Hojcska Ágnes Erzsébet1 A balneológia szerepe a magyar fürdővárosokban

12 Pages·2015·0.66 MB·Hungarian

217

Hojcska Ágnes Erzsébet1
A balneológia szerepe a magyar fürdővárosokban
Bevezetés
Az utóbbi évtizedekben Magyarországon jelentős szerepet kapott az egészségturizmus
fejlesztése, ami a hazai adottságok és hagyományok alapján önálló ágazattá vált. Hazánk
rendkívül kedvező hidrogeológiai adottságokkal rendelkezik (Bender 2009, Tefner 2011),
melyeknek köszönhetően kiemelkedő mennyiségű és minőségű termálvíz2 és gyógyvíz3
gazdagítja országunkat, lehetővé téve a balneoterápia alkalmazását a prevenció, a kuráció és
a rehabilitáció területén egyaránt.
A hazánkban megtalálható természetes gyógytényezők4 száma nemzetközi viszonylatban
is jelentős. A fellelhető természetes gyógytényezők közül a gyógyvizek felhasználása az
egészségturizmus területén a balneoterápia alkalmazása során valósul meg, amiben a
magyarországi fürdővárosok jelentős szerepet kapnak.
Az egyre idősödő társadalom generálja a mozgásszervi betegek növekvő számát és egyre
jobban felértékelődik az egészség megőrzésének és helyreállításának fontossága is, ami
jelentős részét képezi a turisztikai keresletnek. A prevenció, kuráció és rehabilitáció
medicinális költségvonzata igen nagy, aminek következtében egyre jobban előtérbe kerül az
orvosi terápia negyedik ága, a költséghatékonyabb fizioterápia, melynek részét képezi a
fürdővárosokban megvalósuló balneoterápia.
Az orvostudomány minden területén kiemelkedő fontosságú az alkalmazott terápia
hatásainak, mellékhatásainak és utóhatásainak ismerete, amit bizonyítékon alapuló
orvoslásnak nevez a medicina. Így van ez a balneoterápia5 területén is, ahol egyre növekvő
számban jelennek meg a tudományos kutatások, de mennyiségüket nagymértékben
befolyásolja az anyagi támogatás hiánya. Itt jelenik meg ismételten a fürdővárosokban
tevékenykedő turisztikai szakemberek, város- és fürdővezetők szerepe, akiknek szem előtt
kell tartaniuk, hogy szükségszerű a balneoterápia hatékonyságának bizonyítása a fenntartható
egészségturizmus érdekében.

1 okleveles fizioterapeuta, Hotel Aquamarin Hévíz
egészségturisztikai tanácsadó, Magyar Fürdőkultúra Kft. Budapest
2 A termálvíz (hévíz) olyan ásványvíz, melynek hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot a felszínre törés helyén. Két
fajtája van, a juvenilis és a vadózus víz. (A magyar jog szerint a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz
tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Európában ez 20° C, de az európai álláspont nem egységes.)
3 Gyógyvíznek nevezzük azokat a természetes ásványvizeket, melyeknek bizonyított gyógyhatása van.
4 Természetes gyógytényezőnek nevezzük a természetben előforduló, gyógyításra alkalmazható tényezőket,
például: gyógyvizet, gyógyiszapot, gázt.
5 Balneoterápiának nevezzük a gyógyvízzel való kezelést. Ez történhet külsőleg fürdőkúra és belsőleg ivókúra
formájában. A leggyakoribb balneoterápiás kezelés a gyógyszeres fürdő, a fürdőkezelés, az ivókúra és a
gyógyiszapkezelés.
218

