LSD : bajkeverő csodagyerekem : egy "varázsszer" felfedezése PDF
Preview LSD : bajkeverő csodagyerekem : egy "varázsszer" felfedezése
1 Albert Hofmann LSD Bajkeverő csodagyerekem Egy „varázsszer” felfedezése Fordító: Bereczky Tamás 2 Tartalomjegyzék Előszó........................................................................................................................................................6 Előszó az 1993-as kiadáshoz 50 évvel az LSD felfedezése után..............................................................9 1. Az LSD keletkezése............................................................................................................................10 Első kémiai munkák...........................................................................................................................10 Az anyarozs........................................................................................................................................12 A lizergsav és származékai.................................................................................................................15 Az LSD pszichés hatásainak felfedezése............................................................................................18 2. Az LSD állatkísérletekben és a biológiai kutatásban..........................................................................22 Mennyire mérgező az LSD?...............................................................................................................23 3. Az LSD kémiai változatai...................................................................................................................25 4. Az LSD alkalmazása a pszichiátriában...............................................................................................27 Az első önkísérlet pszichiáterrel.........................................................................................................28 Az LSD pszichikai hatásai..................................................................................................................33 5. A gyógyszertől a kábítószerig.............................................................................................................39 Nem orvosi kísérletek.........................................................................................................................39 A Sandoz leállítja a forgalmazást.......................................................................................................43 6. A nem orvosi LSD-kísérletek veszélyei..............................................................................................45 Pszichotikus reakciók.........................................................................................................................46 Az LSD a feketepiacon.......................................................................................................................48 7. Dr. Leary esete....................................................................................................................................50 Találkozásom Timothy Learyvel........................................................................................................52 8. Utazások a lélek világűrébe.................................................................................................................54 Lelkek tánca a szélben........................................................................................................................55 Polip a mélyből...................................................................................................................................56 A gémek tánca....................................................................................................................................58 Egy festő LSD-élménye.....................................................................................................................61 A lét boldog dala................................................................................................................................66 9. Az LSD mexikói rokonai....................................................................................................................69 A teonanacatl, a szent gomba.............................................................................................................69 A pszilocibin és a pszilocin................................................................................................................76 Ahol megáll az idő..............................................................................................................................78 Az ololiuqui „varázsszulák”...............................................................................................................80 10. A Ska Maria Pastora varázsnövény nyomában.................................................................................85 