nevtelen-melleklet-0..

264 Pages·2013·2.45 MB·Hungarian

Vízjog
Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában

Szilágyi János Ede

Miskolci Egyetem
Miskolc
2013
Vízjog
Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában
Szerző:
Szilágyi János Ede, PhD
egyetemi docens
Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Hidrológiai lektor:
Szűcs Péter, DSc
tanszékvezető egyetemi tanár
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar
Jogi lektor:
Olajos István, PhD
egyetemi docens
Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar
Borítóterv:
Varga Attila Károly, adjunktus
Nyomdai munkálatok: Gazdász-Elasztik Kft.
3534 Miskolc, Szervezet u. 67. • 06-46/379-530
Felelős vezető: Vesza József
Koordinátor:
Dr. Simon Andrea, adjunktus
Jelen tanulmány „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci
Egyetem stratégiai kutatási területein” című, TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 számú projekt
keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozá-
sával valósul meg. This research was carried out as part of the TAMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001
project with support by the European Union, co-fi nanced by the European Social Fund.

Borítókép: The Opal Lake. Forrás (2012.11.01.):
http://good-wallpapers.com/places/1369
© Minden jog fenntartva!
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani, vagy más
módon rögzíteni és hasznosítani!
ISBN 978-963-358-016-5
Kiadja a Miskolci Egyetem
A kiadásért felelős:
Dr. Gácsi Zoltán szakmai vezető
Dr. Szemmelveisz Tamás projektmenedzser
Tartalomjegyzék

Rövidítések jegyzéke .......................................................................................................................... 3
A Lektor előszava ............................................................................................................................... 5
Köszönetnyilvánítás ........................................................................................................................... 7
Bevezetés ............................................................................................................................................ 9
1. Vízjogi alapvetések ...................................................................................................................... 15
1.1. A vízkörforgás és a vízfelhasználás eseteinek csoportosítása ............................................... 15
1.1.1. A vízkörforgás .............................................................................................................. 15
1.1.2. A víz felhasználásának fontosabb esetei ....................................................................... 20
1.2. A vízhez kapcsolódó kihívások a stratégiai dokumentumokban és jelentésekben ................ 25
1.2.1. A vízszabályozás globális kihívásai .............................................................................. 25
1.2.2. A vízszabályozás európai uniós kihívásai ..................................................................... 40
1.2.3. A vízszabályozás magyarországi kihívásai ................................................................... 44
1.3. A víz, mint jogi tárgy és a vízjog szabályozási csomópontjai ............................................... 57
2. A víz, mint a tulajdonjog tárgya ................................................................................................... 63
2.1. A vizek tulajdonlásának és használatának szabályozása a nemzeti jogban ........................... 63
2.1.1. Előzmények: a vizekre vonatkozó római jogi szabályok .............................................. 64
2.1.2. Napjaink jogrendszereiben kifejlődött előírások ........................................................... 65
A common law jogcsalád vizekre vonatkozó előírásai ........................................................ 67
A római-germán jogcsalád vízjogi szabályozása ................................................................. 70
2.2. A magyar szabályozás fejlődésének főbb állomásai és hatályos előírásai ............................ 73
2.2.1. A magyar vízjog fejlődése a második világháborúig .................................................... 73
2.2.2. A magyar vízjog fejlődése 1948-tól a rendszerváltásig ................................................. 77
2.2.3. A magyar vízjog fejlődése a rendszerváltás és a fülkeforradalom között ...................... 79