Fürdővárosok Magyarországon
Magyarország mint gyógyvíz-nagyhatalom nagy számú turista igényét képes kielégíteni
speciális termék- és szolgáltatáskínálatával. A magyar egészségturizmus klasszikus ága,
deklarált zászlóshajója a gyógyvízre alapozott gyógyturizmus. A gyógyturisztikai termékek
többsége bizonyos helyhez kötöttséggel bír, vonzerejük, sajátosságaik és a kialakítható
infrastruktúrájuk az adott hely sajátosságaiból fakadnak. E sajátosságokon alapul a
természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus (Molnár 2009). Magyarországon a
gyógyfürdők jelentős része erősen meghatározza az adott település társadalmi-gazdasági
szerepét, a településfejlesztés fontos elemévé vált (Szabó 2013). A magyar gyógyvízkincs
hasznosításában jelentős szerepük van a fürdővárosoknak, mert a gyógyfürdő egy komplex
szolgáltatási tevékenység. A vízbázisú természetes gyógytényezők hasznosítása a
gyógyturizmusban érintett településeken történik. Magyarországon 137 település érintett az
egészségturizmusban, ezek döntő része (101) város, közülük 55 település rendelkezik 77
gyógyfürdővel (Nyitrai 2013). Földrajzi elhelyezkedésük változatos, minden régióban
megtalálhatók, legtöbbjük a Tiszától keletre helyezkedik el. (1. táblázat)
1. táblázat: Gyógyvizek, gyógyfürdők és gyógyfürdő-települések hazánk régióiban
Gyógyfürdő-
Régió Gyógyvíz Gyógyfürdő
település
Közép-
30 15 4
Magyarország
Közép-Dunántúl 8 3 4
Nyugat-Dunántúl 44 11 12
Dél-Dunántúl 26 12 8
Észak-
21 8 13
Magyarország
Észak-Alföld 67 15 7
Dél-Alföld 42 13 7
Magyarország
238 77 55
összesen
Forrás: Nyitrai 2013 alapján saját szerkesztés
A gyógyturizmusban érintett települések alapvető feladata, hogy gyógyvízkincsüket minél
hatékonyabban sikerüljön felhasználni és minél jobban tudjanak élni azokkal a
lehetőségekkel, amelyet a gyógyvízkincs kínál (Szabó 2012). A hagyományos gyógyfürdő-
szolgáltatások piacán, illetve az egyes gyógyüdülés-jellegű, kúraszerű rehabilitációs ellátások
fejlesztése terén már rövidtávon is kedvező eredmény várható. A gyógyfürdőturizmus
számottevő hatást gyakorol az egyes települések és környezetük fejlődésére (Szabó 2011),
bár ezek között jelentős különbségek tapasztalhatók. A gyógyfürdőturizmus hosszú távú
jelentőségét mutatja, hogy a tudatos, fenntartható fejlesztés nemcsak a 2005-ben elfogadott
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia és Országos Területfejlesztési Koncepció, de az Új
Magyarország Program, továbbá a 2011. január 15-én meghirdetett Új Széchenyi Terv fő
prioritásai között is szerepel. Magyarországon a települési önkormányzatok többnyire
219

forráshiányosak, ezért eltérő intenzitással és hatékonysággal foglalkoznak a gyógyvízre
alapozott kutatások fejlesztéseivel.
A vizek jelentősége Magyarországon
Magyarország a vizek országa, és e vizeknek nagy része a felszín alatt található. Az ország
területén fellelhető gyógy- és termálvizek – és az erre épülő szolgáltatások – kiemelt
jelentőséget biztosítanak az egészségturizmusnak.
Nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészletekkel és kedvező
hidrogeológiai adottságokkal rendelkezik Magyarország, mivel az ország területének mintegy
80%-án található termálvíz. Az adottságokat tekintve nemzetközi viszonylatban
víznagyhatalomnak számítunk. Egy adott földrajzi egység ásványvíz-gazdagságát mennyiségi
és minőségi szempontok határozzák meg. A mennyiségi mutatókat tekintve közvetlenül
Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország rendelkezik a világon az
ötödik legbővebb termálvízkészlettel (Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia
2007,6 Poór et al. 2005). (1. ábra)

1. ábra: Európa termálvízkincs-előfordulása
Forrás: Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007.
Ez annak köszönhető, hogy a föld belsejében lévő kőzetek és a bejutó víz hőmérséklete
is lefelé haladva fokozatosan emelkedik. Ezt a hőmérsékletváltozást a geotermikus
grádienssel7 fejezzük ki (Csermely 2009).

