgesia magasabbra terjedésére már nem hiányzott, a bokaizületben megtartott volt.
került sor. A talpreflex és az Achilles-reflex hiányzott, a
A mélyérzés (mozgás- és helyzetérzés) a pa teli а -reflex jól ki volt váltható. Az első beteg
második esetben a lábujjak Ízületeiben hiány­ az embóliával kapcsolatos collapsusban egy
zott, a boka- és térdizületekben azonban meg­ órán belül exitált, a másiknál, aki 11 órás
tartott volt. Az első esetben (1947.) a mély­ embóliával került be osztályomra, az azonnal
érzés vizsgálata nem történt meg. elvégzett embolektomia ellenére három nap
A talpreflexek és Achilles-reflexek mindkét múlva amputatio vált szükségessé.
betegnél mindkét oldalt hiányoztak, a patella-
reflexek az első betegnél szintén hiányoztak, a Arteria femoralis.
második betegnél ki voltak ugyan válthatók, de
igen renyhék voltak. Összesen nyolc esetem volt. Ezek közül
négy esetben az embolus az arteria profunda
Az oscillometer (Boulitrte-f.) sem a láb­
femoris elágazási helye felett, négy esetben
szárakon, sem a combokon nem adott ki­
alatta ült.
lengést.
Az arteria profunda femoris elágazása
A további négy betegnél a mozgás- és
feletti elzáródásnak, azaz az arteria femoralis
érzésbénulás kisebb kiterjedésű volt, mint az
communis elzáródásának négy esete közül
első két esetben, ami részben annak volt tulaj­
három volt teljes elzáródás, egy volt részleges.
donítható, hogy az elzáródás csak részleges
A teljes elzáródás három esetében activ mozgás
volt, részben pedig annak, hogy az elzáródás
sem a lábujjakon, sem a bokaizületben nem
már hosszabb idő óta fennállott, mialatt meg­
volt lehetséges, csupán az egyik esetben volt
volt az alkalom jelentő sebb fokú collateralis
minimális activ mozgás észlelhető a lábfej
keringés kialakulására. Közülük kettő sectióra
hossztengelykörüli forgatásában. Az anaesthesia
került. Az egyikben teljes, a másikban csak
felső határa a lábszár alsó harmadában volt
részleges emboliás elzáródás volt található
található. A mozgás- és helyzetérzés a láb­
a bifurcatio aortáéban. Mindkettő nél fő leg
ujjak ízületeiben hiányzott, a bokaizületben meg­
féloldali tünetek voltak jelen gangraenával,
tartott volt. A talpreflex és az Achilles-reflex
ami amputatiót tett szükségessé. A harma­
nem volt kiváltható. Az embolus helyét az oscil-
dik és negyedik betegnél a mozgás- és érzés­
lometriás vizsgálaton kívül egy esetben a mű ­
bénulás tünetei teljesen visszafejlő dtek, gan­
téti lelet (embolektomia), két esetben a sectio
graena nem keletkezett, csupán a jobboldali
igazolta. A három eset közül egynél hat órával,
talpreflex és Achilles-reflex maradt tartósan
egynél több mint 12 órával, egynél 10 nappal az
csökkent élénkségű .
elzáródás után történt a vizsgálat.
A negyedik esetben, amelyben a sectio csak
Arteria iliaca communis.
részleges elzáródást mutatott, s amelyben a
Egy esetem volt, amelyben a mű téti lelet halál a felvétel után egy hónappal agyi embolia
(embolektomia) igazolta az embolus helyét. folytán következett be, a kórházi felvétel alkal­
Ennél a betegnél gangraena miatt utóbb ampu­ mával érzészavar már nem volt jelen, s a láb­
tatio vált szükségessé a jobb comb alsó harma­ ujjak is kissé mozogtak már, a talpreflex és az
dában. Achilles-reflex is ki volt váltható, csupán az
A mozgásbénulás a jobb bokaizület és a anamnesisben szerepelt a felvétel elő tt öt órá­
lábujjak mozgásaira terjedt ki és teljes volt. val a lábujjak és a lábfej teljes mozgáskép­
A teljes anaesthesia és analgesia felső határa telensége.
elő l a tuberositas tibiaenél, hátul a térdhajlat
Az arteria profunda femoris elágazása
alatt 12 cm-nyire volt található. A mozgás- és
alatti elzáródás négy esetében teljes mozgás­
helyzetérzés a lábujjakon hiányzott. Sem a
képtelenség sem a bokaizületben, sem a láb­
talpreflex, sem az Achilles-reflex nem volt
ujjakon nem volt jelen, de activ mozgatható­
kiváltható. Az oscillometer sem a jobb lábszá­
ságuk minimális volt. A teljes anaesthesia felső
ron, sem a jobb combon nem mutatott kilen­
határa az első betegnél két cm-rel a bokák felett
gést. Verő érlüktetés a jobb alsó végtagon a
volt, a másodiknál csak a lábujjakra, a talpra
lágyékhajlatban sem volt tapintható. A beteget
és a lábhát lateralis részére terjedt ki, a har­
két órával az embolia után észleltem.
madiknál és a negyediknél a lábszár alsó har­
madára is kiterjedt. A mélyérzés (mozgás- és
Arteria iliaca externa.
helyzetérzés) a harmadik és negyedik esetben a
lábujjakon hiányzott, a bokaizületben megtar­
Két esetem volt, amelyek közül az egyik­
ben az embolus fekvését a sectio is igazolta, a tott volt. A talpreflex egyik betegen sem volt
másiknál a mű téti lelet.A mozgásbénulás mind­ kiváltható, az Achilles-reflex mind a négy bete­
kettő nél a lábujjak és a bokaizület mozgásaira gen ki volt váltható, de csökkent élénkségű volt.
terjedt ki és teljes volt. A tapintó-, hideg-, me­ Az embolus helye az oscillometrián kívül az
leg- és fájdalomérzésre vonatkozó teljes anae­ első esetben embolektomia útján is megállapí­
sthesia felső határa a lábszár alsó harmadában tást nyert.
406
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
Arteria poplitea. femoralis communis embóliája esetén szerinte a
lábujjak s rendszerint a lábfej activ mozgása
Két esetet észleltem. A teljes mozgásbénu­
is hiányzik, s az anaesthesia a lábfejre terjed
lás az első esetben csak az I. lábujjra, a má­
ki. Ettő l észleléseim csak annyiban térnek el,
sodikban csak a IV. és V. lábujjra terjedt ki, a
hogy az anaesthesia felső határát a lábszár
többi ujjakon minimális mozgás volt észlelhető ,
alsó harmadában találtam. Az arteria poplitea
az ujjhegyek 2—3 mm-es kitérésével. Az első
embóliájára vonatkozólag leírja, hogy a láb­
esetben a teljes anaesthesia csak a lábujjakra
ujjak mozgásai rendszerint hiányoznak s a
terjedt ki, a második esetben érzészavar nem
bokaizület mozgásai is gyengültek lehetnek.