Öszvérháton a mexikói felföldön át...................................................................................................85 A Salvia-ceremónia............................................................................................................................89 A gombaceremónia.............................................................................................................................92 11. Ernst Jünger sugárzása......................................................................................................................95 Első kapcsolatom Ernst Jüngerrel......................................................................................................95 Az első próba......................................................................................................................................98 A drogprobléma................................................................................................................................102 Kísérlet pszilocibinnel......................................................................................................................105 Még egy kísérlet az LSD-vel............................................................................................................109 12. Találkozás Aldous Huxley-val........................................................................................................110 13. Levelezésem Walter Vogt költő-orvossal.......................................................................................113 14. Látogatók a világ minden tájáról.....................................................................................................121 15. AZ LSD-élmény és a valóság..........................................................................................................125 A valóság eltérő érzékelése..............................................................................................................125 Misztériumok és mítosz....................................................................................................................128 3 Az LSD ma............................................................................................................................................132 Bevezetés..........................................................................................................................................132 A használat elterjedtsége a normál populációban.............................................................................133 LSD a partilátogatók körében...........................................................................................................133 A partikultúra....................................................................................................................................134 Az LSD hatásmechanizmusa............................................................................................................135 LSD és pszichoterápia — a kilencvenes évek..................................................................................136 Az önmegismerés kérdése................................................................................................................136 Jegyzetek...............................................................................................................................................137 4 Előszó a magyar kiadáshoz Új sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Sok tekintetben különleges kötetet. Talán meglepő, hogy Albert Hofmann, először közel negyedszázada napvilágot látott könyve, amely nagy felfedezését, az LSD-t mutatja be, mindezidáig magyarul nem jelent meg. Meglepő, mert a kötet kiváló és kiemelkedően magas színvonalú tudományos munka. Meglepő, mert a szerző, a drog népszerűvé válását követően maga is világhírre tett szert. Nevét ma nemcsak a kémikus vagy az addiktológus szakma ismeri, hanem a téma iránt kicsit is érdeklődők széles rétege. Szájról szájra adódik tovább az anekdota az LSD-hatás alatt bizonytalanul hazafelé bicikliző Hofmannról, sőt a felfedezés 50. évfordulójára külön Hofmann típusú LSD-bélyeget dobtak piacra az illegális laboratóriumok. Míg a heroinnal vagy az amfetaminnal kapcsolatban nem tartjuk számon a felfedező nevét, addig az LSD-használók gyakran nagy tisztelettel emlékeznek meg Albert Hofmannról. És meglepő, hogy ilyen sokat váratott magára a fordítás, hiszen olyan szerről van szó, amely a felfedezését[1] követően villámgyorsan terjedt el a világban, előbb terápiás szerként, majd azonban hamarosan ennél is gyorsabban vált az egyik legnépszerűbb tudatállapot-módosításra használt szerré. Az alapok e tekintetben az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején teremtődtek meg az Egyesült Államokban, a hippimozgalom kialakulásával párhuzamosan. Nem kisebb nevek