Table Of Content

- : MAGYAR-RUSZIN SZÓTÁR r f*rf) /X/.*$- a Szerkesztették : Boksay Emil Révay Gyula . , , és Dr. Brascsajkó Mihály . . . . . - : . 32. . » . 54. EX LIB RIS MACOCSI 'AUL F R. - MAGYAR-RUSZIN SZÓTÁR , Szerkesztették : /7o<9 : Boksay Emil Révay Gyula , *. , és Dr Brascsajkó Mihály . . . . }* - . 32. : . . 00. 54. . . — Rövidítések . . (.) ~ acc. accusativus, tárgyeset, . = adj. adjectivum, melléknév, .. = adv. adverbium, határozó, = . átv. ért. átvitt értelemben, coll. =collectivum, gyjtnév, = . dem. dim. diminutivum, kicsi.n.yítve, =femininum, nnem, /. gén. =genitivus, birtokos eset, imp. ^imperativus, parancsoló mód, = in. compos. összekötve, : = . inpers. inpersonale, = m. masculinum, hímnem,. m=n. himnem, fnév semlegesnem végzettel; » . . /. himnem fnév nnem végzettel; . . . =neutrum, semlegesnem, . pl. =?plurális, többesszám, — v. vagy, v. =verbum, ige, — . . , Nyomdahibák és pótlások - - ; = ; - pótlandó. . - --; (ablak) — (abroncsol)-!^= ; - -= = - (a--dó;)lajstom ;lajs;trom; - subs. (akarat-oskodik) :•= kihagyandó, .= -; -; áldomás ;- ;alenök — ;alelnök; ..alj ;; (alkonyul) ;= = állam (állatias) (állhatatosság) ; (alsó) ;;= . (Anya- szentegyház) = (ár;valányhaj) ; (átsiklik) ;=;-= .-(.átvitel)-. (bá- torkodik) (beftt) 36 oldalon begubózik ,; (burkoltan) -(cölöpép-itmények) . = ; = ;-;. (csüng) - ; (dobog); 83 dik oldalon-egy-síkú (ebbl) ;= ;; = - (eldönget) (ellankad) ; .— ;= (elbb) -^-;(e.l- ;csépelt) (ellobban) - - - - = . . = (félgömb) (felh.asit) . (hanyatlik) (haszontalan) . - -; a 365-dik oldalon magáz (megle- . . pdni) (megfakult) (kucsmagom- ba) pl. (ruházat) Elszó. A ruszin (kisorosz-ukrán) nyelv önálló irodalmi nyelv jogát a nyelvtudomány teljes mértékben igazolta. Csopej László 1883-ban kiadott és a m. kir. akadémia által jutalmazott szótárában errl bven értekezik és hivatkozással a legjelesebb filológusokra (Miklosics, Oszadsza, Ogonovszkij. A. Schleicher, Lavrovszkij stb.) konstatálja, hogy „a ruszin nyelv önálló nyelv és nem lehet a nagyorosz nyelv di- alektusának tekinteni". Hasonló értelemben nyilatkozott a szentpéter- vári Tudományos Akadémia is 1905-ben és a prágaiTud. Akadémia 1919-ben. Ezt külömbenigazolja az a körülmény is, hogy a kisorosz népnek a nagyorosztól teljesen különálló gazdag irodalma van, amely egyre fejldik. A magyar-ruszin szótár megszerkesztése és kiadása akkor vált fleg aktuálissá nállunk, midn a hazai ruszin nyelv polgárjogot nyert úgy az iskolákban és a hivatalokban mint a társadalmi életben. Az iniciativát a Proszvita kulturegyesület adta meg azzal, hogy . 