volt jelen. A mélyérzés (mozgás- és helyzet­
Ettő l saját észleléseim csak annyiban térnek el,
érzés) a lábujjakon is megtartott volt. A talp­
hogy eseteimben a lábujjak egy része nem volt
reflex renyhébb volt, ami a mozgászavarral
teljesen béna, hanem minimális activ mozgé­
magyarázható. Az Achilles-reflex mindkét eset­
konyságot mutatott. Az arteria axillaris embó­
ben ki volt váltható. Az embolus helyét az első
liája esetén az ujjak és a csuklóizület mozgás­
esetben a sectio is igazolta. (A 77 éves beteg
képtelenségét írja le. Ez megfelel a saját bete­
három napos embóliával vétetett fel a kórházba
gem anamnesisében foglaltaknak. A bifurcatio
s a másnap elvégzett combamputatio után IV
2 brachialis embóliájánál azt írja le, hogy az
nap múlva exitált.) A második esetben az
ujjak, ső t a csuklóizület (kéztő izület) mozgás-
oscillometriás vizsgálattal igen jól meg lehetett
képessége is gyengült lehet.
határozni az embolus helyét, ugyanis az oscillo­
Lewis könyvében nem találunk adatokat
metriás index a lábszár alsó és felső részén
sem az arteria iliaca communis féloldali embó­
0 volt, a comb alsó részén viszont 4.8 (Boulitte-
liájára, sem az arteria iliaca externa embóliá­
féle oscillométerrel). Ezt a beteget több, mint
jára, sem az artéria femoralisnak az arteria
24 órával az elzáródás után vizsgáltam.
profunda femoris elágazása alatti szakaszának
embóliájára vonatkozólag. Hiányzanak az ada­
Arteria axillaris.
tok a mélyérzés és a reflexek viselkedésére
Egy esetet észleltem 25 nappal az embolia vonatkozóan is.
után. Anamnesisében elő adta, hogy az embolia Litten (1880.)’ egy esetben észlelte az ar­
napján teljesen megbénult a jobb keze, s bár teria iliaca externa embóliáját, de nem írta le
mozgása azóta visszatért, ujjait még min­ pontosan a mozgás- és érzésbénulás kiterjedé­
dig nehezen mozgatja. Felvételekor a jobb kéz sét. A végtag mozgásképtelenségén kívül a láb­
szorító ereje nagy mértékben, a csuklóizületbeli szár teljes anaesthesiájáról tett említést.
és könyökizületbeli mozgások izomereje kissé Langer (1895.) az art. axillaris embóliájá­
csökkent volt. A teljes anaesthesia és analgesia nak esetében az ujjak és a kéz mozgásképtelen-
az ujjak és a tenyér bő rére terjedt ki. Feljebb, segét írta le a kézfejnek és az alkar alsó har­
egészen a váltig hypaesthesia volt észlelhető . madának hypaesthesiájával, a kéztő izület, az
A triceps- és radius-reflexek jól ki voltak vált­ ujjak ízületei mozgásérzéseinek és a radius és
hatók. A oscillometer sem az alkaron, sem a ulna periosteum-reflexének kiesésével.
felkaron nem mutatott kilengést. Az embolust Lapinsky kievi szerző (1899.) hat pontosan
a sectiónál az arteria axillaris distalis végénél észlelt verő érelzáródásos esete közül csak egy
lehetett megtalálni. volt emboliás. Az embolus a bal arteria brachia­
lis középső harmadában helyezkedett el. A kéz­
Arteria brachialis. fej és az ujjak activ mozgásai nagy mértékben
pareticusak voltak, a tapintó-, hideg-, meleg- és
Két beteget észleltem, egyiket egy nappal,
fájdalomérzés a kézen kiesett. A helyzetérzés a
a másikat öt hónappal az embolia után. A kéz
könyöktő l lefelé hiányzott. A periostealis ref­
szorítóereje, valamint a csuklóizületbeli mozgá­
lexek nem voltak kiválthatók. Tíz óra múlva,
sok izomereje mindkettő nél csökkent volt. Ér­
midő n nyilván az embolushoz csatlakozó throm­
zészavar egyiknél sem volt észlelhető . Az arte­
bosis folytán, már egészen a collum humeri-ig
ria axillaris mindkettő nél tapintható volt. Az
hiányzott az art. brachialis pulsusa s e verő ér
oscillometriás index az első beteg alkarján 0,
érzékeny kötegként volt tapintható, a könyök-
felkarján 0.1, a másik beteg alkarján 0.4, fel­
izület flexorai és extensorai is pareticusak vol­
karján 0.8 volt. Utóbbi betegnél már jelentő s
tak, s az érzésbénulás az alkarra is kiterjedt.
fokú collateralis keringés volt kialakulva.
Learmonth (1948.) négy aortaemboliás ese­
* tet közölt. Részletes ideglelet mellő zésével
Vizsgálataim tárgyára vonatkozólag Lewis három esetben mindkét alsó végtag bénulását
könyvében (1936.) is találhatók adatok, azon­ írta le, két esetben a lágyékhajlatig terjedő
ban nem esetekre hivatkozással, hanem csak anaesthesiával, egy esetben a »XI. háti segmen-
általánosságban tárgyalva. Szerinte a bifurca­ tumig« terjedő anaesthesiával. Negyedik eseté­
tio aortae embóliája esetén az activ mozgat­ ben az anaesthesiának és a bénulásnak »a
hatóság a térdizülettő l vagy a csípő izülettő l le­comb közepéig« terjedésérő l számol be. Az art.
felé hiányzik, az érzéskiesés pedig a combok axillaris embóliájának egy esetében az alkar és
közepéig vagy a lágyékhajlatig terjed. Ez össz­ a kéz bénulását s az anaesthesiának 2.5 cm-rel
hangban áll saját észleléseimmel. Az arteria a könyök fölé terjedését írta le.
407
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
Richards (1951.) a peripheriás idegek mint aminő az elzáródás magasságának meg­
ischaemiás laesióiról szóló összefoglaló referá­ felel.
tumában saját emboliás esetet nem közöl, de Meg kell jegyeznem viszont azt is, hogy a
megemlíti, hogy embolia utáni idült peripheriás mozgás- és érzészavar kiterjedését fő leg az első
neuropathia eseteiben a distalisan levő anaesthe- órákban a collateralisok reflexes spasmusa is
siás vagy hypaesthesiás területen a fájdalom­ befolyásolja, ami vasovasalis reflexek útján jön
érzés késése is észlelhető . Ezt egyébként Gold- létre. Mivel azonban ez a tényező minden eset­
scheider (1890.) is észlelte az art. poplitea ben szerepel, s hatása szervesen hozzákapcsoló­
thrombosisa után Leyden (1890.) betegénél. dik azokhoz a tünetekhez, amelyeket a verő ér
Richards idézi Haimovici (1950.) cikkét is, ame­ lumenét elzáró embolus közvetlenül okoz, to­
lyet, sajnos, nem sikerült megszereznem, amely vábbá, mivel az így összeadódó tünetek együtte­
szerint a ganraenamentesen lezajló emboliás ese­ sen adják az elzáródás magasságára jellemző
tek 13.5 százalékában maradnak vissza állandó tünetcsoportot, nincsen szükség arra, hogy
jellegű mozgás- és érzészavarok. mindenáron a két tényező elkülönítésére töre­
Megfigyeléseim alapján, az irodalmi adatok kedjünk. Elkülönítésükre egyébként a novocain­
figyelembe vételével az egyes érterületek émbo- block sem alkalmas, egyrészt mivel az maga is
1 iás elzáródására az első -órákban a következő okozhat múló jellegű mozgás- és érzészavaro­
mozgás- és érzészavarok, továbbá reflexkiesé­ kat, másrészt, mivel érspasmust csökkentő , ill.