jelennek meg az LSD népszerűvé válásával kapcsolatosan, mint Timothy Leary, Aldous Huxley, Ken Kesey, Allen Ginsberg, Arthur Koestler. Jelen kötet magán hordozza mindazokat a jegyeket, amelyek reményeink — és terveink — szerint a sorozat egészét jellemezni fogják. Tudományos mű, amelyet a század egyik igen jelentős szerves anyagokkal foglalkozó kémikusa írt, de tette ezt oly módon, hogy az érthető legyen a legszélesebb olvasóközönség számára. A kötet ugyanakkor korántsem vegyészeti írás. A kevés kémia mellett rengeteg kultúrtörténeti, botanikai, kulturális antropológiai ismeret kerül benne feldolgozásra, de sok leírást találunk a szubjektív élményekről is (művészektől, tudósoktól és hétköznapi emberektől egyaránt), és az életrajzi elemek is fel-feltűnnek a műben. Olyan kötetről van tehát szó, amely különböző szakterületeket ölel fel, amely mind tartalmában, mind nyelvezetében közérthető, s ily módon széles olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot, és emellett tudományosan is megalapozott. Ez a könyv egy induló sorozat első kötete. Továbbra is hasonló szellemű, közérthető, izgalmas és informatív kötetek megjelentetését tervezzük. A tervek széles spektrumot érintenek, elsősorban olyan szerzőket és olyan területeket, akik, s amelyek magyarul még nem jelentek meg. Timothy Leary több kötete vár fordításra, de alig-alig jelentek meg a drogfogyasztás etiológiájával (kóroktanával) vagy terápiájával kapcsolatos művek magyarul. Szintén szerény a magyar nyelven hozzáférhető alkohológiai szakirodalom. Heterogén sorozatról van tehát szó, sokféle 5 témával. A jövőbeli válogatás fő vezérelve olyan művek megjelentetése, amelyek a droghasználatot, drogfüggőséget a maga komplexitásában, biológiai, pszichológiai és társadalmi jelenségként értelmezik. A sorozat célja az ismeretek bővítése, a gyakran parttalan ideológiai, érzelmi-indulati viták helyett a jelenség vizsgálatának tudományos megközelítése. Jelen pillanatban ugyanis tagadhatatlanul sok a droghasználattal kapcsolatos indulati megnyilvánulás, s ezek sokszor teljesen elfedik az objektív tényeket, a racionalitás szempontjait. A drogprobléma olyan terület, amely sokak érdeklődésére tart számot. Ahogy mondani szokás fokozott társadalmi érzékenység jellemző a téma vonatkozásában. Sokan érintettek, kipróbálóként, rokonként, barátként, vagy félnek, aggódnak, hogy érintetté válhatnak. Sok a rémtörténet, és sok misztika lengi körül a témát. Hol eltúlzott veszélyekről olvashatunk, míg más vélemények szerint egyáltalán nincs is veszély. Mindeközben mindenki kialakította a véleményét; kevés olyan vitaterület van, ahol ilyen alacsony lenne a tartózkodók aránya. Fontosnak látjuk tehát, hogy minél több információ álljon az érdeklődők rendelkezésére, hogy segítse a tájékozódásunkat, a véleményformálásunkat. Bízunk benne, hogy jelen kötet és maga a sorozat is, be tudja tölteni ezt a szerepet. Budapest, 2003. május 21. Demetrovics Zsolt sorozatszerkesztő Előszó Vannak olyan élmények, amikről a legtöbb ember fél beszélni, mert nem illeszkednek a hétköznapi valóságba, és kibújnak az értelem alapján történő magyarázat alól. Nem a külvilág különös eseményeire gondolok, hanem a bensőnkben zajló folyamatokra, amiket legtöbbször puszta képzelgésként becsülünk le, és elfojtunk emlékezetünkben. Környezetünk jól ismert képe egyszerre csak furcsa, örömteli vagy ijesztő változáson megy át, más fényben tűnik föl, más jelentést kap. Egy-egy ilyen élmény megérinthet minket fuvallatként, de mély benyomást is hagyhat bennünk. Kisfiú koromból különösen eleven emlékem maradt egy ilyen varázspillanatról. Egy májusi reggelen történt. Az évre már nem emlékszem, de egész pontosan meg tudom mondani még ma is, hogy hol történt velem, a Baden (Svájc) fölötti Martinsberg erdei útjának melyik pontján. Ahogy a frissen kizöldült, a reggeli napban ragyogó és madárdallal teli erdőben sétálgattam, egyszer csak mindent szokatlanul éles fényben 6 láttam. Vajon eddig soha nem figyeltem oda igazán, és most egyszerre a maga tényleges valójában láttam a tavaszi erdőt? Az erdő ugyanis egy sajátosan szívhez szóló, beszédes szépségben ragyogott föl, mintha be akarna szippantani pompás bensőjébe. Az odatartozás és a boldog védettség leírhatatlan örömérzete öntött el. Nem tudom, mennyi ideig álltam ott megigézve, de emlékszem az engem foglalkoztató gondolatokra, ahogy ez a megvilágosodott állapot lassan eltűnt, és én továbbindultam. Miért nem tartott tovább a boldog jelenés, ha már egyszer ilyen közvetlen, mély élményben meggyőző valóságként jelent meg? És hogyan tudnék bárkinek is beszámolni erről az élményről — amire túláradó örömöm késztetett — miközben azonnal éreztem, hogy nem találok szavakat a látottakra? Furcsának tűnt, hogy gyermekként valami ilyen csodálatosat láttam, amit a felnőttek nyilvánvalóan nem vettek észre, hiszen soha nem hallottam, hogy erről beszéltek volna. Későbbi fiúkorom idején megéltem még néhány