hid ak bar anya meg yében

262 Pages·2016·32.77 MB·Hungarian

N
E
B
É
Y
G
E
M

A
Y
N
A
R
A
B

K
A
D
I
H

HIDAK
Baranya megyében
2016
1
Felelős kiadó:
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Pisch Zsuzsanna főmérnök
Írták:
Karoliny Márton, Kenderesi Irén, Lorászkó Balázs, Németh Rudolf,
Sülle Ferenc, Szilágyi Mariann, Dr. Tóth Ernő, Wittner Balázs
Szerkesztette:
dr. Tóth Ernő
Lektorálta:
dr. Träger Herbert
A borítón
Mecseknádasd, völgyhíd, légi felvétel (Gyukics Péter)
Siklós, várbejáró híd (Gyukics Péter)
Drávaszabolcs, Dráva-híd (Lorászkó Balázs )
Mecseknádasd, Bolond úti völgyhíd (Gyukics Péter)
A belső borítók:
elöl Baranya vármegye térképe (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény)
hátul a megye úthálózati térképe napjainkban
ISBN 978-963-88495-4-0
Tördelés, nyomdai előkészítés:
Knyihárné Fülöp Andrea

Nyomtatás:
TEXT Nyomdaipari Kft.
2400 Dunaújváros, Papírgyári út 49.
Felelős vezető: Knyihár Lajos
2
Tartalomjegyzék
Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A drávaszabolcsi Feketevíz-híd
az 58. sz. főút 32+709 km szelvényében . . 1 53
A megye adottságai
A baranyahidvégi Feketevíz-híd
A megye földrajzi adottságai
az 5804. j. út 18+151 km szelvényében . . 155
(Szilágyi Mariann) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A Gilvánfa utáni Feketevíz-híd
A közúthálózat kialakulása . . . . . . . . . . . . . 11
az 5805. j. út 19+338 km szelvényében . . 156
A hídépítés fejezetei
Vasút feletti hidak
A korai hídépítés, fahidak . . . . . . . . . . . . . . 19
Országos közúton lévő hidak . . . . . . . . . . . 1 57
Boltozott hidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
Önkormányzati kezelésben lévő hidak . . . . 1 57
Acél- és öszvérhidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
A Mohács–Pécs vasútvonal feletti híd
Vasbeton hidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Kozármisleny után, az 57. sz. főút
Hidak újjáépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
34+807 km szelvényében . . . . . . . . . . . . . . 1 59
Hidak alapozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
A mároki vasút feletti híd
Hídhibák, hídkárok, balesetek tapasztalatai 62
az 5701. j. út 14+095 km szelvényében . . 160
Hídnevek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
A hirdi vasút feletti híd
Hidak az irodalomban és a művészetben . . 70
az 56121. j. út 0+219 km szelvényében . . . 162
A megye hídállománya A hirdi 2. vasút feletti híd
Az országos közúthálózat hídjai . . . . . . . . . 75 a 6541. j. út 0+388 km szelvényében . . . . 163
Autópálya-hidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 A pécsváradi vasút feletti híd
Önkormányzati utak hídjai . . . . . . . . . . . . . 84 a 6544. j. út 2+757 km szelvényében . . . . 164
Gyalogos- és kerékpároshidak
Egyes települések hídjai
(Lorászkó Balázs) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A drávaszabolcsi Dráva-híd
Erdőgazdasági hidak (Németh Rudolf) . . . . 100
az 58. sz. főút 32+709 km szelvényében . . 1 65
Vasúti hidak (Wittner Balázs) . . . . . . . . . . . . 103
A Szebényi völgyhíd az M6 autópálya
Egyedi hídleírások 175+199 km szelvényében . . . . . . . . . . . . . 1 72
A 6. sz. főút hídjai
Alagutak
A hidasi vasút feletti híd
A Kelenföld–Pécs vasútvonal alagútja
a 6. sz. főút 160+673 km szelvényében . . . 1 13
(Sülle Ferenc) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 77
A mecseknádasdi Szakadékhíd
Az M6 autópálya alagútjai . . . . . . . . . . . . . . 179
a 6. sz. főút 169+951 km szelvényében . . . 115
Pécs város alagútja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 83
A mecseknádasdi Varasdi völgyhíd
a 6. sz. főút 172+380 km szelvényében . . . 117 Melléklet, függelék
A mecseknádasdi Bolond úti völgyhíd Térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 84
a 6. sz. főút 173+780 km szelvényében . . . 126 Törzskönyvek, hídlapok . . . . . . . . . . . . . . . . 1 97
A szentlőrinci vasút feletti híd Iratok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 08
a 6. sz. főút 217+288 km szelvényében . . . 131 Prospektusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 12