sek látszanak jellemző knek: oldó hatásánál fogva nemcsak a collateralisokat
A bifurcatio aortae embóliájára az activ tágíthatja, hanem magát az eldugult verő eret
mozgathatóság hiánya a térdizületekig, ill. a is s ily módon az embolus továbbsodródását is
csípő izületekig, a felületes érzések kiesése a elő segítheti. Amennyiben tehát a novocainblock
comb alsó, ill. felső harmadáig, a talpreflexek kedvező therápiás hatása folytán a mozgás- és
és Achilles-reflexek hiánya, a patella-reflexek érzészavarokban javulás mutatkozik, nem dönt­
hiánya, ill. nagyfokú renyhesége; hető el, hogy az az embolus továbbsodródása,
az arteria iliaca communis embóliájára az vagy a collateralisok kitágulása folytán követ­
activ mozgathatóság hiánya a bokaizületben és kezett-e be, avagy mindkét okból.
attól lefelé, a felületes érzések kiesése, a láb­ A mozgás- és érzészavar oka emboliás
szár felső harmadától lefelé, a talpreflex és az verő érelzáródás esetén a peripheriás ideg táp-
Achilles-reflex hiánya; láltatási zavarában keresendő . A mozgászavar
az arteria iliaca externa embóliájára ugyan­ létrejöttében az izmok vérellátási zavara is
azon mozgászavar és ugyanazon reflexek ki­ szerepelhet. A bénulás petyhüdt jellegű . Az ér­
esése mellett a felületes érzések késésének csu­ zéskiesés tapasztalatom szerint általában ki­
pán a lábszár alsó harmadáig való terjedése; sebb kiterjedésű , mint a bő r elszínező dése. Ér­
az arteria femoralis communis embóliájára dekes, hogy a felületes érzésfajokban kimutat­
ugyanezen tünetek; ható kiesés sokkal magasabbra terjed — leg­
az arteria femoralis elágazás alatti szaka­ alább is az alsó végtagon —, mint a mély ér­
szának embóliájára minimális activ mozgat­ zésben (mozgás- és helyzetérzésben) mutatkozó
hatóság a bokaizületben és a lábujjakon, a fe­ kiesés. így pl. a bifurcatio aortae embóliájának
lületes érzések kiesése a lábfejen vagy annak fent említett második esetében a tapintási
nagy részén, legfeljebb a lábszár alsó harma­ anaesthesia a combok alsó harmadáig terjedt, a
dára terjedő en, a talpreflex hiánya, az Achilles- mély érzés viszont még a bokaizületben is ép
reflex csökkent élénksége; volt, csupán a lábujjak ízületeiben hiányzott.
az arteria poplitea embóliájára a lábujjak Ennek oka még tisztázásra szorul. Talán szere­
activ mozgathatóságának nagyfokú csökkenése, pet játszhatik az a körülmény is, hogy a mé­
a felületes érzések kiesésének hiánya vagv a lyebben fekvő szövetek kevésbbé vannak kitéve
lábujjakra való korlátozódása, a talpreflex a lehű lésnek, mint a bő r. Érdekes, hogy a mély
renyhe volta; érzés zavarának kiterjedése tekintetében nem
az arteria axillaris embóliájára az ujjak és találtam különbséget a bifurcatio aortae embó­
a csuklóizület teljes mozgásképtelensége, az liája és az arteria femoralis elágazás elő tti sza­
alkar és kéz bő rének anaesthesiáia; kaszának embóliája között. A mély érzés zavara
az arteria brachialis embóliájára1 a kéz szo­ mindkét esetben csak a lábujjakra terjedt ki. Az
rító erejének s a csukló:zületbeli mozgások arteria poplitea elzáródása esetén mélyérzés-
izomerejének csökkenésén kívül az érzéskiesés zavart nem találtam. A lábujjakon kimutatható
hiánya, vagy a kézre korlátozódása. mély-érzés-kiesésbő l tehát csak arra lehet követ­
A végtagok kisebb verő ereinek elzáródása keztetni, hogy az elzáródás az arteria poplitea
nem szokott sem mozgásbénulással, sem érzés­ feletti valamelyik érszakaszban van. A felső
zavarral járni. végtagon — miként a fentiekbő l kitű nik — csak
Ismételten hangsúlyoznom kell, hogy a egy friss emboliás esetet volt alkalmam észlelni
mozgás és érzészavarok kiterjedése idő vel, je­ (art. brachialis emb.). Ennél érzészavar nem
lentő sebb fokú collateralis keringés kialakulása volt jelen s így saját tapasztalataim alapján
esetén csökkenni szokott, tehát hosszabb idő óta nem tudok beszámolni arról, hogy az art. axilla­
fennálló érelzáródás esetén sokkal kisebb kiter­ ris, ifi. brachiális heveny embofis elzáródásá­
jedésű mozgás- és érzészavart találhatunk, nál milyen érzészavarok fordulhatnak elő s hogy
408
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
a felületes érzészavarokban és a mély érzésben tagelhalás veszélye fennáll (feltéve, hogy azt a
mutatkozó kiesések hogyan viszonylanak egy­ beteg állapota megengedi). Ezért eseteimben
máshoz. Laplnsky esetében azok congruensek nem terjeszkedhettem ki olyan részletességű /
voltak. érzésvizsgálatokra, aminő ket egyes szerző k a
A reflexkiesés általában teljesen megfelelt végtag kísérletes leszorításával kapcsolatosan vé­
a mozgásbénulásnak, ill. az érzésbénulásnak, geztek. A betegek nagy részénél az embóliával
azonban volt olyan betegem is, -aki alsó vég­ járó sohockszerű állapot, Ш . a nagyfokú nyug­
tagjait térdben active mozgatni nem tudta, talanság egyébként is lehetetlenné tette a min­
patella-reflexei viszont igen renyhén bár, de ki den irányban teljes érzésvizsgálatot. Elkésett,
voltak válthatók. Ez arra mutat, hogy a vérrel de még friss esetekben is sürgő sen meg kellett
rosszul ellátott izom reflexes összehúzódásra, kezdenünk a belgyógyászati therápiát. A gan­
ill. rángásra még olyankor is képes lehet, mi­ graena veszélyén túl lévő és némi következmé­
dő n activ összehúzódást már nem képes vé­ nyes mozgás- és érzészavart mutató betegeknek
gezni. egészen aprólékos érzésvizsgálata azért volt
Vizsgálataim ahhoz a gyakorlati szempont­ mellő zhető , mivel azok már nem jellemző k az
ból is felhasználható eredményhez vezettek,
elzáródás helyére.
