509 G-y.’—Haberle. 510 G-y. — A fürdői élet köréből. A Gy. M. — Felszólítás a tüzkármen- császárfürdöből. {Fürd. L. 18G8. 6. sz.) tés ügyében. {Gazd. L. 1850. G8. sz.) Gy. K. — Evszaki tudósítások Ke- Gy. . . . y A. — A szőlő természet- mencs vidékéről. Gazd. Lapok 1859. tani leírása. {Bor. Lapok IV. 1870. 4 5. sz.) 35. 1.) Gy. L. — * Prunus Laurocerasus. gg. — Miért és hogyan kell tél előtt Kerti Gazd. 1857. 12. sz. — Hooib- szántani? {Fal. Gazda 1874. 27. sz. renk szőlőmivelése egybehasonlitva ka — Miért és hogyan kell tél előtt szán rikás nevelésünkkel. Gazd. L. 18G2. tani? M. Gazda 1874. 12. sz.) 27. sz.) -gh T. — A magyar hasouszenvi or Gy. . . . k. — Miként lehetne a ju vosegylet alkuló gyűléséről. Hason. L. hászgazdák és legények hasznát a juh- 18GG. 1. sz. — Alapszabályai. U. o. 2. tulajdonos nagyobb és biztosabb jöve sz. — Az orvosegylet működése. U. o. delmével összeköttetésbe hozni? {Gazd. 3—12. sz.) L. 1849. 20, 25. sz. — Gazdásági ész g. f. d. — Levelezés. Sárvár. {Kerti revételek. U. o. 22, 23. sz.) i Gazd. 1860. 49. sz.) H. Haan János. — A vidéki gazda 1857. 11. 1862. 2. — A felállítandó sági egyesületekről. {Gazd. L. 1865. gazd. intézetek érdekében. U. o. 1866. 28. sz.) 4. sz.) Haas tr. Stuttgartban. — * Mér Habcrern Lajos. — Szőnyeg ges zöld festanyagok {Gyógysz. II. 1869. gyárak s azoknak befolyása a mezei 20. sz.) gazdaságra Magyarországban. {M. Gazda Haas Jakab tr. — A vidéki kór 1842. 65—67. sz.) házak szükségessége. (Gyógy. 1867. Haberlandt Ferenc tanár és Haj- 27. sz.) duska József. — Bizottmányi javaslat H a a s e után. — Az emberi szem selyemtenyészeti, magvizsgáló és kísér bonctanához. Közli Bemolák József. leti állomások érdekében. {Kertész G. {Gyógy. 1868. 26—28. sz.) 1869. I. 12—15. sz.) Haaxmann P. J. után.—Valami a Haberlandt Frigyes tanár. — >L amin ári a digitata«-rúl. {Gyógyszer. II. Die Wanderheuschrecken in Hanság. 1868. 7. sz. — * A csersavas kinal (Verh. f. Naturk. III. 1858. 2. Heff készítése. U. o. 1872. 4. sz.) {Abh.) 1. 1. — Agubacs légy(Weizen- Habéi. — Die Bereitung und An- gallmücke. Cecidomya destructor.) Gazd. wendung dér Kuh- und Schafmolke. L. 1865. 9. Gyógysz. II. 1865. 14—16. (<Zeit. f. Natúr- v. Hetik. 1852. II. sz. — * A selymérek folt betegsége. 6. sz.) Kerti Gazd. 1863. II. 25,26. sz. — * H a b e r. — * Dér Gyps-Schienen- Bombyx Perny. (Uj selymér). (U. o. Verband. {Dér Honvédarzt 1870. 1871. I. 25. sz.) 10. sz.) H a b e r 1 e Károly egyetemi tnr. — Haberényi György. — Evszaki Időjárásbeli észrevételek 1831-ben, a tudósítások Barsmegyéből. {Gazd. L. budai csillagász intézetbeli vizsgálatok 511 Ifabormnnn —Haeufler. 512 bóTöri*. Tár. I. 1831. 93, 189, 284. schenden Epidemien und einzelner be- II. 1831. 92, 196, 112, 274. sz. sonderer Krankheitsfalle in Ungvár. — Általános tekintet az 1832-ik évi Zeit.f. N.- u. Heilk. 1850. 16. sz. — időjárási viszontagságokra Pest vidéké- Ii lm Jahre 1850. U. o. 1851. II. 20. ben. U. o. V. 1832. 75. 1. Időjárásban i! sz. — lm Jahre 1851. U. o. 1852. II. észrevételek táblái 1832. jan.—márc. 4, 5. sz. — lm Jahre 1852. U. o. U.o. 94, 283.— 1833-dik évre. U. o. 1853. I. 38, 39. sz. — Levél Ungvár- IX. 1833. 244. X. 237. XII. 233. 1). ból a magyar-latin-német orvosi szótár Habermann, *Dr. B. — Skizze ügyében. Gyógy. 1862. 2. sz). über Szliáes und dessen Gasbüder. (Zeit. Hacker tr. után. — A másodlagos f. N.- u. Heilk. 1854. I. 44. sz. — buja-senyv származás módjára befolyó Szliacs, in sanitárer Beziehung geschil- rokonszenv (sympathia). Közli Romant- dert. U. o. 1856. 15, 17, 18, 20, 21. sik sebész. (Orv. Tár 1839. I. 16. sz. sz. — * Uber die Coca, ihrc Anwen- H á c z k y Dániel. — Marha felfú dung und ihre Wirkungen. Vérit. f. Na- vódásánál használandó óvszer. (Fal. turk. III. 1858. 1. Heft. (Sitzuugsb.) Gazda 1860. 19. sz.) 63. 1. — Bericht über die Badesaison H a e c k, Dr. M. F. — Ueber alko- zu Szliáes vöm Jahre 1858. U. o. IV. holische Getranke in hygienischer Be 1859. Sitzungsb. 112.1.) ziehung. (P. Med.-Chir. Pr. 1874. Habersohn, Dr. — Ueber Dys- 36. sz.) pliagie. (Zeit.fN.