2.2.4. A magyar vízjog fejlődése a fülkeforradalmat követően ............................................... 86
3. A víz, mint környezeti elem és mint természeti erőforrás ............................................................. 95
3.1. Vizeink védelmének nemzetközi jogi lehetőségei ................................................................ 95
3.1.1. Vizeink védelme a többoldalú nemzetközi megállapodásokban ................................... 96
3.1.2. Vizeink védelme a kétoldalú nemzetközi megállapodásokban ................................... 102
3.2. Vizeink védelme az uniós jogszabályi előírásokban ........................................................... 110
3.2.1. Az EU vízvédelmének klasszikus modelljei ............................................................... 116
3.2.2. A Víz-keretirányelv..................................................................................................... 133
3.3. Vizeink védelme a magyar jogszabályokban ...................................................................... 140
3.3.1. A vízvédelem főbb pillérei a magyar jogban .............................................................. 141
3.3.2. A vízvédelem egyes ágazatspecifikus kérdései ........................................................... 155
A vízi közlekedés .............................................................................................................. 155
Energia és víz .................................................................................................................... 156
Mezőgazdaság és víz ......................................................................................................... 159
4. A víz, mint kereskedelmi ügyletek tárgya: áru illetve szolgáltatás ............................................. 163
4.1. A vízkivételhez és a vízszolgáltatáshoz kapcsolódó technológiai folyamatok .................... 164
4.2. A víz, mint kereskedelmi ügyletek tárgya: áru illetve szolgáltatás ..................................... 167
4.2.1. A víz, mint áru(cikk) ................................................................................................... 168
4.2.2. A víz, mint szolgáltatás tárgya .................................................................................... 172
4.3. A víziközmű-szolgáltatások privatizációjának nemzetközi dimenziói ................................ 180
4.4. A magyar víziközmű-szolgáltatások átszervezése .............................................................. 194
4.4.1. Az ellátásért felelősre vonatkozó szabályok ................................................................ 196
4.4.2. A víziközművek hatósági felügyeletére vonatkozó szabályok .................................... 199
4.4.3. A víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó szabályok ........................................................ 202
4.4.4. A fogyasztóvédelem szabályai .................................................................................... 204
4.4.5. A víziközmű-szolgáltatás és a víz árának szabályai .................................................... 205
1
5. A víz egyéb jogi koncepciói ....................................................................................................... 215
5.1. A vízhez való jog, mint emberi jog ..................................................................................... 215
5.2. A vízgyűjtő terület, mint jogintézmények szervezési alapja ............................................... 217
5.3. A víz, mint káresemény ...................................................................................................... 224
5.4. A víz, mint élelmiszer ......................................................................................................... 227
Összegzés ....................................................................................................................................... 229
Általános következtetések ................................................................................................. 229
A vizek tulajdoni kérdései kapcsán levonható következtetések......................................... 232
A víz, mint környezeti elem illetve természeti erőforrás kapcsán levont következtetések 234
A víz, mint szolgáltatás tárgya kapcsán levont következtetések ........................................ 238
Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 243