hogy a mozgás- és érzészavarokból s reflex­
Hangsúlyoznom kell azt is, hogy a kísér­
kiesésekbő l lehet az embolia helyét illető en bizo­
letes végtagasphyxia alkalmával egyes szerző k
nyos következtetéseket levonni. Természetes
(Lewis és Pochin: 1937. Zottermann: 1939.
azonban, hogy az elzáródás helyének kutatása­
Gasser: 1943.) által talált érzészavaroknak fenti
kor támpontot nyújthat még a bő r színváltozá­
észleléseimtő l részben eltérő volta azzal ma­
sának, hű vösebbé válásának kiterjedése s a
gyarázható, hogy a végtagnak a systoles vér­
verő erek lüktetésének tapintható vagy tapint-
nyomásnál nagyobb nyomással történő leszorí­
hatatlan volta is (az oscillometriás vizsgálaton
tásakor nemcsak a verő ereket éri a leszorítás,
kívül).
hanem a vénákon és a nyirokereken kívül még
E zekrő l* vad amint végtag-embolMs eseteim
az idegeket is, míg embólia esetén csupán verő ­
egyéb tanulságairól külön közleményben óhajtok
érelzáródás van jelen.
beszámolni.
Végül meg kell említenem, hogy végtag- összefoglalás: 22 végtagemboliás betegen
embolia bekövetkezte esetén nincs idő és alka­ vizsgáltam a mozgás- és érzészavarokat s a
lom aprólékos részletességű érzésvizsgálatokra: reflexek viselkedését. Összefüggést találtam az
a discriminatio, vibratiós érzés, érzéslocalisatio elzáródás helye (magassága) s a mozgás- és
vizsgálatára, az »első « és »második« fájdalom érzészavarok között, ami gyakorlatilag is fel­
különálló vizsgálatára, ingerküszöbmeghatározá­ használható.
sokra stb., mivel a megfelelő therápiát perce­
IRODALOM: Gasser: Pain 1943. — Goldscheider:
ken belül meg kell kezdeni. Belgyógyászati the- D. Med. Wschr. 1890. 688. -— Haimovich Angiology 1.
rápiával való kísérletezésre ugyanis még abban 20. 1950. — Langer: Jarhb. Wien. Kranken. Anst. IV.
az esetben is legfeljebb csak 6 óra áll rendel­ Jahrg. 375. 1895. — Lapinsky: D. Zehschr. Nervenh. 15.
364. 1899. — Learmonth: Edinburgh Medical Journ. 55.
kezésünkre, ha a beteget az embolia bekövet­
449. 1948. — Lewis: Vascular disorders of the limbs.
keztekor azonnal van alkalmunk vizsgálni. 1936. London MacMillon. (Német kiadás: 1938. Leipz:g,
A belgyógyászati therápia sikertelensége esetén Thieme.) — Lewis: and Pochin: Clin, Sc. 3. 141. 1937.
hat óra eltelte után, de mindenesetre 12 órán — Leyden: Berl. klin. Wsohr. 1890. 313. — Litten:
Virchows Arch. 80. 281, 1880. — Richards: J. Neurol.
belül, el kell végeztetnünk az embolektomiát
Neurosurg. Psychiatry 14, 76. 1951. — Zottermann: J.
azokban a súlyos esetekben, amelyekben a vég­ Neurol. 95. 1. 1939.
A budapesti Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének
(igazgató: Sós József dr. egyet, tanár) közleménye
Feltételes reflex kiépítése az adrenalin által okozott mellékvese
C vitamin csökkenéssel kapcsolatban
írtók: WEISZ PÁL dr., GLÁZ EDIT dr., KERTAI PÁL dr., VASENSZKY SZILÁRD dr. és SCHULZ ANDRÁS
SZENDI JÁNOS technikai segédletével
Sclye vezette be a funkcionális pathológiába idegtevékenység, a cortex szerepe ezen a téren
a »stress« fogalmát. (1) Eszerint a szervezet a továbbra is tisztázatlan maradt annak ellenére,
legkülönböző bb külső és belső környezeti behatá­hogy Pavlov és munkatársai munkáiból már több
sokra: toxinok, hideg, meleg, diétahiba stb., évtizede tudjuk, hogy első sorban a magasabb­
egy közös rendszerrel, a hypophysis-mellékvese- rendű idegtevékenység, az agykéreg az, mely a
kéregrendszerrel reagál. Bár az ő tisztán Immo­ szervezet és a környezet dialektikus egységét
rális magyarázata késő bb más kísérletes ered­ biztosítja. Különböző szerző k utaltak ugyan a
mények hatása alatt módosult és ma már ő is kéreg és más, ahogyan nevezték »magasabb«
elfogadja subcorticális központok, első sorban a központok szerepére (2), de mindeddig hiányzott
hypothalamus szerepét, mégis a magasabbrendű a kísérletes alátámasztás. Még a kérdést leg­
409
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
jobban Endrő cz lés Nagy közelítették meg, akik történt a feltételes reflex kiváltása, mely csen­
úgy találták, hogy a meleg által okozott lympho- getésbő l, illetve az állatok egy részénél csenge­
péniát kutyákon a prefrontális leukotomia kivédi. tésen kívül adrenalin beadása nélküli szúrásból
(3) Természetesen direkt kísérletes bizonyítékot állott. Eredményeinket az 1. sz. ábra mutatja.
az agykéreg szerepére az ő kísérletük sem Az ábra felső részén egy kontrolikísérlet
nyújtott. eredménye látható, melyben 0.04 mg/100 g
Saját kísérleteinkben az agykéreg és a andrenalin egyszeri beadása után 2 órával mu­
hypophysis-mellékvesekéregrendszer viszonyának tatja a mellékvese C vitamin tartalom megvál­
tisztázására a feltételes reflex metodikát használ­ tozását. A normális 440/100 mg értékrő l a mel­
tuk és feltételes reflexet igyekeztünk kiépíteni lékvese C vitamin tartalma 270/100 mg.-re csök­
az adrenalin által okozott mellékvese C vita­ kent. (Az oszlopok alatti szám a használt álla­
min csökkenéssel kapcsolatban. Adrenalint azért tok számát, a zárójelben lévő szám a significans
használtunk, mert ismeretes, hogy legkülönbö­ differenciát jelenti.) Az ábra alsó része a fel­
ző bb behatások első sorban adrenalint szabadíta­ tételes reflexes kísérlet eredményét mutatja a
nak fel és adrenalinon keresztül hatnak a hvpo- feltétlen inger alkalmazása után 2 órával. A
phvsis-mellékvesekéreg rendszerre, másrészt, két kontroll csoport közül az A jelzésű csoport
mert ismeretes volt elő ttünk, hogy szovjet szer­ állatai 20 napon keresztül naponta, majd a 29.
