Gloviczki Zoltán – Zsinka László Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

272 Pages·2014·5.14 MB·Hungarian

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Gloviczki Zoltán – Zsinka László
Nevelés és iskola
Bölcsészet- és
az antik és közTáérspadkaloomtrudio mEánuyir Kóarpában
egyetemi jegyzet
ISBN 978-963-308-186-0
Budapest, 2014.
Gloviczki Zoltán – Zsinka László:
Nevelés és iskola az antik és középkori Európában

PPKE BTK, 2013

ISBN 978-963-308-186-0

1
Tartalomjegyzék:

Az antik nevelés története (Gloviczki Zoltán)……………………………………………………………. 5
I. A neveléstörténet fogalma és jelentősége...............................................................................5
Négyezer év tanulságai......................................................................................................5
Történettudomány és pedagógia......................................................................................10
II. Az „antikvitás” térben és időben.........................................................................................12
Az antikvitás fogalma......................................................................................................12
Róma és a görög világ kapcsolata – a hellénizmus kérdése............................................13
Az antik világ időbeli határai...........................................................................................15
Az antikvitás és az antik nevelés késői hatásai................................................................16
Az antikvitás térbeli határai.............................................................................................17
Az antik nevelés történetének forrásai – a megismerés lehetőségei................................19
III. Család, gyermek, gyermekkor az antikvitásban.................................................................20
A család fogalma.............................................................................................................20
Házasság – női, anyai szerepek.......................................................................................25
Születés, csecsemőkor.....................................................................................................26
A játék..............................................................................................................................27
Demográfiai hatások........................................................................................................29
Család és nevelés Spártában – mítosz és valóság............................................................30
Kisgyermekkortól a felnőtté válásig................................................................................31
IV. A hétköznapok kultúrája és az oktatás ideáljai...................................................................33
A család és az iskola értékközvetítése.............................................................................33
Nyelvi normák, többnyelvűség........................................................................................34
Szóbeliség-írásbeliség.....................................................................................................38
A nevelés fogalma...........................................................................................................54
A nevelés eszményei........................................................................................................55
V. Iskolarendszer és tananyag..................................................................................................57
Közösségi nevelés az iskolarendszer kialakulása előtt....................................................57
A testi nevelés..................................................................................................................58
„Músziké” - a művészeti nevelés.....................................................................................60
Szellem a közösség szolgálatában: a szofisták és hatásuk..............................................62
Az iskola mint intézmény................................................................................................64
Az iskola elnevezése és épülete.......................................................................................65
Az iskolaidő.....................................................................................................................67
Az iskolarendszer............................................................................................................67
A tanítók társadalmi státusza...........................................................................................73
A magasabb műveltség iskolája: a rétorika.....................................................................75
A felsőfokú általános és szakmai képzések.....................................................................79
VI. Neveléselméleti megközelítések........................................................................................80
Platón...............................................................................................................................81
Arisztotelész....................................................................................................................86
Quintilianus.....................................................................................................................87
VI. A római iskolarendszer továbbélése...................................................................................91
Bibliográfiai ajánlás.................................................................................................................93