2
Rövidítések jegyzéke

Rövidítés Idegen-nyelvű jelentés Magyar nyelvű jelentés
AB Alkotmánybíróság
AJB Alapvető Jogok Biztosa
AVSA Aguas de Valencia spanyol vízszolgáltató cég
ÁSZ Állami Számvevőszék
CPC Central Product Classification Központi Termék Osztályozás
[ENSZ]
EB Európai Bíróság [EU]
EBRD European Bank for Reconstruction and Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Development Bank
ECE Economic Commission for Europe Európai Gazdasági Bizottság [ENSZ]
EEA European Environmental Agency Európai Környezetvédelmi
Ügynökség [EU]
EKSZ Európai Közösséget létrehozó
szerződés
ENSZ United Nations Egyesült Nemzetek Szervezete
ENSZ ÉJB United Nations Special Rapporteur on ENSZ Élelemhez való Jogért Felelős
the right to food Különleges Biztosa
EU Európai Unió
EUMSZ Európai Unió működéséről szóló
szerződés
EUSZ Európai Unióról szóló szerződés
FAO Food and Agriculture Organization Élelmezési és Mezőgazdasági
Szervezet [ENSZ]
GATS General Agreement on Trade in Általános Egyezmény a
Services Szolgáltatások Kereskedelméről
[WTO]
GATT General Agreement on Tariffs and Általános Vám- és Kereskedelmi
Trade Egyezmény [WTO]
GdE Generale des Eaux [a Veolia nevű francia cég egy
jogelődje]
GEF Global Environment Facility Globális Környezeti Alap
GIWA Global International Waters Világ Nemzetközi Vizeinek
Assessment Értékelése (UNEP)
GVH Gazdasági Versenyhivatal
ICPDR International Commission for the Duna Védelmére Szolgáló
Protection of the Danube River Nemzetközi Bizottságot
ILA International Law Association Nemzetközi Jogi Egyesület
IMF International Monetary Fund Nemzetközi Valutaalap
JNO Jövő Nemzedékek Országgyűlési
Biztosa [2011. december 31-éig létező
jogintézmény Magyarországon]
KEOP Környezet és Energia Operatív
Program [ÚMFT]
Kvt. 1995. évi LIII. törvény a környezet
védelmének általános szabályairól
LdE Lyonnaise des Eaux [a Suez nevű francia céghez köthető
vízszolgáltató]
Loc. cit. ugyanott
MDGs Millennium Development Goals Milleniumi Fejlesztési Célok [ENSZ]
MTA Magyar Tudományos Akadémia
3
MVH Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal
NÉS Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
NFFS Nemzeti Fenntartható Fejlődési
Stratégia
NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program
Nvtv. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti
vagyonról
OECD Organisation for Economic Co- Gazdasági Együttműködési és
operation and Development Fejlesztési Szervezet
OFWAT Water Services Regulation Authority Vízszolgáltatások Szabályozási
Hivatala [UK]
Op. cit. idézett mű
PSIRU Public Services International Research Nemzetközi Közszolgálati Kutatási
Unit Központ [Greenwhich-i Egyetem]
PURC Public Utility Research Center Közművek Kutatóközpontja
ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv
UNEP United Nations Environment ENSZ Környezetvédelmi Programja
Programme
UN-Water United Nations – Water ENSZ ügynökség közi koordinációs
szervezete víz témakörben
VGT Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv - a
Duna-vízgyűjtő magyarországi része.
2010. április
Vgtv. 1995. évi LVII. törvény a
vízgazdálkodásról
Víz-keretirányelv 2000/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (2000. október 23.) a
vízpolitika terén a közösségi fellépés
kereteinek meghatározásáról
Vksztv. 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-
szolgáltatásról
Vtv. 2009. évi CXLIV. törvény a
vízitársulatokról
VM Vidékfejlesztési Minisztérium
WISE Water Information System for Europe Európai Víz Információs Rendszer
[EU]
WRG Wasserrechtsgesetz 1959-es osztrák vízjogi törvény
WTO World Trade Organization Kereskedelmi Világszervezet
WWAP World Water Assessment Programme Víz Értékelési Világprogram [ENSZ]
WWC World Water Council Víz Világfórum
WWDR World Water Development Report Víz Világjelentések [UN-Water]

4
A Lektor előszava

A Föld lakosainak számára a legjelentősebb kihívások közé tartozik az energia és élelmiszer
igények kielégítése mellett a vízigények megfelelő szintű biztosítása. A népességszám
folyamatos emelkedése a vízigények gyors növekedésében jelentkezik, miközben a
környezeti elemek, így köztük a földi léptékben véges vízkészletek is, egyre inkább
elszennyeződnek globális léptékben. A vízkészletek feltárásával és hasznosításával
foglalkozó szakemberek innovatív műszaki és természettudományos megoldásokkal, továbbá
speciális gazdasági és jogi eszközök bevonásával próbálják a világ lakosainak vízigényét
megfelelő mennyiségben és minőségben kielégíteni. A földi dinamikus vízkörforgalom miatt
a vizekkel kapcsolatos termelési és környezetvédelmi problémák sohasem maradnak
lokálisak, így a világ számos helyén egyre inkább nemzetközi konfliktusok tárgyává válik a
vízszennyezés vagy a vízkészletek elbitorlása. Következésképpen sürgetőbbé válik mindenütt
a vizekkel kapcsolatos kérdések és problémák magas szintű jogi szabályozása mind nemzeti,
mind nemzetközi szintéren. A történelem folyamán Európa mindig is vezető szerepet játszott
a vízjog kialakításában és alkalmazásában. Jó példaként tekinthető az Európai Unió Víz
Keretirányelve, amely a vízkészletek tényleges fizikai természetére alapozva ad jogi
szabályozást. Közel sem ilyen jó a helyzet Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában vagy a
Közel-Keleten, ahol nincs egységes szemléletű és kölcsönösen elfogadott jogi szabályozás.

