Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században PDF
Preview Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században
4 MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E TE NAGY URALKODÓK ÉS KISKIRÁLYOK A 1 3 . S Z Á Z A D B AN M A G Y A R O R S Z ÁG T Ö R T É N E TE 4. Z S O L D OS A T T I LA N a gy u r a l k o d ók és kiskirályok a 13. században Főszerkesztő Romsics Ignác K O S S U TH K I A DÓ Írta: Zsoldos Attila Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla Tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Balassa Bálint Múzeum (Esztergom), BTM Kiscelli Múzeum, Civertan, Cultiris, Esztergomi Prímási Levéltár, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Magyar Képek Archívum, Magyar Nemzeti Galéria, Móra Ferenc Múzeum (Szeged), MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár (Pannonhalma) Fotók: Bagyinszki Zoltán, Bókay László, Bezdán István, Búzás Gergely, Dabasi András, Deák Zoltán, Farkas Árpád, Hapák József, Kocsis András Sándor, László János, Makky György, Mudrák Attila, Muhanna Leila, Nagy György, Pótó János, Soós Ferenc, SzaJatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Sztraka Ferenc, Tóth Balázs Zoltán Rekonstrukciós rajzok: Nyári Zsolt, Sedlmayr János, Takács Imre Külföldi intézmények: Biblioteca Vaticana (Róma), Bildarchiv Monheim (Krefeld), Corpus Christi College (Cambridge), Stift Klosterneuburg, Universitätsbibliothek (Heidelberg) ISBN 978-963-09-5682-6 Minden jog fenntartva © Kossuth Kiadó 2009 © Zsoldos Attila 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató www.kossuth.hu / e-mail: [email protected] Tartalom III. BÉLA ÖRÖKÖSEI III. Béla fiai • 8 Imre király és András herceg • 10 II. ANDRÁS ÉS REFORMJAI Az „új berendezkedés" • 16 Az Aranybulla és a királyi szerviensek • 22 Halícstól a Szentföldig • 26 II. András utolsó évei • 33 A TATÁRJÁRÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IV. Béla átveszi a hatalmat • 42 Tatárok Magyarországon • 47 Az ország újjáépítése • 54 IV. Béla és fiai • 62 A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA A kiskirályok színre lépnek • 70 A király, a főpapok és a kunok • 75 A „kun" király és a velencei herceg • 80 AZ URALKODÓ ÉS A KISKIRÁLYOK A kormányzat átalakítása • 88 A győzelemhez vezető út • 92 A 13. SZÁZAD ÖRÖKSÉGE Ajánlott irodalom • 104 III. Béla örökösei III. Béla fiai • 8 Imre király és András herceg • 10 III. BÉLA ÖRÖKÖSEI III. Béla fiai E Körmeneti kereszt III. Béla zeregyszázkilencvenhat a korábbi állapotok szerves székesfehérvári sírjából, április 23-án elhunyt továbbfejlődésének - s nem 12. század közepe III. Béla király (1172-1196), s vele azok megtagadásának - eredményeként egy korszak is a sírba szállt. Béla Ma álltak elő, részint pedig fokozatosan és gyarországa azokra az alapokra épült különösebb megrázkódtatások nélkül fel, amelyeket még a keresztény Ma mentek végbe. A III. Béla halála után gyar Királyság megalapítója, Szent Ist néhány évvel megkezdődő új évszázad ván (997/1000-1038) fektetett le. Ez éppen ebből a szempontból külön természetesen nem jelenti azt, hogy bözött a leginkább a korábbiaktól: a 12. század végének Magyarországa a 13. század folyamán gyors és az III. Béla uralkodásának minden tekintetben pontos mása lett élet szinte minden területét érintő idején nagyszabású volna az államalapítás korinak, azt változások követték egymást, melyeket építkezések zajlottak azonban igen, hogy a magyar társada társadalmi feszültségek és politikai a királyi székhelyen, Esztergomban. A Szent lom szerkezetében és intézményeiben viharok kísértek - hol a változások István-terem a királyi a Szent István halála óta eltelt közel két év okaiként, hol azok következményeiként. várban, 12. század