- u. Heilk. 1857. 12. sz. H Ü c k e 1, Prof. — Aus dér Wun- — Ueber seiniotische Bedeutung dér derweit im Leben und Treiben dér Sclimerzen bei Magenkranklieiten. U. o. Thiere des Feldes und Waldes. (Woch. 1860. 15. sz.) fúr Laud- und Forstw. 1871. 27, Haclienberg Dr. in Coblenz. — Ein 28. sz.) Fali von vollstündigen Mangel dér recb- II á c k e r, Ludw. — Dér Milch- ten Nieren und linkseitiger suppurati- kühlapparat dér Herrsehaft Ungarisch- ver Nephritis. (P. Med.-Chir. Pr. 1872. Altenburg. (Mit Abbildungen auf Tafel, 29. sz.) I.) (Vérit. f. Nahtrk. IV. 1859. Ablt. H a eb e t te után. — Néhány szó 12. 1.) az útépítésről átalában, különösen a Ilaeffner Ernő. — * Egy régi városok kövezéseiről, Hachctte kövezési- lőjegyzék. (Vad.- fa Versenylap. 1874. nek leírásával. (Hetilap 1845. 44, 36. sz.) 45. sz.) Haen E. után. — * A kazánkő- H a c k e 11 András tr. — Idő s kór képzödés meggátlása. (Gyógy sz. H. járat az ungvári k. kincstári urada 1873. 33. sz.) lomban 184^0-ik évben. (Orv. Tár Haenisch, Dr. F. — * Zűr Aeti- 1843. I. 7. sz. — Alombolygási jeleneologie und Therapie des Asthma bron- tekkel szövetkezett méhkór. U. o. 20. cliiale. (P. Med.-Chir. Pr. 1874. sz. — Válasz az Orvosi Tár múlt fél 49. sz.) évi 13-dik számában dr. Szőke által II a e s e r tr. után. — Gyuló-ibolós közlött künyvbirálatra. U. o. 1844. I. harnag (káli hydrojodicum) bujakór el 5. sz. — Csudálatos kóreset. U.o. 1839. len. FI. (Orv. Tár 1841. II. 24. sz.) II. 15. sz. — Meteorologische Beobach- Haeufler és Taubner. — * Le tungen vöm Jahre 1833 bis 1849. mit velek. Averulino építészi munkájáról. einer alig. Angabe dér allé Jahre herr- (M. Acad. Ért. 1847. 309. 1.) 513 Hafenbrödl - Hager. 514 Hafenbrödl, Freihcrr v. — A mákony szunyái'ártalmának gyors Schedlliof in Baieru. Die Hornringc dér meghatározási módja. F.o. 1868. 1 1. Kiihe. ( Woch. f. Látni.- v. Torst ic. 1870. sz. — * Csekély mennyiség hangyhal- 45. sz.) vag kimutatása a vér, tej, illó olajok Ilagedorn. — Dió Gleditschias és más folyadékokban. V. o. 13. sz. als Waldbaume. (Woch. f\ Lanti.- ti. — * A dialysalt vaséleg gyógyászati Fór fit ír. 187 2. 40. sz.) szempontból. V. o. 31. sz. — * A szén- 11a gén után. — Dimorphismus a kéneg tisztázása. V. o. 52. sz.’— Vizs rovaroknál. {Térni. 1871. 0. sz.) gálatok a húskivonat fölött. F.o. 1869. II a g c n R. után. — Benzin, (Gyógy- 7. sz. — Kénsavas maszlagul jegecek- sze.. IL 18G4. 11. sz.) ben. U. o. 27. sz. — A hangyhalvag s H a g e r tr. után. — * Wundram magatartása a fény és levegő iránt. F. köszvénypora. (Gyógytz. II. 1863. 11. o. 32. sz. — A rózsaolaj kémlése. F. sz. — ' Az ólomcukor és a tragacan- o. 1870. 11. sz. — A tiszta hangy thamézga összekeverve oldatban. F. o. halvag és a napfény. F. o. 21. sz. — 27. sz. — * Az úgynevezett dohány-al- Az illó olajok kémlése és fölismerése. nélküli dohány es kávé-al-uélküli kávé. F. o. 22, 23. sz. — Tinctura rhei aqu. V. o. 18G4. 3.sz. — A1-kénessava s kese- szilárd és száraz alakban. V. o. 21. sz. reny (magnesia hyposulfurosa s. subsul- — A különböző folyékony pepsinké- furosa, hyposulphis magnesii.) I. o. 4. szitmények értéke. U. o. 23. sz. — sz. — Adatok a vérfoltok megvizsgálá A ehloralhydrat megvizsgálásáról. U. sához. F. o. 35, 36. sz. — * Jegy o. 1870. 4. sz. — Hamisított viasz a zet a Tinctura Rhei aquosa készitésé- kereskedelemben. F. o. 25. sz. — A röl. V. o. 1865. 29. sz. — A trichin- hivatalos és iparbeli mandolaolaj. F. o. kór (trichinosis) nem uj betegség. 1 . o. 27. sz. — * A tömör kénsav kémlése 18GG. 16. sz. — :: A borlangos folya mirenyre. U. o. 28. sz. — A carbolsa- dékokban fololdott illő olajak megmé vas horganyéleg készítése. U. o. 35. réséről. F. o. 29. sz. — * A bangyhal- sz. — * A szegfüolaj (Nelkenöl) vizs vag (ehloroform) elbomlása. F. r. 1867. gálata. U. o. 37. íz, — e A eopaiva- 9. sz. — Kiválasztása és lemérése a balzsam kémlése terpetinre. — Fi vaséi égnék eitromsavas és borsavas ol gyelmeztetés a sebesültek orvosaihoz. dataiból. F.o. 1 1. sz. — Oldékony ei — Hamisított mustárolaj. F. o. 37. sz. tromsavas keseréleg (Citrate de Magne- — * Az arany kimutatása vászonfolt sic de Menier.) — Nyákalgák az ivóvíz ban. F. o. 43. sz. — Eljárás a légeny- ben s azok szükséges elpusztítás v cho- sav meghatározására ammon alakban. lerajárvány alatt. — Mütani jegyze F. o. 1871. 