Közbeszéd és társadalmi igazságosság – A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése

358 Pages·2006·1.436 MB·Hungarian

by  Hammer, Ferenc

1
Hammer Ferenc
Közbeszéd
és társadalmi igazságosság
– A Fókusz szegénységábrázolásának
értelmezése –
2
3
HAMMER FERENC
Közbeszéd
és társadalmi
igazságosság
– A Fókusz
szegénységábrázolásának
értelmezése –
Gondolat Kiadó
Budapest, 1964
4
COPY
TARTALOM 5
Tartalom
1.Bevezetés:Aszenvedésképeiéstényei 11
I.rész.Atémaazutcánhever:aFókuszelemzése
2.Abulvártévéforradalma 19
2.1.Atrashtv 19
2.2.Akoránkelõúttörõ:aFriderikusz-show 20
2.3.AFókusz 23
3.AFókusztémái 28
3.1.SzegénységriportokaFókuszban 29
3.2.Aszegénységriportokszezonáliseloszlása 31
3.3.AFókusztémáiáltalában 31
3.4.Azegyesriportcsoportoktematikusjellemzõi 35
4.Absztraktkompozíciósutalásokaszegénységriportokban 39
5.Szubliminális-közeliutalásokaFókuszban 46
5.1.Kontextuálisszubliminalitás(1):ahulladék 47
5.2.Kontextuálisszubliminalitás(2):útasemmibe 49
6.Aszegénységriportokképeinekésszövegénekelemzése 53
6.1.Ajelentésekértelme 53
6.2.„Az,amivan” 54
6.3.Aszegénységriportmintreprezentációsfolyamat 58
6.3.1.Ariportmintkeret 58
6.3.2.„Istenhangja”vs.tanúságtétel 61
6.3.3.Aszereplõkképeésszavai 64
6 TARTALOM
6.3.4.AFókuszbanatest 66
6.3.5.Hírérték,célcsoport,közszolgálat,verseny 66
6.4.SzegregáltvilágokaFókuszban 68
6.4.1.Félelemésbizonytalanság 71
6.4.2.Biopolitika:testekéséletkoruk 73
6.4.3.Láthatóság,hozzáférés,szabályozás 76
6.5.Összegzés:areprezentációmintszövegéspraxis 83
7.AFókuszfogadtatása 87
7.1.AFókusszalkapcsolatosnyilvánosvéleményekformái 88
7.2.Amédiaszakmaésciviljogvédõk 91
7.3.Fókusz-riportokspin-offjai,következményei
ésariportalanyokutólagosvéleménye 94
7.4.AFókusztudományos-szakmaielemzése 97
7.5.AFókuszflame-fórumokon 100
7.6.Összegzés:aFókuszésazosztályharc 108
II.rész.Következtetések„Adolgozóképhatalma”
–Reprezentációésigazságosság
8.Ésakkormivan?…–Reprezentáció,klasszifikáció,praxis 117
8.1.Bevezetés:mozgóképek,megmerevedõtársadalom 117
8.2.Amédiatartalmainakproblémái 118
8.3.Szegényekamédiában:újorientalizmus? 121
8.4.Hegemóniaésempirikusmédiahatások 123
8.4.1.Amédiamintahegemonisztikushatalomgyakorlás
eszköze 125
8.4.2.Empirikusanmegfigyelhetõmédia-hatások 134
8.4.2.1.Aszegénységábrázolásaiésnézõi
felelõsségtulajdonításokaframing-kutatásokban 135
8.4.2.2.Önmagukatbeteljesítõképekésreprezentációk:
atársadalmikirekesztésésszegénység
nempénzhezkötõdõindikátorai 139
8.4.2.3.Szavakésszakpolitikák 142
8.5.Ajelentésadásszínhelyei 144
9.Adeprivációtelevíziósábrázolásánakkérdése
azuniósaudiovizuálisacquis-ban 151
9.1.Látványésigazságosság:akérdésfeltevésimperativusza 151
9.2.Aszabályozásindokoltságaéskorlátai 153
9.3.AzEUtartalomszabályozása 156
9.3.1.Akályha:AzIrányelv 157
TARTALOM 7
9.3.2.Egytalányosdokumentum:
szabályozásamédianemisztereotípiáiról 159
9.3.3.Zöldkönyvakiskorúakésaméltóságvédelmérõl 162
9.3.4.Zöldkönyvakonvergenciáról 163
9.3.5.AzOreja-jelentés 165
9.3.6.Önszabályozás 167
10.Adeprivációábrázolásánakszabályozása
azEgyesültKirályságbanésMagyarországon 169
10.1.TartalomszabályozásazEgyesültKirályságban 169
10.2.TartalomszabályozásMagyarországon 172
11.Reprezentáció,társadalomszerkezet
éstársadalmiváltozás 179
11.1.Reprezentációakéseimoderntársadalomban 180
11.2Reprezentációésexklúzió:kilencmechanizmus 181
11.2.1.Areflexivitáskettõsnormája 181
11.2.2.Akétértelmûségkettõsnormája 182
11.2.3AzelkülönülésújformáiésnormáiBaumannál(I–IV.) 183
11.2.4.Atársadalmikülönbség,améltányosság
ésazigazságosságdiszkurzivitása 185
11.2.5.Areprezentációésaközbeszédátalakulása 186
11.2.6.„Azautoritáspluralizálódása”,nyilvánosság
ésatelevízió 189
11.3.Reprezentációéstársadalomszerkezet 192
11.3.1.Reprezentációésstátusinkonzisztencia 193
11.3.2.AreprezentációésazSPSS-paradigma 195
11.3.3.Reprezentációéskulturálisrétegzõdés 196
9.3.4.Reprezentációéséletstílus 199
9.3.5.Médiahasználatésrétegzõdés 201
11.4.Reprezentációésdepriváció 204
11.4.1Újkapitalizmus,munka,reprezentáció 207
11.4.2.Kikaszegények? 213
