évkönyv 2008 az elektronikus változat a mű kéziratát tartalmazza PDF
Preview évkönyv 2008 az elektronikus változat a mű kéziratát tartalmazza
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA ÉVKÖNYV 2008 AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Szerkesztıbizottság Buday-Sántha Attila, az MTA doktora Erdısi Ferenc, az MTA doktora Horváth Gyula, az MTA doktora PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA ÉVKÖNYV 2008 AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A MŐ KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Pécs, 2008 © Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar © Szerzık A kötetet szerkesztette Buday-Sántha Attila Zemplényiné Bartha Júlia A tanulmányokat lektorálta Erdısi Ferenc (1, 12, 13); Hrubi László (2, 7, 13, 14); Lehoczky Judit (3, 11); Horváth Gyula ( 4, 16, 21); Hanyecz Lajos (5); Orosdy Béla (6, 8); Buday- Sántha Attila (9, 23); Faragó László (10, 17, 19, 24); Kovács Teréz (15); Hajdú Zoltán (18), Bakucz Márta (20); Herich György (22) Az angol nyelvő összefoglalókat lektorálta Bakucz Márta Clifford Sheperd Chadwick ISSN: 1588-5348 A szedés és tördelés a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának munkája Borító: Pinczehelyi Sándor Mőszaki szerkesztı: Frick Dorottya Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs TARTALOM 1. Bajor Tibor: Záhony település térségi kapcsolati viszonyai az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig 7 2. Bodó Borbála: Az innováció diffúziós modelljei 20 3. Dános Anikó: A nıi foglalkoztatás nemzetközi és hazai tendenciái, támogatáspolitikák a fejlett piacgazdaságokban 35 4. Egyed Ildikó: A Grenoble-i technopolisz fejlıdése a második ipari forradalom tükrében 47 5. Fodor Péter: A menedzsmentfeladatok változása a tudás szerepének növekedése miatt – integrált tudásmenedzsment-szemlélet 62 6. Földi Katalin: Az üzletválasztást befolyásoló tényezık jelentısége az élelmiszer-kereskedelmi versenyben 72 7. Gebauer György: A GDP és a szubjektív jól-lét kapcsolatának vizsgálata 86 8. Gergely Gyöngyi: Alternatív mozgalomtól az ökopártig. A hazai zöld pártok kialakulásának politikai alapjai 94 9. Horváth Zoltán: A turizmus hatása az önkormányzatok bevételeire Magyarországon, valamint a Balaton régió településein 103 10. Kádár Kriszta: Szovjet katonai objektumok rehabilitációja 116 11. Kerner-Hegyi Judit: A települési önkormányzatok aktuális kérdései 133 12. Gieszné Kiss Lilla: EU-fó(ú)ria – Nemzeti Fejlesztési Terv, Közlekedési és Infrastruktúra Operatív Program, 2004–2006 139 13. Kneip Róbert: A közlekedés egyes energetikai kérdései 155 14. Komlósi Éva: A vonzáskörzet-kutatásról és relevanciájáról napjainkban 168 15. Ludescher Gabriella: Térbeli társadalom Szalántán 182 16. Lux Gábor: Az ipari parkok szerepe a területi versenyképességben 196 17. Polyánszky T. Zoltán: A decentralizáció és a fejlıdési dinamika szerepe a területi különbségek alakulásában 212 18. Rácz Szilárd: Egy regionális központ modernizációs problémái – Pécs példája 232 19. Sági Béla: A térségfejlesztés személyes motivációjának dimenziója 245 20. Szabó Matild: Kalocsa város marketinglehetıségei 257 21. Takács Zoltán: A felsıoktatás regionális dimenziói a Vajdaságban 271 22. Tóthné Csikós Virág: Munkaviszonyból származó jövedelmek adózásának összehasonlítása a környezı országokban 284 23. Varga Eszter: Nonprofit szervezetek a településhierarchia alsó fokán 295 24. Vukman Szabolcs: A kis- és középvárosok szerepe a település- hálózatban 307 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola ÉVKÖNYV 2008 1. ZÁHONY TELEPÜLÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATI VISZONYAI AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIÁTÓL NAPJAINKIG Bajor Tibor 1. ábra Ung megye déli része. Csap és Záhony térségének földrajzi elhelyezkedése Forrás: http://lazarus. elte. hu/ hun/ maps/ 1910/ung.jpg Kogutovwicz: Megyei térképek. 8 Bajor Tibor A Záhonyi térség kapcsolati és függıségi viszonya. A kapcsolatok irányultsága az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig 2. ábra Az Osztrák–Magyar Monarchia alatti viszonyok a települések között Ung megyei települések közötti nagy távolság, földrajzi akadályok Csap város Irányultság Bereg megye Szabolcs megye Záhony Nincs érdemi kapcsolat Forrás: Bajor Tibor 2008. Záhony település térségi kapcsolati viszonyai… 9 3. ábra Záhony helyzete 1920 és 1945 közötti viszonyok a települések között Csap 1. Vásárosnamény a töredék Bereg megye székhelye 2. Trianoni döntés tagadása Irányultság 3. A jelenlegi helyzet ideig- 1. A záhonyi ter- lenes mıföldek Csap 4. Kárpátalja visszakerülé- térségében talál- sével visszaáll az eredeti hatók. Cseh- állapot szlovákia a föld- magántulajdont nem vitatta 2. Záhony a töre- Bereg megye dék Ung megye székhelye 3. Trianoni döntés Szabolcs megye tagadása 4 A jelenlegi hely- zet ideiglenes 5. Kárpátalja visz- Nincs szakerülésével érdemi visszaáll az ere- kapcsolat deti állapot 1. Trianoni döntés tagadása Záhony 2. A jelenlegi helyzet ideig- lenes Forrás: Bajor Tibor 2008. 10 Bajor Tibor 4. ábra Záhony közigazgatási viszonyai 1945-tıl napjainkig Irányultság Csap 1975-ig csak a tele- A megélhetés pülés felett van ható- továbbra is a sági és felügyeleti csapi viszonyok- jog. A település lé- tól függ, csak lekszáma 5300 fı most nem a me- Település 1990-ben zıgazdaságtól, hanem, a vasúttól A település bel- területének 2/3-a Szabolcs- üzemi terület Szatmár-Bereg Záhony 1990-ig megye Irányultság A vezetés és a középvezetés Debrecenbıl MÁV érkezik, ma- Záhonyi 1975-ig Debrecen gával hozza Átrakó MÁV kulturális és Igazgatóság életviteli ér- tékrendjét, amely folya- 1975-ig a megye nem rendelkezik semmilyen jog- matosan szí- gal a MÁV Záhonyi területe felett. nesedik, az 1975–1990 között politikai véleményezés a veze- ország külön- tésrıl bözı területei- 1975-tıl közigazgatási általános hatósági engedé- rıl beköltözık lyezési jogkör szokásaival. 1980–1990 között Önálló MÁV Záhonyi Igazgató- Kialakul egy ság tipikus „nagy- 1990-ben a foglalkoztatottak száma meghaladja a városias”, a 7000 fıt környéktıl 1990-tıl az önállóság megszőnik, újra a Debreceni eltérı helyi MÁV Igazgatóság irányítása alá kerül az átrakó kultúra (létszám 1000–1500 fı). A különbözı modernizálá- si önállósodási kísérletek 1991-tıl sorra elbuknak Forrás: Bajor Tibor 2008.
Description:The list of books you might like
