La Raiz Ancestral

160 Pages·2013·13.47 MB·Hungarian

XXXX. évfolyam 2-4. szám 2012. április - december

Megjelenik negyedévente a magyarságtudomány és az ősi magyar nyelv kutatásának szolgálatában

Alapítva: 1972
Ára: 800,- Ft

La Ra i z Anc e st r a l

Alapító – Örökös Főszerkesztő: Badiny Jós Ferenc

Domenico Ghirlandaio: Pásztorok imádása, 1485. Firenze, S. Trinitá-templom (Internet)
KOLOFON

Alapító - Örökös Főszerkesztő: Badiny Jós Ferenc.

Felelős szerkesztő: Dr. Gyárfás Ágnes Kapható: a MBE könyvtárban
Szerkesztő: Bubcsó Gábor (Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 9.),
Munkatárs: Bubcsó Gáborné a Központi Antikváriumban
(Miskolc, Széchenyi u. 21. a színháznál),
Kiadó: Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE)
a Fehérlófia Könyvesboltban
Adószám: 19071332-1-05
(Bp., József krt. 35.),
3534 Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 9.
a Magyarok Háza földszinti könyvesboltjában
(az egyes villamos végállomásánál)
(Bp., Semmelweis u. 1-3.),
Levél: 3509 Miskolc, Pf. 819.
a Püski Könyvesboltban (Bp., Krisztina krt. 54.),
Szerkesztőségi telefonszám/fax:
az Emese Álma könyvesboltban
[phone]
(Bp., Fehér út 1. – az Őrs vezér térnél),
 Ősi gyökér 2012. XXXX. évf. 2-4. sz.
az ARTAMONDÓ Kft:
Minden cikkért a szerzője a felelős. Egyes cikkeket
(SZKITIA) Bp., Andrássy út 124.
csak rövidített formában közlünk.
az ERDÉLYÉRT KÖNYVESHÁZ
Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk
Bp., Bécsi út 99.,
vissza! (Lemezen küldött anyag mellé kérnénk
a SZITTYA Könyvesbolt
kéziratot is)
Bp., József Attila út 22.,

Belföldi előfizetés (évente négy szám): 4000 Ft/év. a TURUL Könyvesbolt
Egy szám ára 800 Ft. Bicske, Ady E. u. 7.,
Az előfizetés történhet a MBE címére Pécsett: Lánc u. 2.,
(3534 Miskolc-Diósgyőr, Vár u.9.) Szabó Andrea
– Ősi gyökér előfizetés megjelöléssel – Szentendre, Bogdányi út 14.
postautalványon, a Kiadónál személyesen, vagy ANIMA Könyvhálózat
banki átutalással a BB RT bankban a Bp., Széll Kálmán téri (régen Moszkva téri)
10102718-10373815-00000004 számlaszámra. Pavilonban

Külföldi előfizetés: 80 USD/év. Az adójuk 1%-át várjuk a MBE SIKERESEK A
Az összeg a BB bank miskolci fiókjában vezetett TEHETSÉGESEKÉRT Alapítványára
10102718-10373815-00000004 Adószám: 18410868-1-05
számlaszámra utalható át.

ISBN 9632144546 • ISSN 1586-9423 • HU ISSN 1586-9423

Három Királyok relief
Museo Paleocristiano, Vatican (Internet)
Alapító – Örökös Főszerkesztő: Badiny Jós Ferenc

2012. XXXX. évf. 2-4. sz.

TARTALOM ESSZÉ
Fazekas Edit
Csillagutazók ……………………………………………………… 95
TANULMÁNYOK
Czeglédi Katalin NYELV
Magyar-török nyelvviszony …………………………..……………. 3 Borbola János
Tomory Zsuzsa Az ember és a magyar
Őstörzseink nevében ……………………………………………...18 (részlet Az egyiptomi ősmagyar nyelv, A Szentpétervári
Papirusz 1115 megfejtése c. könyvéből) ………………………. 97
ŐSI TÖRTÉNELEM Tudtad-e?………………………………………..………………. 106
Gyárfás Ágnes
Adalékok a mezopotámiai és a szkíta múlt MAGYAR HÁZIÁLLATOK
fővonalához ……….……………………………………………….. 27 Hampó József
A kaukázusi juhászkutya ősi pecséthengereken ……………. 107
PÁLOSOK
Bakk István – Bakk Erzsébet MAGYAR KONYHA
A Csanádi Adalbert Pálos Passiója a Jézus kínszenvedésének Győri Zsolt
leírása (1494)……..................................................................... 47 Az ételkészítés művészete……………………………………....109

A NAP ÚTJA A MAGYAR SZENT KORONÁN OLVASÓINK ÍRTÁK
Végh Tibor Győri Zsolt
A Szent Korona és a lemniszkáta …………………………….… 62 Miért csodaszarvas?…............................................................ 110
Fazakas Árpád
MAGYAR MONDÁK Regék az óriásokról ………………………………………...……111
Gémes Ferenc
László herceg és a Kun küzdelme HELYTÖRTÉNET
Avagy legenda „nagyító” alatt …………………………………….65 Tircsné dr Propper Valéria
Miskolc múltja, kultúrája, irodalma (Elhangzott a MBE XVII.
XX. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM Magyar Őskutatási Fórumán)………………………………...… 113
J. Horváth Tamás írásai
Hitler utolsó csatlósa?…………………………………………….. 73 ESEMÉNYEK
Szabadság, demokrácia, törvény, erkölcs ……………………... 74 Újvilág Passió Kecskeméten (Bemutató: 2012. június 8-án)
(Bakk István) .......................................................................... 121
MAGYAR ZENE Szittya Világtalálkozó
L. Kecskés András Magyarok Háza, 2012. június 2-3.
A JÓ ( Otrokocsi Fóris és a JHVH nyomában )………………… 77 (Záhonyi András) …………………………………………………122
Bagoly-asszonyka az isteni madár és a bút őrlő malom …..…. 82 Kis népek összefogása a megmaradásért (2012. szeptember
5-7. között Siófokon rendezték meg a Finnugor Népek VI.
LÉLEKTUDOMÁNY Világkongresszusát)
Földy Ferenc (Záhonyi András) ....................................................................124
Az idős ember lelki életéről………………………………………. 90 Az MVSZ 2012-es Világkongresszusának eseményei
Gyárfás Ágnes dióhéjban
„Érdemes magunkba nézni” …………………………………….. 92 (Siklósi András) …………………………………………..……… 125
KÖNYVEK IN MEMORIAM
ÉLETFÁNAK BŐ TERMÉSE In Memoriam Kiszely István
Összeállította Gyárfás Ágnes. MBE Miskolc, 2013. Gyárfás Ágnes megemlékezése ………………………………. 143
Zahuczky László Előszava...................................................... 130 Búcsú Rózsás Jánostól
A SÁNTA HARKÁLY, Válogatott magyar népmesék és Siklósi András megemlékezése ……………………………….. 145
népballadák a Kárpát-medence területéről, Összeállította,
utószó, elemzés, mutatók: Gyárfás Ágnes HA A HALÁL ÁRNYÉKÁBAN
Kovács Sándor könyvismertetése (Elhangzott a könyv bemu- Tibold Szabina
tatóján .................................................................................... 131 …Ha a halál árnyékában járnék is… …………………….……. 147
Bakay Kornél: SOMOGYVÁR Szent-Egyed monostor
Műemlék Nemzeti Gondnoksága Bp. 2011. INTERJÚ
Gyárfás Ágnes könyvismertetője ………………………........... 133 Beszélgetés a Kobza Vajk Group névadójával ………………. 151
Borbola János: AZ EGYIPTOMI ŐSMAGYAR NYELV
A Szentpétervári Papirusz 1115 megfejtése ÉRDEKESSÉGEK A VILÁGHÁLÓN
Magánkiadás. Bp. 2012. A Kárpát-medence múltja a genetika tükrében ……………….153
Gyárfás Ágnes könyvismertetője …………………………….... 135
Ráduly János Erdélyi rovásemlékek világa (Silver Tek Kiadó, VERSEK
Marosvásárhely, 2011) Siklósi András versei
Záhonyi András könyvismertetője ……………………………... 137 Szeged, Tükörkép, Hajnalodik, A legszögedibb szögedinek ..155
A szkíta népek hitvilága Szerkesztette: Obrusánszky Borbála Tanya, Bezárkóztam, Szívem, Csábítás ……………………....156
és Marácz László (HUN-idea, 2010) Elvágyódás, Csillag, Dal ………………………………………... 156
Záhonyi András könyvismertetője ……………………………... 138 Tibor Tollas: They’ve Walled up Every Window