ző k az adrenalinnak már több hatását konditio- napon csengetést, illetve részben csengetést és
nálták. (Glykosuria, lépösszehúzódás, pupilla, szúrást kaptak mindig adrenalin nélkül. Ezzel
keringési hatás.) (4, 5. 6.) A hypophysis-mellék- magának a csengetésnek, illetve szúrásnak mel­
vesekéregrendszer funkciójának vizsgálatára a lékvese C vitamin csökkentő hatását akartuk ki­
mellékvese C vitamin tartalmának Roe-Kuíher zárni. А В jelzésű kontroll csoport állatai 20
szerinti meghatározását használtuk. (7.) Az iro­ napon keresztül naponta 0.04 mg/100 g adrena­
dalmi adatok kritikai áttekintése után ugyanis lint kaptak és a 29. napon egyszerű en meghatá­
kiderült, hogy a mellékvesekéreg funkciójának roztuk a mellékvese C vitamin tartalmát. Ezzel
ez, az ezideig ismert, legpontosabb jelző je. (8, a krónikus adrenalin adagolás esetleges tartós
9.) Kísérleteinkben a jobb kiértékelhető ség ér­ C vitamin csökkentő hatását akartuk kizárni.
dekében azonos tenyészetbő l származó 100 és Mint az ábra mutatja, a feltételes reflex ki­
150 g közötti, himpatkánvokat használtunk. alakult, a feltételes reflexes patkányok mellék­
vese C vitamin tartalma 236/100 mg-ra csökkent
A patkányokat hangszigetelés céljából ket­
a kontroll 385, illetve 405-hoz képest.
tő sfalú ládában, egymástól elszigetelt ketrecek­
ben tartottuk. A láda egy olyan szobában volt Eredményeink szerint a szervezet az agy­
elhelyezve, melyet egyéb célból nem használ­ kéreg irányításával mobilizálja egyik fontos vé­
tunk. Az állatokat húsz napon keresztül, minden dekező rendszerét, a hypophysis-mellékvesekéreg
nap ugyanabban az idő pontban konditionáltuk. rendszert is. Ezt a már másoknál is szereplő
Ez csöngetésbő l és 0 04 mg/100 g adrenalinnak elméleti feltételezést kísérleteink experimentáli­
s. c. beadásából állott. Vigyáztunk arra — és sán alátámasztják. Kísérleti eredményeink jól
ez bizonyos kísérletek alapján lényegesnek lát­ összhangban vannak azokkal a korábbi szovjet
szik —, hogy a többi állatok a csengetést ne eredményekkel, melyekben Metalnyikov a szer­
hallhassák meg. A húsz nap elteltével 8 nap vezet immunválaszát (10), Dolin toxikus leuko-
szünejet tartottunk, majd a kilencedik napon cytosist (11), tehát a szervezet más védekező
rendszereit kötötték össze feltételes reflex-szel.
C *to-
Összefoglalás: Feltételes reflexet építettünk
Ш М
ki az adrenalin által okozott mellékvese C vita­
min csökkenéssel kapcsolatban patkányokon. Ez­
zel igazoltuk, hogv a hvpoohvsis-mellékvese-
kéregrendszer, mely a szervezetnek környezeti
változásokkal szembeni egyik fontos védekező
rendszere, mű ködését az agykéreg irányításával
fejti ki.
Irodalom: 1. H. Selye: The Physiology and Patho­
logy of Exposure to Strees. Montreal. 1950. 2. G. W.
—
Harris: British Med. Journal. 1951. II. 627. — 3.
Endrő czl E. Nagy D. :Acta Physiol. Arad scienc. Hung
1951. 2. II. — 4. Frolov: Az Élettan csodái. Budapest,
1947. — 5. К . M. Bikov: Agykéreg és a belső szervek.
Leningräd. 1917. — 6. Csernikov és Jukasinszkaja: Bull.
Bioi et Med. exp. U. R. G. S. 1942. — 7. Roe, Kuther,
J.: of Bioi. Chem. 1943. 149. — 8. C. N. Long.: Proc.
Soc. Exper. Bioi. and Med. 1945. 60:20. — 9. Sayers és
Sayers: Endorinology, 1947. 40. — 10. Metalnyikov cit.
Mosonyi L. és Németh Gy. Orvosi Hetilap XCII. 41(1951).
— 11. A. O. Dolin.: Elő adások Pavlov halálának 10.
0 /О S2/(,2; 6,7/
éves évfordulójára. Gyű jteményes kiadás.
410
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
.4 Budapesti Orvostudományi Egyetem Tüdő gyógyászati Klinikájának
(Igazgató: Kováts Ferenc egyet, tanár) közleménye.
Egyszerű eljárás a gümő bacillus gyors, tenyésztés eksimutatására
írta : EIDUS LÁSZLÓ dr. és LÁNYI MIKLÓS dr.
(Elő zetes közlemény)
Társadalmi életünk gyökeres átalakulása 3—4000-es fordulatszámmal centrifugáljuk, majd
orvosi szefnléletünk alapvető változását hozta a lúgot óvatosan leöntjük. Az üledékre, néhány
magával. A dolgozók nagy tömegeinek eredmé­ csepp 3.6 százalékos sósavval történt közömbösí­
nyes gyógykezelése érdekében ma arra törek­ tése után, steril fecskendő vel 5 ccm Sula táp­
szünk, hogy diagnosztikus eljárásainkat ész- talajt (23) fejtünk rá. Az újra lezárt centrifuga-
szerű sítsük és idő ben megrövidítsük. Ez vonat­ csövet tíz napon át 37 fokon tartjuk. A 11.
kozik a tbc bakteriológiai diagnosztikájára is, napon az anyagot újra erő sen lecentrifugáljuk,
hiszen a bakteriológiai lelet a korai gyógykeze­ a táptalajt leöntjük róla, az üledéket pedig fel­
lés és egyes gyógyeljárások alkalmazása szem­ rázva egy tárgylemez kis területére cseppentjük
pontjából egyaránt igen fontos. és száradás után Ziehl-Neelsen szerint megfest­
A gümő bacillus gyors kimutatására ha­ jük. A készítményt mikroszkóppal megvizsgálva
zánkban első nek Kováts prof. dolgozott ki egy­ elszórt baoiílluisokat, bacilluscsomókat, vagy ú. n.
szerű eljárást (13). Törekvéseinek megfelelő en kord-alakzatot láthatunk.
a 3-—6 hetes tenyésztési idő megrövidítését
Ilyen módon eddig 500 vizsgálatot végez­
tű ztük ki célul. A Koch-bacillusok gyorsabb te­
tünk. A betegeket fő leg olyanokból válogattuk ki,
nyésztésére az utóbbi években több eljárást
kik a direkt vizsgálatok során sorozatosan nega­
ajánlottak. (2, 3; 4, 5, 7, 9, 12, 14, 16, 17,
tívak voltak. Eredményeinket az alábbi táblázat
20, 21, 22, 24.) Ezek egy része tárgylemezen
szemlélteti.