3. sz. — A mirenytarta- tek^ Lugalos tenta. ' Atramentum alká lom jelzése a rosanilin és fuchsinban. li mi in.) B. U. o. 13, 14. sz. — A dárd- F. o. 5. sz. — A büzeny kémlése bál ötödkéneg (Sulfur. aurat. antim.) gyógy vány és iblanjra. — Az ezüsthalvag, szertár vizsgálatokról. U. o. 14. sz. — ezüstbromid és ezüstjodid kölcsönös el * Syrupus ferri oxydati. l\ o. 22. sz. különítése. / . o. 6. sz. — A büzeny és — A vizes rhabarbara föstvény tarta iblany kimutatásán ik módszerei. V. o. taggá tétele. F. (. 41. sz. — A zsir- 8. sz. — Milyen az angol hangyhal édeny. F. (. 49. sz. — * A hangyhal- vag. V. o. 9. sz. — A k.escrü mandola vag (ehloroform) napfény behatása foly olaj rögtönzött kémlése. F. o. 10. sz. tán nem bnntatik el. F. o. 52. sz. — — Jegyzet a mustárolajról. F. o. 16. Tn.l. II. Term. 1. 17 5 1 3 1 láger—-Hainiss. 516 8/. — A folyadékok. 17. o, 19. sz. — 1867. 29. sz. — * Mittel gégén den A chinakéreg al tártál mának meghatáj Schnupfen. (r. Mcd.-C'hir Pr. 1869. 43. rozási módszere. o. 25. — * A car- sz. — * Milyennek kell lennie az holsznppan. — * A moly távoltartása egészséges ivóvíznek ? Hasonsz. L. posztó és prémes árucikkektől. I . o. 1873. 7. sz. — H. és Jacobson. A 27. sz. — * Színes kénsavas maszla- ^titkos gyógyszerekkéli“ ámítások meg- gal. V. o. 44. sz. — Az ivó viz vizsgá gátlása. Gyógysz. II. 18414. 23. sz.) lata. U. o. 47, 48. sz. — * Olfacto- H a g e r Ármin Berlinben. — A rium anticatarrhoicum. U. o. 47. sz. — »pharmaeopoea borussica editio septi- A ehinoidinnal súlyosabbá tett china- ma« s megjegyzések a sisak virág és kérgek fölismerése. o. 48. sz. — Az abból készült kivonatról. Ábrákkal. anilin, coniin, nieotin lem érése hydro- {Gyógysz. II. 1864. 5, 6. sz.) chlorat alakjukban. U. o. 50. sz. — H a g e r FI. — Titkos szerek. Gut Az ojtóanyag fentartására mily zsir- ÍTeil. — Lenticulosa. — AVepler-féle édeny (glyeerin) alkalmaztassák. V. o. szer a nehéz-kór ellen. — Colle blanche. 52. sz. — Alumina acetica. Liqu. Alu- — Tömör Restitutions-Fluid. — Dr. Pa- min. aeetici. U. o. 1872. 1. sz. — Uj tisson közvény elleni gvapotia. (Gyóqusz. módszer az elnyelt (absorbirt) mészföld //. 1864. 1, 22. sz. - * A kakao-olaj meghatározására a csontszénben. — A hamistásairól. I . o. 23. sz.) Thoin-féle poresztó mérleg. IJ. o. 9. sz. Hager Hermann tr. — Morsuli — * Ferrum valerianicum. /. o. 10. sz. zingiberis. — »Cruse-s Patent Kropf- — A nyers earbolsav cárból savtartal- pulvei\« titkos szer. {Gyógysz. //. 1864. mának meghatározása. o. 12. sz. — 10. sz. — A Gombos-féle »mixtúra» Olfactorium anticatarrhoicum Hageri. vegvelcmzése. Gyógy. 186 7. 41. sz.) / . o. 16. sz. — Guajakgyanta- és II a g g o t in Durham. — * Wich- ihlany-vegyhatás. V. o. 45. sz. — Le tige Vortheile bei dem Brotbacken. választása és megmérése a kémfomak {Patr. IVoch. f. Ung. 1804. 5. sz.) oldataiból és a kémforjegecek. V. o. Hahnemann. — Végrendelete1. 51. sz. — Egyes gyógy testeket illető {llos.it. K. 1865. I. 22. Hasonsz. /.. jegyzetek. / . o. 51, 52. sz. — A vo 1868. 8. sz. — H. Sámuel dr. Sre'ter natok (Extráéta) megvizsgálása réz- és Gusztávhoz Lembergbe intézett levelei. ónuali (Stannum) fertözménveikrc. (J. o. Hatóit*?. Tj. 1872. 12—15. sz.) 18 73. 13. sz. — A cohhicum-aljak H a i d i n g e r W. — Tudósítás a reactioiról. U. o. 15. sz. — Az ólom bécsi cs. kir. pénz- és bányaügyi udv. fehér (Cerussa) vörösre festődéséről. U. kamara ásvány-gyiijteményéröl. (Af. o. 16. sz. — Kevésbé keserű chinin Ch'v. és terít). Műnk. III. 1843. 43. 1. keverék. U. o. 4. sz. — A közönyös — A cs. k. birodalmi földtani intézet chloralhydrat-ról s a 8aame és társa Bécsbcn 1865. V. o. XI. 1866. 