TARTALOM 116 GRAFIKUS ELEMEK A KOMPOZ~IO 20 124 ADRIEL HElSEY A sas szemevel JIM BLAIR 42 Tudatos tajkepek 130 TEMAK A TAJBAN FENYKEPEZBGEPEK,4 8 154 HASZNOS INFORMACIOK OPTIKAK 154 ESZKOZLISTA BRUCE DALE 64 A hely szelleme 154 WEBLAPOK NAPSZAKOK, EVSZAKOK 70 I 56 FOT~SFO LY~IRATOK ts KONWEK AZ IDOJAWS9 0 158 NW ~STARGYMUTAT~ HAJNAL, ALKONY, 104 EJSZAKA A tdloldalon: A sivatagot dbrAzol6 fot6nak a forr6stigr6l, a siArazsdgr6l kell mesblnie. Mivel a Nap fbny18 korongja is r&ze a kompozici6nak. az er6s alulexponAltsag nem valik kWaa kbpnek. A telltett szinek mhrmAr grafikus hat& keltenek, fiildiintuli tAjjA varkoljak a perzsel8 sivatagot. IMr ncrn jirtunk a Fold sok-sok messzi tijan, a Mount 1i vcresc csucsit, az Amazonas 6srengetegkt, aVoros-ten- gcrt vagy a& a Szahara homoksivatagat is j6szedvel testkiizelb61 szernlklhetjiik. hs nemcsak a latvinyukat iz- lclgethetjiik ezeknek a csodilhtos vidkkeknek, hanem a I~angulatukkails eltelhetiink, hila a pompas termkszet- fot6knak, amelyek egyszerre mesklnek egy-egy tij fizi- kai arculatarhl is kiilonleges, egyediilill6 lkgkodr61. Legyen bar hegyorom, erdgskg, sivatag vagy fii bo- ritotta siksag, bizonyos krtelemben a termkszet mind- cgyik szelete egyedi tulajdonslgokkal, sajitos hangulat- tal, szinte onall6 szemklyiskggel bir. A tijfot6s legfiibb torekvkse, hogy megragadja ezt a hangulatot, hogy kl- mknyeit, benyomisait mir-mir tapinthat6 kkppC kris- talyositsa ki. Kkt legfontosabb eszkoze mindehhez: a 18- tls 6s a gondolkodis. Mint a fotogrifia barmelyik mis teriiletkn, a tijfotb- zasban is csak akkor lehet j6 a vkgeredrnkny, ha el6bb Joseph J. Schwschel I I mindent alaposan vkgiggondolunk ha idejekorhn el- dontjiik, mi legyen a kkp tkmhja, ks mi mindent szeret- Ez a konyv szamos gyakorlati tanaccsal segiti mind- A fby jdlege az egyik legfonto nknk kozolni r61a. azokat, akik tijfot6zasra adjik a fejiiket, pkldakkal szol- sabb thyezd a tAjfot&&an. ken a drhmi sz~'neWcdt eli k& butin kovetkezik a kiskrletezks: kiilonfkle objekti- gal arm, mikknt gondolkodjunk a tkma fe161, hogyan pen a lemend Nap sz@n meg vcket, litbszogeket pr6bilunk ki, korbejirjuk fot6nk komponiiljuk meg a kkpet, milyen fknyviszonyok ko- vilagity a hegyeket C az alkonyi drgyit, rnegkeressiik az eszmknyi perspektivit, kivi- zott dolgozzunk, milyen felszerelkssel induljunk umak, kMtakar6t. A jobb s&en feltCln6 lils~ljuka rnegfelel6 napszakot, amikor a fknyviszonyok ks hogy melylk tkmht melylk nap- ks kvszakban, mifkle aprhka emberalak viszonyitAsi alapot teremt, mintegy bwnja s-~kpci~llie szkednek a tij hangulatAhoz. Akkor j6 a fot6, modszerek segitskgkvel orokitsiik meg. a szemlddt a k6pbe. ha mintcgy bevonja a szernlkl6t a Iatvhnyba, ha krzkkle- A National Geographic Society hirom hirneves, sokat lcscn k&vetiti a fot6s gondolatait, krzelmeit. Ebben az tapasztalt fotogriifusa is megsz6lal a konyvben: egyfel6l i.rtclcmhcn a tajfot6t61 azt kell elvhunk, hogy meg- megosztja nkzeteit az olvas6va1, misfel61 illand6 gya- lupdja 6s kifcjezze a bemutatott vidkk lkgkorkt, vagy korlisra, ondl6 stilus kialakitisira buzdit minden lelkes ahogy mondani szokis: a ,,hely szellemkt". fotoamat61-t.