ilyen boldog pillanatot az erdőben és a mezőn tett kószálásaim során. Ezek az élmények határozták meg világképem alapvonásait, amennyiben bizonyosságot adtak arról, hogy létezik egy a hétköznapi pillantásaink elől rejtett, felfedezhetetlen, élettel teli valóság. Akkoriban gyakran foglalkoztatott az a kérdés, vajon később, felnőttként képes leszek-e arra, hogy ezeket az élményeket másokkal megosszam, vajon költőként vagy festőként meg tudom-e mutatni, amit láttam. Csakhogy sem egyikhez, sem másikhoz nem éreztem magamban elhívatást, ezáltal úgy tűnt, magamnak kell megtartanom ezeket az oly sokat jelentő élményeket. Ugyan váratlanul, de semmiképpen nem véletlenül teremtődött összefüggés életem közepén a munkám és gyermekkorom látomásos jelenései között. Vegyész lett belőlem, mivel bepillantást akartam nyerni az anyag felépítésébe és lényegébe. Gyerekkorom óta szoros a kapcsolatom a növényvilággal, ezért a gyógynövények hatóanyagainak kutatását választottam munkaterületemül, amire a Sandoz AG bázeli gyógyszervegyészeti laboratóriumában kínálkozott lehetőség. E munkám során találkoztam a pszichoaktív, hallucinációkat okozó anyagokkal, melyek meghatározott körülmények között az imént leírt spontán élményekhez hasonló látomásos állapotokat tudnak okozni. E hallucinogén anyagok közül a legfontosabb „LSD”[2] néven vált ismertté. A hallucinogének tudományos szempontból érdekes hatóanyagai miatt vonultak be az orvosi kutatásokba, a biológiába és a pszichiátriába, majd később a drogkultúrában is széles körben elterjedtek. Ez főként az LSD-re igaz. A munkámmal összefüggő irodalom tanulmányozása során megismertem a látomásos jelenségek általános jelentőségét. Maguk a jelenségek nemcsak a vallások és a misztika történetében foglalnak el fontos helyet, hanem az alkotó folyamatban, a 7 művészetekben, az irodalomban és a tudományban is. Az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy sok ember hétköznapi élete során is tapasztal látomásos élményeket, de ezek értelmét és értékét többnyire nem ismerjük fel. Úgy tűnik, egyáltalán nem is oly ritkák azok a misztikus élmények, mint amikben nekem gyerekkoromban részem volt. Manapság a legkülönbözőbb módokon igyekszünk víziók révén is megismerni azt a mélyebb, átfogóbb valóságot, ami megfelel racionális hétköznapi tudatunknak. Nem csupán a keleti vallásos áramlatok követői, hanem az akadémiai pszichiátria képviselői is ezt keresik, akik a teljességélményt a terápia gyógyító alapelemeként alkalmazzák. Egyetértek sok kortársam azon gondolatával, hogy a nyugati iparosodott társadalmunk minden életterületén tapasztalható szellemi válságot csak akkor tudjuk leküzdeni, ha az embert és a környezetét egymástól elválasztva tartó materialista világképet a mindent átfogó valóság tudatával váltjuk fel, ami magában foglalja a tapasztaló ént is, és amiben az ember egységben érzi magát az élő természettel és a teljes teremtéssel. A valóság megélésének ilyen alapvető változásához vezető minden eszköz és út tehát komoly vizsgálatot igényel. Ebbe a körbe tartoznak mindenekelőtt a vallásos vagy világi keretekben folytatott meditáció különböző módszerei. A meditáció célja a misztikus teljességélmény megteremtése és ezáltal az elmélyült valóságtudat elérése. Ugyanezt a célt tűzi maga elé egy másik, de még vitatott módszer, nevezetesen a tudatmódosító, hallucinogén pszichofarmakonok alkalmazása. Például az LSD a pszichoanalízisben és a pszichoterápiában segédanyag lehet ahhoz, hogy a páciensekben a problémák a maguk valós jelentőségében tudatosodjanak. A misztikus teljességélmény különösen LSD-vel és rokon hallucinogén anyagokkal történő, tervezett előhívása nem lebecsülhető veszélyeket rejt a spontán látomásos élményekhez képest. Főként akkor igaz ez, ha nem tartjuk tiszteletben az ilyen anyagok specifikus hatásjellemzőit, tehát azon képességét, hogy az ember lényének legbensőbb magját, a tudatát befolyásolják. Az LSD eddigi története elégséges példa arra, hogy milyen katasztrofális következményei lehetnek annak, ha félreismerjük az anyag mély hatását, és ha a hatóanyagot összetévesztjük az élvezeti szerrel. Gondos külső és belső előkészületekre van szükség ahhoz, hogy az LSD-kísérlet ésszerű élménnyé váljon. A téves és visszaélésekben megmutatkozó alkalmazás miatt vált az LSD igazi bajkeverő csodagyerekemmé. Ebben a könyvben átfogó képet szeretnék adni az LSD-ről, annak keletkezéséről, hatásairól és alkalmazási lehetőségeiről, és szeretném felhívni a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek az anyag — szokatlan hatásait figyelmen kívül hagyó — használatából adódnak. Ha megtanulnánk azt, hogy hogyan lehet jobban hasznosítani az LSD azon képességét, hogy megfelelő körülmények között látomásos élményeket 8 hívjon elő, és ezt az orvosi praxisban és meditációval összekapcsolva alkalmaznánk, akkor nézetem szerint ez az újfajta pszichofarmakon bajkeverő gyermekből csodagyerekké változhatna. Előszó