folyik, más részük nedvesítő anyagokat alkal­
A nátronlúgos dúsítás, amint a táblázatból
maz a bacillusok jobb diszperziója és növeke­
is kitű nik, nem adott lényegesen jobb eredmé­
dése érdekében. Míg a tárgylemeztenyésztés szá­
nyeket. Ez más szerző k adataival is összhang­
mos szerző által módosított módszere nehézkes,
ban van (11). 432 sputum közül eljárásunkkal
és csak egy tárgylemezre kenhető , tehát igen 197 volt pozitív. Ha ebbő l levonjuk az 53 direkt-
kis mennyiségű anyaggal dolgozik, addig a ben is pozitív esetet, kitű nik, hogy 379 direktben
diagnosztikus Dubos-módszer hátránya többek állandóan negatív eset közül vizsgálatunkkal
között a gyors szennyező dés és az első dleges 144 esetben lehetett pozitivitást kimutatni. Ez
kultúrák bizonytalan növekedése. (1, 10.) Ezen­ 37.8 százaléknak felel meg.
kívül mindkét módszer megbízható alkalmazásá­ A módszer elő nyeként meg kell még emlí­
hoz bizonyos rutin kell. Az általunk kidolgozott tenünk azt, hogy a táptalaj beszennyező dése ese­
eljárás egyszerű és a laboratóriumi munkában
tén vizsgálati anyagunk nem vész kárba, ha­
kevésbbé jártas kartársak , is el tudják végezni. nem centrifugál ás, újabb lúgos és savas kezelés
Az eredmények leolvasása all. napon történik.
és táptalajjal való újrafeltöltés után az eredeti
Metodika. anyaggal folytathatjuk a tenyésztést. A szennye­
ző dés veszélye .csökken azáltal, hogy az eljárás
A vizsgálandó anyag (köpet, punctatum,
során á vizsgálati anyagot nem bolygatjuk meg.
genny, gyomorbennéküledék, liquorüledék, vize­
Az eljárásunkban alkalmazott Sula táp­
letüledék) 1—2 ccm-ét elő zetesen kisterilezett
talaj elég érzékenynek bizonyult.* Eljárásunk ter­
centrifugacső be pipettázzuk. Ezután Betrof el­
mészeté azonban megengedi, hogy a Sula táp-
járásához hasonlóan (19) rátöltünk 7—8 ccm 4
százalékos nátronlúgot, majd a centrifuga­ * Összetétele ai következő : Na2HP04 2.5 g; KH2P04
csövet jólzá,ró gumidugóval lezárjuk. A zárt 1.5 g; Nia-oitrát 1.5 g; MgSOi 0.5 g; Ferri-ammonium-
cső ben lévő anyagot ezután a lúggal habosra ci'trát 0.05 g; Asparagin 2.0 g; Alanin 0.15 g; Protolysat
0.5 g; Glycerin 20.0 ccm; 1.5%-os malachitzöld oldat
összerázzuk és 20 percig termosztátban állni
0.1 ccm; Desztillált víz ad 1000.0 ccm; Steril ascites
hagyjuk. Ezt követő leg az egészet 20 percen át 100.0 ccm.
Direkt Dúsítás Gyors tenyésztés
Tönkre­
Összes
ment
neg. póz. neg. póz. neg. póz.
Sputum ............................. 432 379 53 375 57 231 197 4
Punctatum ..................... 21 21 0 21 0 14 7 —
Genny .............................• 19 18 1 17 2 9 10 —
Gyomormosó-üled.............. 16 16 0 16 0 9 7 —
Liquorüledék ................. 7 7 0 7 0 5 2 —
Vizeletül edék ................. 5 5 0 5 0 5 0 —
Összesen .... 500 446 64 441 i 59 273 1 223 4
411
29
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
talajt egyszerű sítsük részben azáltal, hogy a ne­ Ugyancsak vele dolgozzuk ki módszerünket álta­
hezen beszerezhető anyagok helyett hazánkban lános használatra, amelyrő l késő bb számolunk
gyártott aminosavakait alkalmazzunk, .mint pl. be.
giutammsav, giykokoll stb., részben pedig azál­
tal, hogy a neuezen beszerezhető és a kezelhető összefoglalás.
ascitest könnyebben hozzáiérhető lehérjelorrá-
Szerző k a gümő bacillusnak váladékokból
soKkal pótoljuk, marnasavóbol készült aibumin-
történő kimutatására centriíugacsöves, tenyész­
nal (2), verrei (4, 14, lő , 20), vagy tojással
téses dúsítási eljárást dolgoztak ki, amelynél az
(8. 9, 13, 15, 18). Több szerző elő nyben ré­
eredmény tíz nap múlva leolvasható.
szesíti a különböző szintetikus anyagoKkal hígí­
tott vért. Ehhez Kirscnner, vagy más médiumot IRODALOM: 1. Desbordes: Diagnostic bacteriologi-
hasznainak. (17, 21.) Az ezekkel való kisénete- que des mycobacteries. — Masson et Cie. Paris, 1951.
zést azt teszi lehető vé, hogy eljárásunkban a 91. old. — 2. Dubos: Am. Rev. tbc. 1946, 54, 204. 1947.
56, 334. 1950, 61, 66. — J. exp Med. 1946, 83, 409. 1945,
táptaiaj átlátszó volta nem dömo követelmény.
85, 9. Proc. Soc. Exp. Biol et Med. 1945, 58, 361. —
A lenerjeiorras helyes megválasztásával a táp­ 3. Fleming: Brit. Med. J. 1924, 1, 547. —4. Freour &
talaj készítési és sterilezési módja is lényegesen Huet: Comm, aü Centre Dept, de Phthisiologie, Bor­
egyszerű imé tehető . Ezzel a kérdéssel más alka­ deaux, 1949. — 5. (Jernez—Rieux & soc: Rev. d. Tub.
1948, 12, 41. Ann. Biol. Clin. 1949, 6, 460. — 6. Hall-
lommal ioglaikozunk majd.
mann: Bakteriolog.e und Serolog.e, Thieme, 1950. 207. о .
Ká szeretnénk mutatni arra, hogy jóllehet — 7. Hauduroy: Ann. Biol. Clin. 1950, 8, 36. — 8. Hohn:
eljárásunk, a tenyésztéses dúsítás, a gümő baci- Zblatt f. Bakt. 1940, 145, 145. — 9. Hand: J. of Path,
lus kimutatásának kis-laboratóriumi módszere, a and Bact. 1946, 58, 495. — 10. Ivanovics: Orvosi Hetilap,
1949, 90, 366. — 11. Jörgensen: id. Szabó: A mycobact.
pozitívnak tatád tenyészetüledékbő l további vizs­
tbc. diagnosztikája, OKt-kiadvány. — 12. Kahn: Am.
gálatra bármikor subcultura készíthető . (6.)
Rev. Tbc. 1929, 20, 150. — 13. Kováts: Jancsó Miklós
Más savállók elkülönítését módszerünk alkalma­ Emlékkönyv, Szeged, 1929, 87 o. Orvosi Hetilap, 1925,
zásával úgy kísérelhetjük meg, hogy PAS-tar- 66, 24. szám. — i4. Lányi Andor: tuberkulózis kérdései,
talmu és PAS-mentes csövekben egyidejű leg 1951. évi 3. szám. — 15. Löwenstein: Wien. Kiin. Wschr.
