Table Of Content

Digitális fényképezés alapismeretei 2. modul A fényképezés gyakorlati területei Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmé- nyek közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szerkesztette: Zelei Erika - Zombor Gyula Lektorálta: Dr. Gyenes Zsolt DLA A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesz- tése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP- 2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Opera- tív Program társfinanszírozásával valósul meg - 2010 - Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei TARTALOMJEGYZÉK 1. Kompozíciós megoldások a fotográfiában.................................... 5 1.1 Képkompozíció.................................................................. 5 1.2 Aranymetszés ................................................................... 5 1.3 A háromszög-kompozíció.................................................... 6 1.4 A képi ritmus .................................................................... 7 1.5 A kevesebb több, avagy redukció és hangsúlyozás ................. 7 1.6 Tájékozódás a képen.......................................................... 8 1.7 A képi egyensúly ............................................................... 9 1.8 Szokatlan nézőpontok ........................................................ 9 1.9 A Képmező közepe............................................................11 1.10 Képi feszültség két képelem között...................................11 1.11 Pillantás a képből kifelé ..................................................12 1.12 Kép a képben................................................................12 1.13 Zavaró elemek tudatos használata ...................................13 1.14 Játék a formákkal ..........................................................13 2. Műtermi tárgyfényképezés.......................................................16 2.1 Műterem berendezései, eszközei.........................................16 2.2 Beállítás, világítási alapesetek ............................................16 2.3 Különböző anyagú tárgyak fényképezése .............................20 3. Személyfényképezés ..............................................................22 3.1 Eszközök.........................................................................22 3.2 Karakter..........................................................................23 3.3 Műtermi személyfényképezés.............................................24 3.4 Személyfényképezés a szabadban.......................................27 4. Épületfényképezés .................................................................28 4.1 Eszközök, épületfotók típusai .............................................28 4.2 Épületek külső fényképezése..............................................29 4.3 Épületbelső fényképezése..................................................32 5. 5. Természetfotózás alapismeretei............................................36 5.1 Tájfényképészet ...............................................................36 5.2 Növényfotózás .................................................................38 3 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei 5.3 Állatok fotózása................................................................39 5.4 Makro fotózás ..................................................................43 5.5 Vakuzás ..........................................................................45 5.6 Többszörös expozíció lágy hatás elérésére............................46 Irodalomjegyzék ............................................................................47 Képjegyzék....................................................................................47 