228.1.) cég chloralhydrat-ja. U. o. 25, 26. sz. H a i d 1 e n után, — A franciák né — * Az ólomeukor és a tragacantméz- zete a Liebig-féle levesről. {Gyógysz. //. ga összekeverve oldatban. U. o. 43. sz. 1869. 39. sz.) — A bromkalium kémlése a »Pharma- H a i n, Dániel. — Beitrílge zűr copoea Germanica« szerint. U.o. 1874. Witterungskunde Siebenbürgens (Progr. 6. sz. — Vajkémlési módszerek. U. o. (lejt Shtíssb. Gymn. 1854. 3 — 25. 1.) 15, 16. sz. — ° Nyákhinár jelenléte a Hainiss József tr. — Törvény vizekben ehölerás időben. Kertész G. szék-orvostani eset. Erőszakos sértésből 51 7 Ilajass—Hajnal. 518 származott evvér, szivszakadás és halál 1874. october 22-én B.-Csabán tartott (Gyógy. 1862. 11. 12. sz. — A beteg közgyűlése. U.o. 1874. 47. sz. — A gyermek vizsgálata- és jel tanáról. Mayr békésmegyei orvos-gyógyszerés/.-egvlet- tanár után. I. o. 36 — 40, 42, 43, 46, ről. Gyóyy8z. II. 1869. 23. 1870. 46. sz.) 48. sz. — Törvényszék-orvostani eset. Hajnal Antal. — Amerikai ko- A halántékcsont pikkelyes részének trógép. (M. MJni.-Egyl. Közi. IV. 1870. szúrás által szokott repedése, agykér- 3 77. 1.) lob, halál. U. o. 51, 52. sz. — A beteg II aj n a 1 István tr. Békésen. — Le gyermek mellének vizsgálata- és jelta vél Pestről az orvosválasztások ügyé nához. U. ©. 1864. 50—52. sz. — A ben. (Gyógy. 1861. 34. sz. — Kizárt mellzsigerek részletes vizsgálata gyer lágyéksérv a petefészek elöesésével. mekeknél. V. o. 1865. 15 — 17. sz. *— Orr. Hét. 1863. 31. sz. — Csonthus- A tüdők hustömöttsége újszülötteknél. dag az alszáron. 1871. 38, 39. sz. — U. o. 1866. 15. sz. — Tüdőgümősödés Csonttörésekről. U. o. 1 — 4. sz. — A gyermekeknél. U. o. 17. sz. — Az új hugykövekrül. U. a. 28—31. sz. — szülöttek tüdőlégdagja. U. o. 24. sz. Adatok a rák műtétek tanához. / . o. — A hörgelob isméje gyermekeknél, 1872. 14, 15, 17, 19, 29. sz. — Köz U.o. 1868. 33. sz. — Nehány érdekes lemény az 1869-ben Békésen uralgott törvényszéki eset rajza. Államorvos vürhenyjárványról. U. o. 3, 6, 7. sz.) 1872. 1—5. sz. — Nehány érdekes Hajnik János. — Egy-két szó a törvényszéki eset. M. orv. én term. Műnk. gyökeres növények termesztésének hasz XV. 1872. 179. 1.) nairól. (Rokonéi K 1840. II. 74. 1. ITajass Béla. — Gazdasági tudósí — Nvilt levél az amerikai szénagyiljtö tások. Cserhát. (M. Gazda 1861.33. sz.) gereblyét és vontatót illetőleg. Gazd. Hajczclmájer Juditli. — Kony L. 1850. 52. sz. — Nyílt levél és elő ha. (M. Gazda 1845. 36. sz.) terjesztés az amerikai szénagyüjtő-ge- Hajnal. — Sántha István úrnak reblye és vontató ügyében. U. o. 1851. 1 IcbrceCnben. (Kerti Gazd. 1860. 36. sz.) 24, 27. sz. — Nyílt levél némely gaz Hajnal Albert, tr. — Velőszerü dasági eszközök és gépek, s a takar rák a végbél környékén. (Orr. Hét. mány-kezelés ügyében. Ü. o. 30. sz. — 1864. 39, 4 0. sz. — A jobboldali fül- Nyílt levél a kettős ekék hasznosságá- tömirigy rákos elfajulása. U. o. 1865. ról. U. o. 1852. 17. sz. — A kettős 26. sz. — Méhhabarc galvanéteszszeli ekék érdekében. U.~o. 45. sz. — Né műtétének esete. U. o. 1866. 2. sz. — hány szó a ccnki birtok jelen állapotá Jelentés békésmegyei orvos-gyógysze- ról. U. o. 1853. 14. sz. — Gazdasági rész-cgylct 1870. május 16-kán tar eszközök és gépek ügyében. U.o. 1853. tott közgyűléséhez. U. o. 1870. 32. 25. sz. — Ccnk, juh 13. 1854. U. o. sz. — Levél a szerkesztőhöz. Gyógy. 1854. 29. sz. — A ccnki gazdasági 1868. 23. sz. — Jelentés a békésme eszközök és gépek ügyében. U. o. 32. gyei orvos-gyógyszcrészegyletröl. U. o. sz. — Viszhang a cimnélküli levelekre. 44. sz. — Jelentés a békésmegyei or- V. o. 43. sz. — Néhány szó a trágyá vos-gyógysz.-egylet gyűléseiről. U. o. ról általában, különösen a mesterséges 1869. 23. 1870. 30, 33, 47. sz. — A trágya fontosságáról. U. o. 1855. 22. I»éké smegy ci orvos-gyógyszerész-egylet. sz. — Nézetek a vetések fogasolásá U.o. 1872. 24. 1873. 23. sz. — A ról. U. o. 24. sz — Ccnkröl is néhány békésmegyei orvos gyógyszerész-egylet [szó a gabnn sormÍvelése érdekében. / . 17* 1 9 Hajnóczi—H. ajnos. 520 0. 45. hz. — Visszapillantás 1855-re. nők emlékére. U. o. 22. sz. — A rozsda F. o. 1856. .