Macalik Alfréd festő, * 1889-ben Bécs

164 Pages·2010·44.79 MB·Hungarian

M
Macalik Alfréd festő, * 1889-ben Bécs- Magyar Általános Hitelbank fiókjai: —
ben. Tájképet, csendéletet, portrét fest. Részt Brassó (nlapitva 1905), Nagyvárad (alapitva
vett 1920 ban a kolozsvári erdélyi kiállításon. 1905) és Temesvár (alapitva 1905) A romániai
Nagyváradon több önálló kiállítást is rendezett- érdekeltségek központja : Temesvár, vezéri-
gazgató: Erber Dezső-
Mael Ferenc (családi nevén Izmáéi) *
Marosvásárhelyt 1890. Impériumváltozás előtt Magyar Bálint róm. kath plébános, iró *
számtiszt volt a m. kir földmivelésügyi miniszté- 1886 XI 23-án Pátyod községben. (Szatmár m)
riumban. Versíró-munkatársa az erdélyi kath- Egyetemet Budapesten végzett. Mai, szaniszlói
hitbuzgalmi folyóiratnak, a „Hírnök" állandó plébániájának el-
belső munkatársa. — Három verskötete jelent foglalásaelőltUng
meg : Álmok 1909. — Pirkad az égalj 1926. váron—működött,
Missa solemnis 1926 s egy kis regénye „Pu mint káplán, hit-
tifárné" cimmel 1924. I tanár és szerkesz-
tő (»Határszéli —
Magyary Ákos (kis és nagydobai) ref. Újság"), Erdélybe
isk. igazgató, 1902-ben Varsolc szilágymegyei telepedése óta a
községben. A nagyenyedi ref tanítóképzőben Pásztortűz, a Hír-
nyert 1925-ben oklevelet. 1925 óta a krasznai nök és a Vasár-
ref- elemi iskola igazgatója. Egyházmegyei kö- nap munkatársa,
ri iskola látogató, a MP. tagja. cikkei közül a —
csehszlovák Írók-
Magyary Pál a temesvári róm- kath. pap- kal foglalkozók a
nevelőintézet rektora, * 1857 junius 8 án Ba' legérdekesebb e k-
ján- Középiskolát Temesváron, theologiát a Versei és ismerte-
bécsi Pazmaneumban végzett. 1880-ban szen- tései még a Kat-
telték fel. 1888-ban Temesvárt papnevelőinté hólikus Szemlében jelentek meg. Önálló köte-
zeti lelkiigazgató és székesegyházi hitszónok, tei : „Francia költők" (műfordítás, Szatmár 1911)
1893-ban theologiai tanár- Majd plébános Szent — »Kincses éjszakák" (versek a budapesti
mártonban és Nagybecskereken. Babolchai c. »Élet" kiadásban, 1912). — „Biboros hajnal"
apát, 1917-ben csanádi székesegyházi kanonok (versek, a Szent István Társulat kiadása, Bpest
és a temesvári papnevelőintézet és a kath. — 1914). — „Fehér köntös a .vérmezőn" (háborús
hittudományi főiskola igazgatója. Csanádi püs- versek Ungvár 1914). — „Katonák" (versek a
pöki szentszéki tanácsos, 1925-ben pápai pre- háborús időkből, Bpest 1917/ — „Harangjáték"
látus. Ugy theologiai jártassága, mint legszé- (a „Vasárnap" kiadása, Arad 1930). Ez a vers-
lesebbkörü nyelvi és kulturhistóriai ismeretei kötet 25 éves irói jubileumának emlékére arc-
révén Csanádegyházmegye egyik legtudósabb képével jelent meg. n Vedd el szót" c. verse,
papját tiszteli benne- Kiadványai közül »Má- Paul et Jean Lebour fordításban a »Prétres—
ria Radna története" 1903-ban, az „Örökimádás Poétes Hongrois"-ban (XIII. — XX.) jelent meg.
története Csanádegyházmegyében" 1912-ben je- Az Erdélyi Kathólikus Akadémia, s a szat-
lent meg. Értékes egyházi cikkei vallásbuzgal- mári Kölesei Kör tagja. Ungvári működése
mi folyóiratokban jelentek meg. Calderon drá- alatt pedig tagja volt a Gyöngyössy Irodalmi
májának román fordításánál közreműködött. Társaságnak.
Magyar Kisebbség kétheti folyóirat, mely Magoss Ferenc ref. lelkész, * 1861- Egri*.
Lúgoson jelenik meg Jakabffy Elemér, Sulyok Érettségit a debreceni ref. kollégiumban telt,
István és Willer József szerkesztésében. Az theologiát u- o. végzeit. Előbb s. lelkész Egri-
utódállamok, elsősorban az erdélyi magyar ki- ben, Felsőbányán, 1890—1910-ig egri, azóta mi-
sebbség életnyilvánulásainak adatgyűjteményét kolai rendes lelkész. A nagybányai ref. egy-
adja és némi, kétheti távolságban lehiggadt házmegyei Lelkész Egyesület elnöke, az egy-
publicisztikát. Melléklapja „Glasul Minorităţilor" házmegyei tanügyi bizottság elnöke, s 20 év
mely román, német, francia nyelven irott cik- óta egyházmegyei tanácsbiró- Hosszú időn ke-
kekben igyekszik a kisebbségi törekvések iránt resztül volt egyházmegyei jegyző és főjegyző-
nemzetközi relációban is, érdeklődést kelteni. Az impériumváltozás előtti időkben gazdasági
A „Magyar Kisebbség" 1922 végén, a Glasul egyesületeknél hathatós tevékenységet fejtelt
Minorităţilor, melyet Jakabffy egyedül szerkeszt, ki és a közügyet szolgálta. Cikkei és szatiri-
1923-ban indult meg. kus irásai régebben a „Magyar Szó" c- lap-
ban jelentek meg.