1924-ben megbízta Boksay Emil és Stéfán Ágoston uzshorodi ta- A nárokat egy iskolai magyar-ruszin szótár megszerkesztésével. munka nehezen haladt elre, mert a kárpátalji ruszin nép szókin- cse még nem volt összegyjtve (eltekintve Csopey ebbeli törekvé- sétl), másrészt ez volt az els kiadandó magy. ruszin szótár, tehát úttör munka. (A korábban megjelen Beszkid-féle magyar-orosz szótár ugyanis sokkal kisebb terjedelm és csakis a nagyorosz nyelv- re volt tekintettel). Idközben megalakult a Pedagógiai Társulat, amely tankönyvek kiadásával, foglalkozván hajlandónak mutatkozott a jelen szótár kiadására s a szerkesztbizottságba beosztotta (a Munkácsra távozó Stéfán helyett) Révay Gyula tanfelügyelt. Ezek- hez csatlakozott késbb Fedeles Cirill gimn. tanár és Fotul Emil, polg. isk. igazgató. A szótár nyomtatása 1926. szén kezddit az ungvári szt. Bazil rend nyomdájában s 1928 szén lett be- fejezve. Célunk volt a magyar szavaknak megfelel ruszin jelentést lehet pontosan megadni. Elssorban vettük az itteni ruszin szó- H kincset, melyet kibvítettük a rincsenkó-féle nagy szó- tárból. Ebbéli munkánkban segítségünkre volt Dr. Brascsajkó Mihály ügyvéd is, aki átnézve a kéziratot, fleg jogi kifejezések- kel és egyéb, a nép ajkán él szavakkal bvitette ki azt; úgyszin- tén Voron Endre polgárisk. tanár, aki a kézirat egy részét át- A nézte és kibvítette. szótár szerkesztését és korrektúráját ok- s Emil és R év Gyula végezték. A szótár szerkesztésénél figyelemmel voltunk arra, hogy egy-egy szóhoz több szinonim jelen- tést is csatoljunk, azonkívül egész kifejezésekkel bvitettük a szó- lár nyelvkincsét. A fnevek mellett sok helyen adjuk a nemeket, de fleg ott, ahol kétely állhat fenn. Az igéknél adjuk az inf.-t és az els két személyt, itt-ott egyéb alakokat is. Késbb egyszersítés céljából - az els és második személyt elhagytuk ol-y igéknél, mely-ek . -, r-en,desen képez-ik ezen alakok„at,“ pl. - szócskát hol az igéhez, hol pedig a raghoz tettük. Fneveknél itt-ott adtuk a rendestl eltér birtokos esetet is. Az bett szintén használtuk, ahol az a ruszin nyelv nagy többségében „i“ nek, nálunk pedig a délibb vi- dékeken „u“-nak vagy „“-nek hangzik. A helyesírásban lényeg- telen ingadozások vannak, melynek oka a még ki nem forrott és nem egységesített helyesírási szabályokban keresend. A feltnbb nyomtatási hibákat és szükséges pótlásokat* a szótár végén össze- geztük, melyeknek összeállításában Ahy Ferenc és Lárj Bazil tan. A urak voltak szívesek segédkezni. földrajzi és személyneveket nem adtuk külön, hanem a. többi szavak között. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk messze áll a töké- letestl, de szolgáljon mentségünkre az, hogy a kezdet nehézsé- geivel kellett megküzdenünk és tulon-tul el voltunk halmozva egyéb munkákkal, amelyeket népünk elmaradott kultúrája terén okvetlen cl kellett végeznünk. Reméljük, hogy a szótár második kiadása a hiányokat pótolni fogja és jobban meg fog felelni kitzött céljának. Uzshorod, 1928. november havában. A szótár szerkesztó'ség-e. . - (-) . - , , : . , 1883. : -, - “. - . , , . . ,() - . 1905 191.9 - , - , (.) - . , - „" , . . - - - , 1924- . . - ^ ), („ , , — ", — . - - , . . - . , , . , - . . 1926 . 1928 — . ,, , - . . . ; . - , . , — . - . : - - ^ ) . (- -- , , , - . , - - . inf. sing, : - . - .- - ,, . -, - - - -. -, „“inf — , inf., . , : „,“, „“, „“. - , . . , . . , ,- , . . . , - • . 1928.