KÉPEK
Internet
TANULMÁNYOK

Czeglédi Katalin

MAGYAR-TÖRÖK NYELVVISZONY

1111.... A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek a feldolgo- -t-: képző. A szócsalád relatív töve nem lehet ősi örök-
zása (Földrajzi nevek szótára, Hangtan, Ősmondattan, ség a finnugor korból.
Gyökrendszer, Toldalékok rendszere, Szófajok, Jelen- A szó további török nyelvekben is ismert, vö.:
téstan) - amelyet az elmúlt 40 évben végeztem - új, az csuv. jar 'küldeni, ereszteni, elengedni', ÓT., KB., yd,
eddigiektől eltérő eredményekre vezetett a grammatika jak. yyt, alt. ys, ij 'elküldeni', tefs. XII-XIII. sz. ir 'el-
számos területén. Ezek közül számunkra igen fontos a küldeni', hak. 'elküldeni'. (JEGOROV 1964) A török
magyar-török nyelvviszony kérdése, hiszen alapjaiban adatok fontosak, mert őrzik az eredeti szókezdő más-
érinti a magyar és a török nép(ek) nyelvének kialaku- salhangzót, a t-t (vö.: Kāšγ. tār-) ugyanúgy, mint a vo-
lását, történetét és e népek őstörténetét, egymáshoz va- gul (vö.: täär-). A csuvasban ennek a j- fejleménye van
ló viszonyulásukat. Ezt megerősíti az a tény is, hogy meg (vö.: jar), a magyarban azonban és néhány török
Mahmud al- Kāšγari török szótárában és nyelvtanában nyelvben ennek a 0- (< V- < w- < δ < t-) fejleménye
közel 1600 olyan szót találtam, amelynek magyar pár- található (vö.: magy. er, ere-, ÓT., KB., yd, jak. yyt,
huzama van. Újra megvizsgáltam ezeket a szavakat a alt. ys, ij, tefs. XII-XIII. sz. ir). A második mással-
grammatikai morfémákkal együtt immár a földrajzi né- hangzó eredetijét is megőrizték, amely szintén -t (vö.:
vi kutatások tükrében. Az eredmények egyrészt meg- jak. yyt). Az -r közvetlen előzménye interdentális zön-
erősítették, másrészt kiegészítették a földrajzi névi ku- gés spiráns: -r < -δ < -t (vö.: magy. er-, ere-, Kāšγ. tār-,
tatásaim során kialakult álláspontomat, mely szerint: A vog. täär-). Máshol az eredeti -t zöngésedett (vö.: ÓT.,
magyar nyelv a szkíta-hún típusú nyelveknek az oszlo- KB. yd) vagy megmaradt zöngétlennek és réshangúso-
pos tagja. A török nyelvek egyértelműen szkíta-hún dott: -t > -th > -s (vö.: alt. ys). A j- szintén eredeti t-
utódnyelvek. Ez azt is jelenti, hogy a magyar és a török fejleménye szó elején (vö.: csuv. jar) és szó végén is
nyelvek közös gyökerűek. Ez az álláspont alapjaiban (vö.: alt. ij).
érinti a jelen formában elfogadott nyelvcsaládok kérdé- A török és a vogul adatok szemmel láthatóan kö-
sét; a magyar nyelvnek az uráli nyelvcsaládhoz való zel állnak egymáshoz, ezen túlmenően rokonok is. Ez
tartozását; a magyar nyelvben a török, iráni, szláv jöve- azonban nem jelentheti azt, hogy a magyar szó finn-
vénynek tartott szavak kérdését stb. Mindezekről az ugor eredetű, ráadásul a török adatokról nem beszél a
alábbiakban szólok. Bizonyítékképpen Mahmud al- TESz. Fontos figyelembe venni, hogy eleink gondolko-
Kāšγari adattárából hozok egy tematikus csoportba dása szerint az 'ereszt, bocsát' jelentéssel elsőként a te-
gyűjtött példákat - ez esetben a madárneveket - a ma- remtésnek, a születésnek azt a pillanatát jelölték, ami-
gyar megfelelőikkel együtt, miközben azt is látni fog- kor az anya méhéből kijön az utód. Ez pedig együtt jár
juk, hogy a jelen tudós álláspont számos esetben vagy a születéssel, az életet adással, az eleresztéssel, az útra
alapjaiban nem fogadható el vagy pedig módosításra, bocsátással. A relatív szótövek (magy. ere-, Kāšγ. tār-,
kiegészítésre szorul. csuv. jar-, ÓT., KB., yd-, jak. yyt-, alt. ys-, ij-, tefs.
XII-XIII. sz. ir-, vog. täär-) összetartoznak egymással s
2222.... Sok magyar szót ősi örökségnek tartanak az uráli a magyar nem lehet ősi örökség a finnugor korból.
vagy a finnugor vagy az ugor nyelvi egység korából. A továbbiakban a Kāšγarinál is meglévő szavak-
Bizonyítékképpen olykor egyetlen nyelvből, néha több, nak egy tematikus csoportjáról, a madárnevekről szó-
az uráli nyelvcsaládba sorolt nyelvből hoznak példákat, lok: magy. bagoly, fácán, fogoly, haris, héja, karvaly,
azonban az altáji nyelvcsaládba sorolt nyelvekből nem liba, ölyv, sas, sólyom, szarka, turul, tyúk, varjú. A
említenek adatokat, pedig a legtöbb esetben vannak. névadás indítékát vizsgálva úgy látjuk, hogy a madár-
Gyakori, hogy az indoeurópai nyelvekben is megvan- nevek egy részének hangutánzó szó szolgált alapul. A
nak a párhuzamos adatok. Ezeknek a számbavétele és madarak másik része a színéről kapta a nevét. A har-
együttes kezelése is fontos, mert az eddig tanított nyel- madik a többitől eltérő, jellemző tulajdonságáról. A ne-
vi kapcsolatokat új alapokra helyezi. Ezekről Kāšγari- gyedik csoportban azokat a madárneveket mutatjuk be,
nál mintegy 1600 szó tanúskodik, pl.: Kāšγ. ttttāāāārrrr- 'elen- amelyeknek a közszói jelentése a madaraknak az éles
gedni' < tā- + -r-. Idetartozik a magy. eeeerrrreeeesssszzzztttteeeennnniiii 'enged- szemével, hegyes karmaival lehet kapcsolatos, amely
ni' ld. ereget 'egymás után elereszt'. Ld. még ered-, utal a madár ragadozó tulajdonságára. Eszerint csopor-
ereszt-, ereszték, ereszkedik-, erdő stb. A TESz szerint tosítottuk a magyarban és a Kāšγarinál is meglévő ma-
a szócsalád er(e) alapszava ősi örökség a finnugor kor- dárneveket. Megjegyezzük, hogy olykor a magyarban
ból, vö.: vog. täärt- 'ereszt, bocsát', (TESz) <1 vog. nem a teljes madárnév, csupán a madár nevének a re-
täär- (< tää-: abszolút szótő + -r-: képző) relatív szótő + latív szótöve van meg. Ez azonban a magyar török
nyelvi kapcsolatokat ugyanúgy igazolja.