Magyar Nép, képes hetilap, megjelenik
Kolozsvárt a Minerva kiadásában. Főszerkesz- Makkai Sándor erdélyi református püs-
tője : Gyallay Domokos. A lap, mely a magyar pök * 1890-ben Nagyenyeden-Középiskoláit az
falu kulturális és gazdasági érdekeit igyekszik enyedi. kolozsvári, sepsiszentgyörgyi kollégiu-
szolgálni, 1921 novemberében indult s ma 19000 mokban járta, felsőbb tanulmányokat a kolozs-
példányban jelenik meg. Heti kiadványán kivül vári theologián és a kvári egyetemen végzett.
e vállalkozás kis népies füzeteket (szavaló- 1912-ben nagyenyedi segédlelkész, 1912—1915
könyvek stb.) bocsát közre s ezekből is évente vallástanár Kolozsvárt, két évig vajdakamarási
12 — 15 ezer kerül olvasókezekbe. lelkész, 1917-ben Sárospatakon, 1918-ban Ko-
lozsvárt theologiai tanár, 1922-ben (Ravasz Lász-
Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi rom- ló távozása után) ref. püspökhelyettes, 1926-
kai h- püspök, * 1864 ben. Középiskoláit rész- ban Nagy Károly utódjaként az erdélyi ref.
ben mint magán- egyházkerület püspökének választják. Ugyanez
tanuló, — részben évtől jogszerinli szenátor. Gazdag irodalmi (s
ben mint a pécsi részben szépirodalmi) működés előzi meg vá-
cisztercita főgim- lasztását s az uj püspök, — mintha csak ag-
názium és a bu- godalmakat kívánna leszerelni — már bekö-
dapesti II. kerüleli szöntőjében élesen, szinte jelszavasan hang-
kath főgimnázium súlyozza vallási és egyházi intranzigenciáját-
növendéke végez- (Az egyház Egyház I A református Egyház —
te. Egyetemi éveit református Egyház 1) Nem áll meg a jelszavak-
a strassburgi, bu nál, lankadatlanul épili ki egyházának védő-
dapesti és bécsi berendezéseit, nagyarányú egyháztársadalmi
egyetemeken t öl - intézményeket hoz létre, elszántan védi isko-
löt le- 1887-1895- láját, hirdeti és állja a harcot más legális egy-
ig tanulmányi fel- házak és szekták hódítási törekvései ellen Pap-
ügyelő az eszter- sága élén intenzív belmissziós munkát végez,
gomi papnevelő- népe ifját, öregét, kálvinista öntudatra hozza-
ben. 1895—97-ig Hatalmas eszköze : élő szava is, szines konfe-
h. plébános Komáromban, 1897-től erdélyi püs renciái. Theologiai, erkölcsfilozófiái terjedelmes
pök. Egyházmegyéje minden hitközségét több- munkássága és szépirodalmi kezdetei már fi-
ször látogatta meg püspökségi ideje alatt- A gyelmessé tették rá Erdélyt, mikor első, nagyobb
városokat évenként felkeresi- Sokat foglalkozott érdeklődést keltett könyve : Ordögszekér c- re-
a kathólikus ifjúság nevelésének kérdéseivel. génye megjelent (Cluj — Kolozsvár 1925), Egy
Az erdélyi róm. kat. Státus feje, az évi köz- »erkölcstelen" testvérszerelem izzik e történel-
gyűlések és igazgatótanácsi ülések állandó ve- mi regény előterében — a háttérben borús tör-
zető elnöke. ténelmi film pereg. Már püspök, amikor kiadja
Magyar fa sorsa cimü Ady-értékelését. Regé-
nyei : „Ágnes" (A vécsi Helikon báró Kemény
Major Béla szerkesztő * 1900 X 28 Ma-
dijával tüntette ki) Táltoskirály c. történelmi re-
gyarpécskán. Az Aradon megjelenő „Erdélyi
génye uj határkő a magyar irodalomban.
Hirlap'' felelős szerkesztője és kiadója-
MakkaiDomokosgyergyószentmiklósi ügy- küt nem tett — felmentették. Azóta magán
véd * 1896-ban. Az uj impérium első évében prakszist folytat. Napi- és szaklapokban jelen-
jelent meg néhány publicisztikai közleménye, tek meg közérdekű cikkei, számos szakelőa-
többek közt ..Erdélyi Káté" cimü füzete, többé- dást (állattenyésztés és állategészségügy) tartolt
kevésbbé helyes elgondolásokkal az erdélyi ma különösen kisgazdák részére.
gyarság követendő politikája felől- Tagja az
Orsz. Magy. Párt közp. intézőbizottságának, de Maksay Albert ref. theol- lanár, * Sop-
reformcsoportbeli velleifásokkal. ronban 1897 VI- 7 én. Középiskolát Kolozsvárt,
theologiát u o. és Amerikában több helyen
Makray Mihály dr-, nyug. főispán, * Nagy-
tanult, egyetemet
bányán 1869 dec.
Kolozsváron és—
16-án- Középisko-
Chicagóban—vég-
láit—Nagybányán
zett. Theologiai —
végezte, jogot Deb-
magister. Háború
recenben és Buda-
alatt — 1918 vé-
pesten tanult ;—a
géig — az olasz
jogtudományok —
fronton, mint fő-
doktora 1895 97 ig
hadnagy harcolt.
ügyvéd, 1897 —
Többször —kitün-
1907 ig kir. albiró,
tették. Lel k é s z i
1907-918 ig Nagy-
oklevél után egy
bánya város pol-
évig püspöki tit-
gármestere —1918
kár, majd 2 évig
decemb erében
a m e r i kai tanul-
Szatmár vármegye
mányúton van.—
kormánybiztos-fő-
Hazatérve, 1925-
ispánjává nevez-
óta a kolozsvári ref- theologiai fakultás tanára.
ték ki. A M P tagozati inté^őbizottsági tagja-
Szaktanulmányai magyar és angol theol. la-
A háború alatt a polgári hadiérdemkereszt II.
pokban jelentek meg, főképen az Újszövetség
o. tüntették ki.
köréből. Számos egyházi és szépirodalmi mun-
Makay Bertalan volt kir. főállatorvos, * kája : az Erdélyi Helikon, Pásztortűz, Erdélyi
Szemle, Kálvinista Világ, Református Család
1876-ban Alsóva-
stb. folyóiratokban. „Csend dalai" cimen 1927-
dász—községben
ben verseskötetet adott ki. A Károly Gáspár
(Abauj Torna m)
Irodalmi Társaság főtitkára, a „Helikon" cso-
Középiskolát Sá-
port s az E. M. E. tagja.