4 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei 1. Kompozíciós megoldások a fotográfiában 1.1 Képkompozíció A kompozíció egészét a képfelület képelemeinek kapcsolata, elrendezése határozza meg. Az avatatlan szemlélő leginkább csupán a kép tartalmát nézi. Azonban minden képi tartalom erőteljesen vagy unalmasan, kaotiku- san, vagy rendszerezetten közvetítődik a néző felé. Ezt nevezzük képi kompozíciónak. A képi formanyelvnek a beszélt nyelvtől eltérő, önálló tör- vényei vannak. Törvények, amelyek részben olyan idősek, mint a görög harmónia tanok. 1.2 Aranymetszés Aranymetszés A képformálás alapja az, hogy a képelemeket úgy osszuk fel, hogy a tekintet egyszerre érezzen feszültséget és harmóniát. Hogy ez mit jelent pontosan, azt már a régi görögök harmónia-tana is meghatározta. Az aranymetszés két részre oszt egy szakaszt. Matematikailag a nagyobb rész úgy aránylik a kisebbhez, mint az egész a nagyobbhoz. A képet az aranymetszés szerint nagyjából 5:8 arányban felosztó vonalakat harmonikus harmadoló, vagy osztóvonalaknak is nevezzük. A felosztás az emberi szem számára különösen kellemes, hiszen a tekintet előszere- tettel vándorol a különfé- Szimmetriatengely le nagyságú képmezők között, és szereti a harmóniát is. Ha a képformátumot felosztjuk a két szimmetriatengellyel és a két vízszin- tes egy függőleges harmonikus harmadoló vonallal, és ehhez még hozzá vesszük a kép két átlóját, kialakul az úgynevezett képi alapváz. Az a fénykép, amelynek Képátló elemei túlságosan az alapvázra orientálódnak, nagyon 5 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei merevnek hat. Viszont ha az egyes képelemek az alapváz részein helyez- kednek el, az rendszerint segít a tiszta, jól strukturált képi hatás elérésé- ben. Nem szükséges tehát görcsösen törekedni a szabályok alkalmazásá- ra, mivel ezeket mindenki magában hordozza. Ezek kifejezik a nyugati ember harmóniaérzetét. Egy kínai nézőben más érzéseket váltana ki ugyanaz a fotó, mert ő nem balról jobbra olvasná a képet. 1.3 A háromszög-kompozíció Az egyik legismertebb klasszikus kompozíciós lehe- tőség. Rendszerint statikussá teszi a képet. Az is- mert festő, Caspar David Friedrich kompozícióit szögmérővel dolgozta ki. A háromszög már önma- gában is egy harmonikus forma. Különösen az egyenlő szárú, vagy egyenlő oldalú háromszög ge- nerál vizuális harmóniát. A fotósnak a valóságban kell megtalálnia mindazt, amit a fényképbe szeret- ne komponálni. A valóság szeleteiből kell kiszűrnie „a vizuális háromszöge- ket”. A háromszög lehet egyér- telműen felismerhető, vagy olyan is, amelyre épp csak utalás történik. Az ilyen vizuális háromszögnek is elrendező, har- monizáló funkciója van. Időnként statikusnak, szinte merevnek hathat. A modern képi forma- nyelv inkább a dinamikát részesíti előnyben, ami többször bemozdulásos életlenséggel fejeződik ki – a vizuális háromszöget dinamikus kompozíciók- Háromszög kompozíciók nál is alkalmazhatjuk. Dinamikus háromszög A háromszög-kompozíció dinamikus képek ábrázolásában is segíthet. A dinamikus kompozíció ismérvei: alapját ferde, vagy átlós vonalak képezik, ám még ennél is fontosabb, hogy különféle módszerekkel a mozgás érze- ten szuggerálódik a kép szemlélőjében. Nem véletlenül operál a modern fotográfia a bemozdulásos életlenséggel. A dinamikát két egymással ellen- tétes, a tekintetet egyaránt a képből kivezető mozgás érzékelteti. A két képelem mozgása között különösen erős képi feszültség keletkezik. A vi- zuális háromszögre olykor elég csak utalni. A nagylátószögű objektív perspektivikus torzításai és nagy mélységélességei miatt különösen alkal- mas dinamikus kompozíciók létrehozásához. 