1 A < jelet követően a kutatásaink eredményeképpen helyes
szerkezeti felépítéseket mutatjuk be.
3
TANULMÁNYOK
2222....1111.... HHHHaaaannnngggguuuuttttáááánnnnzzzzóóóó sssszzzzóóóó sssszzzzoooollllggggáááálllltttt aaaallllaaaappppuuuullll aaaa mmmmaaaaddddáááárrrrnnnnéééévvvvnnnneeeekkkk.... Itt említjük meg azokat a 'madár' jelentésű szava-
kat, amelyeknek ugyanaz a hangutánzó szó szolgál-
2222....1111....1111.... magy. ggggáááá----ggggáááá hangutánzó szó, Kāšγ. kkkkūūūūzzzz 'liba'. hatott alapul, mint a Kāšγ. kkkkūūūūzzzz 'liba' és társainak, vö.:
csuv. kajăk 'madár', jeny., ujg., kirg. kuš, bask., tat.
Bár a török kkkkūūūūzzzz 'liba' megfelelője nincs meg a ma- koš, azerb., türkm. guš, kazak, k.kalp., nog. kus 'madár'
gyarban, azonban a neki alapul szolgált hangutánzó szó (JEGOROV 1964) < csuv. ka-: abszolút szótő + -jăk:
ismert. A madárnévnek rokona a csuv. xxxxuuuurrrr 'liba', MK. képző, jeny., ujg., kirg. ku- + -š, bask., tat. ko- + -š,
kaz, kirg., kazak, nog., oszm., kumük, tat., bask. kaz, azerb., türkm. gu- + -š, kazak, k.kalp., nog. ku- + -s.
ujg., azerb., türkm., k.kalp. gaz, üzb. goz, alt., ojr., tuv. Ezeknek hangutánzó szó szolgált alapul és rokon-
kas, hakasz xas, jak. xaas 'liba', perzsa kaz 'liba' mong. ságban lehetnek a Kāšγ. kkkkūūūūzzzz 'liba', Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú'
xur 'fajdkakas, nyírfajd (tojó)'. (JEGOROV 1964) szavakkal és nyelvi megfelelőikkel.
Szerkezeti felépítésük: csuv. xu-: abszolút szótő +
-r: képző, MK. ka- + -z, kirg., kazak, nog., oszm., ku- 2222....1111....2222.... magy. kkkkáááárrrroooogggg,,,, kkkkáááárrrr----kkkkáááárrrr,,,, Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú'.
mük, tat., bask. ka- + -z, ujg., azerb., türkm., k.kalp.
ga- + -z, üzb. go- + -z, alt., ojr., tuv. ka- + -s, hakasz A Kāšγ. kkkkuuuuzzzzgggguuuunnnn 'holló' szótól különbözik a Kāšγ.
xa- + -s, jak. xaa- + -s ', perzsa ka- + -z, mong. xu- + -r. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú' szó, mert a varjúnak alapul hangutánzó
Idetartozik az or. gggguuuussss'''',,,, germ. ggggaaaannnnssss 'liba', rokonuk szó szolgált. Úgy tűnik, mintha ugyanannak a szónak
az ang. ggggoooooooosssseeee 'liba' is. (SIS) < gu- + -s', germ. gan- + - két rokon alakváltozatáról lenne szó. A két elnevezés
s, ang. goo- + -se. bár alakilag hasonló, nem ugyanaz. Eleink a hangután-
A madár neve onnan lehet, hogy ilyen jellegzetes zó eredetűvel a varjút nevezték meg, a ragadozó tulaj-
hangot ad ki. Tehát a névnek hangutánzó szó szolgált donságra utaló 'kapar, váj' jelentés pedig a holló szónak
alapul. Ennek pedig magyar megfelelője is van, vö.: szolgált alapul.
magy. ggggáááá----ggggáááá. A szó családjába tartozik a magy. kkkkoooonnnngggg,,,, A varjú madár a jellegzetes hangjáról kaphatta a
magy. kkkkaaaatttt----kkkkaaaatttt hangutánzó szó is. Rokonuk a Kāšγ. kkkkaaaaηηηη nevét. Ezt utánozza a magy. kkkkáááárrrroooogggg szó, jelentése '(főleg
'a liba ilyen hangot ad ki gágogáskor' szintén hangután- varjú, holló) sajátos, rekedtes, sikoltásszerű hangon
zó szó. Megjegyezzük, hogy a magy. ggggúúúúnnnnáááárrrr (< gúná- + szól'. A szó megvan az or. kkkkaaaarrrrkkkkaaaatttt'''' 'károgni' ige tövében
-r) 'a liba hímje' töve is idetartozik annak ellenére, is. (TESz) Elvileg alapul szolgálhatott volna a 'fekete'
hogy a TESz középnémet eredetűnek tartja. jelentésű szó is (vö.: oszm. kara 'fekete'), azonban az
Figyelemre méltóak a madárnévnek a török, szláv, adatok a hangutánzó eredet mellett szólnak. Feltehető,
német és angol kapcsolatai. Sem a 11. században hogy a Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā forma szerkezeti felépítése eredeti-
Kāšγari török nyelvébe, sem a többi török nyelvbe nem leg kar-: relatív szótő (ige) + -gan: folyamatos mellék-
kerülhetett a szó a szlávból vagy akár a németből vagy névi igenév volt s a nazális elenyészett a szó végén. Ez
az angolból. Ezt a perzsa és a mongol adat is lehetet- esetben a varjú jelentése szó szerint 'károgó'.
lenné teszi. Az átadó csakis a török nyelvek és a ma- Hangtani oldalról a Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú' és a magy.
gyar nyelv egyik őse lehetett.2 varjú világosan két különböző szó. A magy. vvvvaaaarrrrjjjjúúúú szó-
kezdője (v-) eredeti t- fejleménye, ezért nem lehet ro-
kona a Kāšγari adatnak. Ugyanakkor a TESz tévesen a

magy. varjú szót uráli nyelvi egységből származó ősi
2 Gyakori, hogy hangutánzó szó szolgált alapul pl. valamely ro- örökségnek tartja. Bár a k- kezdetű adatok kivételével a
var megnevezésének. Ilyen a magy. sssszzzzúúúúnnnnyyyyoooogggg,,,, Kāšγ. ssssiiiiηηηηāāāākkkk 'le-
hozott nyelvi adatok a magyar varjú-val összetartoz-
gyet', Kāšγ. ssssiiiiηηηηaaaakkkk ''''szunyogok'. < si- + -ηāk, si- + -ηak.
nak, a k- kezdetű szelk. kuerè, kuereä 'varjú' adatok té-
El kell dönteni, hogy a végső -k a tárgyeset ragja-e vagy a
vesen kerültek ide, mert azok a Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú' sza-
szótőhöz tartozik. Kérdés, miért használja a többes számot az
orosz fordító, mert elvileg így nézne ki az egyes szám alany eset vával rokonok nem a magyar varjú szóval.
formája. A csuvasban 'légy' jelentése ismert, vö.: csuv. ššššăăăănnnnaaaa
'légy', MK. sänäk 'légy, szúnyog', Zamahš. singek, csag. siηek,
oszm., gag., türkm. sinek 'légy', üzb. suna, kirg., kazak, k.kalp.