rospatakon és —
Kassán— állator-
vosi főiskolát Manfrédi Gáspár gyáros és vállalkozó. *
Budapesten vég- 1887-ben Gavira-
zett. 1899 ben — le (Olaszország)
nyert diplomát. 1910 óta a szat-
Huszárönkénte s i mári M a n f rédi
évet a 12-es kö Testvérek c ég
zös—huszároknál beltagja. Az Ipa
Lembergben szol- ros Otthon vál.
gálta- Azután — tagja és volt bi-
Kraszna Szilágy zottsági elnöke,
cseh és Erdődön Ipartestület elől-
mint kir. járási állatorvos működött, a háború járósági, a Kath
kitöréséig. A háború alatt 41 hónapig, a 17-es Legényegylet —
miskolci és a 3-as tábori ágyús ezred, ezred- választmányi tag
állatorvosa volt. 1918-ban Szatmárra helyezték, ja, a — Magyar
mint járási állatorvost, hol 1919-ben kir- főál- Párt tagja — és
latorvosnak nevezték ki. 1919—21 ig az uj im- körzeti vezetője,
périum alalt tovább szolgált, amikor mint es- és biz. embere.
Manfrédi Testvérek cég Szatmáron. Ala- a Mi-Asszonyunkról nevezett szegény iskola-
pította 1896-ban, a jelenlegi tulajdonosok édes nővérek vezetése alatt; női felső kereskedelmi
atyja Manfrédi Enrico. Fióktelep: Nagykároly- iskola, fennáll 1911 óta. négy osztálya van; róm.
ban. Műkő, márvány, mozaik és cementlapok- kath- leánygimnázium, fennáll 1911 óta, I—VIII..
igyára. Aszfalt és betonépilési vállalat. Belföldi osztályából az alsó tagozat párhuzamos. Mind-
bányákban termelt fekete „Andersit" és fehér ezek az iskolák nyilvánossági joggal birnak és
márványkövekből készült sírkövek gyára és magyar tannyelvüek- A modernül berendezett
raktára. Központi iroda: Szatmár Teleki u. 49. internátus 160 tanuló befogadására alkalmas.
Az emiitett iskolákon kivül még a következő
Mária Kongregáció hitbuzgalmi képes ha- tagozatai voltak a Marianumnak: polgári leány-
vi folyóirat, a romániai kongregációk hivalalos iskola (1918—1922), mely a gimnáziummal e-
közlönye. Megindult 1924 február 1-én. Fele- gyesült; női kereskedelmi szaktanfolyam (1911—
lős szerkesztő és kiadó: Csergő Benedek. 1923); háztartási iskola (1911—1923); tanítónő-
képző (1919 — 1922); polgári iskolai tanárképző
Mandula Sándor nyug. isk. igazgató *
intézet (1920-1923); zeneiskola (1919-1923),
Ungváron 1865 május 25 én. A budai pedagó
mely jelenleg is fennáll a kolozsvári róni. kath.
giumban 1886-ban nyert oklevelet. Két évig
plébánia épületében mint,,Egyházi zeneiskola"
nevelő, 1888-94
Az intézetnek 1911 —1927 között 235 tanára és
Lakárton (Ung m)
15 552 növendéke volt. Tanárai között az utób-
rk. felekezeti ta-
bi erdélyi évek sok számottevő tudósát és mű-
niló, 1894 — 1910
vészét találjuk.
Nagybereznán áll<
isk- igazgató, —
Markovits Manó dr., nyug. főispán *
1910—12 ig Ung-
1879. Inándon. Jogot végzett. 1913-ban Csanád
váron áll. isk. i-
vármegye főispánjává nevezték ki, mely állá-
gazgaló, — azóla
sából 1917-ben nyugalomba vonult. Az impé-
Szatmáron műkö-
riumévének kezdete óta Nagyváradon él s mint
dik isk. igazgatói
alelnök vesz részt a M P nagyváradi és bihar-
minőségben 1927-
megyei tagozatának vezetésében- A nagyváradi
ig, amikor nyug-
Kathólikus Kör világi elnöke.
díjba megy. Nagy
bereznai működé- Markovits Rodion dr., iró és hirlapiró, *
se alatt több éven 1884-ben a szatmármegyei Kisgércen. Jogi ta-
át a kerületi taní- nulmányokat végzett, ügyvédi vizsgát tett. de
tói kör elnöke, s több társadalmi és kulturális prakszist nem folytat. Több éven keresztül volt
intézmény vezetőségi tagja volt. A szatmárme- a szatmári »Szamos" c. napilapnak belső mun-
gyei Tanitó Egyesület pénztárosa, s a róm- katársa és a Keleti Újság szatmárvidéki szer-
kath. egyháztanács tagja és jegyzője volt éveken kesztője. „Első találkozásom Baltazárral" cimű
keresztül, A kath- Karitász tagja- Pedagógiai novellás kötete 1925-ben jelent meg. Hangos
működésének elismeréséül több pénzbeli ki siker jutott részül „Szibériai Garnizon" cimű 2
tüntetésben s dicsérő oklevélben részesült. Ne kötetes riport-regényének (1927), mely először,
velési cikkei jelentek meg, számos ilyen irányú mint a Keleti Újság folytatásos regénye jelent
előadást és felolvasást tartott. meg. Az első kiadása pár hónap alatt elfogyott,
második kiadásban Budapesten jelent meg (928)
Marianum róm. kath leánynevelő intézet M- R. ezen regényét Hatvany Lajos báró né-
Kolozsvárt (Cluj)- Alapilolta Dr. Hirschler Jó- metre fordította- Megjelent háborús regénye
zsef kanonok, pápai prelátus, (I. o) 1910 ben még : „Aranyvonat" (1932). ,.A sánta farsang"
Marianum a kolozsvári róm- kath. Egyházköz (1933). 1932 óta a Temesvári Hírlap belső
ség tulajdona ; elsőfokú egyházi hatósága a ko- munkatársa.
lozsvári róm. kath Iskolaszék, másodfokú egy-
házi hatósága az erdélyi róm. kath püspök. Az Marosvásárhelyi Ref. Kollégium. Több
uj magánoktatási törvény értelmében állami fő- százados (alapitva 1557-ben) intézmény. Fenn-
hatóságai : a kolozsvári tankerületi Főigazga- tartója az erdélyi ref- egyházkerület- A kollégi-
tóság és a Közoktatásügyi Minisztérium. A Ma- umhoz tartozik: a főgimnázium, elemi iskola,
rianum több iskolát egyesit magában ; ezek a internátus é3 konviktus. (cca 160 növendék ré-
következők: elemi leányiskola négy osztállyal szére) Könyvtára gazdag unikumokban.