6 http://www.kormany.hu/download/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.pdf
7 Geotermikus grádiensnek nevezzük azt a földkéregvastagságot, amelyben a földréteg hőmérséklete 1 °C fokkal
növekszik. A Kárpát-medencében ez 20 méter, szemben az európai 30-33 méterrel. Ennek értelmében
Magyarországon a 30 °C fok feletti vízhőmérsékletű vizet nevezzük termálvíznek, szemben az Európa más
területein felszínre törő vizekkel, ahol ez az érték 20 °C fok.
220

A hévízkészlet nem korlátlan erőforrás, ezért mindennemű beavatkozás nagy
körültekintést igényel és a vízbázis megfontolt védelmét. Ezt segíti elő a természetes
gyógytényezők, köztük a gyógyvíz alkalmazásának szabályozása, a gyógyvízzé, és gyógyhellyé
minősítési eljárások szigorú rendszere.
Hazánkban ma 231 ásványvíz, 250 gyógyvíz, 79 gyógyfürdő, 15 gyógyhely, 5
gyógybarlang, 5 gyógyiszap, 1 mofetta8 és 33 gyógyszálloda található.9 (2. ábra)

2. ábra: Magyarország termál- és gyógyfürdői
Forrás: Országos Egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007.
A turizmus ágazatai közül a természetes gyógytényezőkre épülő egészségturizmus, azon
belül is a gyógyturizmus iránt a legnagyobb a kereslet. A gyógyturizmus fontos részét képezi
a fizioterápia,10 ezen belül is a hidro11- és balneoterápia.
A balneoterápia alkalmazási lehetőségei Magyarországon
A természeti elemek, energiák közül az egyik legősibb gyógyításra alkalmazott közeg a
víz. A víz természetben való megjelenése szerint alkalmazható a hidro- és balneoterápia

8 A mofetta természetes széndioxid-feláramlást jelent a föld mélyéből.
9 Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartásának 2013. szeptember 4-i adatai alapján:
https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezokkel_kapcsolatos/termeszetes_gyo
gytenyezokkel_kapcs_nyt.html
10 A fizioterápia kifejezés „fizio” része a görög „phüszisz” szóból származik, amelynek jelentése „természet”. Az
elnevezésének megfelelően a természet energiáit használja fel a kezelések során.
11 A hidroterápia vízkezelést jelent.
221

során. A két tudományág napjainkban is összefonódik, mivel alapjai nagymértékben
kapcsolódnak egymáshoz (Hojcska – Szabó 2010).
A gyógyvizek alkalmazása során a balneoterápiában a víz fizikai hatásait12 (Bálint –Bender
1995) és kémiai tulajdonságait is felhasználjuk. A kémiai hatást a víz összetétele határozza
meg. Hatásvizsgálat szempontjából a gyógyvizeket az alábbi hat fő csoportba szokták
besorolni a tartalmazott makroelemek szerint: kénes vizek; kalcium–magnézium-hidrogén-
karbonátos vizek; szénsavas vizek; konyhasós vizek; jódos-brómos vizek; radonos vizek.
A balneoterápiás kezelések, így a fürdőkezelések is a klinikai gyakorlatban több területen
is alkalmazhatók. A leghatékonyabb terápia kiválasztásához és a szervezet túlterhelésének
elkerülése érdekében elengedhetetlen a balneoterápiás beavatkozások javallatainak és
ellenjavallatainak ismerete. (2. táblázat)
2. táblázat: A balneoterápia javallatai és ellenjavallatai
INDIKÁCIÓK13 KONTRAINDIKÁCIÓK14
- a gerinc és a végtagízületek - cardialis decompensatio;
degeneratív megbetegedései; - pitvarfibrillatios arythmia;
- ízületi kopás okozta - cardialis infarctus után 3
fájdalmak; hónapig;
- bőrgyógyászati - kezeletlen hypertonia 180/120
megbetegedések, pl.: Hgmm feletti értékkel
psoriasis; - mozgásszervi és egyéb
- nőgyógyászati gyulladások, megbetegedések akut stádiuma;
- meddőség; - előrehaladott arteriosclerosis;
- szív- és érrendszeri - sclerosis multiplex exacerbatios
megbetegedések; stádiuma;
- hormonzavarok, anyagcsere- - inkontinencia;
- betegségek; - előrehaladott máj- és
- alvászavarok, stresszoldás; veseelégtelenség;
- mozgásszervi - distrophia musculorum
megbetegedések progressiva;
- megelőzése, rehabilitációja; - lázas állapot;
- műtétek utókezelése. - osteomyelitis;
- tuberculosis;
- gombás fertőzések;
- fertőző megbetegedések;