2
Nevelés és oktatás az európai középkor ezer évében. 300-1300 (Zsinka László)………………………… 97
I. A középkor és a kereszténység..............................................................................................97
Középkori neveléstörténet Magyarországon...................................................................97
A középkor fogalma.........................................................................................................98
A középkor térbeli-időbeli határai.................................................................................100
A középkor problémája..................................................................................................104
A középkor világképe....................................................................................................106
A középkori európai művelődés történelmi keretei.......................................................109
II. A kései antikvitás. 4-6. század...........................................................................................114
A kései antikvitás világa................................................................................................114
Az ókeresztény patrisztika kora.....................................................................................117
III. A késő antik iskola és a kereszténység.............................................................................119
Septem artes liberales. A késő antik iskolai műveltség rendszere.................................120
A késő antik iskola.........................................................................................................128
A keresztény hit és az antik kultúra kapcsolata az egyházatyák szerint........................134
A keresztény iskola kezdetei..........................................................................................141
A keresztény gyermekkép..............................................................................................149
IV. A középkori iskola „megalapozói”...................................................................................151
Az antik kulturális örökség............................................................................................152
Szent Jeromos. A Vulgata jelentősége...........................................................................154
A Nyugat tanítója: Szent Ágoston.................................................................................158
Boethius: az „utolsó római” és az „első skolasztikus”..................................................166
Cassiodorus. A szerzetesi művelődés programadója.....................................................171
Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása.................................................................175
Sevillai Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei 179
Nagy Szent Gergely pápa és kora..................................................................................181
V. A kora középkor. 7-11. század...........................................................................................184
A latin keresztény kultúrközösség születése..................................................................185
A Karoling egyházreform és következményei...............................................................190
A hűbéri társadalom kibontakozása. A szerzetesi műveltség virágkora az ezredfordulón192
VI. Iskola és művelődés az „átmeneti századokban”. 6-8. század.........................................198
Az antik örökség hagyományozásának feltételei...........................................................199
Az iskolai művelődés változatai. 6-8. század................................................................200
A középkori keresztény iskola típusai...........................................................................210
VII. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora. 9-11. század.....213
A Karoling reneszánsz iskolája......................................................................................214
A Karoling reneszánsz kiteljesedése. A szerzetesi műveltség szétsugárzása................220
A kolostori iskolai művelődés.......................................................................................224
VIII. Az érett középkor. 12-13. század...................................................................................230
A középkor „forradalmai”.............................................................................................230
Az európai társadalomfejlődés sajátosságai a középkorban………………………….234
IX. Iskola és művelődés a 12. században...............................................................................237
A középkori keresztény civilizáció metamorfózisa.......................................................237
A középkori iskola átalakulása. Az iskolai műveltség megújulása...............................241
Iskolák és tanítók a 12. században.................................................................................248
X. Egyetemek és skolasztika a 13. században........................................................................250
A „nagy középkor”. A középkori keresztény civilizáció fénykora................................250
3
Az egyetemek világa.....................................................................................................252
A skolasztika világa.......................................................................................................261
A reneszánsz felé...........................................................................................................266
Bibliográfiai ajánlás……………………………………………………………………….269

4
Az antik nevelés története
I. A neveléstörténet fogalma és jelentősége
Négyezer év tanulságai

Az emberiség írott történelmének kezdetén, a Kr.e. II. évezredben született az a történet, melyet egy sumer
agyagtábla őrzött meg számunkra (Ford.: Komoróczy Géza)
„A tábla házának fia: hová jársz réges-régóta?”
„A tábla házába járok.”
„A tábla házában mit csináltál?”
„Tábláról tanultam, leckémet faltam.

Mikor táblámmal végeztem: leírtam s befejeztem.
elém tették a gyakorlat tábláját,
délután elém tették a lecke agyagját.
Mikor a tábla háza bezárt, hazamentem;
beléptem a házba — ott ül apám,
apámnak felmondom a feladott szakaszt,
s táblámról tanulok: apám elégedett.
Odaállok apám elé:
’Szomjas vagyok — vizet adj innom,
éhes vagyok — kenyeret adj ennem.
Mossátok meg a testem, vessétek meg az ágyam:
gyorsan az ágyba!
Reggel jókor keltsetek,
nehogy elkéssem: megverne mesterem!’

Reggel jókor kelek,
ránézek anyámra, mondom neki:
5
’Add ide szám falatját, hadd indulok a tábla házába!’
Anyám a kemencéből két cipót adott:
szeme előtt oltottam éhemet;
anyám a kemencéből két cipót adott:
a tábla házába mentem.