vége század alatt végbement változások részint A század első harmadában megindult átalakulási folyamatot ugyanakkor egy elementáris erejű külső támadás - amely hez fogható csak akkor érte Magyarorszá got, amikor a középkor végén az oszmán terjeszkedés átlépte az ország határait - még fel is gyorsította. Mindezek együtte sen azzal a következménnyel jártak, hogy 1300 körül az ország már alig-alig hasonlí tott a száz évvel korábbira. III. Béla virágzó országot és két felnőtt fiút hagyott hátra. A trónt legidősebb fia, a huszonkét éves Imre örökölte, öccsé nek, az 1177 táján született Andrásnak apja beváltatlanul maradt keresztes foga dalma és a vállalkozás véghezviteléhez szükséges kincsek jutottak. (III. Béla má sik két fiáról, Salamonról és Istvánról, nevükön kívül csak annyit tudunk, hogy Imrénél és Andrásnál fiatalabbak voltak, s egyikük 1198-ban még bizonyosan élet ben volt.) A két idősebb herceg már III. Béla éle tében belekóstolhatott a hatalomba. Imrét apja 1182-ben megkoronáztatta, ez azon ban pusztán annak ünnepélyes kifejezésé- III. Béla fial re volt hivatott, hogy az ötéves gyermek Szlavónia, Horvátország és Dalmácia számít a trón várományosának. Egy tizen két évvel később kelt forrásunk viszont A középkorban a Dráva és a Száva folyók közötti terület nyugati arról tanúskodik, hogy akkor, 1194-ben, részét, valamint a Szávától délre a Kárpát-medence és az adriai part Béla már hatalmat is adott Imrének. Rá vidék között a vízválasztó hegység szerepét betöltő Kapellákig terje bízta a gazdag déli tartományok, Szlavó dő területet nevezték Szlavóniának. A 11. század végéig független nia, Horvátország és Dalmácia kormány zását, megteremtve ezzel azt a 13. szá államként létező középkori Horvátország a Kapelláktól délnyugatra, zad egészében élő hagyományt, mely sze az Adriai-tenger partvidékén feküdt. A Dalmácia név a középkori rint e tartományok a trónörököst illetik Horvátországtól délre fekvő tengerpartot és a kelet-adriai sziget apja életében. Andrásnak viszont az or világot jelölte. szág határain túl keresett trónt III. Béla. A 12. század végén már sok évtizedes ha gyományra tekintett vissza, hogy az Árpá országgal közvetlenül szomszédos orosz dok - akiket szövevényes családi szálak fejedelemség, Halics népe elűzte uralko fűztek a szomszédos orosz fejedelemségek dóját, Vlagyimirt, aki családos Imre király aranypecsétje uralkodóihoz - időről időre beavatkozza tul III. Béla udvarában ke nak az orosz rokonság gyakori belviszá- resett menedéket, nyil lyaiba. A korábbiakban a magyar uralko ván abban reménykedve dók beérték azzal, hogy katonai segítséget hogy a magyar király - nyújtottak a szövetséges orosz fejedelem miként azt elődei is nek, III. Béla volt az első, akiben felmerült tették annyi alkalom a gondolat: egy ilyen hadjárat a magyar mal más orosz feje királyi hatalom északkeleti kiterjesztésé delmek esetében - nek eszközeként is felhasználható lehet. visszasegíti majd Az új külpolitikai elgondolás megvalósí trónjára. Béla azonban tására 1188-ban nyílott alkalom. A Magyar fogságba vetette Vlagyi mirt, s országát másod szülött fia számára foglalta el. András herceg azonban nem tudta megkedveltetni magát Halics- ban, főként azért nem, mert a ren delkezésére bocsátott katonaság otromba megszálló erőként vi selkedett. Az elégedetlenség élé re a fogságából időközben meg szökött és lengyel segítséggel visszatérő Vlagyimir állt, aki nek 1190 tavaszán sikerült el űznie Andrást Halicsból. III. Béla viszonylag könnyen beletörődött a kudarcba, de ország nélkül ma radt fiában, amint azt a későbbi fejle mények sejtetik, jóval mélyebb nyomokat hagytak a történtek. Imre király. Miniatúra a Képes Krónikából, 1358 után
The list of books you might like
