nagy lászló emlékkönyv

560 Pages·2012·31.12 MB·Hungarian

NAGY LÁSZLÓ EMLÉKKÖNYV

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS
ACTA JURIDICA ET POLITICA
Tomus LXIV.

Fasciculus 1-28.

TANULMÁNYOK

DR. NAG Y LÁSZLÓ

EGYETEMI TANÁR

SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA

Állam- ~ mi•1
és Jogtud.
d ' Kar s'
~ '
SZEGED
2004
Edit
Comissio Scientiae Studiorum Facultatis Scientiarum Politicarum et
Juridicarum Universitatis Szegediensis
LÁSZLÓ BLUTMAN, LÁSZLÓ BODNÁR, JÓZSEF HAJDÚ, ÉVA JAKAB,
JENŐ KALTENBACH, TAMÁS KATONA, JÁNOS MARTONYI, FERENC
NAGY, PÉTER PACZOLAY, BÉLA POKOL, JÓZSEF RUSZOLY,
IMRE SZABÓ, LAJOS TÓTH, LÁSZLÓ TRÓCSÁNYI
Redigit
KÁROLY TÓTH
Nota
Acta Jur. et Pol. Szeged
Kiadja
a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának
tudományos bizottsága
BLUTMAN LÁSZLÓ, BODNÁR LÁSZLÓ, HAJDÚ JÓZSEF, JAKAB ÉVA,
KALTENBACH JENŐ, KATONA TAMÁS, MARTONYI JÁNOS, NAGY
FERENC, PACZOLAY PÉTER, POKOL BÉLA, RUSZOLY JÓZSEF,
SZABÓ IMRE, TÓTH LAJOS, TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ
S"LLGEDi.TliDOv1ECI'ETE\5 Szerkeszti

