A kötet címadó nemzetpolitikai tanulmánya, a Mi az igazság Erdély esetében?, a súlyos betegséggel küzdő író utolsó életszakaszában keletkezett, de csak 1953. október 16.-án bekövetkezett halálát követően került nyilvánosságra. 1954.-ben, folytatásokban közölte a Katolikus Magyarok Vasárnapja. Nyirő József az erdélyi sajátságok és a külön erdélyi út túlzott hangsúlyozásával szemben a Kárpát-medence egysége mellett érvel, vallja, hogy Erdély ezer esztendőn át Magyarország szerves része volt. Ez így volt jól, és ma is így kellene legyen. Egyértelmű, hogy a székely író szívéhez az egységes Kárpát-medence és a történelmi Magyarország feltámasztásának gondolata áll legközelebb, de más megoldást is elfogadna. Megoldásnak tekintené Erdély kettéosztását úgy, mint ahogyan az 1940.-ben történt, de ugyanígy szívesen fogadná, ha a transzszilvanizmust valló írók két háború közötti álma megvalósulna. Létrejönne az Erdély földjén békében, szabadságban és egyenlőségben élő három nép országa, a független Erdély. Nyirő hitt, vagy inkább hinni szeretett volna abban, hogy a nagyhatalmak képesek felülbírálni saját tévedéseiket.