az 1993-as kiadáshoz 50 évvel az LSD felfedezése után A tizennyolc évvel ezelőtt megírt előszavam végén azt a véleményemet fejeztem ki, hogy az LSD bajkeverő gyermekből csodagyerekké változhatna, ha megtanulnánk jobban használni rendkívüli pszichikai hatásait. Ám az LSD továbbra is bajkeverő gyermek maradt. Azt követően, hogy az LSD-t szinte kizárólag a gyógyászatban és a biológiai kutatásban alkalmazták, a hatvanas években átkerült a kábítószerek világába, és egy darabig a tömegfogyasztás, és az azzal összefüggő problémák szempontjából az első számú drog volt, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államokban. Az egészségügyi hatóságok erre drákói szigorral reagáltak, olyan tilalommal, ami az LSD és a rokon anyagok használatát az orvosi gyakorlatban, a pszichiátriában és a pszichológiában is lehetetlenné tette — ez a tilalom máig életben van. Így a gyógyászati alkalmazás megrekedt, mégis az anyag használata privát körökben folytatódik, persze az illegalitásba kényszerített fogyasztás minden veszélyével és negatív kísérőjelenségével együtt. Mind a mai napig sikertelenek maradtak a pszichiátria igyekezetei arra, hogy az egészségügyi hatóságok ismét szabadítsák fel az LSD-t gyógyászati alkalmazás céljából. Nehezen érthető ez, hiszen a rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyászati keretek között történő alkalmazás veszélytelen, és hogy az LSD-t a pszichiátriában gyógyszeres kisegítő anyagként célszerűen lehet alkalmazni. A tilalom más szempontból is megkérdőjelezhetőnek tűnik, miután bizonyos már évezredek óta gyógyászati céllal alkalmazott mexikói varázsnövényekben az LSD-hez hasonló hatóanyagokat találtunk. Ezen anyagok esetében a tapasztalatok olyan tárháza áll rendelkezésre, amit méltó lenne figyelembe venni. Nem véletlen, hogy éppen az LSD hozta el ezeket a növényeket a laboratóriumomba kémiai vizsgálat céljából. A varázsnövények és az LSD hasonló pszichés hatása késztette a Dél-Mexikó hegyvidékein élő indiánokat kutató antropológusokat és botanikusokat arra, hogy a kémiai elemzést arra a laboratóriumra bízzák, amely az LSD-t felfedezte. Az elemzés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a növényekből izolált hatóanyagok kémiai struktúrája közeli rokonságot mutat az LSD felépítésével. Ebből az a jelentős következtetés származott, hogy az LSD kémiai szempontból és pszichikai hatásai alapján a mexikói varázsdrogok csoportjába tartozik. 9 Így az LSD felfedezésének kalandja tizenöt évvel később meglepő folytatáshoz vezetett, nevezetesen a varázsnövények izgalmas kutatásához, amelyek bemutatására ez a könyv is jelentős részeket szán. 1. Az LSD keletkezése Dans les champs de l'observation le hasard ne favorise que les esprits préparés. [3] Louis Pasteur Újra és újra azt mondják és írják az emberek, hogy az LSD véletlen felfedezés eredménye. Ez csak részben igaz, hiszen tervezett kutatási program keretében állítottuk elő, és a véletlen csak később jutott szerephez: az LSD már öt éve létezett, amikor saját testemen, vagyis pontosabban saját lelkemben tapasztaltam meg váratlan hatásait. Ha gondolatban visszatekintek szakmai karrieremre, és megpróbálom számba venni az összes iránymutató döntést és eseményt, amelyek végül erre a kutatási területre és az LSD szintetizálásával kapcsolatos tevékenységhez vezettek, akkor a kémiai tanulmányaim lezárása utáni munkahelyválasztásommal kell kezdeni: ha bármilyen más munkahely mellett döntöttem volna, akkor valószínűleg soha nem jött volna létre az a hatóanyag, amit ma az egész világ „LSD” néven ismer. Éppen ezért ha az LSD keletkezésének történetéről akarok beszélni, akkor kénytelen vagyok röviden vázolni kémikusi karrieremet is, minthogy e kettő elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A Zürichi Egyetemen folytatott kémiai tanulmányaim lezárása után 1929 tavaszán kezdtem dolgozni a Sandoz cég bázeli gyógyszervegyészeti kutatólaboratóriumában Dr. Arthur Stoll professzor munkatársaként, aki a gyógyszerészeti részleg alapítója és vezetője volt. Azért választottam ezt a munkahelyet, mert itt kínálkozott lehetőség arra, hogy természetes anyagokkal dolgozzak. A bázeli vegyiparban ismert két másik vállalat munkaajánlatát visszautasítottam, mert ott szintetikus kémiával kellett volna foglalkoznom. Első kémiai munkák Az állat- és növényvilág vegytana iránti lelkesedésem már a Paul Karrer professzorhoz írott doktori munkám témáját is meghatározta. Az éti csiga emésztőcsatornájának nedvével sikerült először enzimes úton felbontani a kitint, vagyis azt a vázanyagot, amiből a rovarok, rákok és egyéb alacsonyabb rendű állatok páncélja, szárnya és ollója felépül. A lebomláskor keletkező bomlástermékből, egyfajta nitrogén tartalmú cukorból le lehetett vezetni a kitin kémiai struktúráját, ami hasonló a cellulóz, tehát a növényi vázanyag struktúrájához. A csupán három hónapig tartó vizsgálat ezen fontos 10
The list of books you might like
