Magyar rapszódia PDF
Preview Magyar rapszódia
HARSÁNYI ZSOLT MAGYAR RAPSZÓDIA LISZT FERENC ÉLETÉNEK REGÉNYE NEGYEDIK KÖTET BUDAPEST SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET R.-T KIADÁSA Fenntartunk minden jogot, a fordítás, színpadra alkalmazás és filmesítés jogát is. Copyright by Singer és Wolfner Rt., Budapest, 1936. Budapesti Hírlap nyomdája. I. Hogy mi történt a Vatikánban a kitűzött esküvő előtti napon, azt pontosan sohasem lehetett megtudni. Franci kinyomozott annyit, hogy ugyan ebben az időben Kómában tartózkodott Calm-Po- doski, a Wittgenstein-család közeli rokona. Ennek a Calm-Podoskinak volt egy siheder fia, aki cél nél kül csavarogva Róma utcáin, elment a San Carlo dél Corso-templom mellett, látta ott a nagy készü lődést és kíváncsiságból megkérdezte a munkáso kat, hogy mi készül itt. A munkások megmond ták neki, hogy milyen esküvő lesz ott másnap. A fiú hazasietett, mire Calm-Podoski fellármázott egy má sik rokont, egy Odescalchi hercegnőt. Ketten elmen tek Catarani bíboroshoz és telebeszélték a fejét, hogy itt merénylet készül a házasság szentsége ellen, a hercegnő félrevezette a bíborosi konferen ciát, az annullálásnak nincs meg az igazi alapja. Hogy aztán Catarani bíboros hogyan tudta bele vonni a dologba Antonelli bíborost, és hogy a két bíboros hogyan tudta rávenni saját döntésének ilyen szokatlan megváltoztatására a pápát még az nap este, az mindig homályos maradt. De ezekkel a részletekkel Carolyne most már nem törődött semmit. Vallási rajongása beteges, babonás vakhitté változott. Szilárdan hitte, hogy Isten a pápa által büntetést mért rá: büntetni akarta házasságtöréséért, s neki engedelmesen meg kell nyugodnia Isten akaratán. A megfeneklett há zasság dolgával már napok múltán alig foglalko- 1* * HARSÁNYI ZSOLT zott. Antonelli bíboros új bogarat eresztett a fejébe: felszólította, hogy foglalkozzék egyházi irodalommal. Franci azonnal átlátott az éles eszű, hatalmas főpap ügyességén. A bíboros emberismerete fel fedezte a hercegnőben a dicsőségvágy hiú tulajdon ságát, amely eddig a múzsa szerepében próbált ér vényesülni, de most egyenesen a vallás szent palást jába öltözködhetett. A hercegnő jól tudott latinul és sokat tartott arra, hogy kitűnő stílusa van. Anto nelli megmagyarázta neki, hogy milyen szép fel adatok várhatnának rá az egyházi irodalomban. Ezekkel még élete nagy regényének bűnét is jóvá tehetné Isten előtt. És Carolyne nem kérette magát. Elhatározta, hogy testvéri gondoskodásával, bátorí tásával, szeretetével soha nem hagyja el Francit, de szerelmét és asszonyvoltát örökre eltemeti, lelkét teljesen Isten szolgálatának szenteli. Ügy sem ma radt már senkije a világon, csak vallása és Franci. Mert leányával és vejével most már nem érint kezett. Vő és anyós összevesztek. És pedig azon a hetvenezer rubelnyi összegen, amelyet az esküvő előtt Okraszewskinek ki kellett fizetni. A kötelez vényt annak idején mint jótálló, Magne is aláírta, az aláírást Okraszewski beváltotta a maga pénzére. Joggal tehette, a bíbor ősi konferencia döntése alap ján a pápa végérvényesen kimondta az annullálást. Hohenlohe Konstantin csak most szerzett tudomást a felesége aláírásáról és nem akart anyósa helyett fizetni. Ebből nagy családi huzavona származott, melynek folyamán a fiatal asszony nem volt haj landó férje ellen állást foglalni. Konstantin herceg végül is fizetett, de a viszony az anyós és a fiatal pár között megszakadt. Ehhez járult most, hogy a házasság az utolsó pillanatban felborult, Konstantin herceg tehát hiába fizette ki a lengyelnek a súlyos összeget. — Minden másként lett volna, — mondta Franci, — ha maga nem ragaszkodik hozzá, hogy MAGYAR RAPSZÓDIA 5 Rómában esküdjünk. Ha azonnal Weimarba jön, mikor a szentszék másodszor is a maga javára ítélt, ott megházasodhattunk volna és már rég férj és feleség volnánk. A vejével is másképpen beszél hetne, mint így. — Ez engem már mind nem érdekel, — felelt Carolyne, — én megtaláltam a lelkem szent felada tát és nyugalmát. Nagyon boldoggá tenne, ha ezt a kérdést többé nem hozná fel előttem. Franci tebát nem hozta fel többé, de sajátmagát még mindig nem oldotta fel a férfi, felelőssége alól. Méltatlannak tartotta, hogy ilyen olcsón szabaduljon. Végrendeletét már megváltoztatta, mindene egyet len örökösévé a hercegnőt rendelte s a végrendeletet weimari hivatalos helyen már letétbe is helyezte. De kötelességérzete korántsem nyugodott meg. Ez az asszony elúszott vagyona romjaiból éldegélt most az örök városban, elvesztette leányát és megöregedett. Mindezt mellette és miatta. Ő pedig teljességgel tehe tetlennek érezte magát, hogy mindezért kárpótlást adjon. Csak gyengédséget, figyelmet és türelmet adhatott annak a nőnek, akihez sem szerelem, sem házasság, hanem ezeknél is kényszerítőbb erkölcsi kö töttség láncolta, most már mindhalálig. Carolyne nem akart elmozdulni Rómából, ottmaradt tehát ő is. Weimarba úgysem lett volna kedve visszamenni. Oda csak az vonzotta volna, ha felépítheti a világraszóló nagy színházat a tetralógia csodája számára. Ezt az álmot megvalósíthatatlannak tudta. A hercegnővel, miután házasságuk reménye örökre elfoszlott, nem lakhatott együtt többé, most már az ilyen vad házasságszerű állapotot semmi sem igazol hatta. De meg szerelmi viszonyuk meg is szűnvén, kényelmesebb volt mindegyiküknek saját négy fala között éldegélni. Az öregség felé haliadtak már mind a ketten, mikor apró szokások és kényelmek magá nyos zavartalansága egyre fontosabbá kezd válni. Franci külön lakást keresett magának. A Via Felice
Description:The list of books you might like