Tervek, tervrészletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 13
Pécs hídjai
Dr. Gáll Imre felvételei . . . . . . . . . . . . . . . . 2 16
A pécsi Árpád felüljáró
1945 előtt épült hidak . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 17
az 58. sz. főút 0+360 km szelvényében . . . 1 33
1945 után épült
A pécsi vasút feletti Szent Borbála híd
10 m-nél nagyobb nyílású hidak . . . . . . . . . 2 20
az 5619. j. út 0+568 km szelvényében . . . 1 40
Autópálya-hidak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 22
Pécs belterületén felüljárók
Hargitai Jenő egyedi hídleírásai . . . . . . . . . 2 24
a Tüzér utca vonalában . . . . . . . . . . . . . . . . 1 42
Tervezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 26
A Karasica-patak-hídjai Kivitelezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 28
Változatok egy témára . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 45 Életrajzi vázlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 31
A szederkényi Karasica-patak-híd Egy hídmérnök emlékeiből
az 57. sz. főút 18+192 km szelvényében . . 1 47 (Karoliny Márton) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 35
A villány–virágosi Karasica-patak-híd Kronológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 38
az 5705. j. út 0+120 km szelvényben . . . . 1 48 Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 42
A Magyarbóly utáni Karasica-patak-híd Összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 48
az 5706. j. út 0+850 km szelvényében . . . 1 50 Zusammenfassung (dr. Träger Herbert) . . . . . . 250
Feketevíz-hidak Summary (dr. Gáspár László) . . . . . . . . . . . . . . 253
A Feketevíz-hidak fejlődése. Utószó (dr. Tóth Ernő) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 56
Hargitai Jenő rajzai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 51 A nem jelölt fejezeteket dr. Tóth Ernő írta.
3
Bevezető
Baranya megye hídtörténete az 1993-ban el- jezetekben a hidak alapozásáról, hídnevekről, a
kezdett könyvsorozat utolsó előtti (18.) kötete. hidak és a művészet kapcsolatáról és új téma-
Az elsősorban szakembereknek összeállított ként hídhibákról is olvashatunk.
hídtörténeti könyvek a megyei hídkonferen- A megye korai hídtörténete különösen 1526
ciákra jelentek meg. 2009-ben Pécsen tervez- után hazánk történetében is fontos szerepet
tük az 50. jubileumi konferenciát, ám technikai ját szott. A török hadjáratok Eszék Dráva-hídján
okokból erre nem volt mód, ezért a hídtörténet jöt tek be hazánkba és a megye várai – Siklós,
anyaggyűjtése abbamaradt, és csak jóval később Szi getvár – különösen is nagy fontosságúak vol-
folytatódott, amikor Sitku László osztályvezető tak.
a könyv megírására ösztönzött. A megyei híd- Az első katonai felmérés (1785) már térké-
mérnökök személyének változásai és több más pen is rögzítette a kis és nagy hidakat, és 1833-
ok miatt számomra nem volt könnyű az egyéb- tól út-, hídnyilvántartások is fennmaradtak.
ként örömteli feladat végzése. Nagy segítség A me gye élen járt boltozatok építésében: Bár,
volt kollegáim és a megye más szakterületén Hidas, Mecseknádasd, Palkonya és más telepü-
dolgozó hidászok segítsége is. lések hídjai jelentősek, értékesek. Közülük nap -
Az anyaggyűjtés során Krauter György [120] jainkban is mintegy 100 boltozat szolgálja a
és Temesi Ferenc [204] a megye úttörténetét forgalmat.
írták meg, dr. Gáll Imre Eszék és főleg a megye A vas- és acélhidak építésében elsősorban
boltozatainak történetét kutatta [71], Hargitai Eszék volt fontos, ahol közúti és vasúti Dráva-
Jenő pedig számos híd történetét írta és raj- híd is épült, valamint a vasútvonalak is fontos
zolta meg [88]. A vasúti hidakról tartalmas, ér- és nagy vashídépítéseket tettek szükségessé,
tékes könyv jelent meg a közelmúltban [224], például Abaliget mellett (a husztóti) két völgy-
emellett a helytörténetírás is sok értékes, jól híd volt jelentős. 1908-tól Drávaszabolcs Dráva-
felhasználható anyagot tartalmaz utak, hidak hídja is szolgálta a közúti közlekedést.
