Mint hajdan Dávid PDF
Preview Mint hajdan Dávid
HANS HABE MINT HAJDAN DÁVID IZRAELI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ Az 1972-es második bővített izraeli magyar nyelvű változat átdolgozatlan magyarországi kiadása Fordította GRÉDA JÓZSEF DÁNOFRY előszavával GENERAL PRESS KIADÓ BUDAPEST A mű eredeti címe: WIE EINST DÁVID © Walter-Verlag AG, Ölten, und Hans Habe, Ascona, 1971 A fedőlapot tervezte: SZABÓ ÁRPÁD Az egyedül jogosított magyar nyelvű kiadás ZOHAR PUBLISHING CO. LTD. P. O. B. 2254, Tel-Aviv, Izrael átdolgozatlan változata KIADJA A GENERAL PRESS KIADÓ Felelős vezető: LANTOS KÁLMÁNNÉ Irodalmi és művészeti vezető: LANTOS KÁLMÁN Júda révén ismerték meg mindenek Istent, Izrael révén dicsőült naggyá neve. (Zsoltárok 76/2) Licinek a „nagy utazás” részesének Hans Habe Tel-Avivban autogrammot ad TARTALOM HANS HABE ÉS IZRAEL 8 A KOMISSZÁR CIGARETTÁJA 12 GARFINKEL IZSÁK HAZATÉRÉSE 16 EGY NAP, MELY ANNYI MINT EGY ÉV 21 A GYÖNGÉD KÉZ 26 HÁBORÚ ÉS LÉGSZABÁLYOZÓ 33 BOMBÁZZÁK MICKEY MAUSE-T 38 JÓ HÍREK NÁZÁRETBŐL 42 ERŐDÍTMÉNY ÉS VARÁZSHEGY 48 KRISZTUS IZRAELBEN 57 LEMONDÁS A SZERETETRŐL 61 JÁD VÁSÉM 69 KILENC MÉRŐ BÁNAT 74 JERUZSÁLEMI NAPLÓ 79 ABA EVENNÉL 83 ÜDV NEKED, RABBI! 87 INCIDENS A MECSET MELLETT 90 GALAMBOK ÉS SÓLYMOK 96 REGGELI AZ ERKÉLYEN 103 TALÁLKA A JÖVŐVEL 108 KÍSÉRTÉS A SIVATAGBAN 119 A NEGEV-MÜVELET 130 ÁRNYAK A PART FÖLÖTT 137 A HIHETETLEN VÁROS 143 KÜLÖNÁLLÓ LAPOK 150 Melankolikus feladat 150 Papír bogáncsból 152 HALADÁS ÉS HALDOKLÁS 155 BABA A JÁSZOLBAN 158 KÉT TISZT 160 CSAK IZRAEL ELLEN 163 DÖNTÉS IZRAELBEN 166 A TÁVOLBÓL 173 HANS HABE ÉS IZRAEL „Tulajdonképpen 1948 óta készültem Izraelbe látogatni. Mindig szerettem volna jönni, de állandóan valami tudatalatti jelelem volt bennem. Hogy a valóság igazolja-e majd az álmokat? Az idealizált képet. Most azonban már nem halaszthattam tovább. Hajóra ültünk és itt vagyunk …” 1970 áprilisában jegyeztük jel ezeket a szavakat a telavivi Hilton halljában, ahol interjút készítettünk Hans Habeval. A Mester akkor már két hete tartózkodott Izrael földjén. Hűséges élettársa, felesége. Balla Lici, az egykor ünnepelt budapesti primadonna kíséretében bejárta az országot keresztül-kasul. „Azt kérdezi, milyenek az impresszióim? Istenem, ha én ezt így hirtelenében szavakba önthetném … Többet, sokkal többet kaptunk, mint amit elképzeltünk. A valóság messze felülmúlta álmainkat. Ma teljes bizonyossággal tudom, hogy Izrael a hit, a lelkesedés, a pozitív értékek utolsó fellegvára egy olyan világban, amelyben az emberek szinte semmiben sem hisznek már…” Asconába, állandó svájci lakhelyére visszatérve, Habe a többi között ezt írta kiadójának: „Ön is tudja, határozott szándék nélkül, sőt bizonyos fenntartásokkal utaztam ebbe az országba, amely iránt szinte elképzelhetetlen mértékben nyilvánul meg a rokonszenv és az ellenszenv, a szeretet és a gyűlölet. Engem felkavar, valósággal kihív minden, amit látok és hallok… Köteles leszek könyvet írni Izraelről. És ez a könyv − vallomás lesz!” Most itt fekszik a könyv az olvasó előtt. Már a címe is determinál. Mint hajdan Dávid… Ez a könyv azonban nemcsak vallomás. Jóval több. Hans Habe és Izrael találkozásának, egymásra találásának márványba véshető élménybeszámolója. Lebilincselő olvasmány, amely kizárólag Hans Habe tollából születhetett meg. A „Mint hajdan Dávid” prózában íródott, de sok helyen költői magaslatokba lendülő szerelmi vallomás Izrael iránt. A leghatásosabb, a legjobban megalapozott irodalmi védőbeszéd Izrael ügye, igazságos küzdelme mellett. És ugyanakkor a „Mint hajdan Dávid” a hatnapos háború utáni Izrael művészi erőtől duzzadó, színes, mélyreható leírása. A Biblia országának röntgen-szemekkel való feltérképezése. Hans Habe sajátos, egyéni nézőpontjából. Szépítgetés, torzítás nélkül. Hans Habe nem retusálja a képet. Megmutatja a fonákságokat, a problémákat is. Nem rejti véka alá felfogását a vallás és az állam kapcsolatáról. Ezért hiteles Hans Habe könyve. Mert csakis lelkiismeretére