sono, s. ujg. sona 'lódarázs, bögöly', nog. sona 'darázs', mong.
sono 'bögöly'. (JEGOROV 1964) < csuv. šă- + -na, MK. sä- + - Érdekesség, hogy Kāšγ. ssssiiiiηηηηaaaakkkk 'szúnyog a letelepedett la-
näk, Zamahš. si- + -ngek, csag. si- + -ηek, oszm., gag., türkm. kosság nyelvében'. A nomádok a legyet nevezik ezzel a szóval.
si- + -nek, üzb. su- + -na, kirg., kazak, k.kalp. so- + -no, s. ujg. < si-: abszolút szótő + -ηak: képző.
so- + -na, nog. so- + -na, mong. so- + -no. A szó ismert a többi török nyelvben is, Jegorov szerint vö.:
Rokonuk a magy. sssszzzzúúúúnnnnyyyyoooogggg 'apró, karcsú, hártyás szárnyú csuv. ššššăăăănnnnaaaa 'légy', MK. sänäk 'légy, szúnyog', Zamahš. singek,
rovar, nősténye vérszívó, szitakötő'. A TESz szerint valószí- MNX, csag. siηek, oszm., gag., türkm. sinek 'légy', üzb. suna,
nűleg ótörök eredetű, vö.: Kāšγ. singäk (a városi lakóknál) kirg., kazak, k.kalp. sono, s.ujg. sona 'lódarázs, bögöly', nog.
'légy', (a nomádoknál) szúnyog', csag. singäk 'légy', oszm., sona 'darázs', vö.: mong. sono 'lódarázs'. (JEGOROV 1964)
türkm. gag. sinek 'szúnyog', hak. sēk 'légy', csuv. šăna 'légy', A szónak rokona a magy. ddddoooonnnnggggóóóó szó, amely a dong cím-
mong. šimaγul, šimuγul 'légy, szúnyog'. A cser. šăηa, šıηä a csu- szónál található a TESz-ben. Eszerint a magy. ddddoooonnnngggg,,,, dúg, dunog
vasból való. (TESz) < Kāšγ. si- + -ngäk, csag. si- + -ngäk, 'tompa, mély hangon szól, zümmög, zúg, valaki vagy valami kö-
oszm., türkm. gag. si- + -nek, hak. sē- + -k, csuv. šă- + -na, rül sürgölődik, sugdos', dongó 'zúgó hangot adó rovar'. Hang-
mong. šimaγu- + -l, šimuγu- + -l. utánzó eredetű. (TESz)
A rovar a szívó, szúró tüskéjéről (vö.: magy. sssszzzzeeeegggg) kap- Az or. mmmmuuuuxxxxaaaa a Kāšγ. ssssiiiiηηηηaaaakkkk és társainak az alakváltozata. A
hatta az elnevezést, ennek pedig az alapja olyan hangutánzó szó szókezdő mássalhangzó eredeti t- volt, annak az m- ugyanúgy
lehetett, amely a magyarban a zzzzeeeennnngggg,,,, zzzzeeeennnnggggőőőő szóval rokon. fejleménye, mint a d-, az s- és š-.
4
TANULMÁNYOK
Ugyanaz a hangutánzó szó szolgált alapul a csuv. A hagyományokból3 ismert, hogy a bagoly Lilidu
kkkkăăăărrrraaaakkkk 'pulykakakas' szónak, mint a Kāšγ. kkkkaaaarrrrggggāāāā 'varjú'- madara volt és Lilidu Ádám eredeti párja. A sumér Is-
nak. tár istennő - akkád neve Inana - madara. A bagoly a tu-
Bár nincs meg Kāšγarinál, de összetartozik a dás, a műveltség, a tudományok jelképe.
magy. károg hangutánzó szóval a magy. haris (< hari-: A szláv hagyományokban gonosz boszorkánnyá
relatív szótő + -s: képző) és a csuv. karăš (< kară-: re- (or. baba jagá) minősítették át, háza egy csirkelábon
latív szótő + -š: képző) relatív töve. Jegorov szerint a áll, negatív figurává torzították Lilidut. Rémisztgettek
csuv. kkkkaaaarrrrăăăăšššš 'haris', mar. karš, md. kersi, man. xars, vele, hogy Lilidu bagoly alakjában elviszi az újszü-
magy. haris összetartoznak. Hivatkozik Räsänenre, aki löttet, ezért a kiságy fölé bagoly tollakat helyeztek,
a csuvas szót a mariból való átvételnek tartja. Maga Je- hogy ne vigye el a csecsemőt.
gorov a haris névnek olyan hangutánzó szót tesz meg Számos népnél, így a magyar hagyományokban is
alapul, amely a madár hangját kar-kar-kar utánozza. jelkép a madártoll. A kalap, sapka mellé nemcsak virá-
(JEGOROV 1964) Hozzátesszük, a csuv. karăš < karyš got, hanem tollat is szoktak tűzni. Ez összefügghet az-
korábbi alakjával van közeli kapcsolatban a magy. zal is, hogy a madártoll az indián hagyományokban a
haris, amelyről a TESz a következőket gondolja: a szellemiség, a szellem jelképe.
magy. hhhhaaaarrrriiiissss 'fürj', 'a fürjnél nagyobb, a galambnál ki- A sas - előtte a kígyó volt - azt jelképezi, ha vala-
sebb, harsogó hangú költöző madár', 'szajkó'. Hang- ki a földi dolgokon túlmegy, azaz felül tud kerekedni
utánzó eredetű. Vagy magyar fejlemény vö.: magy. az anyagi dolgokon, akkor kezd szárnyalni. A sas a