‘3. sz. — Gazdasági álla s az ausztráliai búza. V. o. 27. sz. — potok Nagy-Cenkeu. I'. o. 18. sz. — * Nvilt levél Mokry S. úrhoz. U. o. 30. II. .1. dr. Stöckhard tanár úrhoz. I. o. sz. — Nyílt levél a lmzanemesítés tár 43, 44, 48, 49, 51. sz. Falusi Gazda gyában. V. o. 1873. 37. sz.— A vető 1. 1856. 289. 1. — A bérrendszer mag nemesítése. F. o. 39, 40. sz. — ügyében. Gazd. L. 1862. 33. sz. — Az 1874-ki termésről. F. o. 18 74. Nyílt levél Nagy-Cenkröl. U. o. 47. sz. 32, 34. sz. — A cukorrépa termelésé — Nyílt levél Tlialy Zsigmond bará ről. Érd. és Gazd. Lapok VI. 1867. tomhoz! V. t\ 1864. 41. sz. — Refle 556. I. — Az ausztráliai búza. Gyák. xiók Sopronyból. I. o. 10, 11, 13— Moziig. 1873. 20, 21. sz. — Figyelem 16. sz. — Cenki utóhangok. l\ o. re méltó szavak. I'. o. 1874. 24. sz. 1865. 16. sz. — Gedellöi hangok. V. — Gazdasági irányeszmék. Földm. Érd. o, 18. sz. — A sopromnegyei cukor 18 73. 1, 6. sz. — Örvendetes kórje- gyártásnak fokozatos emelkedése és en lenségek. U. o. 8. sz. — Levelek a nek következtében az ott átalánosan szerkesztőhöz. Nagy-Várad és Buda emelkedett közjóiét és vagyoni gyara pest. l.o. 1874. 36—40. sz. — II. J. podás. L.o. 1867. 39. sz. — A cu és Stürmer Arthur. A selyemtenyésztés koriparnak hazánkbani fejlődését és je ügyében. Gazd. L. 1855. 1. sz.) len állapotát érdeklő levelek. V. o. 45 II a j n ó c z i Árpád. — Szomorujáték —50. sz. — Még néhány szó a répater a borpincében. (Bor. Lapok] 187 4. melés költségeiről és ennek néhány mó 1. sz.) dozatairól. U.o. 1868. 1. sz. — Válaszul Haj nos Gusztáv. — A sző löszét a hazai répa és cukor-termelésünk teréről (Gazd. Tj. 1865. 10. sz. — A ügyében tett szerény megjegyzésre. F. tehenek tejtükre. U. o. 19. sz. — Szö- o. 4. sz. — Általános eszmék a szelle lőszeti ügyünkhöz. I . 30. sz. — A mi és anyagi tökék hatása felöl, tekin mürzthali marhafaj. I . o. 9, 10. sz. — A tettel gazdászati s népességi viszo székes föld. U. o. 1870. 12—15. sz. — nyainkra. l.o. 30. sz. ;— Igénytelen Az állam, mint lótenyésztő. l\ o. 20. észrevételek a »Répatermelés és répa- sz. — Tegyünk valamit a sertéstenyész takarmányozás« című közleményre. U. tés érdekében is. I. o. 27. sz. — Az o. 21. sz. — Arad-Temesvár környéke, államkezelése alatti jószágok bérbeadá ekintettel az ottani általános gazdászati sához. U. o. 30. sz. — Marhatenyész tviszonyokra, és egy-két szó a bérrend tésünk emeléséhez. U. o. 41—43. sz. — szerről. l.o. 22. sz. — Észrevételek a fo A cselédrendtartáshoz. V. o. 52. sz. — gyasztási adó körüli reformok iránt. U. o. Alkalmas-e a soroksári Dunaág mester 25. sz. — Nézetek a cukoriparnak ha séges hal tenyésztésre ? U. o. 18 71. 3. sz. zánkbani gyorsabb fejlődését gátló egy — Lótenyésztésünk ügyéhez. U. o. 23. némely akadályok tárgyában. F. o. 27. sz. — A hengerezés és annak hatása. sz. — Gazdasági levelek külföldről. U. U. n. 26. sz. — A rozsda és az üszög. o. 1872. 41—4 4. sz. — Gyakorlati iJ. o. 28. sz. — Még valami az üszög útmutatások az okszerű gazdasági üzlet ről. l.o. 34. sz. — A mély szántás szempontjából, a Bánság számára. U. o. ról. U. o. 1872. 3—6. sz. — A ser 1873. 1, 2, 4—8. sz. — Nyílt levél tések vértályoga. F. o. 26. sz. — Tlialy Zsigmond barátomhoz. o. 10. Mikép lendíthetnénk gazdasági állapo sz. — A köztelek alapköve letételé- tainkon sikeresen ! F. o. 1873. 9 — 11. 521 Hajóssy Halász. 522 sz. — * A rozsda. U. o. 19. sz. — orvosok és természet vizsgálók kolozs Vérfrissítés- és magváltoztatásról. t\ vári 5-dik nagygyűlése alkalmával tar o. 32. sz. — Gazdasági tndósitások. tott. V. o. 1845. I. 13, 14. sz. — A Tass (Pestmegye). I. o. 17. 187 4. 34, magyar orvosok és természet vizsgálók 45. sz. — Adatok egy gazdaság ren Pécsett tartott G-ik nagygyűlése orvos dezéséről. / . o. 27, 29, 30. sz. — Ta szaki működéseiről. V. o. 1846. I. 8, lajunk nedvességének megóvásáról. U. o. 9. sz. — Orvoskari jegyzőkönyv. I. a. 48. sz.) 1848. II. 1. sz. — A m. orvos-sebész Ilajóssy. — A száva-kulpai gőz tanári kar e f. 1848. év tartott ülésé hajó társaság közgyűlése.