hallgat. Úgy ecseteli Dávid mai nemzedékének sorscsatáját, ahogy ezideig egyetlen hozzá hasonló rangú keresztény író sem tette: becsületesen. Előítéletek nélkül, − lenyűgöző írástechnikával párosítva. Most, amikor Izrael egyenlőtlen harcát vívja a korlátlan anyagi eszközökkel rendelkező arab propaganda-gépezet hazugság-kampányának ellensúlyozására, felbecsülhetetlen segítséget jelent Hans Habe könyve. Izrael és a zsidó nép hálával és köszönettel tartozik a „Mint hajdan Dávid” szerzőjének, aki világviszonylatban fémjelzett nevét és tollát maradéktalanul az igazság, egy létéért, országáért, holnapjáért küzdő kis nép szolgálatába állította. Hans Habe óriási érdeme, hogy nem úszik az árral. Olyan időben, amikor Keleten és Nyugaton egyaránt divatos és „vonalas” Izraelt ócsárolni és az „agresszor” jelzővel felruházni, Hans Habe emelt jövel áll ki a zsidó állam mellett. Borotvaéles logikával, felejthetetlen szellemes meghatározásokkal, a tények és a bibliai háttér művészi egybeforrasztásával bizonyítja, hogy Izrael nem cselekedhetett másként, és a hatnapos háborúban is mindössze megvédte önmagát Góliáttal szemben. Mint hajdan Dávid… Hans Habe korunk egyik legismertebb szerzője, Eddig 23 könyve jelent meg, összesen közel 13 millió, példányban. Műveit átlag 18-20 nyelvre fordítják le. A toll budapesti születésű virtuóza, aki Svájc olaszlakta övezetében él, − eredetileg németül ír. Pedig nem is német író. ,Engem sem Németország, sem a német irodalom nem tekint hivatalos képviselőjének. Érdeklődési területem különben is messze túllépi Németország határait. Ezért inkább azt mondanám, hogy nemzetközi író vagyok, aki történetesen németül ír.” Mindez nem véletlen. A jelenleg 61 éves Hans Habe regényes élete egy világpolgár vándorlásainak, fizikai és lelki útkeresésének a jegyében áll. Alig volt nyolc esztendős és már megízlelte az emigráció kenyerét. Édesapja, Békessy Imre, a neves újságíró, Budapestről az osztrák fővárosba költözött. Egész pontosan, − oda emigrált, mint sok más haladó magyar tollforgató. Békessy Imre új hangszerelésű, friss levegőt árasztó bulvárlapok és képes magazinok kiadójaként rövid idő alatt valóságos sajtó-császárrá nőtte ki magát az egykori császárvárosban. Ebben a miliőben nőtt fel Békessy János, akiből Bécsbe érkezve Hans Békessy lett. Ezen a néven kezdett újságírással foglalkozni. Tudósításait H.B. monogrammal látta el. A két betű azonban fokozatosan egybeolvadt és a sajtó berkeiben hamarosan „Habe” néven kezdték szólítani. Ez adta az ötletet, hogy az eredeti Békessy János és a Hans Békessy helyett, Hans Habe néven startoljon a világsiker jelé. Első, nemzetközi visszhangot kiváltó újságírói szenzációját Hitlerrel kapcsolatban robbantotta ki. Hans Habe volt az, aki 1932-ben először megírta: Hitler igazi neve Schicklgruber. De nemcsak ezt derítette ki. Azt is megírta, hogy a német nácipárt eszelős vezére tulajdonképpen Alois Schicklgruber törvénytelen gyermeke. Hitler tombolt. Az osztrák nácik a fejét szerették volna venni. Németország és Ausztria tömegei azonban Hans Habe cikkén derültek. Hans Habe harcostollú újságírónak bizonyult. Gyújtóhangú politikai beszámolók képezték igazi „vadászterületét”. Nem csoda tehát, hogy állandó összeütközései voltak az osztrák nácikkal. És közben, alig 21 éves fejjel, ő lett a bécsi „Der Morgen” napilap főszerkesztője. Európa legfiatalabb főszerkesztőjét ismerték meg benne. Száguldó riporterként bejárta egész Európát. Így jutott a ,Prager Tagblatt” megbízásából Genfbe, ahol a tekintélyes cseh lap állandó tudósítójaként működött a Népszövetség mellett 1935-től a világháború kitöréséig. Első regénye, „Hárman a határon át”, 1936-ban jelent meg Genfben. Amikor Hitler bevonult Bécsbe, a szerzőt az a „megtiszteltetés” érte, hogy könyvét nyilvánosan elégették. Hans Habet azonban ez nem riasztotta vissza. Ellenkezőleg. Még nagyobb elánnal vetette bele magát a horogkeresztes téboly elleni küzdelembe. A fasizmus elleni harc írói
The list of books you might like