harsog, vagy finnugor nyelvi eredetű. (TESz) A TESz skorpió lélek fejlődését szimbolizálja.
tévedése abban gyökerezik, hogy a szócikk írója nem
vizsgálta meg rendszerében az idetartozó madárne- 2222....2222.... AAAA mmmmaaaaddddáááárrrr ttttoooollllllllaaaazzzzaaaattttáááánnnnaaaakkkk aaaa sssszzzzíííínnnnéééévvvveeeellll kkkkaaaappppccccssssoooollllaaaattttoooossss aaaa
veket, ezért nem látja a török nyelvi kapcsolatokat, nnnneeeevvvveeee....
amelyek meghatározóak.
2222....2222....1111.... magy. ffffooooggggoooollllyyyy,,,, Kāšγ. ttttuuuuttttuuuugggg 'fogoly'.
2222....1111....3333.... magy. hhhhuuuuhhhhoooogggg,,,, Kāšγ. ūūūūhhhhīīīī 'bagoly'.
Szerkezeti felépítése: magy. fogo-: szótő + -ly:
Szerkezeti felépítése: magy. hu-: abszolút szótő + képző, Kāšγ. tu-: szótő + -tug: képző. Érdekesség,
-hog: képző, Kāšγ. ū-: abszolút szótő + -hī: képző. hogy a török nyelvekben nem egységes ennek a madár-
Ennek a madárnévnek alapul olyan hangutánzó nak az elnevezése. A csuvasban xir čăxxi 'mező tyúk-
szó szolgált, amely ismert a magyarban. A TESz sze- ja', vărman čăxxi 'erdő tyúkja', oszm. keklik 'fogoly' (<
rint a magy. hhhhuuuuhhhhoooogggg,,,, hhhhuuuuhhhhoooogggg,,,, hhhhuuuuhhhhoooonnnngggg 'rosszat mond vala- kek-: szótő + -lik: képző 'valamivel ellátott, valamihez
kiről, rosszat jósol, (bagoly) sajátos, rá jellemző han- tartozó'). A madárnév a mongolban is ismert, vö.:
gon szól, (szél) süvít, (a hideg miatt a kezére) lehel, mong. jjjjaaaattttuuuuuuuu [iiiittttaaaaγγγγuuuu] 'fogoly' (KARA 1998) < ja- + -tuu,
stb.' Hangutánzó eredetű szócsalád. Tagjainak hang- i- + -taγu.
alakja eredetileg s a jelentések túlnyomó többségében A TESz szerint a magy. ffffooooggggoooollllyyyy ''''csapatosan élő, íz-
ma is a bagoly hangját, illetőleg az ahhoz hasonló ter- letes húsáért vadászott madár'. Származékszó, fog-
mészeti és emberi hangokat jeleníti meg. Hangutánzó alapszava ősi örökség az uráli korból, vö.: osztj. penk
rokonságába tartozik a buhu 'bagoly' és az uhu. Vö.: or. 'császármadár', mdE. povo, pov mdM. povńε, fi. pyy
uxat', uxnut', ang. hoot stb. (TESz) 'ua.', észt püü 'fogolymadár', lp. baggoi 'császármadár',
Szerkezeti felépítésük: magy. hu-: abszolút szótő szam. szelk. pēgε 'ua.'. (TESz) < magy. fogo-: szótő + -
+ -hog: képző, hu-: abszolút szótő + -hong: képző, bu-: ly: képző.
abszolút szótő + -hu: képző, u-: abszolút szótő + -hu: A magyar szó nem lehet uráli nyelvi eredetű,
képző, or. uxa-: relatív szótő + -t: főnévi igenév képző, azonban a nyelvi párhuzamok kötődhetnek a magy. pá-
ang. hoo-: relatív szótő + -t: képző. va madárnévhez. A fogoly madár egyaránt kaphatta a
Az eredeti szókezdő és a képző kezdő mással- nevét a színéről és az ízletes húsáról. Ezt támogatják a
hangzója t- volt, annak a fejleményei vannak meg a következő adatok: csuv. ttttuuuuttttăăăăxxxx 'rozsdásodni, rozsda, sár-
fenti alakváltozatokban. Lényeges annak a kérdésnek gás, vöröses barna', alt., hak. tatta, ojr. tata, tat., bask.
az eldöntése, mikor lehet a h- a t- és mikor lehet a k- tutyg, kazak tottan, tottal, tot bas, kirg. dat bas, nog.
fejleménye. totlyg, k.kalp. totla, tot bas, ujg. datlaš, kumük tot bas,
A magy. hhhhuuuuhhhhoooogggg,,,, Kāšγ. ūūūūhhhhīīīī alakváltozata a magy. tuv. dadar 'barnulni', tuv. dattyg, hak. tattyg 'sárgás, vö-
bagoly szótöve a bago-. A bbbbaaaaggggoooollllyyyy a TESz szerint 'egy röses barna'. Alapja a köztörök dat, tat 'rozsda' (JEGO-
fajta éjjeli ragadozó madár, halálmadár, éjjelező, kis- ROV 1964). Lényeges, hogy Jegorov szerint a szó
diák, öregember, ostoba'. Ismeretlen eredetű. (TESz) < alapja a köztörök dat, tat 'rozsda', amelyhez 'valamivel
bago- + -ly: képző. A szótő (magy. bago-) alakváltoza- ellátott, valamihez tartozó' jelentésű képző járult s ak-
ta a magy. huhog szónak és rokona a Kāšγ. ūhī 'bagoly' kor a madár neve 'rozsdás, rozsdával ellátott' vagyis
madárnévnek. ilyen színű. Ezt világosan szemlélteti a tuv. dattyg,