6 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei Centrális háromszög Inkább statikusabb, nyugodtabb képet ad. A háromszög alapja a bal alsó résztől a jobb alsó részig húzódik, és a csúcs a képmező felső részén, középen, az enyészpontban ta- lálható. Centrális háromszög 1.4 A képi ritmus A zenéhez hasonlóan a képet is erősen meghatározhatja a ritmus. Ahhoz, hogy ritmust építsünk a kompozícióba, fontos a tartalom elvont, absztrakt megjelenítése. Általános értelemben a ritmus hasonló dolgok, formák ál- landó váltakozását, ismétlődését is jelenti. Hasonló formák visszatérése, ismétlődése persze nem csupán időben ér- telmezhető, hiszen ritmus a képmező terét is strukturálhatja. Miként a ze- nében a ritmus alapszerkezete az idő részekre történő felosztása, úgy a képi ritmust, az elemek térben való elhelyezkedése szabja meg. A kevés képelem folytonos visszatérése adja a képek erejét. Bizonyos modern zenei irányzatok ugyancsak egy zenei alapforma ismétlődésére épülnek. Né- hány afrikai dobritmus is állandóan ismétlődik. Az efféle ismétlődésnél szükséges egy ellen pont, különben a ritmus hamar monotóniába fullad. Képi ritmus 1.5 A kevesebb több, avagy redukció és hangsúlyozás A túlzsúfolt képek összezavarják a szemlélőt. Tudatos redukció, a képi elemek számának csökkentése átlátható viszonyokat teremt, és hatásos fényképeket eredményez. Ehhez alapkövetelmény a keresőben látott ké- pet elég hosszú ideig és elég kritikusan szemlélni. Kazimir Malevics festőművész, az orosz konstruktivizmus egyik legfontosabb képviselője, megfestette az első egyszínű fekete képét, amivel nagy 7 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei feltűnést keltett. Malevics tudatosan vitte extrém túlzásba a színek és for- mák redukcióját. Ezt Piet Mondrian is továbbvitte. Kazimir Malevics Piet Mondrian Ha végignézzük a munkásságát, megértjük, hogy a három alapszínnel szí- nezett téglalapjai miért lettek világhírűek. A fényképezés területén sem csak az a művészet, hogy a képelemeket elhelyezzük a képmezőn. Sokkal nagyobb kihívás a sokszínű, nyugtalan világ elemeit megfelelő mértékben redukálni. A legtöbb esetben túl sok minden kerül a képre. Feininger azt tanácsolta, hogy a fényképezés előtt több nézőpontból vizsgáljuk meg a tárgyat. A képi elemek kompozíciós redukcióját, érdemes mozdulatlan témákon gyakorolni. Ez elmélyült, las- sabb munkát követel meg. Hosszasan szemlélni a keresőt, és feltenni a kérdést: van valami felesleges a képen? Hogyan tudom továbbredukálni a képelemeket? Még közelebb kell mennem? Ki kell cserélnem az objektí- vet? Gyakorta elegendő egy métert megtenni valamelyik irányba és az elemek redukciójának kompozíciója máris tökéletes. Az ilyen jellegű foto- gráfia mestere Sugimoto. A világot tenger, horizont és égbolt hármasra redukálta. Két különböző szürke, csaknem egyszínű folt tette fotográfiai világát ismertté. Kevesebb képi forma gyakran nagyobb hatást kelt, ha a ké- pen a megfelelő súlypontokon vannak elhelyezve. Hiroshi Sugimoto 1.6 Tájékozódás a képen Abban, hogy a szem milyen úton vándorol végig a kép elemein, különösen nagy szerepük van a kontrasztoknak. Tudományos kutatások felismerték, hogy a nyugati kultúrkörben szocializálódott néző tekintete rendszerint melyik ponton kezdi el szemlélni a fényképet. Ha az aranymetszés szabá- lyainak megfelelő formátumú, teljesen fehér papírt teszünk elé az első pil- lantása a képmező azon részére esik, amely a vertikális szimmetria ten- 8 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei gelytől kicsit balra, illetve valamennyivel a horizontális szimmetria tengely felett található. Ezt az ismeretet fényképek komponálóiként felhasználhat- juk képeink olyan szerkesztésére, amely a szemlélő tekinteté teljesen tudatosan vezeti végig a fényképeinken. A nyugati kultúrkörben a szemlélő a képeket is