A fentiekben vázolt komplex célok, illetve kihívások megválaszolásában nyújthat igen
jelentős segítséget a hazai jogi és nem jogi végzettségű vizekkel foglalkozó szakemberek
számára Dr. Szilágyi János Ede Vízjog – Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában
c. hiánypótló szakkönyve. Az igényesen összeállított szakkönyv 5 átfogó nagy fejezet
keretében tárgyalja a vízjog minden ágát, amelyek keretében a hazai helyzet ismertetése
mellett egyedülállóan széles nemzetközi kitekintésben is részesülhet az olvasó. Emiatt a
könyv anyagának megismerése nemcsak a jogi kérdésekkel foglalkozó szakemberek
számra lehet hasznos, hanem igen érdekes adatokkal, információkkal és összefüggésekkel
szolgál mérnök, természettudós, gazdasági és társadalomtudományi kérdésekkel
foglalkozó kollégák részére is.

Magyarország vezetékes vízellátásában igen nagy szerepe van a felszín alatti vízkészleteknek.
Az ivóvízellátás több mint 95%-a felszín alatti vizeinkből származik. Szakmai szempontból
elkerülhetetlenné vált a hazai víziközmű-szolgáltatás teljes reformja, amelynek keretében a
közeli jövőben igen jelentős átalakulások várhatóak. Ebben a fontos és igen bonyolult
átalakulási folyamatban kiemelten jelentős szerepe van egy hatékonyan működő hazai vízjogi
szabályozásnak is a műszaki és gazdasági feladatok mellett. Közös nemzeti érdekünk, hogy a
víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szakmai elvárások jelentős mértékben emelkedjenek a
jövőben hazánkban. Ez szolgálhatja a vízszolgáltatás minőségének és megbízhatóságának
további jövőbeli javulását, illetve a hazai vízi közmű elöregedett infrastruktúrájának
megújulását. Közös szakmai felelősségünk van a tekintetben, hogy felszíni és felszín alatti
vizeinket mennyiségi és minőségi szempontokat is figyelembe véve fenntartható módon
hasznosítsuk, illetve hosszú távon megőrizzük.

5
Összefoglalásul megállapítható, hogy Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens szakkönyve
hasznos segítség lehet a nem jogi végzettségű szakemberek számára is a hazai és nemzetközi
vízkészletekre, valamint a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás megismerése
céljából. Az elkészült könyv a jogi végzettségű szakemberek számára is kiváló háttéranyagot
jelent a hatályos nemzeti jog európai szintű alkalmazásához.

Miskolc-Egyetemváros, 2012. november 5.

Szűcs Péter
intézeti tanszékvezető egyetemi tanár
a MTA doktora
Miskolci Egyetem
Hidrogeológiai – Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

6
Köszönetnyilvánítás

E munka megírásában sokan voltak segítségemre. Közülük külön is szeretnék köszönetet
nyilvánítani: Csák Csillának, aki tanszékvezetőként megteremtette a kutatáshoz ideális
körülményeket, és végig biztatott e munka elkészítésére; Szűcs Péternek, aki szakmai
tanácsaival és észrevételeivel hozzájárult ahhoz, hogy ez a könyv jobb lehessen;
Bánvölgyi Beátának, aki hasznos információkkal segítette e munka víziközmű-
szolgáltatásokra vonatkozó részének megírását; Raisz Anikónak, akinek kutatásai kiváló
alapot szolgáltattak könyvem egyes – nemzetközi vízvédelmi illetve emberi jogi –
részeinek megírásához; és végül, de hatványozottan nem utolsó sorban Családtagjaimnak,
akik megértése és segítő hozzájárulása nélkül e munka egyetlen oldala sem jött volna
létre.
Köszönettel tartozom továbbá a `TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001´ c. kutatási
programnak és mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ebben részt vehessek; különös
tekintettel Szabó Miklós és Bőhm József pro-dékánoknak, valamint Torma András
jelenlegi dékánomnak. A program és e támogató személyek nélkül jelen munka nem
ebben a formában és nem ekkor született volna meg.

Miskolc, 2012. október 30.

Szilágyi Ede

7
8