3 A madárnevekkel, madarakkal kapcsolatos hagyományok is-
mertetésében Tatár Eszter magyarságkutató, költő volt a segít-
ségemre.
5
TANULMÁNYOK
hak. tattyg, nog. totlyg szerkezeti felépítése is: tuv. dat- az 'íz' és az 'édes' jelentés is. A kapcsolatok szálai pe-
: szótő + -tyg: képző, hak. tat- + -tyg, nog. tot- + -lyg. dig világosan vezetnek el a törökség nyelveihez és nem
A többi adatban eltűnhetett a szótő végső mással- igazolt az, hogy a magyar szó ősi örökség a finnugor
hangzója s csak a képző kezdő mássalhangzója van korból.
meg a szó belsejében, vö.: Kāšγ. tu- + -tug, magy. A páva nem azonos a fogoly madárral, azonban a
fogo- + -ly. páva szó összetartozik a fogoly fogo- szótövével. A ha-
A fenti török adatokban a képzők egymásnak gyományok szerint Hunyadi Mátyás pávát tartott az
alakváltozatai (-tyg, -lyg). A mong. -taγu képző még a udvarában, kedvenc madara volt. A pávatoll rajta páva-
török adatoknál is teljesebb alakot mutat, mert a végső szemmel a nemesség jelképe. Indiában a Krisna vallás-
mássalhangzót magánhangzó követi. A képzőnek a alapító fejdísze is.
végső mássalhangzója eltűnt (vö.: alt., hak. tat- + -ta,
kalp. tot- + -la, mong. ja- + -tuu). A mongol adatban a 2222....2222....2222.... magy. ffffeeeehhhhéééérrrr, Kāšγ. uuuurrrruuuuηηηη kkkkuuuušššš 'fehér sólyom'.
magánhangzó hosszú, amely így őrzi a nyomát a vala-
mikori -k-nak. Még tovább változva a magánhangzó is Szerkezeti felépítésük: magy. fehé-: abszolút szó-
elenyészett és csak a képző kezdő mássalhangzója tő + -r: képző, Kāšγ. uruη 'fehér' < u-: abszolút szótő +
maradt meg. Ez történt a magy. fogoly (fogo- + -ly) -ruη: képző.
szóban. Ennek a madárnévnek szó szerinti jelentése 'fehér
Külön kell szólni a magy. fogoly és nyelvi párhu- madár'. Az előtag Kāšγ. uruη összetartozik a magy. fe-
zamainak a szótövéről. A magyar szó szerkezeti felépí- hér szóval, amelyet a TESz bizonytalan eredetűnek
tésével (vö.: fogo-: szótő + -ly: képző) összhangban tart. A fehér alakváltozata a fejér, szerkezeti felépíté-
vannak a török és a mongol adatok, vö.: Kāšγ. tu-: sük: fehé-: abszolút szótő + -r: képző, fejé- + -r: képző.
szótő + -tug: képző, mong. ja- + -tuu [i- + -taγu]. A A fehér szó összetartozik a sárga szóval is. A sárga, sá-
szótövek alakváltozatai (magy. fogo-, Kāšγ. tu-, mong. ri és a fehér, fejér nemcsak a jelentésük alapján tartoz-
ja-, i-) hangtanilag különböző fejlemények. nak össze, hanem hangtanilag és szerkezetileg is össze-
A magy. fogo-, a Kāšγ. tu-, mong. ja-, i- szótövek függnek, mert közös az etimológiájuk. Vö.: csuv. ššššuuuurrrrăăăă,,,,
úgy tartoznak össze, hogy az eredeti szókezdő t- volt, ššššuuuurrrr ’fehér’, sară ’sárga’. A ’fehér és sárga’ jelentésre
amit őriz Kāšγari adata. Ennek fejleménye a magyar ld. még ÓT., tuvai, hak., sor, oszm., alt. saryg, sary,
szóban az f- (< φ- < th- < t-), amely a mongol adatban kirg., kazah, k.kalp., nog., azerb., oszm., türkm., tat.
j- lett (< 1. d'- < t-, 2. δ- < t-) illetőleg eltűnt, 0- (< *V- sary, ujg. serik, üzb. sarik, bask. hary, ojr. sar ’sárga,
< *w- < *δ- < t-). világosbarna, szőke’, vö.: mong. šar, burj. mong. šara
A szókezdő mássalhangzót a magyarban -VgV ’sárga, világosbarna, szőke’. A régiségben ’sárga’ és
triftongus követi, ez a teljesebb alak s a török nyel- ’fehér’ jelentése is volt néhány török nyelvben, így a
vekben ez monoftongussá, egyetlen magánhangzóvá bulgároknál és a kazároknál. A görögök Sarkel nevét
fejlődött. A képző a magyarban -ly (-l'), csak a kezdő ’fehér ház’ jelentésben adták vissza. Az orosz évköny-
mássalhangzót őrzi, a török nyelvekben és a mongol- vekben ennek az erődnek a neve Belaja Veža ’fehér
ban pedig megmaradt a teljesebb forma, vö.: tör. -tVx, ház, fehér sátor, fehér nomádsátor, fehér torony’. A
-tVg, mong. -tuu, [-taγu]. mansi sajr ’fehér’ szó a bulgároktól való átvétel lehet,
Kérdés, hogy a 'fogoly' madárnév magával a csuv. mansi nyelven a saragury jelentése belaja ugra4 ’fehér
ttttuuuuttttăăăăxxxx 'rozsdásodni, rozsda, sárgás, vöröses barna' szó- ugor’ jelentésű. A nyenyeceknél a seser, sera, ser, siri
val és további török megfelelőivel esik egybe szerke- ’fehér’ jelentésben van meg. (JEGOROV 1964) < csuv.
zetileg, vagy az csak a 'fogoly'-nak a szótöve. šu-: abszolút szótő + -ră: képző, šu- + -r, sa- + -ră, ÓT.,
Ezeknek a török szavaknak a jelentésében a sárga, tuvai, hak., sor, oszm., alt. sa- + -ryg, sa- + -ry, kirg.,
barna és a vörös színek szerepelnek. Rokonuk a csuv. kazah, k.kalp., nog., azerb., oszm., türkm., tat. sa- + -
ttttuuuutttt 'szeplő, petty', bask. tut 'rozsda, folt az arcon', ry, ujg. se- + -rik, üzb. sa- + -rik, bask. ha- + -ry, ojr.
k.kalp., nog., kumük tot, kirg. dat, ojr., hak. tat 'rozsda'. sa- + -r, mong. ša- + -r, burj. mong. ša- + -ra, mansi
(JEGOROV 1964) < csuv. tu-: abszolút szótő + -t: saj- + -r, nyeny. se- + -ra, se- + -r, si- + -ri.
képző, bask. tu- + -t, k.kalp., nog., kumük to- + -t, kirg. A TESz szerint a magy. ssssáááárrrrggggaaaa ‘sápadt, vértelen
da- + -t, ojr., hak. ta- + -t. (test-, arcszín), (szalma)szőke, olyan színű, mint az
Amennyiben a névadásban a madár húsának az érett citrom, szalma stb., rövid szőrzetét tekintve barna,
íze is szerepet játszott, úgy idetartozik a csuv. ttttuuuuttttăăăă 'íz, barnás vagy vörhenyes, de nem fekete sörényű és farkú
finom', tefs. XII-XIII. sz., polov. tatyg, AFT., gag. dat, (ló), nagyfokú irigység, gyanús, nem jó, a munkás-
oszm., tat. tat, üzb. did, azerb. dad, kirg. tatyk, hak. mozgalmat eláruló (személy, intézmény), a sárga faj-
tatyg, kazak tatym, karacs. tatuu, kum. tatyv 'íz'. (JE- hoz tartozó személy, aranypénz, tojás belsejének sárga
GOROV 19654) < csuv. tu-: abszolút szótő + -tă: kép-