álla-.-- és Jagtudsm.`. r •;'<:,ir Köny4a TÓTH KÁROLY

Leltári szám: vQ 3K ~J !7rl A4,J
200G
Kiadványunk rövidítése
Acta Jur. et Pol. Szeged
ISSN 0324-6523 Acta Univ.
ISSN 0563-0606 Acta Jur.
ELŐSZÓ
Tíz év önmagában nem kevés vagy sok, az ember életében azonban már alkal-
mas idő arra, hogy legyen mire emlékezni. Emlékezem. Egy 1994. januári nap-
ra, amikor a Szegedi Tudományegyetem (akkor még József Attila Tudomány-
egyetem) Állam- és Jogtudományi Kara tanácstermében komoly; ünneplőbe
öltözött hölgyek és urak gyülekeztek. Elhangzott a dékáni és tanszékvezetői
köszöntő; majd az ünneplők laudációja. És ekkor — a szegedi és honi jogi tudo-
mányosság sok-sok kiemelkedő képviselője előtt — egy meghatott férfi, sokszor
bizony a szavakat keresve, szintén emlékezett. Életének nyolcvan évére, a küz-
delmekre és örömökre. Majd befejezésül a következőket mondta: „Tudjátok,
annyit változott a világ és benne a jog, annyi megoldandó kérdés merült fel az
utóbbi pár évben, hogy azt sajnálom, nem most vagyok fiatal: Tudjátok, úgy
szeretnék fiatal lenni, olyan ... olyan hetven éves."
Tisztelt Olvasó!
Ez a férfi, akit idéztem, dr. Nagy László professzor volt, aki rá oly jellemzően
reagált az idő múlására, az ünnepi alkalomra. Nyolcvan éves volt. Sokan meg se
élték, sokan meg se éljük. Ő tele volt energiával, ötlettel. És most, köszönthet-
jük,őt kilencvenedik születésnapján is. Igaz örömünkre szolgálhat, hogy szelle-
me ma is fiatalabbakat mozdítóan inspiratív, és a betegség miatti testi gyöngü-
lés ellenére Professzor (Jr ma is a tudomány megoldandó kérdéseivel
foglalkozik, és előre tekint. Pedig a megtett életút állomásai, még
felvillantásszerűen is, egy kiemelkedő életpályára, nemzetközi ismertcégű tu-
dósra és tudományszervező egyéniségre mutatnak.
Dr. Nagy László 1914. január 11-én született Budapesten. Tanulmányait a deb-
receni egyetem jogi karán folytatta, ahol 1936-ban avatták doktorrá, 1941-ben
bírói-ügyvédi szakvizsgát tett. Jogászi pályáját a Kincstári Jogügyi Igazgatósá-
gon kezdte, majd bíróságon volt fogalmazó, illetve ügyvédi tevékenységet
folytatott. 1948-tól az államigazgatásban dolgozott, előbb az Országos Munka-
.
bér Megállapító Bizottság törvény előkészítő osztályának vezetőjeként, majd a
hivatal átszervezései során is (Minisztertanács Bértitkársága, Minisztertanács
Titkárságának munkaügyi osztálya) változatlanul megőrizte munkakörét. Az
önálló Munkaügyi Minisztérium felállítását követően a munkajogi önálló, majd
főosztály vezetője volt 1974-ig.
6 — SZABÓ IMRE
Tudományos tevékenysége 1948-tól bontakozott, kutatásait a munkajog te-
rén végezte. Az állam- és jogtudomány kandidátusa fokozatot 1954-ben, az
MTA (akkor a jogtudomány) doktora fokozatot 1966-ban nyerte el. A szegedi
egyetem jogi karán 1957 szeptemberétől egyetemi docensként, majd 1958 ápri-
lisától kinevezett egyetemi tanárként a Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszék
vezetője volt. 1984-ben vonult nyugalomba és az átszervezett Munkajogi és
Szociális Jogi Tanszéken dolgozik emeritus professzorként.
Egyik kezdeményezője volt a „Munkaügyi Kapcsolatok Főiskolai Szak",
valamint a „Munkaügyi Szakjogász és Tanácsadó" szakosító képzés bevezeté-
sének és részt vett ezek oktatása megszervezésében. Az „Európai Unió munka-
joga" címmel fakultatív kollégiumot hirdetett.
Kezdeményezte 1985-ben a „Nemzetközi Munkajogi, Munkaügyi Kapcsola-
tok és Szociális Jogi Szeminárium" szervezését külföldi — elsősorban közép- és
kelet-európai, valamint részben nyugat-európai, dél-amerikai, afrikai és ázsiai
országokból érkező — hallgatók részére, nyári három hetes időtartamra. Az elő-
adók között ismert nyugat-európai, észak-amerikai és japán professzorok vol-
tak. A cél a piacgazdaságok jógának és gyakorlatának megismerése volt. A
kezdeményezést mind az Európa Tanács, mind a Nemzetközi Munkaügyi Szer-
vezet helyeselte és támogatta. A szeminárium 1986-tól 1998-ig sikeresen mű-
ködött, amikor az ismert dél-kelet-európai válság miatt be kellett szüntetni
munkáját.
Dr. Nagy László professzor széleskörű, nemzetközileg is elisme rt tudomány-
szervező munkájából ki kell emelni, hogy több munkajogi világ és regionális
kongresszuson volt főreferátor, tartott előadásokat európai, észak- és dél-
amerikai, valamint japán és dél-koreai egyetemeken. A bordeauxi Montesquieu
Egyetem által 2000-ben életre hívott „Nemzetközi Munkajogi és Szociális Jogi
Szeminárium" szervező bizottságának jelenleg is tiszteletbeli elnöke. A világ
közel 80 országában tagegyesülettel rendelkező „Nemzetközi Munkajogi és
Szociális Jogi Társaságnak" 1958-tól tagja, 1963-tól végrehajtó bizottsági tagja,
1988 és 1991 között elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke.
Nagy professzor azonban kiterjedt nemzetközi kapcsolatait arra is felhasz-
nálta, hogy karunkat is ismertté tegye a világ előtt és Szeged az elmúlt évtize-
dek során európai és világviszonylatban is a munkajog, a munkaügyi kapcsola-
tok és a szociális jog elismert tudományos központjává váljon. Az 1950-es évek
végétől szervezett három-négy évenként nemzetközi konferenciát egy-egy ak-
tuális munkajogi vagy szociális jogi témából. Ennek a szervezői aktivitásának
volt köszönhető, hogy 1986-ban a Nemzetközi Munkajogi és Szociális Jogi
Társaság megbízásából Szegeden ült össze az I. Európai Regionális Munkajogi
és Szociális Jogi Kongresszus, amely 700 — részben Európán kívüli — résztve-
vővel világviszonylatban is igen jelentőssé vált a világ munkajogászai előtt.
Ünnepeltünk tudományos kutató munkáját jelzi több mint 300 publikációja,
melyek harmada idegen nyelven jelent meg. Több külföldi, részben jelenleg is
működő, részben az évek folyamán megszűnt szakfolyóiratnak volt, illetve je-
Előszó — 7
lenleg is szerkesztőbizottsági tagja. Így: Comparative Labour Law Journal
(USA), International Journal of Comparative Labour Law (UK), Reveu du
Droit African (Cameroun), Synthesa (Brasil).
Oktatási, tudományos és tudományszerző tevékenységéért 1996-ban a gö-
rögországi „Demokritos" Egyetem Tanácsa a „honoris causa" doktori címet
adományozta és az egyetem által alapított „Szent János" éremmel tüntette ki. A
JATE Egyetemi Tanácsa a „József Attila" emlékplakettet adományozta számá-
ra. A Magyar Jogász Szövetség a „Szalay László" emlékéremmel, a Munkaügyi
Miniszter 1992-ben „Munkaügyért" díjjal tüntette ki. 2002-ben a Szegedi Tu-
dományegyetem iskolateremtő munkássága elismeréseként Klebelsberg Kunó
díjjal tüntette ki.
Tisztelt Professzor Úr!
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának valamennyi
dolgozója, teljes oktatói kara, baráti és tanítványi tisztelettel köszönt. Őszintén
kívánjuk, hogy hosszú is kiemelkedő életpályádon továbbra is jó egészség és
szakmai sikerek kísérjenek.
Szeged, 2003. december 10.
DR. SZABÓ IMRE
a Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Karának
dékánja

