Magyar feltalálók az automobilok történetében PDF
Preview Magyar feltalálók az automobilok történetében
Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 1 BÖDÃK ZSIGMOND MAGYAR FELTALÁLÓK AZ AUTOMOBILOK TÖRTÉNETÉBEN Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 3 BÖDÃK ZSIGMOND MAGYAR FELTALÁLÓK AZ AUTOMOBILOK TÖRTÉNETÉBEN NAP Kiadó, Dunaszerdahely Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 4 A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR. SorozatszerkesztŒ: BÖDÃKZSIGMOND © BödŒk Zsigmond, 2003 Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 5 „...mert vannak dolgok, melyeknek emlékezete nélkül nincsen jövendŒ...” (Kossuth Lajos) Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 7 7 TARTALOM ELÃSZÓ 9 A kerék dicsérete 13 A magyar kocsi és hintó 17 Az önjáró szekér 23 A benzincsikók megszületése 26 A magyar benzinfogatok 35 Balzer Márius István 42 Magyarok a Ford-birodalomban 46 Galamb József 50 Farkas JenŒ 55 Csonka János 58 Bánki Donát 64 Schimanek Emil 70 Fejes JenŒ 74 János Viktor 80 Járay Pál 87 Schweitzer Pál 91 Juhász Kálmán 94 Ifj. Csonka János 97 Barényi Béla 100 Perr Gyula 106 Cser Gyula 111 Anisits Ferenc 116 Pavlics Ferenc 119 Bejczy Antal 126 Felhasznált és ajánlott irodalom 135 Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 9 9 ELÃSZÓ Az emberiség öntudatra ébredésének pillanatával egyidŒs az olthatatlan vágy, amely szüntelen arra ösztökél bennünket, hogy felfedezzük és megértsük környezŒ világunkat, feltárjuk és leírjuk törvényszerıségeit. Talán a belénk oltott eredendŒ kíváncsiság az, ami erre sarkall, netán a felfedezés, a rátalá- lás öröme nyújt szellemi kielégülést a nyughatatlan emberi léleknek. Vajon megtudjuk-e valaha, honnan jŒ a sugallat az ihletett órában, amikor magával ragadó szimfónia, lenyıgözŒ képzŒmıvészeti vagy irodalmi mı születik a vi- lágra? A teremtŒ vágy az indíték, vagy a visszavonhatatlan elmúlástól való félelmet oldja fel a hit, hogy úgy válunk halhatatlanná, ha valamely alkotá- sunkat a jövendŒnek hátrahagyjuk? Megannyi kérdés, amelyekre a választ nem tudjuk, s lehet, sohasem lépjük át a titok kapuját. Vannak, akik abban hisznek, hogy az eleve elrendelés felsŒbbrendı princípiuma vezérli cseleke- deteinket, s az emberi lét transzcendens erŒvonalak mentén tart végkifejle- te felé. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberi faj kiválását és felemelkedését a bennünk lévŒ kíváncsiság, az ösztönös újat keresés tette lehetŒvé. Vajon jobb s boldogabb lenne egy sohasem változó világ, ahol a békés semmittevés pa- radicsomi állapotában élnénk, örök tudatlanságra ítélve? Hiábavaló és elpa- zarolt szépség lenne a mindenség valamennyi csodálatos alkotása, ha nem len- ne benne értelem. Mindezen fölül az ember arra is képes, amit a természet vak erŒi sohasem tudnának létrehozni. Fáradhatatlan mikroprocesszort, az anyag legparányibb építŒköveit kutató részecskegyorsítót, a világmindenség távoli tartományait fürkészŒ távcsövet, míves hexametert, mesteri ecsetvoná- sokkal megfestett képet és égbe törŒ katedrálist, melyek által szebb, lakha- tóbb és barátságosabb lett világunk. De ez a világ már csak úgy van megalkotva, hogy nem csupán az építés, az alkotás és az új létrehozásának teremtŒ erŒi kaptak benne helyet; velük szem- ben legalább akkora eréllyel és kitartással munkálkodnak a sötétség rontó szellemei is. A szüntelen pusztításra rendelt végzet, hogy célját beteljesítse, szinte kime- ríthetetlen fegyvertárral rendelkezik: háborút, tızvészt, természeti katasztró- fát és emberi butaságot egyaránt hadra fog, hogy az enyészet erŒi idŒnként vad Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 10 10 E L à S Z Ó diadalmámorukat ülhessék az emberi szellem romba döntött alkotásai felett. Vég nélkül sorolhatnánk mindazokat a képzŒmıvészeti, építészeti vagy akár mıszaki alkotásokat, amelyeket hódító és vallásháborúk, földrengések, árvi- zek, tızvészek és nem utolsósorban az emberi kapzsiság semmisített meg vég- érvényesen. De