vo natkozásában is. Baranya megye levéltárában A vasbetonhíd-építés főleg 1930-tól vált tö-
kevés, ám értékes hídnyilvántartás, térkép talál- megessé. Az ekkor épült hidak jelentősek, fon-
ható. Kiskőrösön a Közúti Szakgyűjteményben, tosak, de kialakításuk és méretük nem volt kü-
Budapesten a központi és Pécsett a megyei lönleges. A II. világháborúban 61 híd pusztult
hídtervtárban tervek, nyilvántartások, vizsgálati el, ezek újjáépítése nagy feladat volt, különö-
jelentések találhatók. sen azért, mert egyidejűleg nagy útkorszerűsí-
Archív fotóanyag a Hídépítő Vállalatnál, az tési munkák is kezdődtek. A 6. számú főút új,
Uvatervnél, a KKK-nál és több más intézmény- korszerű szakaszán számos vasbeton híd épült,
ben található. A képanyag különböző forrásmű- köztük két völgyhíd, melyek építésük idején
vekből is származik. hazánk legnagyobb és különösen jelentős híd-
A könyv felépítése lényegében a korábbi kö- szerkezetei voltak (Varasdi völgyhíd, Bolond úti
tetekével megegyező, a földrajzi adottságból előregyártott gerendás völgyhíd).
kiindulva az úthálózat történetét, majd a korai Drávaszabolcs Dráva-hídja a nemzetközi tár-
fahidak, boltozatok, vas- és acélhidak, vasbeton gyalások eredményeképpen 1974-ben épült új-
hidak történetét, a hidak újjáépítését mutatja já, s ekkor a Pécsről a határátkelőhöz vezető
be, elsősorban az országos közutakon. Külön 58. számú főúton megépült a mai nevén Árpád
fejez etben az önkormányzati, vasúthálózati, er- vasbeton felüljáró, amely méretét és kialakítá-
dészeti hidak történetét mutatja be. További fe- sát tekintve is különlegesség.
4
A megye hídállománya 1955 után lényege- Já nos, dr. Koller Ida, Lorászkó Balázs, Pisch
sen változott: a kishíd-korszerűsítési program- Zsuzsanna, Viola Zsolt és Glöckler Lászlóné.
ban az elégtelen nyílású vagy teherbírású hidak Köszönöm az Uvaterv Zrt.-nek és az A-Híd
átfogó korszerűsítése történt meg és a 6. szá- Zrt.-nek, hogy rendelkezésre bocsátották az ar-
mú főút Pécs és a megyehatár közötti szakaszán chívumukat és a Baranya Megyei Levéltárnak
megépült több híd mellett Szentlőrincen a 11 (Bősz Attila, Hajnal Zsolt) a segítséget a kuta-
nyílású felüljáró. tásban. Hálás vagyok a Magyar Közút NZrt. Ba-
Az út- és hídkorszerűsítések mellett a megye ra nyai Megyei Igazgatóságának (Viola Zsolt) az
hídjainak számát jelentősen növelte a 2010-ben együttműködésért. Külön is köszönöm dr. Im-
elkészült M6, illetve M60 autópálya nagy völgy- re Lajosnak ecsetrajzait, Hesz Gábornak több-
hidakkal és alagutakkal. irányú segítségét, Hegyi Kálmánnénak, aki
Említést érdemel az önkormányzati hídál- most is formába öntötte az írásomat, a könyv
lomány, amely boltozatokban gazdag és jónak lektorának, dr. Träger Herbertnek és dr. Gáspár
ítélhető állapotú. Lászlónak, aki az Összefoglalás angol nyelvre
Remélem, ez a rövid bevezetés is jelzi, hogy fordítását készítette. A tördelés és a nyomdai
értékes, érdekes a megye hídállománya. Érde- munka is a TEXT Nyomdát dicséri.
mes a könyvben foglaltakon túlmenően is fel- Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm kol-
keresni egyes hidakat, illetve kutatni történe- légáimnak, Halász Lajosnak és Pisch Zsuzsanná-
tüket. nak a sokirányú segítségét.
Köszönetemet fejezem ki szerzőtársaimnak:
Karoliny Márton, Kenderesi Irén, Lorászkó Ba- Öröm számomra, hogy a megyei hídtörténet
lázs, Németh Rudolf, Sülle Ferenc, Szilágyi Ma- sorozat ezen kötete is elkészülhetett és remény
riann, Wittner Balázs és Sebestény Péter, Deim szerint rövidesen az utolsó kötet is megjelen-
Zsolt, Horváth Zoltán; a fotók készítőinek: Ep- het.
pel Gábor, Gyukics Péter, Karkus János, Kiss Dr. Tóth Ernő
A siklósi várbejáró – ecsetrajz (IL)
5
A MEGYE FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI A MEGYE ADOTTSÁGAI
A megye földrajzi adottságai
Baranya megye 4432 km2 terüle-
tű, a Dunántúl déli részén helyez-
kedik el. Keleten a Duna, délen az
országhatár, jelentős hosszon a Drá-
va, nyugaton Somogy, északon Tolna
megye határolja. Területe a történe-
lem során sokszor vál tozott. 1920
után 23%-kal csökkent, legutóbb a
Mo hácsi-sziget került Bács-Kiskun
me gyéhez.