Marosvásárhelyi róm. kath. tőgimnázlufa MaternV
Marosvásárhelyi róm. kath. főgimnázi- a Zsidó Nemzeti Szövetség szűkebb intézőbi-
um- A kapcsolatos internátussal együtt a je- zottságának, s egy cikluson keresztül — ilyen
zsuiták alapították (a főgimnáziumot 1704—8, programmal kamarai képviselő volt. 1922-ben
az internátust 1712-ben) és vezették a rend el publikált: A zsidó nemzeti mozgalom Erdély-
törléséig 1773-ig. 1773—1868 között a Cath. ben c- füzetében kifejti a háború utáni zsidó
Comissio fönnhatósága alatt volt. 1873 tói az nemzeti megmozdulás motivumait- — Értékes
Erd- Róm- Kath. Státus vette át. Az iskolát az cikkeit az Uj Kelet hozza.
erdélyi róm. kath. tanulmányi alap, a fiúneve-
lőt az ösztöndíj-alap tartotta és tartja fenn. Az Marton Manó újságszerkesztő, * 1874-
iskola 1852—1870 közt négy osztályú, 1870— ben Kaposváron. Hírlapírói pályáját a »Pé-
1898 hat osztályú, azóta 8 osztályú intézet — csi Napló"-nál kezdte. Nevezetesebb állomá-
lett. A gimnázium tanulóinak létszáma: cca sai még: «Nagyvárad» »Uj Nagyvárad», és
250, a fiúnevelőé: cca 100. — Igazgató: Lóky «Nagyváradi Estilap", melynek főszerkesztője
Jenő. és társtulajdonosa volt.
Marosvécs kisközség neve, iiodaírni csen-
Mattis Teutsch János festő, szob-
gést kapott a mai Erdélyben. Kemény János
rász és grafikus, * Brassóban 1884 VIII. 13.
báró (1. o) a marosvécsi várban látja vendé-
Tanulmányait a budapesti iparművészeti isko-
gül — 1926 óta évente néhány napra — azo-
lán, Münchenben, Párisban (3 évig) és Berlin-
kat az irókat, akik az épen általa összeho-
ben végezte. Az expresszionista irány szélső
zott „Helikon" irói csoporthoz tartoznak. Eze-
képviselője. Festményein kivül nagy sikereket
ken az összejöveteleken tárgyalják és állapít-
ért el rajzaival, festett faszobraival és linó-
ják meg egy-egy következő évre a Helikon
metszeteivel- Kollektiv kiállításokat rendezett
irodalom-politikáját és kulturprogrammját- Itt
több ízben Budapesten, Berlinben, Bukarest-
döntenek a Kemény János báró évi — 30.000
ben s egyszer Párisban (1925). Budapesten A
lejnyi megajánlása felett is, adván ezt az év
Ma kiállításán is szerepelt-
legjobb könyvének, esetleg tanulmányi segé
lyül körükhöz közelebb álló fiatal Íróknak.
Materny János magánzó, szőlőbirtokos *
Marót Sándor iró és hirlapiró * 1884 ju- Gölnicbányán (Szepes vm) 1866-ban- 33 évig
lius 4-én Aradon. Iskoláit Aradon és Buda- önálló kereskedő
pesten végezte. 1904-tól ujságiró. Előbb Ara- volt. A zilahi köz-
don, majd Debrecenben dolgozik, 1918-tól — életben — jelenté-
Nagyváradon, hol előbb a »Szabadság" szer- keny szerepet visz
kesztője, melynek megszűnésétől a „Nagyvá- 12 éven keresztül
rad" felelős szerkesztője. Színdarabokat és no volt a Kereskedő
vellákat irt, „Örök tűz* c. darabját Aradon, Társulat —elnöke,
«Egérfogó« c. darabját Nagyváradon és Kolozs visszavonulása —
várt mutatták be. Megjelent kötetei: Szivárvány óta örökös diszel-
— A befelé néző ember. — Nincs Halál. — nöke. Hosszú időn
(Nagyvárad 1924.) át volt a kolozs-
vári Kereskedelmi
Marthy Pál festő, * 1880 I. 14. Tanult 1898 és Iparkamara kül-
1902 években a budapesti Képzőművészeti tagja és 15 évig
Főiskolán. Főgimnáziumi rajztanár Marosvá- váltóülnök. Részt
sárhelyt. Művei nagyrészt akvarell munkák, vett a városi és
hangulatos tájrészletek, genre-képek. 1902-ben vármegyei politi-
a Műcsarnokban is kiállított, háború után bu- kában. s mint városi tanácsos és vmegyei bizott-
karesti és erdélyi kiállításokon szerepelt. sági tag több éven keresztül eredményesen
Marton Ernő dr. hirlapiró, v. országgyű- működött. A Zilahi Takarék és Hitelbank igaz-
lési képviselő * 1896 V 17- Jogi tanulmányai- gatósági tagja, az Iparos Olvasó Egylet szám-
nak bevégzése után a közgazdasági pályán vizsgáló bizottsági elnöke, s 25 év óta ref. egy-
működött. 1918 végén a zsidó nemzeti mozga- házi presbiter. 1898-ban Szilágymegyében meg-
lom vezetőivel megalapítja az Uj Keletet, azó- honosította a külföldi gyümölcs-exportot, amely
ta irányítja e lapot. A nemzeti zsidó közélet- a megye gyümölcs termelési szempontjából
ben, Erdélyben is jelentős szerepet visz. Tagja igen nagy jelentőségű volt-
Mándy Zoltán (mándi, id.) földbirtokos. * ve. Ezt is elfoglalták a protestánsok, mai tem-
1867 aug. 4-én Szinérváralján, t 1933 febr. 13" plomuknak ez képezi alapját- 1730-tól a jó-
án u. o. Középiskolát Sopronban végzett. Jogi pásztor kápolnában végzik a róm. katholikusok
tanulmányok után az isteni tiszteletet, 1780-tól a piarista atyák-
Kr as só-Szörény kal kötött egyesség alapján a piaristák tágas
vármegyében fő- ifjúsági temploma lett a plébániatemplom a