12 A víz fizikai hatásai közé a mechanikai hatások: halmazállapot, felhajtóerő, hidrosztatikai nyomás,
hidrodinamikai hatás és a hőhatás tartozik.
13 Javallatok
14 Ellenjavallatok
222

- terhesség;
- daganatos megbetegedések
(egyéni elbírálás alapján);
- elmebetegségek.
Forrás: saját szerkesztés a releváns szakirodalmak alapján
Ezek elbírálását mindig egyénre szabottan kell megvalósítani, különös tekintettel a
daganatos megbetegedések esetén. Erre vonatkozóan több kutatás készült, melyek alapján a
daganatos megbetegedések nem sorolhatók egyértelműen az abszolút kontraindikációk közé
a balneoterápia gyakorlatában. (Falkenbach et al. 2001, Corbin et al. 2005, Hernandez et al.
2005, Strauss et al. 2005, McNeely et al. 2006, Bender 2009, Bender 2010).
A magyarországi gyakorlatban a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos szabályokat
az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 247. §-a alapján a 74/1999. (XII. 25.) EüM15 rendelet
a természetes gyógytényezőkről határozza meg. Ennek megfelelően meghatározásra kerültek az
orvosi alkalmazás szabályai is, az 5/2004 (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából
társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról (3. táblázat) és a 27/2005.
(VII. 18.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető
gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet módosításáról alapján, valamint
ezeknek a kezeléseknek a társadalombiztosítási támogatása is szigorú szabályozás alá kerül a
23/2007. (V. 18.) EüM rendelet a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások
támogatásáról paragrafusai alapján.

15 Egészségügyi Minisztérium
223

3. táblázat: A társadalombiztosító által támogatottan igénybe vehető kezelések
Magyarországon
Az egyes gyógyászati ellátások Az egyes gyógyászati
megnevezése ellátások kódszáma
Gyógyvizes gyógymedenc e 01
Gyógyvizes kádfürdő 02
!szappakolás 03
Súlyfürdő 04
Szénsavas fürdő 05
Orvosi gyógymasszázs 06
Víz alatti vízsugármasszá zs 07
Víz alatti csoportos gyógyto rna 08
Komplex fürdőgyógyászati e llátás 09
18 éves kor alatti csoportos gyó gyúszás 10
Szén-dioxid gyógygázfürd ő 11

Forrás: Az 5/2004 EüM. rendelet és Bender 2008 alapján saját szerkesztés
A táblázatban felsorolt ellátásokat Magyarországon elsősorban a fürdővárosokban
működő gyógyfürdők,16 gyógyszállodák és egészségügyi intézmények biztosítják, mely
szolgáltatások jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek az adott városnak, elősegítve ezzel
annak társadalmi- gazdasági fejlődését.
A bizonyítékok szerepe a balneoterápiában
Az előzőekben ismertetett jogszabályok szigorúan meghatározzák a gyógyvizek
alkalmazási lehetőségeit és követelményeit, melyek közé sorolandó a gyógyvízzé nyilvánítás
is. Ez elsősorban a gyógyvizet felhasználó intézmény feladata, de közvetetten kapcsolódik a
fürdővárosok társadalmi-gazdasági érdekeihez is.
A gyógyvízzé nyilvánítást Magyarországon ma az OTH17 (régen az OGYFI18) végzi. Az
eljárás során összehasonlító, vagy utánkövetéses, kontrollált kettős vak, placebo-kontrollos,
objektív paramétereket tartalmazó klinikai vizsgálattal kell igazolni az ásványvíz gyógyhatását
az adott betegségben. A vizsgálatba minimum 30-30 beteget kell bevonni, akik közül az egyik
csoport tagjai a vizsgált ásványvízben részesül fürdőkezelésben, míg a másik 30 beteg
(kontrollcsoport) más fizioterápiás kezelésben részesül (például csapvizes fürdőkezelés). A
vizsgálat során a résztvevőket három alkalommal vizsgálják: a kezelések előtt, közvetlenül a
kezelések (kúra) után, valamint a kezelés végét követő három hónap után.
A vizsgálat betegtájékoztató és a kutatásba beleegyező nyilatkozat aláírásával kezdődik.
Az adatok rögzítéséhez speciális adatlapot használnak, mely szubjektív, szemiobjektív és