11.4.3.Asegítségparadoxonjai:reprezentációés/azazpraxis 217
11.4.4.Aszegénységábrázoláskéttankönyviesete 220
11.4.5.Igazságosságelképzelésekéstársadalmihelyzet 225
11.4.6.Reprezentációéskulturálisbeágyazódottság 229
12.Reprezentáció,kulturálisállampolgárságéslegitimáció 232
12.1.Merjeelképzelni,hogyavilágmásmilyenislehet151–
fantáziaéshatalomgyakorlás 232
12.1.1.Bulvártévé:akérdésfeltevéskétcsapdája 234
8 TARTALOM
12.2.Reprezentációéskulturálisállampolgárság 237
12.2.1.Reprezentáció,elismertetéséséletesélyek 242
12.3.Reprezentációéslegitimáció 247
13.Ajobbkézésabal:következtetések 253
Köszönetnyilvánítás 261
Függelékek 263
Bibliográfia 315
Lábjegyzetek 329
9
„…aszánalompolitikájánakkettõselvárásnakkellelegetten-
nie.Politikakéntáltalánosnakkelllennie.Ekkorszerepeaz,
hogyelszakadjonazegyeditõlésaszükségszerûhelyikörül-
ményektõl,amelyekazegyüttérzéstkiváltóeseményekke-
retéülszolgálnak.Epolitikakivitelezéséhezhasonlóságokra
mutató megfeleltetések létrehozását lehetõvé tevõ techni-
kákra,különösenstatisztikaitechnikákravanszükség.Azon-
ban e politikának a szánalommal való összefüggése nem
engedimeg,hogyteljesenelszakadjonazegyediesettõl.
Általánosságoknemkeltenekszánalmat.Ígypéldáulameg-
feleltetések szokásosmódszerein alapuló kvalitatív indiká-
torokeszközeivellétrehozottképazabszolútszegénységrõl
helyetkaphategymakroökonómiaiértekezésben,ésapoli-
tika döntéseihez is segítséget nyújthat. Ugyanakkor e kép
nemfogaszánalompolitikájáhozelengedhetetlenérzelme-
ketkelteni.Aszánalomfelkeltéséhezaszenvedõésnyomo-
rulttesteketúgykellmegmutatni,hogyazbefolyásoljaasze-
rencsésebbekérzékenységét.[…]
Ugyanakkorezeketazegyedieseteketparadoxmódonkell
megjeleníteni. Egyrészt az esetek sajátszerûségét úgy kell
ábrázolni, hogy a szenvedés konkrét legyen. A hátrányos
helyzetben lévõket,avagyinkább minden egyeshátrányos
helyzetbenlévõembertmintkonkrétszemélytkellbemu-
tatni;minthacsakanézõmegtudnáérinteniasebeiket,és
hallhatja sírásukat. Azonban a részletek ábrázolása mindig
azzalaveszéllyeljár,hogyalokálistaglalásábafullad.Aszá-
nalom politikájának nem csak egy hátrányos helyzetû em-
berre és az egyedi helyzetre kell összpontosítania. Ahhoz,
hogy politikának lehessen nevezni, egyszersmind be kell
mutatniaahátrányoshelyzeteksokféleségét,hogyígyazok
egyfajta sokasággá avagy képzeletbeli felvonulássá álljanak
össze,amelybenmegjelenikahátrányoshelyzetûemberek
egyszeriségeésazis,amiközöshelyzetükben.Azígyábrázolt
hátrányoshelyzetûeketsemmiesetresemszabadrokonszen-
vezõmódonbemutatni.Õknembarátokésnemisellensé-
gek.Ezazértlényeges,hogyelkerüljükakommunitáriusre-
torika csapdáit. A hátrányos helyzetben lévõket úgy kell a
reflektorfénybe állítani a szenvedéseik részleteinek össze-
gyûjtésével, hogy közben õk maguk lényegtelenek legye-
nek;ezittõ,delehetnebárkimásisahelyén;ezegygyerek,
akiláttánkönnyekszöknekaszemünkbe,debármelymás
gyerekláttánezugyanúgymegtörténhetne.Mindenbemu-
tatotthátrányoshelyzetbenlévõemberkörülvelefelcserél-
hetõemberektömegénekkellállnia.Arészletekbemutatása
révénfeltárulókézzelfoghatóésmegindítószenvedéseknek
egyközösreprezentációbankellegyesülniük.Ekkor,jólle-
het a szenvedések egyediek és sajátszerûek, ugyanakkor
egyszersmindmindösszepéldák.”
LucBoltanski(1999:11–12)
10
„Úgy tûnik, hogy a jóléti kérdésekkel kapcsolatos legfõbb
következtetésekamegfigyelésszámárarejtettfolyamatoktól
függenek.Aszegénységetpéldáulakonzervatívoktöbbnyi-
re a szegények tökéletlenségeinek és lustaságának tudják
be,mígaliberálisokakapitalistatársadalomgazdaságiéstár-
sadalmiintézményei igazságtalanságáttartjákaszegénység
okának.Alényegbevágókérdéssosemtisztázott,mivelabi-
zonyítéknyilvánvalóankétértelmûéstöredékes.Ilymódon
atudományhelyétátvesziazideológia.Amagyarázathálózat-
babekellépíteniabizonytalanságésmegfigyelhetetlenség
faktorait, és nem pedig a megismerés tünékeny akadályai-
nak kell õket tekinteni. E megismerési stratégia ígérhet
olyangyümölcsözõeredményeket,amelyeketnemkorlátoz-
nakversengõideológiák.”
MurrayEdelman(2001:107)