ispáni titkár, ké- mai napiglan. A templomot ismételten tűzvész
sőbb árvaszéki ül- pusztította. 1887-ben gyönyörűen kifestette: Ja-
nök. 37 éves ko- kobey Károly bpesti festőművész, Lötz Károly
rában — állásáról tanítványa. Különösen művészi freskók az
lemondott, s azóta ascruptió (Szűz Mária mennybevitele) a hit, re-
szinérváraljai bir- mény, szeretet és a magyar szenteket ábrázoló
tokán—gazdálko- képek. Ezt e festést megújította Pilcz Ede je-
dott. A szatmár- lenlegi főesperes, amikor az oltárokat is egy
megyei közélet — stillüvé alakította (van benne összesen 7 oltár)
egyik kiváló ve- és a háborúba elvitt harangokat is pótoltatta a
zéralakja-—Majd- hitközség áldozatkészségéből 1930-ban, a tem-
nem három évti- plom fennállásának 200 éves, a világi plébá-
zeden keresztül— nia fennálásának 150 éves évfordulója alkal-
volt a ref. egyház- mából. Anyakönyvei vannak 1731-től. A kegy-
község főgondnoka. s hosszú időn át a M- P. ura a plébániának a földművelésügyi minisz-
járási tagozati elnöke és vármegyei alelnöke. A térium volt 1929-iki kultusztörvényig, mely a
régi impérium alatt a 48-as függetlenségi párt kegyuraságot eltörölte. A plébánia területén
tagozati elnöke, s mint vármegyei bizottsági tag van : erdélyi püspök által alapított r. kath. Oreg-
a gazdasági ügyek előadója volt. A világhá- ápolda, ahol 10—12 öregasszony talál mene-
ború idején mint a Vöröskereszt Egylet kikül- déket, ennek javait az Egyh. Tanács kezeli
döttje, érdemei elismeréséül ezüst éremmel lett Zárda, mely kath. leány elemi iskolát és 4 osz-
kitüntetve. tályos leány gimnáziumot tart fenn. — Kath.
fiu iskolák 2 tanerővel. — A kórházi nővérek
Mándy Zoltán (mándi) földbirtokos, * 1896 háza, ahol 30 ápoló irgalmas nővér él együtt.
III. 2-án Szinérváralján- Érettségit a szatmári Öt kápolna: 1, a zárdában 2, kórházban 3,
ref. főgimnáziumban tett, gazdasági akadémiát a temetőben 4, a kálvárián 5, Szigetkamarán.
két évig Kassán tanult. 1914 novemberében be- A Kath. Egyházközség által vezetett egyletek:
vonult a világháborúba, s mint tart. hadnagy Hitbuzgalmiak: Rózsafüzér Társulat, 2. Jézus
az orosz fronton küzdött, a forradalom kitöré- Szive Társulat, 3. Gyermek Szivgárdák, 4. Szt.
séig. Több tiszti és legénységi kitüntetést ka- Ferenc III-ik rendje 5. Szt. Kereszt hadsereg.
pott. 1918 óta szinérváraljai birtokán gazdálko- 6. Mária Kongregáció- Társadalmiak: 1. Kath.
dik. A ref- egyházközség főgondnoka, az O. M. Kör: Ennek van könyvtára, székháza színpad-
P. szatmári tagozati kiküldöttje és válaszmányi dal, ahol két hetenként kultur előadásokat tart
tagja. és a többi testületeknek is hajlékot ad. 2. Kat.
Népszövetség: ennek keretében - a) ifjúsági
Máramarosszigeti róm. kath. plébánia
egylet b) leány klub c) kath. nőegylet. A plé-
Ősrégi . parochia : A XI-dik században már
bániát Pilcz Ede főesperes plébános vezeti- Se-
volt itt róm. kath. lelkészség. 1546 ban a pro-
gédlelkész : Fischer János.
testánsok foglalták el és csak 1730-ban állítot-
ták vissza a róm* kath. lelkészséget. — Egész
Máramaros lelki ellátását a piarista atyákra Márkus András dr. orvos * 1901-ben.
bizták Sziget központal. 50 évig ők vezették a Egyetemet Bécsben végzett. Berlinben a Vier-
plébániát, akik egyúttal más felekezetek felü- hof-Krankenhaus-ban — Buschcke professzor
gyeletével voltak megbízva — (Mária Terézia mellett — specializálta magát, hol mint orvos
idejében még a zsidók felett is felügyeletet gya- működött. 1927 óta Máramarosszigeten folytat
koroltak). 1780-ban vették át a világi papok a bőrgyógyászati es venerologiai gyakorlatot. Szak-
plébánia vezetését, amikor is Balog nevü egri cikkei a „Zeitschrift für Urulogische Chirurghie"
egyházmegyei papot nevezték ki szigeti plébá- és a „Klinische Wochenschrift" német orvosi
nosnak. ósrégi temploma mely a XlI-ik század folyóiratokban jelentek meg- Jótékony intézmé-
körül épült Szent Imre tiszteletére volt szentel- nyek vezetésében részt vesz.
Martonossy Mártonfi
Martonossy György (martonfalvi) ügyvéd Mayer Antal kanonok, a nagyváradi lat-
Déván, * Beregszó községben (Hunyad m) — szert. egyházmegye volt apostoli kormányzója,
1889-ben. A dévai ref. egyház gondnoka, az * 1870 december 5-én Debrecenben, Hittudo-
Erdélyi Ref. Egyházkerület tanácsbirája, az mányi főiskolát Nagyváradon, kánonjogi és pa-
OMP hunyadmegyei tagozatának titkára. Mint leográfiai tanulmányokat a budapesti egyete-
városi tanácsos részt vett a várospolitikában is. men végzett. 1892-ben Schlauch Lőrincz bi-
bornok udvari papja lesz. Különféle tisztsége-
Materny Imre ág. hitv. evang. esperes-
ken át a bibornok állandó kísérője útjaiban.
lelkész, * Abauj-Szántón 1865 november 6-án.