ugyanúgy a mulandóságot szolgálják a természet némán, ám feltartóztathatatlanul romboló eróziós folyamatai, amelyek lassú pusztulásra ítélnek mindent, ami valaha is anyagból nyert végsŒ formát. Ám amióta világ a világ, az ember sohasem törŒdött bele, hogy az általa lét- rehozott alkotások jóvátehetetlenül veszendŒbe menjenek. A romokból új építményeket emelt, a megrongált, tönkrement mıtárgyakat aprólékos mun- kával restaurálta, a hiányzó részeket pótolta, az összetört darabokat gondosan összeragasztotta, s a múlt összegyıjtött becses emlékeinek elhelyezésére mú- zeumokat létesített, hogy megŒrizze Œket az elkövetkezendŒ korok számára. Általában véve a világ történetét az írott emlékek mellett egykori építmé- nyek romjaiból és az elŒásott tárgyi emlékekbŒl rekonstruáljuk, de a legújabb korok históriája kiolvasható a gépek, technikai eszközök fejlŒdésének törté- netébŒl is; ezekben ugyanis szintúgy az emberiség múltja, munkája és szelle- me testesül meg. Tegyük azonban mindjárt hozzá: mindmáig képtelenek voltunk szakítani azzal a megkövesedett, egyoldalú történelemszemlélettel, amely úgy tartja, hogy az emberiség sorsának alakulására csupán a háborúk kimenete- le, uralkodók és politikusok döntései, tömegmozgalmak kibontakozása vagy ideológiai irányzatok térhódításai voltak döntŒ befolyással. Talán ennek is kö- szönhetŒ, hogy a természettudományok és a technika élenjáró személyiségei igen csekély mértékben voltak és vannak jelen a köztudatban. ElegendŒ fel- lapoznunk a tankönyveinket, s máris meggyŒzŒdhetünk arról a sajnálatos tényrŒl, hogy bennük a legritkább esetben kapnak helyet a természettudó- sok. Azok a ragyogó elmék, akiknek korszakalkotó felfedezéseik, világraszó- ló találmányaik sok esetben alapvetŒen változtatták meg a világot, vagy vett általuk teljesen új irányt a civilizáció fejlŒdése. És amíg történelmünk telje- sen jelentéktelen epizódszereplŒi, dicstelen alakjai tananyaggá váltak, a fel- törekvŒ ifjúság zömének fogalma sincs arról, hogy kik voltak azok a nagyszerı tudósok, akik felfedezték a pusztító járványok ellenszereit, feltárták és meg- zabolázták az anyagban rejlŒ erŒket, kijuttattak bennünket az ırbe és infor- mációs hálóval szŒtték körbe bolygónkat. De valljuk meg, mi magunk is hajlamosak vagyunk megfeledkezni a tudo- mányok szorgos munkásairól, akik követ kŒre rakva, önzetlen fáradozással vetették meg az emberiség szellemi hajlékának szilárd alapjait, ahol a tágas Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 11 E L à S Z Ó 11 termek felszentelt oszlopsorai közt a szellem örök napvilága tündököl. Te- gyünk hát róla, hogy hanyagságunk miatt ne váljanak végérvényesen elhagya- tottá ezek a szentélyek! Feszítsük le ablakaikról feledékenységünk zsalugá- tereit, hogy lássuk és láttassuk halhatatlan tudós elŒdeink dicsfényét. E nehéz, de hálás feladatból próbál meg a maga szerény eszközeivel részt vállalni a Magyar Talentum könyvsorozat, melynek immáron ötödik kötetét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Folytatva a megkezdett sort, ezúttal azokat a magyar mérnököket és feltalálókat mutatjuk be, akik az automobilok tör- ténetében játszottak meghatározó szerepet. És miközben majd lapozgatjuk Gépes Krónikánkat, lehet, néhány, már régebben kihullott lapját is sikerül visszaragasztanunk a helyére. Igazi látványosságnak számít, ha néhanapján az autómatuzsálemek meg- szállott gyıjtŒi parádés felvonulást tartanak valamely nagyváros utcáin. A ma már ritkaságszámba menŒ, kiglancolt, csillogó-villogó veterán autócsodákra elegendŒ egy pillantást vetnünk, hogy meggyŒzŒdjünk, gazdáik mily nagy becsben tartják megszerzett kincseiket. Jó lenne hinni, hogy múltbeli örök- ségünk megŒrzése, szeretŒ féltéssel történŒ gondozása egykoron szellemi al- kotásainkra is kiterjed, és ugyanolyan büszkeséggel mutogatjuk majd Œket a világnak, mint teszik azt manapság a patinás oldtimer-automobilok büszke tu- lajdonosai. Konyv_javitott 18.11.2005 16:52 Stránka 12
The list of books you might like