ző. Hozzátesszük, idetartozik a magy. íz és az édes szó
éde- töve. 4 A megnevezés érdekessége, hogy az orosz ugra alakot használ
A fenti adatok és a madár tollazata alapján a sár- és nőneműnek fogja fel. Mindemellett Kāšγ. ugrak népet említ,
akik az ő (mármint Kāšγ.) nyelvéhez hasonlót, ugyanazt beszé-
gás, rozsdabarna, szeplőhöz hasonló alakú és színű
lik. Ez azt jelenti, hogy i.sz. 1100 körül Kāšγar körzetében ugrak
pettyes, foltos jelentésű szó szolgált alapul a fogoly
nép élt és török nyelven beszélt, amelynek az ugra, ugry, ugor
madár elnevezésének, de ebben elvileg közrejátszhatott
alakokhoz köze van.
6
TANULMÁNYOK
része (többnyire sárgája alakban), sápadt arcszín, sárga őrizte egyik oldalról az igei jelentést (vö.: tojik), másik
ló’. Csuvasos jellegű ótörök jövevényszó család. Vö.: oldalról a főnévi jelentést (tojó < tojVk). A magyar to-
türk, ujg. sarïγ ’sárga, sápadt’, oszm., azerb., tat., kaz., jó szó végső hosszú magánhangzójának eredete -Vk,
kirg., nog. sarï, türkm. sārï, üzb. sarik, alt., hak. sarïγ magánhangzó és -k kapcsolat volt. Ezt a magyar tojik
’sárga, szőke’, csuv. šură ‘fehér’, sară ‘sárga’, mong. és a török -Vk, -Vg végű szavak közelebbről is iga-
šara, šira ‘sárga’, mandzsu šara- ‘fehéredik, sápad’. Vö. zolják, különös tekintettel az azerbajdzsán tojug szóra.
még magy. sár, sárog, sárig ’sárga’. (TESz) < sá-: ab- Mindkettő női természetű, a nőhöz, az anyához, a for-
szolút szótő + -rga: képző, sá- + -r, sá- + -rig, türk, ujg. ráshoz tartozó tulajdonság, természetes hát, hogy ma-
sa- + -rïγ, oszm., azerb., tat., kaz., kirg., nog. sa- + -rï, gát az anyát, a tyúkot is jelenti. Éppen ezért értelmetlen
türkm. sā- + -rï, üzb. sa- + -rik, alt., hak. sa- + -rïγ, a közismert kérdés, melyik volt előbb, a tojás vagy a
csuv. šu- + -ră, sa- + -ră, mong. ša- + -ra, ši- + -ra, tyúk. Egyszerre volt mindkettő, mert a tyúk önmaga a
mandzsu ša- + -ra-. Nem igazolt az, hogy a magyar sár- tojás és fordítva, minthogy a vízcsepp maga a forrás, a
ga jövevényszó a törökből, azonban az adatok mind víz és a tenger, a tojás és a mag, de ősvíz, ősnő, ős-
idetartoznak. anya, ha tetszik, őstyúk is. A tojó szó etimológiája a
Lényeges, hogy a magy. fehér, fejér szónak közeli tyúk szavunkkal együtt írható meg, ez utóbbinak a pár-
alakváltozata az oszm. beyaz (bejaz) (< beya-: abszolút huzamai pedig a török nyelvekben találhatók. A Kāšγ-
szótő + -z: képző) 'fehér', sőt rokona az ang. white (< ari és a mongol adat azért is érdekes, mert szó szerinti
whi-: abszolút szótő + -te: képző) 'fehér' is. A szókezdő jelentése ’férfi tyúk’. Ez esetben már nem a női, hanem
f-, b- és w- eredeti t- fejleménye (t- > 1. th- > φ- > 1.1. a férfi mag a lényeg. Az orosz petux (pe + tux ) ’kakas’
f- 1.2. *p- > b-, 2. δ- > w-). A b- vagy a p- zöngésedé- is ezt szemlélteti, hiszen az utótag (-tux) a tyúk szóval
sével keletkezett vagy egy másik úton fejlődött eredeti azonos, az előtag pedig a férfi bökő, dugó tulajdonsá-
t-ből: t- > δ- > w- > b-. A végső mássalhangzóknak (-r, gára, azaz a hímvesszejére utal.
-z) a közvetlen elődjük közös és eredeti -t fejleménye, Szólni kell még arról, hogy a szemölcs jelentésű
amelyet az angol megőrzött a white szóban: t- > δ- > 1. szó nem tartalmaz betegség jelentést, ezért az másik
-r, 2. -z. szálon vezet el a szemhez, forráshoz. A szavunk nem
lehet ősi örökség az uráli korból. A magy. szemölcsöt
2222....3333.... AAAA mmmmaaaaddddáááárrrrnnnnaaaakkkk aaaa kkkküüüüllllöööönnnnöööössss jjjjeeeelllllllleeeemmmmzzzzőőőő ttttuuuullllaaaajjjjddddoooonnnnssssáááággggáááávvvvaaaallll tyúkszemnek és tyúkseggnek is nevezik. Az összetett
kkkkaaaappppccccssssoooollllaaaattttoooossss aaaa nnnneeeevvvveeee.... szó előtagja a tyúk mindkét esetben szem jelentésű,
ugyanis a tyúk és a tojik etimológiailag összetartozik, a
2222....3333....1111.... magy. ttttyyyyúúúúkkkk, Kāšγ. ttttaaaakkkkuuuukkkk 'tyúk', Kāšγ. aaaarrrrkkkkaaaakkkk tojó alakváltozata tyúk jelentésben ma is használatos, a
ttttaaaakkkkāāāāggggūūūū ''''kakas', azaz 'férfi tyúk'. gyökerük közös. Következésképp a tyúkszem olyan
összetett szó, amelynek mindkét tagja ugyanazt jelenti.
A tyúknak, mint tojónak az a jellemző és különös A tyúksegg előtagja (tyúk) is szemet jelent, az utótagja
tulajdonsága, hogy női természetű, hiszen ő tojja a to- (segg) pedig a cseremisz, finn, karj., lív adatokkal ro-
jásokat, amelyekből kikelnek az utódok, a kiscsirkék. kon, jelentésük szintén 'szem, mag'.
A szó megvan a török és a mongol nyelvekben. A hagyományok szerint a kakas a megváltót -
Az ojr. ttttaaaakkkkaaaa,,,, taxia 'tyúk', K-mong. tak'iya, tak'iâ, Jézust - is szimbolizálja, keleti eredetű szimbólum.
tak'ya a magy. tyúk, nyj. tik és a tojó megfelelője.
Idetartozik a magy. tojik ige is. A magy. tyúk a TESz 2222....3333....2222.... magy. ffffááááccccáááánnnn, Kāšγ. jjjjaaaazzzziiiinnnn fácán'.
szerint 'egyfajta házi szárnyas, ennek nősténye, ki nem
pattogatott kukorica', ótörök eredetű. Ez azt jelenti, A magyar fácán, alakváltozata a pácán a TESz
hogy a szó a magyarban ótörökből való átvétel, azon- szerint vándorszó, amely a görögben keletkezett egy a
ban ez nem fogadható el. A magyar, a mongol és a tö- Kaukázus déli lejtőjén lévő folyó nevéből, mert annak
rök adatok közös gyökérhez vezetnek, a szkítákhoz és a mentén élt ez a madár. A TESz szócikk írója nem
a hunokhoz. Vö.: csuv. čăxă, čăx 'tyúk', ÓT. takug, említi Kāšγari adatát.
MK. takyk, ujg. toxu, Zamaxš. taki'a, Ibn. Muxanna Idetartozik az oszm. ssssüüüüllllüüüünnnn 'fácán', az or. ffffaaaazzzzaaaannnn.
dakuk (mong.), üzb., türkm. tovuk, kirg. took, bask., Hangtanilag a szókezdő mássalhangzók eredeti t- fejle-
kaz., k.kalp. tauyk, tat., nog. tavyk, oszm., kumük ményei (t- > th > 1. φ- > 1.1. f-, 1.2. p- 2. s-). Az ere-
tavuk, ojr. takaa, karacs. tauk, tuv. dagaa, azerb. tojug deti t-ből zöngésedés és palatalizáció útján lett j- (t- >
'tyúk', vö.: mong. taxia(n), burj.-mong. taxjaa 'tyúk', ere d'- > j-). A második mássalhangzó (-l-, -z-) is eredeti -
taxjaa 'kakas'. (JEGOROV 1964) Az adatok közt figye- t- fejleménye (-t- > -δ- > 1. -z- 2. -l-). A -c- elvileg le-
lemre méltó a burj.-mong. ere taxjaa 'kakas' szó, a hetne -*s- affrikálódása, de sokkal valószínűbb, hogy a
Kāšγ. arkak takāgū ''''kakas', azaz 'férfi tyúk' párhuzama, magyarban olykor -z- helyett -c-t ejtenek vö.: magy.
alakváltozata. Ez a megnevezés elvileg fakadhat abból, fűzfa, ficfa.
hogy a taxjaa, takāgū szónak nem érezték a lényegét, A csuv. xxxxiiiirrrr ččččăăăăxxxxxxxxiiii 'fácán' szó szerint 'mező tyúkja'
amely csak a nő sajátja s így fordulhatott elő, hogy a jelentésű, nem tartozik össze a magy. ffffááááccccáááánnnn, Kāšγ.