Schlauch Lőrincz püspök utódai mellett
Atyja szintén esperes-lelkész volt. Főgimnázi-
mint titkár működik s az egyházkormányzat-
um s theologiai akadémia elvégzése után egy
ban gazdag tapasztalati ismereteket szerez. —
évig Greifswaldban (Németország) egyetemet
1911-ben a Szt. József Intézet kormányzását
hallgatott. Öt évig nevelő Berzeviczy Egyed
bízták rá. Bátormonostori c. apát, 1922 ben
kir- kamarásnál és Gencsy Béla nagybirtokos-
székeskáptalani kanonok, 1923 ban apostoli
nál, utána három évig lelkész Sátoraljaújhe-
kormányzói helynök (Bjelik ap. korm. idején),
lyen, 1896 óta szakadatlanul Nagyváradon mű-
1925* ben pápai prelátus. Bjelik Imre fsz püs-
ködik. Tagja a Szigligeti Társaságnak, a Ma-
pök halála után apostoli kormányzóvá nevez-
gyar Pártnak s több közjótékonysági intéz-
ték ki (1927). Részt vett a városi és a várme-
ménynek. Nevéhez fűződik az uj templom és
gyei politikában, számos társadalmi és jóté-
iskola épitése. Materny alapította a ma is ál-
konysági egyesület vezetőségi tagja* A Vörös-
dásosán működő Nőegyletet.
Kereszt kitüntetés tulajdonosa.
Martininé, Scheint Lujza a szatmári ref Matskási András (turkovai) magánzó *
felsőkereskedelmi leányiskola igazgatója, — * 1863-ban Görgényszentimrén (Maros m). Neme
1872. Szászlekence. (Beszterce-Naszód m) Ta- sí családfája 1299-re vezethető vissza, édes-
nult a kolozsvári apja földbirtokos, ki a 48-as m a g y ar
állami képzőben, szabadságharc i-
a budapesti Er- dején szerepelt, —
zsébet nőiskolá- édesanyja g r óf
ban és a genfi Grundemann Ju-
egyetemen. 1905 lianna volt. Érett-
—1916-ig a szat- ségit a marosvá-
mári felsőbb le- sárhelyi ref. kollé-
ányiskola -tanára, giumban tett, jo-
azóta a ref. felső got Kolozsvárt hall
kereskedelmi le- gatott. Állandóan
ányiskolában ta- édesanyja ősi bir-
nít, 1928 óta igaz tokán gaz dálko-
gtetó. Jótékonysá- kodott. A Ko-
gi intézmények — lozsvári . Kaszinó
(Lorántffy Zsu- (Mágnás Kaszinó)
zsanna Egyesület, választmányi — és
Jótékony Nőegylet, Vöröskereszt, stb) tagja, a örökös tagja volt.
cserkészcsapat szervezőbizottsági elnöke, szat- Tragikus körülmények közt hunyt el 1934 má-
mári és szatmárnémetii ref. egyházi presbiter jus 30-án,
és kerületi tanári kiküldött. Az évi » Értesítő-
ben" jelennek meg értekezései és beszédei. Mártonfi István dr. belgyógyász. * Sza-
mosujvárt 1895-ben. Egyetemet Kolozsvárt vég-
Margittai Ipartestület. Alapítva 1883-ban, zett. A Jancsó klinikán assistens, 1919 óta Szí
első elnöke Fehér Dezső mechanikus volt. — lágysomlyón belgyógyászati gyakorlatot folytat.
Célja az iparosság összetartása és az iparos Az orvosszövetség, a helyi kaszinó alelnöke, a
érdekek megvédése. Kebelében működik a — M. P. intéző-bizottsági tagja. Orvosi lapokban
Csizmadia Ipartársulat, mely a céhrendszer i- jelennek meg tudományos szakcikkei. Áltruis-
dejében létesült. Jól felszerelt könyvtára, vala ta intézmények vezetésében tevékeny szere-
mint szórakoztató körhelyiségei vannak. Elnö- pet játszik, a Magyar Párt szilágy vármegyei
ke: Erneszt Antal mechanikus. mozgalmaiban vesz részt.
Málnásy Mătray
Málnásy Károly ref. főgimn, igazgató * Márton József róm. kath. plébános — *
1880. Szászujfalu (Alsófehér m). Középiskolát a 1897-ben Csaná-
nagyenyedi Beth- los s z i I á gyme-
len kollégiumban, gyei községben.
egyetemet kolozs- Érettségit a szat-
várt végzett, 1906- mári r. kath. fő-
ban klasszika és gimnáziumban —
filologiai szakból tett, theologiát u.
nyert tanári dip- ott végzett. 1920-
lomát. Egy évig ban néhai Boro-
Kolozsvárt kollé- missza püspök
giumi h. tanár, — szentelte fel- —
majd Fogarason Nyolc é v i g a
áll. főgimnáziumi szatmári püspöki
h. és rendes ta- irodában műkö-
nár. 1909 óta a dik, 1928 junius
nagyenyedi Beth- óta mező fényi
lén kollégium ta- plébános. A Kat.
nára, Járay István Legényegylet elnöke.
elhalálozása óta (1933) a főgimnázium igazga-
Márk József pénzügyi főtanácsos, adó-
tója. Fogarasi működése alatt a ref. egyház-
tárnok Désen, * 1883-ban. Felsőkereskedelmi
község gondnoka volt, jelenleg az enyedi és
iskolai érettségit Kolozsvárt tett, jegyzői tanfo-
szentkirályi ref. egyházközségek egyházmegyei
lyamot Marosvá-
képviselője, a városi tanács választott tagja.
sárhelyt végzett.
Minden magyar kulturmegmozdulásban tevé-
Előbb a jegyzői
keny részt vesz. Ref. papi családból szár-
pályán működik,
mazik, atyja lelkész volt.