1924, p. 231. — 16. Müller: J. of Path, and Bact. 1944,
tenyésztünk és az eredményt a direkt vizsgá­
56, 429. — 17. Paraj & Desbordes: Bull. Soc. Med.
lati eredménnyel összehasonlítjuk. Hasonló mó­ Hop. Paris 1950, 31, 1355. — 18. Petragnani: Boll. 1st.
don megkísérelhető a gyors streptomycin- Sierol. Milano 1926, 3, 201. — 19 Petrof: J. Exp. Med.
resistentia-meghatározás is. 1915, 22, 38. — 20. Pryce: J. of Path, and Bact. 1941,
53. 327. — 21. Rosemberg: Lancet 1943, 1, 615. — 22.
Eredményeink ellenő rzését és a parallel­
Sattler & Youmans: J. Bact. 1948, 56, 235. — 23. Suta:
vizsgálatokat a Tbc Diagnosztikai és Kutató
Act. Tub. Scand. 1947, 20, 160. — 24. Wright: Lancet
Laboratóriumában Szabó István dr. végzi. 1924, 1, 218.
A budapesti Orvostudományi Egyetem urológiai klinikájának
(igazgató: Babies Antal dr. egyetemi tanár) közleménye.
Alkohol infusioval szerzett tapasztalatok az urológiai sebészetben
Irta : BALOGH FERENC dr. és VONDRA NÁNDOR dr.
Pirogoff az orosz sebészet megalapítója, már 1883- Szerintük a légzés és pulsus javul, a vérnyomás válto­
ban megjelent »Tábori sebészet alapvonalai« című mun­ zatlan. Elő szeretettel használták nausea, hányás, gyomo r
kájában felhívta a figyelmet az alkohol fájdalomcsillapító atonia, paralyticus ileus esetén. Véleményük szerint az
hatására. Jótékony hatását régóta ismerjük fertő ző be­ alkohol jó védelmet nyújt az atelectasia s egyéb tüdő -
tegségekben, sepsisben, pneumoniában. Collapsusban szövő dmények ellen.
szintén jó hatású, mert a hasi erek szű kítésével növeli a 1941-ben Vincento kezdte alkalmazni postoperativ
keringő vérmennyiséget, izgatja a légző központot. s tá­ esetekben, ű 5—10%-os oldatot adott 24 óra alatt 3000
gítja a coronáriákat. ccm összmennyiségben. Utána a beteg közérzete jó, lég­
Intravénás formában — anaesthesia céljaira — Ma­ zése fokozódik, a vérnyomás úgyszólván változatlan, pul­
rin használta elő ször 1929-ben. ö magas concentratióban sus mérsékelten emelkedett. Compticatiot úgyszólván nem
adagolta. Így valószínű leg emiatt léptek föl különböző észlelt, kivéve melléadás esetén elő forduló u.nár paraíy-
komplicaitiok: haemaolysis, shock, endophlebitis, vér- sist. Urológiai mű téteknél 22.2%-ban alkalmazta spina­
edények selerosisa, thrombosis, vizeletkivaiasztas csök­ lis anaesthaesia kiegészítésére. Véleménye szerint jól be­
kenése; ezért elhagyták. folyásolja a légzést, vasodilatator hatásánál fogva a
A L. Petrov szovjet szerző mű tét alatt (fő ként has- coronariák keringését elő segíti. Az opiatok és sedativu-
üri) beálló olyguria, illetve anuria oldására már a há­ mok teljes eliminálására, postoperative alkalmazta, mori­
ború alatt igen jó sikerrel alkalmazta. A szerző azt ta­ bund rákosoknál szintén áldásos hatású.
pasztalta, hogy a transfusiótól sokkal jobb eredmény Magyar vonatkozásban elő ször Hedri próbálta kli­
várható, ha azzal egyidejű leg 250 ccm 20%-os alkoholt nikáján. Ö a peroralisan nehezen, vagy egyáltalán nem
is adtak. Ugyancsak eredménnyel használták, ha mű té t táplálható súlyos állapotban lévő operált betegeknek
közben anuria lépett fel, 5 perc múlva az alkohol be­ nagy mennyiségű , könnyen felszívódó táplálékot adott
adása után a vizeletelválasztás megindul. Ezenkívül ilyen formában, ezzel is megkímélve a szervezet saját
alkalmazták még szovjet szerző k basis narcoticumként. fehérjéit, zsírjait, szénhydrátjait. Ű és munkatársai2 50
Mueller 1939-ben, Moore és Karp 1945-ben közölték postoperativ esetben alkalmaztak intravénás alkoholt.
intravénás alkohol infusioval szerzett tapasztalataikat. Urológusokat különösen az alkoholnak vesére gya-
412
ORVOSI HETILAP 1952. 14.
IS
korolt hatása érdekli. Itt külön tekintettel kell lenni az A percenkénti optimális cseppszám 60—80 közt van, ezt
ép és kóros vesére. Az alkoholnak a vesére gyakorolt szükség szerint le-, vagy felfelé módosíthatjuk. Természe­
hatásáról különböző k a vélemények. Bruger és Locali tesen leghelyesebb az alkohohníusió tempóját a subjec-
szerint alkoholista ember veséje hajlamosabb a gyulla­ tiv jelek alapján megszabni, annál is inKább, mivel az
dásos megbetegedésre. A beteg vese Mac Nider szerint, alkoholtű rő képesség egyénenként nagyfokban változik.
sokkal fogékonyabb az alkohol toxicus hatásával szem­ Uraemiás betegek csoportjából 24 esetet volt mó­
ben. Mosenthal viszont azt állítja, hogy az alkohol nem dunkban megfigyelni. Ezeknél a következő ket tapasztal­
ártalmas a vese parenchymára. Végeredményben a szer­ tuk. A diuresis fokát a perc diuresis nagyságával mér­
ző k nagyobb része megegyezik abban, hogy a vesék func- tük (infusio elő tt és után) a perc diuresis intusió elő tt
tióját nem befolyásolja. Albuminuriát nem okoz, ső t a 1.45 ccm-nek, infusió után átlag 1.9 ccm átlagértéknek
fokozott vasodilatatio következtében a veséknek javul a telelt meg, azaz az alkohol infusió után bekövetKező diu­
vérellátása. Ezért a szerző k túlnyomó többsége semmi­ resis emelkedés százalékosan átlag 20—30%. Uraemiás
féle belgyógyászati vesemegbetegedés esetén nem contra- eseteinkben a diuresis emelkedése részben arányos a be­
indicálja. adott folyadék mennyiségével. Másrészt a diuresis fo­
Az általános sebészetben szerzett jó tapasztalatok kozódása a szívmű ködésre és a keringésre gyakorolt ha­
tHedri és munkatársai) a mi figyelmünket is felhívták tásként fogható fel. Ezekben a vizsgálatainkban, arra
az alkohol ily módon való felhasználására. Az urológiá­ vonatkozólag, hogy az alkoholnak magának közvetlen
ban is jó szolgálatot tehet a parenteralis alkohol adago­ specificus diureticus hatása lenne, mi adatot nem nyer­
lása akkor, ha valamilyen oknál fogva a tápláléknak a tünk, bár ezt Mosonyi és Gömöri kísérleteikben kimmai-
szervezetbe való bevitele lehetetlen. Pl. uraemiánál elő ­ ták. Az alkohol urológiai felhasználását — mint már az
forduló csillapíthatatlan hányás eseteiben. Ilyenkor, ami­ elő bb is említettük — éppen az tette problematicuss,á
kor a szervezet saját fehérjéit, szénhydrátjat, valamint hogy az alkonol bomlástermeKei az amúgy is acidoticus
zsírjait kíméljük meg, a nagymennyiségű folyadék be­ irányba tolt szervezetben nem okoz-e kifejezett acidosist.