(Hetilap 184G. nek jegyzőkönyve. tT. 7, 24. sz. — 31. sz.) Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai. M. orv. H a k e, l)r. — Als Quelle dér Lc- és fenn. Műnk. VI. 1846. 81.1. — Alel benskraft. (Zeit, f. A".- u. Hetik. 1856. nöki beszéde a magyar orvosok és termé 3. sz.) szetvizsgálók Fiúméban tartott XlV-ik Halasi 13. — Gazdasági tudósítá nagygyűlésén. I. <>• XIV. 1870. 111. sok Kis-Kunságból. (.1/. Gazda 1814. II. 1. — Ellennyilatkozat. Gyógy. 1861. 51. sz. — Krumpli és kukurica-töltö- 3. sz. — Az életbiztositás tudományos, getés. Falusi Gazda 1859. 26. sz. — különösen orvosi szempontból. / . e. Kukuricaszár letetejezése érés alá. l\o. 1865. 50—52. sz. — Felelet a buda 1859. 30. sz.) pesti kir. orvos-egylet idei választásai Hala s y, Dr. Wiihelm. — Aus dér ról az OHL-ban megjelent cikkekre. gerichtsárzlichen Praxis. Angeblieh U. o. 1866. 46, 4 7. sz. — A magyar leichte lvopfverletzung mit lethalem orvosok és természetvizsgálók eddigi Ausgange nach 31 Tagén. (l\ Med. működésének főmozzanatai. (r. •. 1869. ( hir. IV. 1871, 35, 36. sz.) 41. sz. — Ismételt figyelmeztetés a véd- Halász Aladár. — Néhány szó a himlő-ojtásra és egyéb, a himlő ellen len- és kendertermesztésről Magyarorszá alkalmazott és továbbra is alkalmazan gon. (Férd. és Gazd. Lapok VI. 1867. dó eljárásra. I. o. 1872. 27. sz. — 144. 1.) Tiszti főorvosi javaslat a himlő terje Halász Béla. — Dinnyészet. (Fal. dése ellen. I). <>. 4. sz. — A cholera- Gazda 1862. II. 6. sz.) járvány Pesten 1872-ben. I . o. 187 3. Halász Gejza tr. — Helyettes el 15. sz. — Tiszti főorvosi hivatalos je választás. (Orv. Tár 1839. I. 4. sz. — lentések a Pesten észlelt sebészeti és Magyar orvosok és természejt vizs g ál ók közegészségi viszonyokról. Államonvas 3-dik nagy gyűlése Besztercén. V. o. 1871. 13 —16. sz. — A soroksári J842. II. 10. sz. Vázlatos előadás a Dtina-ág elzárása. /. o. 1872. 6. sz. pesti egyetemben orvosok kiképezésére — Szab. kir. Pestváros óvóintézkedései rendeltetett koródáról 184 */2 iskolai a cholerajárvány ellen. I . o. 10. évben. L. -o. 1843. II. 3, 4. sz. — A sz. — Tiszti főorvosi hivatalos je magyar orvos és természet vizsgálók 4- lentés a Pesten észlelt lebészeti s köz dik nagy gyűlése Temesvárott. l\ o. egészségi viszonyokról. I . o. 1— 7, 8. sz. — A magyar orvosok és termé 9 — 13, 15. 1873. 1 —18. sz. — Ki szetvizsgálók 5-dik nagygyűlése Ko vonat Pest város tiszti főorvosának lozsvárit. I . o. 1844. II, 13— 15. sz. 1871., 1872. és 1873. közegész — Szóbeli előadás, melyet a magyar ségi hivatalos jelentéséből, //osonsz. /. 5 ti 3 Halász—1 Iarnary. 5 24 1871. 16, 17, 19, 21. 1872. 5, 6, 9, Ihártyáslob alkalmával. {Gy aggsz. II 17. 1873. 17. sz. — Az életbiztosítás 1866. 15. sz. — A cholera kérdéséhez. tudományos, különösen orvosi szem U. o. 1867. 45. sz. — Gombanövé pontból. .1/. Akad. Ert.-Math. és Térni, nyek a védhimlő és vészhimlő anyagá Közi. V. 1865. 225.1.— Könyvismerte ban. U. o. 1868. 17. — * Növényi tés. A magyar orvosok és természet szervezetek a hagymázos betegek véré vizsgálók I—V. gyűléseinek évkönyvei ben és bélhuzamában. U. o. 33. sz- —* az első négyet szerkesztették Bugát P. Növényélődiek vörhenynél. U. o. 1869. és Flór F. tr.-ok, az ötödiket Brassai 4 3. sz. — Méhek mcgmérgezése élesz Samu és Szőcs József. Gyógy. 1863. tővel. F. V. o. 1871. 47. sz. — Élesz 47, 49, 51. sz.) tők s az emberi bőr növény-élödijei H a 1 á s zy Ferenc után.—Jegyzetek közti viszony. Közli F. E. Gyógy. 1868. az észak-amerikai *Pacific-vaspályáról« 1, 2. sz. — Az emberi test növényélő- (M. Mérn. és Ép. Egyl. Közi. V 1871. diei. U. o. 1869. 1—3. sz.) 252. 1.) H a 11 ó s y Ödön. — Gazdasági köz Halé, Dr. E. M. után. — Az atro lemények Ilohenheimból. {Fal. Gazda pin élettani hatásainak kikémle'se. (fia- 1857. 3, 6, 8. sz. — Még valami a sansz. L. 1871. 10—12. sz.) repczéről Hohenheimból. U. o. 15. sz. Halé Dr. P. H. — * Petefészek — Lucernáról. U. o. 10. sz. — Az tömlő meggyógyitása Apis-szal. (Ha- alagesövezésről. V. o. 1858. ^7—9. sonsz. L. 1871. 