16 Azok a létesítmények, amelyek főként természetes gyógytényező felhasználásával folytatnak gyógyító vagy
rehabilitációs tevékenységet.
17 Országos Tisztifőorvosi Hivatal
18 Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.
224

objektív adatokat tartalmaz, valamint VAS19 használata is szükséges. Ezeket a
dokumentumokat a területileg illetékes orvosi egyetem Etikai Bizottságához kell benyújtani.
A betegeknek meg kell felelni a beválogatási kritériumoknak, majd ezt követően 15
alkalommal 30 perces fürdőkezelésben vesznek részt, valamint meghatározott időszakokban
a szükséges vizsgálatokon, melyek alkalmával rögzítésre kerülnek a mért paraméterek. Ezeket
az adatokat a kutatásvezető értékeli, és statisztikai kimutatásokat végez.
A gyógyvízzé nyilvánítás orvosi szempontból akkor eredményes, ha a vizsgált kóros
tüneti paraméterek a kontrollcsoporttal szemben legalább 51%-ban szignifikánsan kedvező
eredményt mutatnak és ezen eredmények alapján az illetékes Szakmai Kollégium javaslatára
az OTH a vizsgált vizet gyógyvízzé nyilvánítja (Csermely – Molnár 1997, Poór et al. 2005,
Csermely 2009). „Hazánkban a legszigorúbb a gyógyvízzé nyilvánítási folyamat Európában”
(Bender 2003).
A gyógyvízzé nyilvánítási kutatásokon kívül egyre növekvő szerepe van a hazai és
nemzetközi gyógyítás területén az evidence based medicine –nek,20 vagyis a bizonyítékon alapuló
orvoslásnak. Ennek az a lényege, hogy csak olyan gyógymódok legyenek alkalmazhatók a
gyógyítás során, melyek hatékonyságát a szigorú előírásoknak megfelelő kutatások és klinikai
vizsgálatok igazolják, bizonyítják.
E feltételek biztosítása érdekében egyre több hazai és nemzetközi kettős vak,
placebokontrollos nagy beteganyagot vizsgáló kutatást végeznek a balneológia területén. Az
első, csapvízzel kontrollált kettős vak balneoterápiás vizsgálatot Magyarországon végezték a
80-as években, rheumatoid arthritises betegeken (Bender et al. 2013). A kutatások célja, hogy
bizonyítsák a termálásványvizek klinikai hatását, az ásványi anyagok felszívódását és biológiai
hatásmechanizmusát, valamint azt, hogy a gyógyvizek típusát meghatározó kémiai
összetevők jelenléte nem elhanyagolható a terápiás hatás tekintetében és nem egyenértékű a
hatásuk a hidroterápiás (csapvizes) kezelésekkel (Varga 2006).
Az elmúlt években több vizsgálati eredmény született a balneológia21 területén a
gyógyvízminősítések és a gyógyvízkezelések vonatkozásában több medicinális ághoz és
betegségcsoporthoz kapcsolódóan.
Elsőként tartom fontosnak megemlíteni a súlyfürdő-kezelésekkel kapcsolatos
kutatásokat, mivel ennek a kezelésnek a megalkotása a hévízi Moll Károly nevéhez fűződik.
A legelső eredményeket is ő publikálta (Moll 1953).
Élettani hatásvizsgálatok születtek a balneoterápia légzőrendszerre gyakorolt hatásáról
(Nagy et al. 2009), az endokrin rendszerre kiváltott szerepéről (Nagy et al. 2009), továbbá a
nőgyógyászati betegségek (krónikus kismedencei gyulladásos megbetegedések) gyógyvizes
kezelése területén (Zámbó et al. 2008), valamint a bőrgyógyászati betegségek esetében
alkalmazottakkal kapcsolatosan is pozitív eredményekről számoltak be a kutatók (Ozçelik et
al. 2000).
A legtöbb vizsgálat azonban a mozgásszervi megbetegedésekhez kapcsolódik. Az egyik
jelentős kutatási terület a krónikus derékfájdalom, melyről magyar (Gaal et al. 2008, Balogh
et al. 2005, Kulisch et al. 2009) és külföldi beszámolók is születtek (Konrad et al. 1992,
Guillemin et al. 1994, Constant et al. 1998). A csípő- és térdízületi osteoarthrosis
balneoterápiás kezelésének dokumentált eredményei több (magyar és külföldi) kutató