vitellel a szervezet vízháztartását is egyensúlyban tart­ Ennek eldöntésére legalka.masabb eljárásnak bizonyult
juk, ugyanakkor az alkoholnak keringésre,, légzésre infusió elő tt és után végzett reserv alkali meghataiozás.
gyakoro,it jó hatását, valamint fájdalomcsillapító tulaj­ Itt a reserv alkali mennyiségéoen, lényegtelen — metho­
donságát is tapasztalhatjuk. dical hibahatáron belüli — csökkenést vagy emelkedést
Az alkohol urológiai felhasználására prof. Babies találtunk. Átlagban infusió eioA a reserv alkali értéké
hívta fel a figyelmünket. Azonban kétségeink voltak, 35.98 volumen/%, infusio után pedig 36.35 volumen/%
hogy insufficiens vesemű ködés eseteiben, illetve uraemiás volt. Tehát megállapíthatjuk ebbő l, hogy az alkohol ada­
betegeknél alkalmazhatunk-e intravénás alkohol infusiót. golása nem tolja el a szervezet savhasis egyensúlyát
Fölmerült az a kérdés, hogy az alkohol, mint savi bom­ acidosisos irányba.
lástermékeket producáló anyag, nem fokozza-e az aci- A veséknek alkohol infusióra bekövetkező functionális
dosist s ezáltal az uraemiát, vagy esetleg lappangó urae- értékváltozását maradéknitrogén és c.earance vizsgái­
miás állapotot nem maniíestál-e. A másik kérdés az volt, tokkal elienő riztük. A maradék nitrogén értéke alkohol
hogy a vese eltávolítása után, amikor a mű téti megter- iniusió után uraemiás eseteinkben úgyszólván semmit sem
he.és maga is kissé acidoticus irányba tolja el a szer­ változott (átlagérték alkoholinfusio elő tt: 96 mg%, után
vezetet, nem fokozzuk-e az acidosist az alkohol infusió- 95.6 mg%), sót az infusio után általánosságban kistoku
val? csökkenés volt megfigyelhető , ami részben a vér fólhigu-
Mielő tt saját tapasztalataink és vizsgálataink ered­ lásával magyarázható, másrészt method,cai hibahatáron
ményének ismertetésere rátérnénk, nézzük meg az alko­ belülinek mondható
hol sorsát a szervezetben, az intermedier - anyagcsere Az endogen kreatinin clearance vizsgálatoknál az
folyamán. Az intravénásán bevitt a.konol 96—У 97о -а alkohol infusió után a clearance kifejezett emelkedése
oxidálódik el a szervezetben. Batteli és Stern szerint a volt megfigyelhető . Átlagérték infusio elő tt 22.97 ccm,
májban egy alkohol dehydrase nevű ferment van, mely infusio man 31.22 ccm. nz faként a nagyiokú perc ü.u-
az alkoholt acetaldehidde és ecetsavvá bontja el, mely resis emelkedésbő l adódott. Az uraemiás esetekben ész­
ezek után hangyasavon keresztül C02-ig bomlik tovább. lelt klinikai jelenségeket, melyeket az intravénás alko­
A gyors elégés miatt a vizeletben nem jelennek meg az hol hatásának foghatjuk fel, késő bb ismertetjük. (1. táb­
elöDDi intermedier termékek. A bevitt alkoholnak lázat.)
0.2—0.5 % -a a tüdő k által választódik ki.
Uraemiás esetek.
Az említett savi vegyhatású anyagok a szervezetben
igen gyorsan égnek el, tehát annak müjojében legieijeDb Alk. elő tt Alk. után
csak igen rövid ideig tartó átmeneti eno.ódást okoznak.
A fenti adatok ellenere uraemiás esetekben szükségesnek átlagértékek
látszott annak vizsgálata, hogy a meglévő acidosist az
alkohol infusió — esetleges tökéletlen elégés miatt (pl. Perc diuresis..................... 1-45 ccm 1-9 ccm
májíunctio zavar) — hogyan befolyásolja. Reserv alkali ................. 35-98 vol.% 36-36 vol.%
Ezekután saját tapasztalataink és vizsgálataink ered­ Maradék-n ..................... 9ö.— mg°/0 95.6 mfe %
ményének ismertetésére térünk rá. A szervezet savbasis Kreatinin clearance .... 22.97 ccm 31.22 ccm
egyensúlyának vizsgálatára a reservalkali mérést tartot­
tuk alkalmasnak, míg a vesék functionalis állapotának el­ /. táb.á-at.
lenő rzésére a percdiuresist, maradék nitrogént és deogen
kreatinin clearance mérést végeztünk. Az elő bb említett Második csoportba tartoznak a nephrectomisalt ese­
vizsgálatokat az alkohol beadása elő tt s közvetlen utána tek. Ezeknél ugyanolyan methodus szerint, mint az urae-
ejtettük meg. Az alkohol klinikai felhasználása elő tt ál­ miásoknál, adagoltuk az alkoholt. Velük együtt — össze­
latkísérletekben (macskákon) igyekeztünk tapasztalatot hasonlításképpen — tárgyaljuk a kontroll eseteket is.
nyerni az elő bb feltett kérdésekre. Ezen kísérleteinkben (Aznap nephrectomisált, de alkohol infusiót nem kapott
meggyő ző dhettünk arról, hogy az alkohol intravénás betegek.)
adagolása az alkali reservet úgy az egészséges, mint a Mindkét csoportba tartozó betegeknél a mű tét után
húgysav adagolással (Vonóra—Molnár) beteggé tett fél óra múlva vért és vizeletet vettünk. Majd az egyiknél
vesejű állaton — lényegesen nem befolyásolja ,ami az t alkohol infusiót állítottunk be, a másiknál nem (ezek a
jelentené, hogy a szervezet savbasis egyensúlyát az al­ kontroll ^setek). Az infusió megtörténte után vért és
kohol adagolása nem érinti. vizeletet vettünk az alkoholt kapott betegtő l, de oarallel
Ezen elő készítő kísérletek után tértünk rá az alko­ levettük ezeket a kontroll nephrectomiás esetekben is.
hol klinikai felhasználásának tanulmányozására. Beteg­ Ilyen parallel megfigyelést hat esetben végeztünk, míg
anyagunkat két csoportba oszthatjuk: 1. uraemiás bete­ a nephrectomisált s alkohol infundált eseteink száma 18.
gek, 2. Nephrectomisalt betegek. Az infusio technikája Tapasztalataink e csoportban a következő k: A diuresis
megegyezik a szokásos intravénás iníusiók technikájával. fokát a percdiuresis nagyságával mérve a következő ered­