21. sz.) sz. — A hohenheimi gazdasági aka Haliczky József. — Gazdasági démia. U. o. 32. sz. — Az alagcsöve- közlemény Vitkárol. {Fal. Gazda 1857. zésről. U. o. 44, 48, 50, 52. sz. — 10, 24, 32. sz. — Vontató-kocsi. (Áb Egy angol bérgazdaság vázlata. U. o. rával). U. r. 20. sz). 1859. sz.) Hall, J. után. — * A gáztartókban II a 11 w a c h s Vilmos tr. után. — keletkezett kis lyukak betömése. {Bá * A piros szőnyegek mireny tártaim a nyász. és Koh. L. VII. 1874. 15.) {Gyógysz. II. 1871. 34. sz.) H a 11, Marschall. — Behandlung H a 1 m á g y i Lipót. — * LÖjegyzék. dcr Asphyxic. {Zeit. f. N.- u. Ilcílk. Csegei kimutatás. (Vad.- és Versengi. 1857. 16. sz.) 1870.,2. sz. — A tisza-esegei és mán- H a 11 a tr. után. — A rákos lerako doki vadászatok. lT. o. 1871. 4. sz.) dásokról belső életművekben. T. {Orv. Halmágyi Sándor. — Az erő át Tár 1844. II. 23. sz.) változásai. ( 1 larosv. Filz. 1858. 163.1.) H a 11 e r Károly tr. után. — Az élet Haltén hoff tr. — Receglob módok s mesterségek, mint betegséget cukros hugyárnál. {Gyógy. 1874. 6. sz.) szülő okok. {Orv. Tár 1842. 23. sz.J II a m a r Leó. — Villanyos vasúti II a 11 e r, Dr. Moriz. Bcobachtudnö- rzsfékező a mozdonyvezetőhöz szol gen und Erfahrungen über das typhöse gáló villanyos jeladókkal. Rajz-mel Larynxge8ch\vür. Zeit. f. V.- u. ITeilk. léklettel.^!/. Mérv. Egyl. Közi. III. 1869. 1856. 43. sz.) 133. 1.) II a 11 e r W. tr. — * Savanya külHamar Pál. — A községi erdők sőleg használttva. (Orr. Tár 1842. ről. {fstván bácsi Naptára IX. 1864. 11. 20. sz.) 33. 1.) II a 11 i e r Ernő tnr. után. — * Egy H a m a r y Dániel tr. — Az osz növényi élődi a sejthámon (epithelium trák birodalom legnevezetesebb ásvá- 525 Hamburger—Hauiiltoii. 526 nyos vizeinek kivonatos ismertetése or cholera Tatában. (\ o. 1867. 2 — 5. sz. vosi tekintetben. (Miiller X. Xapt. II. — A kchrángá8. V. o. 1868. 20. sz. 1853. 26. 1. — A betegségek okairól. — Tatai levél. U. o. 1869. 9. sz. — Vas Gereben Nagy Xapt. I. 1854. 107. Gutaütési majd nyavalyatörési harmad- 1. — Házi orvos. I. *>. II. 1855. 1. 1. napos váltóláz egy esete. U. o. 43. sz. — Újszülöttek gyengesége. Kelet Xépe- — Levél a Gy. szerkesztőjéhez. / . o. 1856. I. 318. 1. — Görvély-bujakór. 1870. 31. sz. — A míivi termékenyí f rv. Ilet. 1857. 28. sz. — Alszárfeké- tés kérdéséhez embernél. /’. o. 24. — lyek. U. o. 1858. 28. sz. — Ördöglá Állgörcs és derme kedély kóros egyé tás. o. 1852. 6. sz. — Szúrtseb a nen. I. o. 1871. 38. sz. — Fölismer- farkcsikcsont és seggnyilás között. V. hetök-e mindig azonnal a veszélyes vál o. 1860. 33. sz. — Mutatvány Kürsch- tólázak ? U. o. 1872. 12. sz.— Kés ncr tr. »Az általános élettan vázl ita« lekedő mindennapos veszélyes váltóláz ez. munkájából. / . o. 1861. 24—26.' egy esete. U. o. 2. sz. — Styrax a sz. — Ondórekesz. V. o. 41. sz. — A rüh ellen. U. o. 1873. 1. sz. — Fo pokolvar. /. o. 1863. 15. sz. — A gamzás-gátló gyógyjavallat. .1/. orv. és csúzos derme. (f. o. 38. sz. — Gyógy- term. Műnk. IX. 1864. 223. 1. — Gu szerliatások. t . o. 1865. 1, 2. sz. — taütési majd nyavalyatörési harmadna A hagymáz gyógyitásánál a bor értéke, pos váltóláz egy esete. V. o. XIV. r. o. 20. sz. — Szivgörcs. / . o. 38. 1870. 179. 1. — Állgörcs és derme sz. — Esetek a magán gyakorlatból. kedélyeskóros egyénen. U. o. XV. 1872. /. o. 1866. 21—23, 25. sz. — Ada 145. 1. — A szívbetegségek különös lék a kórtünettanhoz és kórisméhez, kór- és gyógytana cimü munkából mu r. o. 1867. 5. sz. — A ránggörcssike tatvány. Kórh. Szemle 1865. 264. 1. res gyógyítása büzenyliammaggal. V. o. — Febris intermitteus apopleptieo cpi- 6. sz. — Deréksérv. — Genybub. Hileptica tertiana. 1\ Mcd.-Chiv. Vr. 1871. ganyos szájlob. U. o. 47. sz. — Újév, 49. sz. — Indítvány. Vállaljon-c ma új lap, új kérdés. Gyógy. 1861. I. gára a bp. orvosi kör több közhasznú sz. — Haldokló öngyilkos. U.o. 11. sz. feladatot is? Allamorvos 187 4. 20. sz.) — Levél az orvosválasztások ügyében. H a m b ürge r, Dr. E. — Vcrgif- /r. o. 25. sz. — A lélek viszonya a tung mit Helvella esculcnta. (Zeit. f. szervezethez. Mutatvány Kürscliner G. N.