19 Visual analog skála.
20 EBM.
21 A balneológia, a gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó tudományág.
225

nevéhez fűződnek (Szűcs et al. 1989, Nguyen et al. 1997, Guillemin et al. 2001, Kovács –
Bender 2002, Tishler et al. 2004, Gaal et al. 2008). A kéz osteoarthrosisának balneoterápiás
kezelési eredményeiről is széleskörű kutatási eredmények születtek (Horvath et al. 2012,
Kovács et al. 2012), valamint a rheumatoid arthritisben szenvedőket érintő különböző
balneoterápiás eljárásokat is külön tanulmányokban vizsgálták (Yurtkuran et al. 1999), mely
betegségben Sukenik az iszapkezelések eredményeit publikálta (Sukenik et al.1990). Az SPA22
kezelésről is több vizsgálati anyag látott napvilágot magyar és külföldi szerzők munkájában
egyaránt (van Tubergen et al. 2001, Falkenbach et al. 2004).
A fentieken kívül számos közlemény jelent meg 2012–2013-ban is magyar, francia, olasz
és török szerzők tollából a balneoterápiás kezelések kedvező fájdalomcsillapító,
gyulladáscsökkentő hatásáról, az iszapkezelések eredményességéről, az obes- és légzőszervi
betegek hatékony és tartós gyógyvízkezeléséről. Mindezek azt igazolják, hogy a vizsgált
gyógyvizek és gyógyvizes terápiák a terhelési és a nyugalmi fájdalmat is csökkentik, és javítják
a beteg életminőségét (Bender 2013).
A balneológiai vizsgálatok megvalósításához, színvonaluk és eredményességük
növeléséhez indokolt egy önálló balneológiai kutatóintézet létrehozása, valamint nagyobb
mértékű anyagi ráfordítás a balneológiai kutatásokra. Ennek megvalósítása elsősorban a
gyógyturizmusban résztvevő ágazatok feladata, a fürdővárosokkal az élen.
Következtetések
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szerepe a bizonyítékon alapuló balneológiai
kutatásoknak. Mindez azzal magyarázható, hogy felértékelődött az egészségmegőrzés és az
egészség helyreállításának szerepe, valamint hozzájárultak a térségben bekövetkezett jelentős
gazdasági változások is.
Magyarország számos természetes gyógytényezővel rendelkezik, melyek széleskörűen
alkalmazhatók a prevenció, a kuráció és a rehabilitáció területén egyaránt. Hazánk 4/5 része
alatt található termálvíz, ami az egészségturizmusra épülő fürdővárosok alappillére lehet
tudatos és fenntartható felhasználás esetén. A gyógyvizek célravezető és költséghatékony
alkalmazásában egyre növekvő fontosságú hazai és nemzetközi vonatkozásban is a
bizonyíték-, vagyis evidenciaalapú felhasználás. Ennek megteremtésében jelentős szerepet
vállalhatnak a fürdővárosok, az őket vezető döntéshozók és szakemberek a bevételi források
gyógyvízkutatásokra fordított anyagi keretének megállapításakor. A balneoterápiában
felhasználásra kerülő természetes gyógytényezők alkalmazásakor egyre fontosabbá válik a
felhasznált gyógytényező összetételének, hatásmechanizmusának és élettani hatásainak
megismerése, amire egy hazai balneológiai kutatóintézet szolgáltathatná a megfelelő hátteret
a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kutatók közreműködésével. Szükségesnek látszik a
vizsgálati kritériumok, eljárási rendszerek, protokollok, irányelvek egységesítése és az
eredmények széleskörű ismertetése a szakmai (alap- és szakképesítés) és a civil felhasználók
körében egyaránt, a képzettségi szintnek megfelelően. Mindezek jövőbeni létrehozásához
további balneo- fizioterápiás kutatásokra van szükség, melyek a balneológiai szakemberek és
a fürdővárosok döntéshozóinak összefogása és sikeres együttműködése révén valósulhatnak
meg.