A tábla házában a felvigyázó rám szólt: ’Miért késtél el?’
Megijedtem, hevesen vert a szívem,
mesterem szeme elé kerülve földig hajoltam.
A tábla házának atyja kikérdezte a táblám,
Elégedetlen volt vele, és megütött.
Majd a leckével buzgólkodtam, a leckével kínlódtam.
Mikor a mester a tábla házának rendjét ellenőrizte,
a nádpálca embere rám szólt: ’Az utcán körül kell nézni:
ruhád nem szabad elszaggatni!’ — és megütött.
A tábla házának atyja teleírt táblát tett elém,
a tanterem embere ránk szólt: ’Írjátok!’
Táblámat kézbe vettem,
táblámat írtam,
de volt, amit nem értettem rajta, amit kiolvasni se tudtam.
Ekkor a felügyelő rám szólt:
’Engedélyem nélkül miért beszélgettél?’
— és megütött;
A felügyelő rám szólt:
’Engedélyem nélkül miért hajolgattál?’
— és megütött;
A szabályzat embere rám szólt:
’Engedélyem nélkül miért álltál fel?’
— és megütött;
A kapu embere rám szólt:
’Engedélyem nélkül miért mentél ki?’— és megütött;
A bot embere rám szólt:
’Engedélyem nélkül miért nyújtogattad kezed?’
— és megütött;
A sumer nyelv embere rám szólt:
6
'Hibásan mondod a sumert!”
— és megütött;
mesterem rám szólt: ’Kezedet nem jól tartod!’
— és megütött;

Az írnoksorsot megutáltam, az írnoksorsot meggyűlöltem.

(Apám!) A mesterem nem [osztja meg] velem tudását,
erős karja [elzár] engem az írnoki tudástól,
a tudás határától, hogy kis-írnok maradjak:
nem [engedi], hogy a tábla házában felsős testvér legyek.

Add meg hát a díját, hogy ezzel út nyíljék előttem,
hogy a kikérdezés, leckéztetés elmaradjon;
mikor a tábla házának tudását számbaveszi,
a tábla házának fiai között vegyen számba engem is.”

Amit a tábla házának fia mondott, apja a szót meghallgatta.
A mestert elhívták a tábla házából.
Mikor a házba lépett, leültették támlás székre,
a tábla házának fia szolgálta ki; majd eléje állt,
s amit az írnoki tudásból megtanult,
apjának előadta.

Apja szívét boldogság tölti el,
s a tábla házának atyjához boldog hangon így mondja a szót:
„Az én emberkém markát tárja: hullajts belé bölcsességet!
Tanítsd a írnoki tudásra, a mesterség minden fogására,
a számolás, összeadás-kivonás műveletét tárd fel szeme előtt,
s az osztás homályos tudományát világítsd meg neki!”

„Finom sört töltsetek neki: asztalt terítsetek!
Hátára, hasára jó olajat kenjetek!
S én hadd adok új ruhát reá, hadd adom meg a díját,
karjára hadd húzok ékes karkötőt!”
7
Finom sört töltenek neki: asztalt terítenek!
Hátára, hasára jó olajat kennek!
s ő új ruhát ad reá, megadja díját is,
karjára ékes karkötőt húz.

A mester szívét boldogság tölti el, nyelve így mondja a szót:
„Ez az emberke nem fordul el szavamtól, el sem veti:
megszerzi hát az írnoki tudást, elejétől véges-végig!
Kezembe oly sok mindent adtál, szinte zavarba hoztál;
díjam nagyobb, mint fáradtságom érdeme,
megtisztel a kitüntetés!

Niszaba legyen Oltalmazód, az Oltalmazó úrnő!
Írjon szépen a metszett nádad,
leckéd agyagtábláján hiba ne maradjon!
Előzd meg testvéreid,
légy az első barátaid között, légy a legerősebb,
légy az élen a tábla házának fiai között,
legyen elégedett veled a királyi házból jövő látogató!
Emberke, ismered apádat — nos, őutána én következem,
hozzád intézett szavam a sorsod szabja meg.
Anyád, apád igaz keze ügyed támogatja.
Niszaba dolga épp olyan, mint az istened dolga:
áldozatokkal kell hódolni neki;
a mester dolga épp olyan, mint az apád dolga:
tisztelettel kell adózni neki.
Ha tiszteled a mestert, s felsős testvéreid,
akiktől tudásod kaptad,
viszonzásul az ifjú emberek majd téged is tisztelni fognak!”