kakast 'férfi tyúknak, férfi tojónak' fogták fel. jjjjaaaazzzziiiinnnn,,,, oszm. ssssüüüüllllüüüünnnn,,,, or. ffffaaaazzzzaaaannnn fácán' szavakkal.
A magy. ttttoooojjjj,,,, ttttoooojjjjiiiikkkk,,,, ttttoooojjjjóóóó a tyúk alakváltozata, szer-
kezetileg úgy függnek össze, hogy a –j, -jó és a –jik a
képző s ezek egymásnak alakváltozatai. A szó meg-
7
TANULMÁNYOK
2222....3333....3333.... magy. úúúúrrrr,,,, Kāšγ. ssssiiiiggggiiiirrrržžžžiiiikkkk 'császármadár'. vagy a szarkához hasonlóan fecseg. Elvileg mindkét
jellemző motiválhatta a megnevezést. A TESz szerint a
Szerkezeti felépítésük: magy. ú-: abszolút szótő + magy. sssszzzzaaaarrrrkkkkaaaa 'a varjak családjába tartozó, fekete-fehér
-r: képző, Kāšγ. sigir-: relatív szótő (sigi-: abszolút tollú, hosszú farkú madár, fecsegő személy stb.'. Szláv
szótő + -r: képző) + -žik: képző. A magy. úr Kāšγari eredetű, vö.: blg. svráka, szb.-hv. svarka, szln. sráka,
szavának relatív tövével (sigir-) tartozik össze. szlk. straka, or. soroka 'szarka'. (TESz)
Bár a magyarban a császármadár megnevezés A szerkezeti felépítésük megállapításakor megha-
használatos s ez a megnevezés nem rokona Kāšγari tározó lehet Kāšγari adata. Eszerint sagir-: relatív szótő
adatának, mégis köze van hozzá a magyar nyelvnek. + -gān: folyamatos melléknévi igenév képző. A ma-
Az elnevezéskor fontos volt a madár kinézete, mely gyar és a szláv adatok ennek alakváltozatai, hangtani-
szerint 'bóbitás, a fácánnál nagyobb, fajdféle erdei ma- lag fejleményei. A szóvégi nazális mindenütt eltűnt. Az
dár' (MÉK). Az értelmezésnél abból kell kiindulni, első magánhangzó (vö.: magy. -a-, or. -o-) olyan trif-
hogy az uralkodó mindig a csúcson van, legyen az tongus fejleménye, amely Kāšγarinál megvan (vö.: -
császár, úr, tengri vagy király. Ez esetben a császár- agi-). Ennek diftongus változata is használatos (vö.:
madár bóbitája motiválhatta a megnevezőket. A Kāšγ. szb-hv. -va-), olykor ebből csak a -v- maradt meg (vö.:
sigiržik relatív szótöve (sigir-: relatív szótő + -žik: kép- blg. svráka), néha még ez is eltűnt (vö.: szln. sráka).
ző) a sigir- összetartozik a magy. úr és a török nyel- Látható, hogy a kiinduló, teljesebb alak nem a szláv-
vekben ismert megfelelőkkel, vö.: csuv. ttttuuuurrrrăăăă ‘isten’, ban, hanem Kāšγarinak a 11. századi adatában van
jeny. teηri, KB. taηri 'ég', azerb. tori 'isten, ég', csag. meg, mindenképpen ez az elsődleges. A magyarban a
tengra, ujg. teηri, PK. taηry, kirg. teηri 'isten', k.kalp. szarka szónak alakváltozata a varga és az orv szó.
tangri, oszm. tanry, jak. tangara, bask. tenre 'isten, ég', Nincs okunk a magy. szarka szónak a szláv nyelvi ere-
bask. tat. tere, csuv. tură, turăš 'ikon, alak, forma, áb- deztetésére.
rázat', burj. mong. tengeri, kalm. tenger 'ég', sum. din-
gir 'ég', perzsa tour 'alak, forma'. (JEGOROV 1964) 2222....4444.... AAAA mmmmaaaaddddáááárrrr aaaa rrrraaaaggggaaaaddddoooozzzzóóóó mmmmaaaaggggaaaattttaaaarrrrttttáááássssrrrraaaa uuuuttttaaaallllóóóó éééélllleeeessss,,,,
Szerkezetileg ugyanazok, vö.: Kāšγ. sigi-: abszolút hhhheeeeggggyyyyeeeessss tttteeeessssttttrrrréééésssszzzzeeeeiiiirrrrőőőőllll kkkkaaaappppttttaaaa aaaa nnnneeeevvvvéééétttt....
szótő + -r: képző 'valamivel ellátott, valahova tartozó,
valami mellett lévő', magy. ú- + -r, csuv. tu- + -ră, Az idetartozó nevek olyan madarakra vonatkoz-
jeny. teη- + -ri, KB. taη- + -ri, azerb. to- + -ri, csag. nak, amelyekre jellemzőek a következő tulajdonságok
teng- + -ra, ujg. teη- + -ri, PK. taη- + -ry, kirg. teη- + - vagy azokból egy-kettő. Ilyen az éles szem, hegyes,
ri, k.kalp. tang- + -ri, osm. tan- + -ry, jak. tanga- + -ra, éles karom és csőr. Ezek a madarak olykor uralkodó,
bask. ten- + -re, bask. tat. te- + -re, csuv. tu- + -ră, tură- isteni tulajdonsággal is rendelkeznek a hagyományok
: relatív szótő (< tu-: abszolút szótő + -ră: képző) + -š: szerint. A földrajzi névi kutatások az alábbi madár-
képző, burj. mong. tenge- + -ri, kalm. tenge- + -r, sum. nevek értelmezésében különösen sokat segítettek. Az
dingi- + -r, perzsa tou- + -r. elágazó folyó az elágazásnál éles, hegyes, hozzá hason-
Hangtanilag a Kāšγari s- szókezdőjű (Kāšγ. ló a hegy éle, az olló s a ruhán a hol, de ilyen a szeg, a
Sigiržik), a magy. 0- kezdetű (magy. úr) és az 'isten, ég' tű stb. is.
jelentésű t- kezdetű szavak úgy viszonyulnak egymás-
hoz, hogy a t- az eredeti szókezdő mássalhangzó. Az s- 2222....4444....1111.... magy. hhhhoooollllllllóóóó,,,, Kāšγ. aaaaqqqqiiiillllllllaaaa 'sas'.
ennek a fejleménye (t- > th- > s-) ugyanúgy, mint a
magy. 0- (t- > δ- > w- > V- > 0-). A magy. úr hosszú Szerkezeti felépítésük: magy. hol-: relatív szótő +
magánhangzója az abszolút szótő maradványa, több -ló: képző, Kāšγ. aqil-: relatív szótő (< aqi-: abszolút
hang fejleménye. A képző a fenti adatokban mindenütt szótő 'ág' + -l: képző) + -la: képző.
-r vagy -r kezdetű s az -r eredeti -t fejleménye (-r < -δ Bár Kāšγari orosz fordításában a 'sas' megfelelő
< -t). szerepel, a Kāšγ. aqilla névnek 'világosan megfelel a
Az or. rrrr''''aaaabbbbččččiiiikkkk 'császármadár' képzője (r'ab-: relatív magy. holló. Sőt, a magyar nyelvnek egy másik oldal-
szótő + -čik: képző) a -čik és a Kāšγ. -žik 'valamivel ról is kapcsolata van Kāšγ. aqilla adatával. A relatív
ellátott, valamihez tartozó, valami mellett lévő' egy- szótő a magy. ééééllll szó rokona, a képző pedig számos ma-
másnak alakváltozatai. A relatív szótő az or. repej 'bo- gyar szóban megvan, vö.: magy. szöllő (< szöl-: relatív
gáncs, bojtorján' a hegyes végű szúrós növénnyel kap- szótő + -lő: képző). A megoldás megtalálásához min-
csolatos. Az összekötő szál az, hogy a hegy és a csúcs dig vissza kell térni őseink gondolkodásához.
közel áll az uralkodóhoz, hiszen az mindig a csúcson Eleink világosan látták, hogy az elágazó víz egy
van. hegyes formát mutat. Ehhez hasonlóan keletkezik a fa-
ág és sok más hasonló az élő természetben. A hegyes,
2222....3333....4444.... magy. sssszzzzaaaarrrrkkkkaaaa Kāšγ. ssssaaaaggggiiiirrrrggggāāāānnnn 'szarka. éles tulajdonságú élő és élettelent is ezzel a névvel
illetik. Kāšγ. aqilla nevében az abszolút szótőnek (aqi-)
Szerkezeti felépítése: Kāšγ. sagir-: relatív szótő + rokona a magy. ág, ék, eke. A relatív szótő (Kāšγ. aqil-
-gān: folyamatos melléknévi igenév képző. ) úgy keletkezett, hogy az abszolút szótő egy -l képzőt
A szarkának két jellegzetes tulajdonsága van. Az kapott s azt jelenti, 'az ághoz, ékhez tartozó, azaz ágas'.
egyik, hogy nem egyenes úton jár, a másik pedig a jel- A relatív szótőhöz újabb -la képzőt adtak Kāšγari ma-
legzetes hangja. Innen van az, hogy lop, mint a szarka dárnevében, így a madár jelentése szó szerint 'ágassal
8