A megye területre, népessége
(mint egy 400 ezer fő), népsűrűsége
átlagos. Településhálózata jellegze-
tes aprófalvas. A népesség 60%-a
vá rosokban (Pécs, Komló, Mohács,
Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szent-
lőrinc, Szigetvár), 40%-a pedig 293
Baranya megye mai domborzati és vízrajzi térképe
községben lakik.
A városok lélekszámára jellemző, A hegység kb. 500 km2-nyi területű, gyűrt szer-
hogy Pécsett mintegy kétszer annyian laknak, kezetű, törésekkel szabdalt tönkhegység. A leg-
mint a többi városban együtt. A közlekedési magasabb pontja a Zengő, 612 m. Kialakulásá-
igé nyeket az ott lakók száma nagyban befolyá- nak bonyolult voltát a sokféle keletkezésű és
solja. különböző korú kőzet is jól mutatja. Északon
a Zselic (351 m) és a Völgység déli lejtői,
keleten a Dunáig terjedő Baranyai-dombság,
délen a Villányi-hegység, a Dráva-mellék és
az Ormánság határolja.
A megye másik jelentősebb hegysége a Vil-
lányi-hegység. Ez Magyarország legdélebbi
hegységének tekinthető, 25 km hosszú és 2 km
széles. A hegységhez tartozik még a délre, egy-
két kilométer távolságon belül található néhány
Mohács madártávlatból (i) kis magasságú mészkőkibúvás.
A megye felszíni adottságai
változatosak: síkság, domb- és
hegyvidék (6. sz. főút nyom-
vonala). ez az úthálózat szem-
pontjából meghatározó.
Baranya megye területét a
Mecsek-hegység változatos A Mecsek- hegység domborzati képe (Szerk.: Peja Gy.)
fel színi formái határozzák meg. É: északi irány, K: Komló, P: Pécs, S: Siklós, V: Villány, Z: Zengő-csúcs
6
A MEGYE ADOTTSÁGAI A MEGYE FÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI
Pécs madártávlatból (i)
A földtörténeti középkorban keletkeztek a A terület két legjelentősebb folyója a Duna
hegységek mészkő és dolomit takarói is, mely és a Dráva. Az északi terület folyóhálózata a
segítette a jurában a Mecsek-hegység fekete- Zala–Balaton–Sió vízgyűjtő területéhez tarto-
kőszén-telepeinek kialak ulását. Ez az ország zik. A megye déli részén található vizek csatla-
feketekőszén-készletének 90%-a. E kőszéntele- koznak a Drávához. A két jelentős vízgyűjtő a
pek az ország legidősebb és legjobb kőszenet Dunába szállítja a vízfolyások vizét.
adó medencéjének tekinthetőek. Az itt találha-
tó két, jelentősebb bányászati központról kap- Baranya megye területén a domborzati jel-
ta a nevét a pécsi és komlói kőszén. A kőszén legből adódóan kisebb-nagyobb patakok ta-
mellett a Mecsekben található még urán érc is. lálhatóak. A Duna legfontosabb mellékvizei:
A megye ásványi anyagai között a márványt a Pécsvárad–Apátvarasd között több ágból ere-
helyettesítő mészkő (díszítőkő) mellett a jó mi- dő, az országhatárt Ilocs ká nál elhagyó Karasica,
nőségű andezit az építőipar, az út- és hídépítés a Kis újbánya kör nyé kén eredő Hi das-patak, a
szempontjából is kedvező. A megye kőbányái jó Komló–Zobák körül eredő Völgys égi-patak, a
lehetőséget adtak, hogy már a 18. században Komlónál ere dő Kas zánya-patak és a Göd rei
útburkolatokat és hidakat építsenek. vízfolyással is bővülő Bar anya-csatorna. A Drá-
A kőzetek közül a gránit, az andezit és a vába öm lik a Gyöngyös-patakot, az Al más-pata-
mészkő a jellemző, melyre sok helyen lösz ra- kot és a Bükkösdi-pa ta kot valamint a Pécsi-vizet
kódott, akár 20 m vastagságban. Ez az autó- magába foglaló Fekete-víz. [16]
pálya alagutak építésénél különleges feladatot
jelentett. A megyére jellemző a több mint 20%-os er-
Az ásványi nyersanyagok mellett a terület dősültsége és ta vai, melyek az idegenforgal om-
jelentős ásvány- és gyógyvizekkel is rendel- ban jel entősek, ezz el az út hálózat fejlesz tését is
kezik. magukkal vonzották.
7