1909-19-ig Ro-
Markó Béláné, Gerber Irén zongora ta- mánláposon jegy-
nárnő, * Szinér- ző, 1919- 1930-
váralján. Muzsi- ig dési pénzügy-
kus családból — igazgatósági tiszt-
származik, már viselő, — azóta a
gyermekk o r á tói pénzügyigazgató-
foglalkozik zené- ság mellé rendelt
vel- — Tanulmá- városi állami adó
nyait a budapes- hivatalnál pénzű
ti Zeneakadémi- gyi f ő t a nácsosi
án végezte. Ne- ranggal adó-tár-
ves zenepedagó- nok, az adóhiva-
gus, 20 évig Szat- tal vezetője. Lápos vidékén több bank és —
máron nyilv- ze- pénzintézet igazgatósági és felügyelőbizottsági
neiskolája volt. tagja volt. A Joint Bank felügyelő bizottsági
Jelenleg Szatmá- tagja, társadalmi és kulturális intézmények tag
ron él és növen- ja és pártolója-
dékeket — készit
Mátray Lajosné mezőcsáli Márk Aran-
elő zeneiskolai tanulmánytpkrai .
ka, * Debrecenben 1871-ben. Tárcaíró munka-
Máramarosszigeti kultúrpalota Muzeuma, társa a budapesti „Egyetértés* cimű napilap-
1914-ben került mai helyére. 1873-ban keletke- nak (1899—1902). Novellái nagyrészben a mult-
zett s az azóta megszűnt Máramarosi Muzeum századvégi debreceni társadalmának képei —
Egyesület tulajdona volt- 281 régészeti, 1200 „Igaz történetek hazulról" cim alatt jelentek
természetrajzi tárgya és kisebb könyvtára van- meg. Nőegyleti karitativ és szegényügyi akciók
Képei közül értékesek: Hollósy Simon, — fáradhatatlan kezdeményezője és buzgó tagja,
(Huszt vára), Iványi Grünwald Béla, Ferenczy Loránlffy Zsuzsánna Egyesület örökös disz-
Károly képei. elnöknője.
Mátray Lajos szatmári ref- főgimn. tanár, változásig tagja volt a városi törvényhatósági
iró * 1859 ben Miskolcon. Középiskoláit Eger- bizottságnak. M. L- alapította 1892 ben a szat-
ben, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. mári Kölesei Kört, mely a 74 éves, ma is mun-
Magán tanár volt a gróf Chotek családnál, kás öreg írót 1933 januárjában disztagjául vá-
majd a budapesti mintagimnáziumnál viselt lasztotta. Érdemei vannak a Szatmár megyei
gyakorló tanári állást, 1889-tői a szatmári ref. szőlő és gyümölcs termelés terén is, 25 éven
főgimnázium ren- át elnöke volt a szatmári „Hegyközség nek",
des tanára. Iro- ma pedig ennek tb- diszelnöke. Évek hosszú
dalmi munkássá- során át elnöke volt a szatmármegyei Loránlffy
ga: — „Aranka" Zsuzsánna egyesületnek is, mely minőségben
(nagyobb—epicai tartott elnöki beszédeinek, felolvasásainak egész
munkája, megj. sorozatát őrzi e jótékony egyesület.
Budapest 1883).
Mályás Mátyás dr. a kolozsvári „Park"
— »Feri" (költői
szanatórium igazgató főorvosa, * 1888 II. 26-án
elbe s z é 1 é s e k,
Borszéken. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron
megj. Bpest 1885,
v é g e z t e. Felavatás után külföldi tanul-
Grill Károlynál).
mányutakat tett, s főkép a nőgyógyászatban és
— „Fazekas Mi-
sebészetben speciálizálta magát. Tanársegéd a
hály élete és fel-
kolozsvári klinika nőgyógyászati és sebészeti
fedezett ismeret-
osztályán, 1919-ben egyetemi magántanár. (A
len versei* (Deb-
kolozsvári dékáni hivatal által kinevezve, az
recen 1888, a —
impériumváltozás miatt e kinevezés miniszteri
„Debreceni Ellen-
megerősítése meg nem történhetett) Még 1919-
őr" kiadása). — „A magyar dráma legrégibb
ben megalapítja a Park szanatóriumot, amely-
nyomai" (Szatmár 1891). — Összegyűjtött ki-
nek igazgató-főorvosa. Tudományos szakmun-
sebb munkái Szatmáron 1893-ban »Hulló le-
kái a nőgyógyászat és sebészet köréből : ma-
velek" cimen jelentek meg. Alkalmi színda-
gyar, főkép azonban német orvosi lapokban
rabjával nyitják meg a szatmári uj színházat
jelentek meg.
1891-ben, melyet Szatmár szab. kir- város 100
arannyal jutalmazott meg. Az 1884—86 évek-
Medveczky Andor g ,kath- ruthén főes-
ben sűrűn jelentek meg dolgozatai a budapesti
peres. * 1883 nov. 27 én- Érettségit Ungváron
újságokban is. Igy az akkor közkedvelt és ké-
-tett, theologiát u. o. végzett. 1907-ben Firczág
nyes Ízlésű egyetlen szépirodalmi napilapban a
Gyula szentelte fel. Ungváron káplán, Róna-
„Fővárosi Lapokban", valamint a „Pesti Nap-
széken adminisztrátor, 1914—26 ig Máramaros-
ló" hasábjain. A „Vasárnapi Újság" és az
szigeten középiskolai hittanár, 1926—1932-igTi-
„Ország Világ" cimű képes szépirodalmi folyó-
szalonkán plébános, 1932 juliusától Máramaros-
iratok 1886—87 évi számaiban szintén találko-
szigeten működik, mint főesperes-plébános.
zunk a feltörekvő fiatal iró nevével. Mátray
1924-ben nyert esperesi, 1930-ban pedig főes-
Lajos alapította és 10 éven keresztül szerkesz-
peresi kinevezést. Az egyházi egyesületek ve-
tette a „Szatmár Németi" c. lapot- Ebben a
zetője és védnöke. Vallásos és társadalmi cik-
lapban jelentek meg sorozatos irodalom- törté-
kei napisajtóban jelentek meg.
nelmi dolgozatai és alkalmi költeményei. Egyéb
irodalom történeti munkái: „Vörösmarty Mihály
Medgyesi földgázüzemű üveggyár, Med-
élete és munkái" születésének 100 éves fordu-
gyes. Alaptőkéje: 20,000 000— lei, invesztált
lója alkalmából. — „Petőfi Sándor a legnagyobb
tőkéje 242 000 a. 1. — 80 HP, — 200 munkás.
magyar dalköltő", 1922. — Madách Imre : „Az
— Kapacitás 600 vagon táblaüveg.