A tábla házának követelményeiben kitűnt, tudós lett belőle,
s Niszaba, a tudomány földjének úrnője,
dicsőséget rendelt neki.
Ó, Niszaba, tied a dicséret!
8
A csaknem négyezer éves, kultúránktól időben és térben méltán távolinak tűnő elbeszélésből megismerjük a
sumer kisdiák családját, tanárait, taneszközeit, a szóbeli és írásbeli feladatok sorát, a tanulást, gyakorolást, a
délelőtti iskolai időt és az otthon töltött délutánt a lecke kikérdezésével, majd a vacsorával, fürdéssel,
lefekvéssel. Reggel a tízórai becsomagolása után az utat az iskolába, a késés mindnyájunk számára rejtett
emlékekként feszítő kínosságát, a fafejű pedagógusokat, akik a házirend betartásától a nyelvhelyességig
mindenben igazítani próbálják a kisdiákot. A tantárgyak közül legkudarcosabb matematikát, mely a gyerek
útjában áll, hogy értelmiségi pályára lépjen. S a gyermek sugallta, tehát a korabeli társadalomban nyilván
nem ismeretlen megoldást: a jól szervezett családlátogatást, melynek során az apa, baráti sörözés keretében,
némi anyagi ráfordítás árán ráveszi a tanítót, hogy magántanítványként foglalkozzon gyermekével, aki így, a
kitüntetett figyelem segítségével sikeresen fejezi be tanulmányait.
A történet nem csupán lélegzetelállítóan élő, de a neveléssel, iskoláztatással kapcsolatos számtalan mai
kérdésünket is felveti. A gyermek élményeit, az iskola monotonitását, az egyoldalú normaközvetítés
sikertelenségét szemben a személyre szabott figyelemmel, mely ugyanott, ugyanazon szereplők
közreműködésével sikerre vezet. A szülői empátiát és dicsérő magatartást a folyvást hibát kereső és számon
kérő iskolával szemben, a pedagógus anyagi kiszolgáltatottságát és egyben helyzeti lehetőségeit,
viselkedésének, reakcióinak kérdését a talán nem egészen etikusan rendezett helyzetben. Az anya és az apa
helyét a családban és a gyermekkel való kapcsolatban, a felelősség kérdését a gyermeknevelésben, a
társadalom és az iskoláztatás kapcsolatát.
Ezzel együtt is felmerül a kérdés, vajon gazdagabbak leszünk-e, ha a négyezer év előtti „Tábla házáról”
olvasunk és gondolkodunk. A probléma csaknem azonos magának a történelem tanulmányozásának
szükségességét firtató kérdéssel. Kétségtelen ugyanis, hogy a szó hétköznapi értelmében vett életünk leélhető
a neveléstörténet tanulmányozása nélkül, sőt pedagógusként is könnyedén elboldogulhatunk ennek
hiányával. Ahogy előbb-utóbb az élet igen sok praktikus elemét felismerhetnénk, megtanulhatnánk
tapasztalati úton, formális és rendszeres tanulás nélkül. A pedagógia, a családi és intézményes nevelés
azonban már az első kisgyermekkori lépésektől, a első szavak kimondásától egészen a bonyolult társadalmi
struktúrák megértéséig abból az emberi konszenzusból építkezik, hogy minden emberi egyednek könnyebb,
sőt bizonyos szinten felül nélkülözhetetlen a nála idősebbek tapasztalatait, tudását, később véleményét
megismerni mind az életben maradáshoz, mind az életminőség szintjének emeléséhez, mind pedig ennek a –
kollektív és egyéni – emberi életminőségnek a további gazdagításához. Nincs ez másként akkor sem, amikor
a pedagógus pályára készülve végigtekintünk elmúlt korok: hajdan volt pedagógusok, családok, gyermekek,
iskolák életén, gondolatain, problémáin és ötletein, melyeket – mint ezt a sumer szöveg is bizonyítja – igen
erős antropológiai meghatározottság tesz hasonlóvá saját problémáinkkal és kérdéseinkkel. Ez a tény vezetett
9