22 Spondylarthritis ankylopoetica
226

Irodalom
Bálint, G. – Bender, T. (1995): A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer, Budapest.
Balogh, Z. – Ördögh, J. – Gász, A. – Németh, L. – Bender, T. (2005): The effectiveness of
balneotherapy in chronic low back pain - a randomised, singleblind, follow-up study.
Forsch Komplementarmed Klass Naturheilkd 12:196–201.
Bender et al. (2013): Evidence-based hydro- and balneotherapy in Hungary – a systematic
review and meta-analysis. International Journal of Biometeorology. 2013. May 16.
Bender, T. (2013): Újdonságok a balneoterápiában. REAKTOR 2013 (Reumatológiai
Akadémia Továbbképző Rendezvény) beküldött előadás-összefoglalói. Magyar
Reumatológia 54(3):131–146.
Bender, T. (2010): Néhány gondolat a daganatos betegség és balneoterápia kérdéséhez.
Reuma Híradó 6(2):6.
Bender, T. (2009): A balneoterápia helye a reumatológiai betegségek komplex kezelésében.
Praxis 18(5):51–56.
Bender, T. (2009): Tumoros anamnézisű betegek fizioterápiája – vitaindító. Magyar
Reumatológia 50(2):114–115.
Bender, T. (2008): Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok. Springmed, Budapest.
Bender, T. (2003): Bizonyítékokon alapuló orvostudomány és a balneológia. Mozgásterápia
12(4):4 –6.
Csermely, M. (2009): Fizioterápia. Medicina, Budapest.
Constant, F. – Guillemin, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1998): Use of spa therapy to
improve the quality of life of chronic low back pain patients. Medical Care 36:1309–1314.
Corbin, L. et al. (2005): Safety and efficacy of massage therapy for patients with cancer.
Cancer Control 12:158–64.
Csermely, M – Molnár, Gy. (1997): Gondolatok a gyógyvízzé nyilvánításhoz szükséges
vizsgálatokkal és azok értékelésével kapcsolatban. Balneológia, Gyógyfürdőügy,
Gyógyidegenforgalom 18(3/4):10–15.
Falkenbach et al. (2001): Is chronic lymphocytic leukemia a contraindication for radon and
thermotherapy? – a case report. Wien Klin Wochenschr. 113(1–2):73–75.
Gaal, J. – Varga, J. – Szekanecz, Z. – Kurkó, J. – Ficzere, A. – Bodolay, E. – Bender, T.
(2009): Balneotherapy in elderly patients: effect on pain from degenerative knee and spine
conditions and on quality of life. Israel Medical Association Journal 10:365–369.
Guillemin, F. – Constant, F. – Collin, J. F. – Boulange, M. (1994): Short and long-therm
effect of spa therapy in chronic low back pain. British Journal of Rheumatology 33:148–151.
Guillemin, F. – Virion, J. M. – Escudier, P. – De Talance, N. – Weryha, G. (2001): Effect
on osteoarthritis of spa therapy at Bourbonne-les-Bains. Joint Bone Spine 68:499–503.