balról-jobbra olvassa. Így a klasszikus szerkesztésnél logikus a tekintetet a baloldalról elindítva úgy végig vezetni a jobbra, hogy azon a részen a néző pillantása megnyugvást leljen, és ezzel együtt találja meg a fotó mondanivalójának legfontosabb elemét is. A fekete-fehér fényképe- zésben a néző tekintetét tudat alatt a kontrasztokban gazdag képi elemek, vagy képrészletek vonzzák. Az ilyen elemeknek a képmező bizonyos ré- szein történő elhelyezésével sikerül irányítani a tekintetet. Fontos a kont- rasztok tudatos használata, valamint technikai és képi elemekkel való irá- nyítása. 1.7 A képi egyensúly Minden képnek elvont, absztrakt struktúra képezi az alapját, amely meg- határozza kép felépítését és a kompozíciót, meg- számlálhatatlanul sok lehetőség adódik az ilyen struktúra lefektetésére. Ám a lehetőségek széles tár- háza mellett egyvalamit figyelembe kell venni, a struktúrának minden esetben kiegyensúlyozottnak kell lennie, egyik irányba sem dőlhet el. Formátumok és átlók Az egyensúly megteremtése a kompozíció egyik alapkritériuma, és lehet kísérletezni vele. A különféle képformátumok működési szabályai, törvényei is alapot szolgáltatnak ehhez. A fekvő formátum inkább statikus, nyugodt, még az álló formátum dinamiku- sabb, labilisabb, egyensúlya könnyebben borulhat fel. Az álló formátumú panoráma kép még inkább hangsúlyozza ezeket a tulajdonságokat. Ebben a formátumban kiválóan lehet ábrázolni a dinamikát. Álló panoráma 1.8 Szokatlan nézőpontok A jó fotográfia azt jelenti, hogy a fotográfus kialakítja saját, egyéni látás- módját, és ezt fejezi ki a képein. Ebben a folyamatban nézőpont fontos szerepet játszik. A perspektíva szempontjából fontos a különféle gyújtótá- volságok törvényeit ismerni. A valóság háromdimenziós és a fotográfia ezt a háromdimenziós valóságot a kétdimenziós felületre képezi le. Ezen a fe- lületen, pedig olyan terek kerülnek egymással kapcsolatba, amelyeknek a valóságban semmi közük sincs egymáshoz. Viszont, ha a képmezőn ezek az elemek kapcsolatba kerülnek, akkor a kapcsolat formájának és tartal- mának együttesen értelmet kell sugároznia. Abban áll a fotográfia vará- zsa, hogy teljesen különböző tereket olvasszon össze egymással, amire különösen a nagy látószögű objektív képes. További előnye is van a szokatlan perspektíva alkalmazásakor. Képes perspektivikus torzításokat lét- 9 Zelei Erika - Zombor Gyula: A fényképezés gyakorlati területei rehozni, kiemelni tárgyakat a megszokott látószögből. Az arcok idegenül hatnak, a házaknak dinamikusan rövidülő vonalaik vannak, az előtér és a háttér közötti különbség hatalmasra nő. Tehát különösképpen alkalmasak a szokatlan perspektívákkal való játékra. A teleobjektívek ezzel szemben sűrítik, tömörítik a teret, és összetett hatást keltenek. Az orosz fotográfus Alexander Rodcsenko a szokatlan perspektívák úttörője volt. Egyik legismertebb képe egy alulról Alexander Rodcsenko Otto Steinert fényképezett trombitást ábrázol, akinek az arca az éppen benne össze- gyűlt levegőtől feszül. De a szó szoros értelmében fejre állította a világot, már az építészeti formákat illeti, hiszen munkásságának ismertetőjele volt a világ legfeltűnőbb nézőpontjainak alkalmazása. Otto Steinert szintén a szokatlan perspektívák mestere volt. Arra ösztökél- te tanítványait, hogy a fotográfia eszközeivel személyiségük más-más ré- tegeit fejezzék ki. A motívumok keresésénél teljes mértékben a megérzé- seinkre kell hagyatkoznunk. Ha találtunk egy olyan helyet, ahol a belső hang figyelmeztet minket, akkor azt a helyszínt a lehető legalaposabban fel kell térképeznünk. A tárgyak fotografálás előtti, minden nézőpontra kiterjedő megismerése olyan kontroll, amely fontos alapja a szokatlan né- zőpont felfedezésének. Szokatlan perspektívák 10