Ember tragédiája"-nak szépirodalmi méltatása,
1929. — „Emlékezés Jókai Mórra", 1925. — Merkler Károly * 1888. Kerekedeimi isko-
„Szász Károly élete és irodalmi munkássága", lát végzett. 1920 óta a temesvári Gyapjuipar r. t.
1926— „A régi magyar költészet és a mai ma- igazgatója. Textil-szaklapot szerkeszt.
gyar irodalom", 1928. Iskolai előadásra irt szín-
Merk Dezsőné, K i n e i s z Aranka. Mint
darabjai: „Képek 1848 ~ 49-ből." — ..Régi ma-
szóló énekesművésznő társadalmi és kullurális
gyar iskola-drámák" — Részt vett Szatmár
előadások állandó és ismert szereplője. A
város minden nevezetesebb társadalmi és po-
szatmári katholikus Karitász, a Jótékony Nő-
litikai megmozdulásában, 1892-től az impérium-
egylet vezetőségi tagja.
Merk Dezső nyug- pénzügyigazgató he- az idegenforgalmi intézményeket, nép és táj-
lyettes. * Nagykárolyban 1875-ben- Érettségit a rajzi muzeumokat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület
piarista főgimnáziumban Nagykárolyban tett, 1892-ben jegyzőjévé, 1894-ben főpénztárosává
jogot Budapestsn választotta. Ézen állásáról 1930-ban leköszön,
végzett, —államtu- amikor tb. főpénzlárosi cimet nyeri el, azóta a
dományi ál 1 a m- Mátyásházi Táj és Néprajzi Muzeum h. igaz-
vizsgát u- o. telt. gatójaként működik. A M. P. helyi tagozati in-
1900-tól állandóan téző bizottsági tagja, róm. kath. egyházmegyei
a szatmármegyei tanácsos, — mint az átszervezett Státus kép-
pénzügyigazg a t ó- viselője — az Emke alapitó, s több más tár-
ságnál—működik, sadalmi és kultur-intézmény vezetőségi tagja.
előbb pénzügyi — 1918-ig, — az októberi forradalom kitöréséig—
tilkár, 1918-ban ta- 21 éven át a városi képviselőtestületnek vá-
nácsos, 1919 ben lasztolt tagja volt, az impérium átvételével meg-
főtanácsos. Impé- szűnt kolozsvári Függetlenségi Pártnak és a
rium—változáskor Kossuth Lajos Asztaltársaságnak alelnöke volt.
ilyen minőségben Része volt a kolozsvári Kárpát Muzeum és a
megmarad állásá- szamosujvári Örmény Muzeum alapításában.
ban, mig 1925-ben 1903—1908 években az »Erdély" honismertető
helyettespénzügy- folyóiratot szerkesztette, s állandó munkatársa
igazgatónak nevezik ki, 1929 dec. 31- én nyug- volt többek közt: a Magyar Állam, Magyaror-
dijba kerül. A pénzügy terén szerzett érdemei szág, Bolond Istók, Armenia c. lapoknak. Tu-
elismeréséül — 1930 ban — a Román Korona- rista irányú és armenologiai tevékenységéről
rend tiszti keresztjével tüntették ki. Általánosan Oscar von Krücken: »Das geistige Ungarn"
ismert szaktekintély, pénzügyi javaslatok elké- (Bpest, Wien, Leipzig — 1918) cimű munkája
szítésénél, — a régi impérium alatt is — mint is megemlékezik. Egyébként közismert művészi
pénzügyigazgatósági kiküldött többször vett részt templomi üvegfestményei is emlitést érdemel-
az illetékes minisztériumban- Társadalmi és nek. Irodalmi hajlandóságai nem szakmabeli
kulturális intézmények tagja és pártolója. terekre is elvitték, irt verseket, műfordításokkal
is foglalkozott, Önálló művei illetőleg különle-
nyomatai, (melyek közül több idegennyelvű is-
Merza Gyula turisztikai szakiró * Kolozs-
mertetésben részesült): Uti emlékek a tavak or-
várt 1861 február 25-én. Középiskoláit u o-vé"
szágából (Kv. 1895). — A hazai örmények eth-
gezte a piaristáknál, a kolozsvári és a bécsi e-
nográfiai hanyatlásának okairól és. azok orvos-
gyetem orvosi karán folytatott felsőbb tanulmá-
lásáról (Szamosujvár —• 1895). — Örmény püs-
nyokat, utóbbi helyen az abszolutoriumot is el-
pökség (Kv. 1896). — A hazai örménység jövője
nyerte- Azonban egészségi okokból a gazda-
(Kv. 1896). - A hazai turisták (Kv. 1896). —
sági pályára tért át, a szászfenesi Szabó féle
Svájci képek (Kv. 1897). — A hazai örmények
uradalom minta-
létszáma és örm. kath- jellege (Szamosujvár,
gazdaságában töl-
1897). — Látogatás a külföldi alpesi klubokban
tött két évet, mint
(Kv. 1898)- — A külföldi néprajzi muzeumok-
gazdasági gyakor-
ról (Kv. 1899) — Veridicus: Az örmény ritus
nok és szenvedé-
missziója (Kv. 1901). — Az örmény kereszt (2
lyes turista—lett-
kiadást ért, illusztrálva, Szamosujvár és Kolozs-
Majd atyja halála
vár 1903, XIII Leó pápa a szerzőt apostoli ál-
utána családi bir-
dással tüntette ki). Áldomás a Kossuth serleg-
tok kezelését vette
gel (Kv. 1905). — Az örmény népköltőkről (Sz.
át, s a városi köz-
újvár 1907). — Emlékirat a hazai örmény egy-
élet — mozgalmai-
házi főnökség helyreállítása tárgyában (Kv.
ban is részt vett.
1911). — A kolozsvári függetlenségi párt 50 é-
Közben— európai
ves krónikája (Kv. 1917). — A Mihály — jubi-
tanulmányutakat
leum (Emlékfüzet, Sz. újvár 1906). — Az Er-
tesz, felkeresve a
délyi Kárpát Egyesület története, 1891—1930
külföldi — alpesi
(Kv. 1930). — A hazai örmény püspökség iro-
klubokat, s tanul-
dalmának a bibliográfiája. — Az erdélyi ma
mányozza a kiránduló helyeket, üdülőket és