ALESSANDRO ANASTASI
L'interdiction des discriminations dans la
Charte révisée...
1. Avant-propos
La liberté a toujours eu de multiples significations.
En prenant la Bastille c'était surtout liberté de conscience, d'opinion,
d'expression; plus tard, la liberté éntra?ne la revendication de multiples droits et
ensuite dans son sillage se rangent des garanties ' positives et d'ordre
économique comme le droit au travail, á la solidarité, á la non-discrimination.
Bien'sűr, il est parfois trés difficile de distinguer les libertés publiqués des
droits subjectifs; mais, quand on parle du principe de non-discrimination, it
s'ag?t d'un concept qui est á cheval sur les deux versants, en tant que lié aux
deux systémes des libertés et des droits fondamentaux, garantis — les deux — en
vertu des textes internationaux ou supranationaux, protégés mérne contre les
pouvoirs législatif et exécutif nationaux, puisqú'il faut se rendre á l'évidence: il
est vain de parler des droits de l'homme, dans un monde dominé par les Etats
souverains, dépositaires sacrés et incapables de s'entendre pour coordonner
leur action á la mesure d'un nouveau monde.
Un monde qui, dans le processus de la mondialisation, oublie de considérer
les libertés publiques et le droits fondamentaux de l'homme du point de vue de
leur valeür intrinséque, tandis qué la simple relation entre mécanisme de
marché et liberté souléve des questions, "puisque la théorie économique du
marché a abandonné une des ses valeurs centrales: la notion de liberté.
En méme temps peut-on parler de droits de l'homme oú sévissent des
_massacres perpétrés par cruauté bestiale, en s'abritant derriére l'idéal `de la
démocratie et de la liberté méme, jusqú'á invoquer he nom de la Divinité?
En plus: désormais l'espace est devenu infini' de fawn concréte et pas
seulement de faron philosophique. II s'empare dans tout le cas du cyberspace et
le temps est, lui aussi, infini, avec la promesse de la science génétique qui
colloque lés hommes dans le double infini de la duré du temps et dans 1'espace
des espéces.
10 - ALESSANDRO ANASTASI
Désormais, en face du double défi d'un progrés fantastique et du fantőme de
I'autodestruction, qu'est-ce qu'on peut faire? Je crois qui est possible proposer
une nouvelle approche, parce que ces droits négligés ne sont pas «allergiques»
au systéme du droit. Dans le cadre de Ia mission éthique de rendre partout
justiciables les droits fondamentaux de l'homme, en appliquant des instruments
internationaux ou des principes généraux, comme ceux dont la Charte sociale
européenne révisée, dans ce contexte, donc, c'est obligatoire d'insister sur Ia
nouvelle catégorie de droits fondamentaux et des libertés publiques, en tant que
droits de l'homme: une catégorie tout á fait spéciale, que l'on pourrait nommer
comme les droits que j'aime appeler de la "quatriéme dimension": c'est á dire
des droits qui se placent dans les dimensions du temps (donc de l'histoire et de
son evolution), de l'espace (donc de l'aire d'application), de la culture (donc de
sa spécificité) et, enfin, du nouveau "cyberespace", c'est á dire á l'intérieur de
la réalité de la mondialisation, dans l'époque du postmodernisme, de la société
thecnétronique, d'intérnet, d'un marché mondial du travail et de l'entreprise
«gatiste».
Le droit ne peut pas étre en retard sur les faits: il faut que dans le monde
entier ces droits de la quatriéme, dimension ne soient pas des illusions, des
mythes, des fictions scientifiques ou littéraires; mais qu'ils pénétrent dans les
ordres nationaux, internationaux, supranationaux: qu'ils ne restent pas lettre
morte, mais qui deviennent en dépit de I'indifférence des gouvernants qui .
signent beaucoup de conventions, mais ne les ratifient pas ni l'appliquent tout
court.
2. La dimension Internationale et européenne des libertés et des droits
fondamentaux, en tant que droits de 1 'homme,
et le principe de non-discrimination
Les droits de l'homme sont universels ou ils ne sont pas droits de l'homme; ils
sont l'équivalent d'une religion laique, cependant ils sont les seules valeurs
laiques qui ont un caractére religieux. Its représentent une valeur dont la
dimension universelle doit étre universellement reconnue; en tout cas, la liste
des droits de l'homme est/doit étre historiquement définie, mais pas
historiquement définitive. Elle dérive du niveau du développement social qui
exige la suppression des principaux facteurs qui s'opposent aux libertés
individuelles et collectives; catégories qui favorisent les capacités des
individus, de fa9on que les droits instrumentaux se posent dans Ia perspective
du développement comme liberté commune. S'il arrive qu'un Etat limite
l'exercice d'un droit de l'homme, en tant que droit/liberté fondamental/e, it
substituera á la valeur universelle un intérét politique, un univers partisan.
Dans la perspective des droits de la quatriéme dimension, il faut souligner
qu'iI conviendrait d'envisager, en général: