Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék Testkép

41 Pages·2015·0.75 MB·Hungarian

Miskolci Egyetem
Bölcsészettudományi Kar
Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék

Testkép változatok a testépítők körében, határ a hobbi és a
profizmus között
Készítette: Jacsó Zsombor Konzulens: Török Zsuzsanna
Szak: Kulturális antropológia (BA)
Miskolc, 2015. április
Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3
A témaválasztás indoklása .............................................................................................................. 3
2. Hipotézis megfogalmazása ............................................................................................... 5
2.1 Kulcsfogalmak .......................................................................................................................... 5
3.1 A modern férfiasság kialakulása ............................................................................................ 10
3.2 Test a társadalomtudományokban ..................................................................................... 12
4. A kutatás leírása ............................................................................................................. 15
4.1 Train With Brain Facebook csoport ....................................................................................... 21
5. Ideális test a testépítők körében ..................................................................................... 25
5.1. Testképzavar a testépítésben, és annak kialakulása .............................................................. 26
5.2 Testdiszmorfiás zavar következményei ............................................................................... 29
6. Összefoglalás .................................................................................................................. 33
Felhasznált irodalom .......................................................................................................... 36
Elektronikus források ................................................................................................................... 37
Idegen nyelvű összefoglaló ................................................................................................. 39
Függelék ............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
1. Bevezetés

A témaválasztás indoklása

Kisgyermekkorom óta kisebb-nagyobb betekintést nyerhettem a testépítők világába
édesapám révén, aki magyar bajnok testépítő volt a kilencvenes években. Azonban csak az
utóbbi három évben mélyültem el abban, mit is jelent igazán egy ilyen sportot űzni.
Fanatizmus, céltudatosság, alázat, figyelem, szenvedély, összpontosítás, odaadás. Ezeket a
jelzőket kerestem egyben, egy sportágban, végül a testépítésnél találtam magam. Ám mint
kiderült, még annál is sokkal többről van szó, mint az előbb felsoroltak összessége.
Nemsokára teljesen magával ragadott ennek az életstílusnak – de nevezhetném
szubkultúrának is –, az univerzuma, ezért egyre jobban érdeklődni kezdtem iránta. Amikor
először meglátogattam egy edzőtermet, csupán ide-oda rohangáló embereket láttam, akik
kiabálnak, vagy épp pózolnak, beszélgetnek, pedig azt hittem, hogy ez a sport a fegyelemről
is szól, de ennek akkor nem láttam semmi jelét. Néhány edzés után sem tapasztaltam semmi
különbséget, de egyszer csak megjelent egy igazi testépítő is. Az ő jelenléte megváltoztatta az
egész légkört, mindenki égett a bizonyítási vágytól, fegyelem volt, magas intenzitású edzés.
Ekkor rádöbbentem, hogy egy profi jelenléte, annak tisztelete mennyire mélyen hat a
körülötte lévőkre. Természetesen én is áhítattal figyeltem, és azt éreztem, hogy nekem is erre
van szükségem, testépítő akarok lenni.
Témaválasztásomat leginkább sportorientált személyiségem indokolja. Egy olyan
sportágba akartam betekintést nyerni, ami egyben életstílus is. Érdekelt az, hogy az ezzel a
sportággal foglalkozók, hogyan is viselkednek az edzőteremben és azon kívül. Miként
táplálkoznak, hogyan osztják be idejüket, és mit miért tesznek. Tudtam, hogy egy nagyon
összetett sportkultúrát fogok vizsgálni, így a kutatás kezdetén azt volt a célom, hogy a
testépítésről, mint komplex, a sportolók életének minden szegmensén átívelő jelenségről
adjak holisztikus képet.
A kutatás kezdeti szakaszában azonban felfigyeltem arra, hogy egyre többet hallani arról,
hogy a testépítés kezd groteszk alakot ölteni. Ekkor fogalmazódott meg bennem kutatásom
valódi célja, vagyis az, hogy kiderítsem ennek okát. Felkeltette érdeklődésemet az egyre
többet használt kifejezés a testépítők körében: a testképzavar. Mivel nagyon érdekelnek a
különböző testalkatok ezen a sportágon belül, és annak szélsőséges képei, ezért úgy döntöttem
a testképzavarnak és annak a kialakulásához vezető okoknak, tényezőknek fogok a nyomába
eredni.
Dolgozatomban az ideális testépítő képét próbálom behatárolni, ami végül a „szörnyek” és a
testképzavar világába vezet. Ehhez az antropológia résztvevő megfigyelés módszerét,
kérdőívek és interjúk készítését, elemzését, valamint szekunder források, szakirodalmak
használatát alkalmaztam.
2. Hipotézis megfogalmazása

Az emberi test vizuális szempontból mindig is fontos szerepet játszott történelmünk
során. Ez a jelenség felgyorsulni látszik a mai modern társadalomban. A kinézet legalább
olyannyira fontos, mint a belső értékek, ha bizonyos tekintetben nem még inkább.
Természetesen az összkép mindig változik, jelen van egy folyamatosan formálódó ideál, ami
a korszakonként különböző hatások mentén átalakul. A médiák felerősítik az adott
társadalomban a testideálok képét, és eltúlozzák azok szerepét.
Az ezzel legkomplexebben foglalkozó sportág a testépítés, melynek célja a tökéletes test
kialakítása. Feltételezésem szerint, ez a sport, mint szubkultúra a legösszetettebb, egymásra
épülő szabályok halmazából áll, ahol ha egyvalamit kimozdítunk, borul vele minden. Ennek a
halmaznak kiemelkedő eleme a testképzavar, mint fizikai és mentális jelenség, ami egyszerre
tartja egyben és bomlasztja az egészet. Minél súlyosabb a betegség, annál inkább fogva tartja
az egyént a szubkultúra egy kis sötét szobája, ami ugyan élsportoló képében eljuttathatja a
csúcsra, de közben roncsolja fizikálisan, mentálisan. Mindez épp ellentétesen hat a
kifogástalan test eléréséért vívott harcban, hiszen egyfelől valós biológiai rombolást
eredményez, másfelől a testképzavaros torzult információfeldolgozás miatt nem éri el a
vágyott célt, vagyis soha nem látja magát (a testét) elég megfelelőnek. Mindezek abban a
társadalmi trendben is megnyilvánulnak, hogy a fogyasztás-pazarlás kultúrája mellé a csinos-
sportos-tökéletes test kultuszát társítjuk, ahol egy deka felesleg sincs az emberen, kidolgozott
izmait pedig szigorú diétával, nagyon is önmegtartóztató étrenddel és életmóddal érheti el.
Fogyassz, és mégis légy kifogástalan! Ez az ambivalencia egészséges módszerekkel
feloldhatatlan.

2.1 Kulcsfogalmak

Dolgozatom kiindulópontja és egyben a legfontosabb fogalma az ideális testkép,
vagyis az individuum saját magának elképzelt testformája. Kialakulása jórészt külső hatásokra
jön létre, kulturálisan erősen determinált. A történelem során a testkép-ideál folyamatosan
módosult, mely változást nyomon követhetjük a képzőművészetekben, az irodalomban, vagy
később a fotós-, mozgóképes műfajokban, a celebek világában. A társadalmak mindig
kialakítanak egyfajta normát, a „szép testre” vonatkozóan. A sovány manökenek korszaka
után manapság – éppúgy, mint a klasszikus korban – egy sportos atletikus forma „van
divatban”, ami magában hordozza éppúgy a fegyelem, önkontroll, vitalitás, valamint a
magabiztosság, uralkodás, a tiszteletet parancsoló erő jegyeit. Erősen befolyásolja a
társadalmi háttér, egy szubkultúrákhoz való kapcsolódás, a médiumok hatása. A mai modern
társadalomban az ideális test képét minden eddigi kornál inkább személyre szabhatja bárki,
határok nélkül, minden eddiginél több lehetőséggel, eszközzel élve.
A társadalom nyomására az egyén rengeteg identitását befolyásoló tényezővel találkozik.
Ennek megszűrésére a saját személyét használja, így alakítja ki egyéni identitását. Mindenki
rendelkezik ilyesfajta behatároltsággal. A testkép-ideál is az egyént körülvevő különböző
testalakok halmazából összegyúrt sokaságból fogalmazódik meg.1
A testépítés nem csupán egy eszköz az ideális testkép eléréséhez, de életforma is. A testépítő-
közösség egy kultúrán belüli kultúra: szubkultúra, vagyis egy adott társadalom
kultúrafelfogásával rendelkező, de emellett eltérő értékeket is magában foglaló közösség.
Átvesz az adott kultúrából, de sajátos tartalommal egészíti ki azt. Nincs elszigetelve, ámde
elhatárolódik. Átalakítja a normarendszert, új szabályokat hoz létre, ezáltal elkülönül az adott
társadalomtól, de attól még a része marad annak. „Ebben az értelemben úgy lehet definiálni,
mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes
csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak”2
A „testépítés őrülete” Arnold Schwarzenegger idejében kezdődött. Az embereknek rá kellett
döbbenniük, hogy nem csupán a súlyok emelgetéséről és tetemes izmok növesztéséről van
szó. A sportág fejlődése során rengeteg új módszert próbáltak ki, a különböző edző-
eszközökön át az étrendek specializációjáig. A siker kulcsa a teljes életmód-változás lett:
megszerkesztett napirendet mentén kialakított összetett szabályrendszer. Behatárolták az
étkezési, pihenési és edzési szabályokat, melyekre szigorúan kell figyelni. Nincs külön
kiemelkedő pont, a nap száz százalékán van a hangsúly, minden egyes pont egyenlő. A
testépítők lényegesen több időt fordítanak evésre, edzésre, pihenésre, mint az átlagemberek.
Céljuk az izombeli növekedés, az esztétikailag tökéletes test elérése, a felállított szabályok
segítségével.3

1 https://btk.ppke.hu/uploads/articles/8361/file/Identitás.doc
2 http://www2.arts.u-szeged.hu/socio/racz/kokovic.pdf
3 http://www.scitecwebshop.hu/testepites-mind-eletmod
A legtöbb ember szeret mozogni, ha szabadideje megengedi. Minden sportnak, így a
testépítésnek is van hobbi és profi képviselője. Aki csak átmozgatásképp és az egészség
megtartása végett jár edzeni, annak nem ez a szubkultúra az elsődleges az életében. Heti
rendszerességgel jár a terembe, kitartó, de megelégszik azzal a szinttel, amit a genetikájával ki
tud hozni magából. Sportos, fitt és kiegyensúlyozott életvitel jellemző rá. Számára a fő érv
nem a kinézet, hanem az egészség.
De bármelyik sportág tekintetében létezik egy professzionális szint, melynek eléréséhez és
megtartásához sok idő és kemény munka szükséges. A testépítőknek éppígy a nap 24 óráját be
kell osztani a siker érdekében. A profik világában a sportág minden más elé van helyezve.
Megrögzött, kimozdíthatatlan robotként végzi a dolgát. Szerelmes a súlyokba, mindent
megtesz azért, hogy jobb legyen. Rendszeres szteroid-használó, mert máshogy nem lehet
kitűnni a tömegből, sőt be se lehet jutni e nélkül a színpadok és reflektorok világába.
Általában súlyos izomdiszmorfiában szenved, mert rengeteg az egymással vetekedő
izmosabbnál izmosabb, nagyobbnál nagyobb versenyző, és mind jobb és nagyobb akar lenni a
másiknál.4
A testképzavar, vagy más néven izomdiszmorfia (avagy inverz anorexia56) leginkább a férfi
testépítőket jellemzi. A testképzavaros személy sosem elégedett alakjával, véznának,
gyengének és aszimmetrikusnak véli magát. Ennek következtében rengeteg táplálékot vesz
magához, ami kialakíthatja az evészavart. Mindig izmosabb akar lenni, ami pszichés és fizikai
gondokhoz is vezethet.
A test formálásában az edzéseken kívül oroszlánrész jut a táplálkozásnak. Az egészséges
étkezés, valamint kiegészítői: a vitaminok, nyomelemek, protein-porok, esetleg a
közérzetjavítók a hétköznapi ember számára sem ismeretlenek. Ha a gyógynövényeket is
annak tekintjük, az emberiség évezredek óta használ étrend-kiegészítőket. A
gyógynövényeket az 1900-as évek elején kezdték kapszulázni, a szintetikus anyagok és
gyógyszerek elterjedésével. A kémiaipar fejlődésével megjelentek a szintetikus táplálék-
kiegészítők, de mivel a kutatások rámutattak arra, hogy ezek nem szívódnak fel kielégítően,
vagyis nem épülnek be az emberi szervezetbe, újra megpróbáltak természetes anyagokhoz
visszatérni. Ma, a táplálék-kiegészítők negyedik generációjában a gyártó cégek már

4 http://www.bodybuilding.com/fun/matt30.htm
5 Pope, H. G. Jr, Kouri, E.M., K.A., Olivardia, R (2000a): The Adonis complex: the secret crisis of male body
obsession. Free Press, Nev York. 11-12
6 Túry F., Pászthy B. szerk. (2008): Evészavarok és testképzavarok. Pro Die, Budapest. 304
természetes alapanyagokból indulnak ki, kíméletes technológiákat alkalmaznak, és por-,
illetve kapszula formában árusítják, így nem csak az eredeti hatóanyagok döntő része tud
megmaradni, de alkalmazásuk is egyszerű. Ezek a készítmények az izombeli fejlődéshez
kellenek. Koncentrált fehérjékből, aminosavakból, és szénhidrátokból állnak. Étkezések
között szokták alkalmazni, hiszen amekkora táplálékigénye van egy nagy izomtömeggel
rendelkező szervezetnek, annyit képtelen szilárd tápanyag formájában bevinni. Semmi
illegális nincs ezekben a termékekben, szimplán ételek. A testépítő sportág professzionális
szinten való űzéséhez azonban szteroidokra is szükség van. A hormon alapú készítmények –
melyeket elsődlegesen izomsorvadásos beteg embereken alkalmaztak – használatával
hatalmas izomtömegre lehet szert tenni rövid idő alatt, természetesen kemény edzés mellett és
jól összeállított étrenddel. A készítmények segítik a fehérje beépülését az izmokba, és gátolják
az izom lebontását. Egyaránt alkalmaznak tablettás és ampullás szteroidokat, ezek
kombinálásával próbálják elérni az izomnövekedést.7 Rengeteg mellékhatása ismert, mint
például: májkárosodás, szívroham kialakulása, vérrögképződés, érszűkület, veseelégtelenség,
daganatos megbetegedések, hajhullás, női mellűség, agresszió. Bár tudatában vannak ennek,
mégis használják, főként a versenyzők. A testépítő piac már külön laboratóriumokat hozott
létre az ilyen gyógyszerek fejlesztésére, természetesen illegálisan. Egyetlen testépítő
versenyen sincs doppingvizsgálat, mert köztudott, hogy hiába törvénytelen, mindenki
használja világszerte.
Bármilyen „segédeszközt” használjanak is, a testépítők körében nem ismert a tökéletes test,
hiszen a testképzavar megléte nem teszi lehetővé ennek elérését. Egy kusza álom, ami egyben
rémálom is, mivel elérhetetlen. Az alakot inkább csak korrigálni lehet, szimmetrikussá tenni,
nem megalkotni a megalkothatatlant.8

7 http://www.steroid.com/
8 http://shop.builder.hu/az-aranyos-test-tokeletessegenek-igenye-a300
3. Férfi testideálok alakulása történelmünk során

Ha az ideális férfitest történetét vizsgáljuk, akkor az ókori görög mitológiáig kell
visszatekintenünk, Adonisz történetéhez. Szépségét, arányát félistensége koronázta meg,
ezáltal téve elérhetetlenné, ideállá váló személyét. Adoniszt a történelemben más-más módon
ábrázolták, mivel az ideálok állandóan változtak. Ha az ókori képzőművészeti alkotásokat
megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az istenek robosztusak, vaskosak, az erőt, biztonságot
reprezentálják, míg a negatív szereplők az ő inverz megvalósulásaik. Ezek a tulajdonságok
egészen a XX. századig fennmaradtak, kivéve talán Michelangelo Dávid-szobrát. A
reneszánszban az izomzatot felváltotta az arányosság megformálása.
A XIX. századi férfi szépségideál megteremtője George Gordon Byron (1788-1824).
Elhízástól félve fogyókúrázott, és sportolt, hánytatta magát. Sok követője volt, nem csak
versei, de kirívó megjelenése miatt is, létrejött a byronizmus. Mai szóval anorexiás életvitel
volt rá jellemző, de ez még akkor nem volt ismert betegség.
A XX. századra a férfi testábrázolásban is megjelent a karcsú alkat, pl.: Giacometti szobrai.

A mai modern ember az ideáljait kedve szerint választhatja meg a médiumok által.
Tág a határ, sportolók, színészek, ezek közt is különböző testalkatok, a robosztustól egészen a
vékonyig. A legnagyobb befolyással bírók a filmsztárok, ahol ugyanúgy megtalálhatunk
kidolgozott testtel rendelkező személyeket, mint alacsony, cingár hősöket. Beszélhetünk
atlétaideálról, pl.: Arnold Schwarzenegger, aki beleillik a tipikus akcióhős kategóriába
kidolgozott teste okán. A másik típus a vékony, törékeny, érzékeny férfikép. Ennek legjobb
példázatai a mai divat-modellek.
Tehát a megoszlás észrevehető a férfi testideál kialakulásában. A hagyományos
férfiideál, ami az erőt, magabiztosságot, büszkeséget, lovagiasságot reprezentálta, létrehozta
magából a média által generált nőies ismérvekkel átszőtt új férfiképet.9

9 Túry Ferenc - Babusa Bernadett (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig. Oriold és Társa, Budapest. 9-15
3.1 A modern férfiasság kialakulása

A férfias tulajdonságokat vizsgálva a lovagi erényekből kell kiindulnunk, ami
végigkísér minket a jelenig. A férfiakkal kapcsolatos elvárások ugyan formálódtak az
évszázadok során, de a lovagi erények végig megmaradtak.
A XVIII. században kezdődött a férfisztereotípia kialakulása. A lovagiasság és a
párbaj még sokáig fennmaradt, az új férfiképben is. Az arisztokrata társadalomban a
férfiasság a lovagi tornákkal, párbajokkal hozható összefüggésbe. Ennek alapja a bátorság, a
becsület, a tekintély és a méltóság. A legnagyobb értékkel a becsület bírt, ennek érdekében
létrehozták a Becsületkódexet, aminek betartását fontosnak tartották. A XIX. század elejére a
lovagi erények fontossága csökkent és a külső jegyek váltak a mérvadóvá.
A testképre nagyobb hangsúlyt fektettek a felvilágosodás korában. Test és lélek
egybeolvadt, és a látható anyagi dolgokkal próbálták megmagyarázni a láthatatlant.
Johann Kaspar Lavater az emberi arcot vizsgálta, ezelőtt az öltözéket vették figyelembe.
Elméletében azt akarta bizonyítani, hogy a test vizsgálatából kideríthető az egyén jelleme is.
A férfias szépség az erkölcsi értékek közé lett sorolható.10
„Az erkölcsi tökély és a lelki egészség, mondja Guts Muth, gyakrabban következik a testi
erőből, mint fordítva. A férfias test, szépség és erény ismét összekapcsolódik, együtt jelentik a
„férfias bátorságot” és a „férfias szellemet”.”11

10
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/
11
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/a_macso_imazsa_a_modern_ferfieszmeny_kialakulasa/