- u. Ildik. 1855. II. 20. sz. — Über tr. Az általános élettan vázlata« cimü Franzenshader Moorlauge als Zusatz müvének forditmányából. / . o. 36, zu Büdcrn. Pesten Med.-CInr. Presse 38. sz. — Kórházi tapasztalatok Ta 1872. 45. sz,) tából. V. o. 1862. 48, 42. sz. — Vá- Ham el, Dr, után. — Az anglus • lasz. Poor tr. »A cselekvés terére« gazdálkodás és mesterség dicsőségének cimü cikkére. U. o. 1863. 4. sz. — egyik bélyege. (Nemz. Gazda 1814. — Javaslat a magyar orvosok segély 51. sz.) egyletének alakítása tárgyában. U. o. 22. sz. — Levél az orvosi nyugdíj H a in i 11 o n tr. után. — * I\ágó intézet ügyében /. o. 1864. 17. higany görvélycs szemlobnál. (Orr. Tár sz. — Némi megjegyzések a ma 1843. I. 4. sz.) gyar orvosok és természet vizsgá H a m i 11 o n, John. — Ueber Abs- lók folyamatba jött nagygyűléséről. cesse in den Knochen. (Zeit. /. X w. I . o. 1866.. 28. sz. — Az 1866 ik évi! Tinik. 1857. 1. sz.' 527 Hauiilton — Ilandtl. 528 Hatni lton, August. — Woher II a in p e, Hermáim, und E. A. Bielz. koinmfr es, dass inán jetzt in Ungarn — Bcitrag zűr Kaferfaune Siebenbür- und Galizicn vöm Centncr Getreide, gens. (Vcrh. u. Mitth. f. Xatunr. III. Kukuruz und Kártoffeln circa 1.8, resp. 1852. 140. IV. 1853. 222. 1.) 0.6 Mass Spiritus weniger crzeugt, als II a in v a y Ede, tr. Tiszaiükön. — vor zwei oder drci Jahren? (XVoch. f. Lüktető melldaganat. (Orv. Hét. 1861. Lalid.- u. Forsttc. 1871. 24. sz. — 18. sz. — Egy szervi szivbántalom Brennerei Erfahrungen. I. o. 2 7, 28. kórrajza. M. orv. és term. Műnk. IX. sz.) 1864. 233. 1.) H a in m tr. után — A villás reg Hanák János. — Az állattan tör geli. (Hasousz. L. 1868. 2. sz.) ténete és irodalma (Kivonat.) M. Akad. II a m m e r, Dr. — Bcschreibung Ért. 1847. 95, 109. 1.— Az állat eine8 von ihm construirtcn Uretlirotoms. tani magyar műnyelv ügyében. o. (Zeit. f. X.- u. Hetik. 1855. II. 11. sz.) 1848. 19. 1. Társaik. XVII. 1848. 6. II a m in cr M. K. után. — Uj mód a sz. — Az állattani műszók és állatnevek csersav (tannin) mennyiségének megha magyarítása. Tennészetb. 1848. 9. sz.) tározására oldatokban. -Xm.- (Gyógysz. Hanák Vendel tr. és Káplá.iy Jó lí. 1862. 8. sz.) zsef. — Cáfolat (egy az OHL.-ban Hammerschmid József tr. — megjelent cikkre. (Gyógy. 1863. 16. sz.) A korytnicai fürdöintézct. (Gyógyászat II a n a m a n J. után. — * A hideg- 1871. 17. sz.) vegyekrol. (Gyógys:. II. 1864. 49. sz.) H a m m o n d. — In Betreíf dér Al- Hanbury, Dr. Dániel. — Kamala koholwirkung auf den mensehlichen ein neues Tanienmittcl. (Zeit. f. X.- u Organismus. (Zeit. f. X.- a. Heilk. 1859. Ildik. 1858. 43. sz.) — A mérges hó" 10. sz. — Seetionsbefund bei dér Hy- lyagbibe babjai (Physostigma veneno^ drophobie V. Med.-Chir Pr. 1871. sum. Balf. — Ordeal bcau of calabar. •17. sz.) Gyógysz. II. 1863. 30. sz. — * Sava II a m o n, Dr. L. — Bchandlung nilia-ratángyökér eredetéről. />. Gy. (' des Blutschlages. (Zeit. f. X.- u. tleiU. o. 1865. 31. sz. — A Jalapa megho 1858. 4. sz. — Ueber Systalgie. U. o. nosítása. r. fi. 1867. 30. sz.) 1860. 48. sz.) Hancock. — Melanosis des Au- H á m o r y Lajos gyógyszerész. — ges. (Zeit. f. X.- Ilclk. 1853. I. A hugyanv, (Ureum purum.) (Gyógysz. 43. sz.) 11. 1864. 25. sz.— * Kávé gubacssav. H a n d 1 e r János. — A száraz ku P. o. 34. sz. — Újabb viszhang X. ur koricaszár eltartása vermekben. (Fal. szerény vidéki hangjára a t. budapesti Gazda 1867. 21. sz.) gyógyszerésztestiilethez. U. o. 1866. 14. sz.) II a n d s c h u Lajos, bányaorvos. — Hampe, Dr. Clemens. — Plega- Levelezés. (Orv. Hetilap 1865. 35. sz.) nophorus, ciné siebenbürgisclie Kafer- II a n d 11 Károly. — A nadályok- gattung. Samrnt Abbildung. Vcrh. u. nak mesterséges tavakbani tenyészté Mitth. f. Xaftirtc. VI. 1855. 97. 1. — séről. (M. orv. és term. Műnk. VI. 1846. Nachtrag. V. o. VII. 1856. 103. 1. — 281. 1.) — A gyógyszerek ársza A vizgyógymód elégséges volta hason- bálya kérdéséhez. Gyógysz. II. 1866. szenvi szempontból. Hason*:. L. 1871. 19. sz. Még egy hang a vidékről. I . o. 13, 14. sz.) 13. sz.)
Description: