Demeter Katalin Title: Ember-környezet-egészség 12076.pdf /12000/12076/12076 PDF
Preview Demeter Katalin Title: Ember-környezet-egészség 12076.pdf /12000/12076/12076
EMBER– KÖRNYEZET– EGÉSZSÉG 1 2 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁNAK TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XXXIV. EMBER– KÖRNYEZET– EGÉSZSÉG Szerkesztette DEMETER KATALIN és VÉGHELYI JÓZSEFNÉ TREZOR KIADÓ Budapest, 2013 3 KÖZREADJA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARÁNAK Tudományos Bizottsága A kötet lektorai Probstner János címzetes egyetemi tanár, keramikusművész – Kardos Mária tanulmányának lektora Bíróné Nagy Edit egyetemi tanár, professor emeritus – Tihanyiné Hős Ágnes tanulmányának lektora Szilágyi Katalin PhD, ny. egyetemi adjunktus – Darvay Sarolta – Joubert Kálmán – Ágfalvi Rózsa tanulmányának lektora M. Nádasi Mária egyetemi tanár, professor emeritus – Bihariné Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné és Bauer Zita tanulmányának lektora Békés Vera PhD, tudományos főmunkatárs – Lehmann Miklós tanulmányának lektora ISSN0139–4991 A Budapesti Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei című kiadványsorozat folytatása ISBN 978-963-8144-42-3 Kiadja a Trezor Könyv- és Lapkiadó, Terjesztő Bt. 1149 Budapest, Egressy köz 6. Telefon/fax: 363-0276 E-mail: [email protected] Internet: http://www.trezorkiado.fw.hu Felelős kiadó: Benczik Mónika 4 TARTALOM Bevezetés...........................................................................................117 DEMETER KATALIN Előszó. Rendek és trendek................................................................111 KARDOS MÁRIA A kerámiatörténet felhasználása a befogadásban és a tárgyelemzésben – egy környezet-kultúra óra háttéranyaga......121 TIHANYINÉ HŐS ÁGNES Irányított pedagógiai hatások az önértékelés és helyzetérzékelés alakítására felnőtt korban.............................................................175 DARVAY SAROLTA – JOUBERT KÁLMÁN – ÁGFALVI RÓZSA A gyermekek növekedése 0–18 éves korban – az Országos longitudinális gyermeknövekedés-vizsgálat 2007-ig mért eredményei alapján.................................................111 BIHARINÉ KREKÓ ILONA – KANCZLER GYULÁNÉ A Madarak és fák napja az óvodában – tanulmány a természetünnep projektjéhez.....................................................135 BAUER ZITA Laikus nézetek szerepe az elemi természettudományos nevelésben..................................177 LEHMANN MIKLÓS Tájékozódás a virtuális környezetben..........................................189 Összegzések......................................................................................201 5 6 BEVEZETÉS Kevés olyan kérdés van, amiről a világ minden táján a legkülönfélébb társadalmi helyzetben élő fiatal és öreg, férfi és nő olyan egyetértésben foglalna állást, mint a környezet védelme, gazdagságának őrzése, a pozi- tív hagyományok megbecsülése, az ember természethez kötöttségének tudomásulvétele, egészségének védelme. Az írott kultúra öröksége arról tanúskodik, hogy minden korban, minden civilizáció elismerte az örökség ápolásának igényét. A természet rohamos pusztulásának felismerése a múlt század utolsó harmadában új megvilágításba helyezte a védendő ér- tékek kérdését, sürgető feladatnak láttatva a globális összefogást a társa- dalom és a természet komplex összefüggésrendszerét a lehető mértékben összhangba állító fenntartható fejlődés érdekében. Az Ember–környezet–egészség sorozat első kötete több mint egy év- tizede jelent meg, a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó, a „Földcsúcs” lendületében. Az eltelt idő elegendőnek bizonyult a prob- lémák árnyalt elemzése mellett arra, hogy széles körben világossá váljon: a jelen és a jövő nemzedékeinek életminősége csak a társadalmi igazsá- gosság, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés közös előmozdítása útján válhat jobbá. Az utóbbi évtizedben sor került monitoringrendszerek meghonosítására, új nemzetközi egyezmények elfogadására, programok kidolgozására. Az Eurostat kétévente készít az Unió országainak fenn- tarthatósági mutatóit tartalmazó jelentést. A társadalmi kihívásokra és a természeti erőforrások pusztulására adott válaszok egyes pozitív változások ellenére sem adnak okot általános elégedettségre, amint ez a hazai adatokból is kitűnik (A fenntartható fej- lődés indikátorai Magyarországon, KSH 2013). Első kötetünk megjele- nése óta például – minden erőfeszítés ellenére – növekedett hazánkban az üvegházhatású gázok közlekedési kibocsátása, a parlagfű-szennyezettség pedig érdemben nem változott, valójában főként az időjárás függvénye; 7 és – talán az előbbiektől vélhetően nem függetlenül – növekedett (csak- nem 30 ezrelékre) az asztmás iskoláskorúak aránya. Jelen kötetünk tanulmányainak nagyobb része évekkel ezelőtt szüle- tett, a megjelenésre való várakozás azonban – jellegüknél fogva – nem változtatott relevanciájukon, inkább bizonyíthatja, hogy a fenntarthatóság tényezőit illető tudatosság növekedésében komoly szerepet játszottak a változás, változtatás nélkülözhetetlen előmozdítóiként az óvodapedagó- gusok, a tanítók és az őket felkészítő tanárok. Kötetünk korábban megírt tanulmányainak szerzői maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy a pedagógu- sok egyre eredményesebben nevelik egészségtudatosságra, környezetvé- delemre, természetszeretetre, hagyományőrzésre a gyerekeket, hogy a testi–lelki egészség kérdéseire egyre több figyelmet fordítunk. A kötet tartalma tükrözi, hogy az életminőség javulásában nagyon sokféle, egymással összefüggő tényező játszhat szerepet. A fenntartható- sági indikátorok európai méréseiben a természeti értékek óvásának muta- tói mellett az egészségre, a tanulásra, és az infokommunikációs kompe- tenciára vonatkozó adatokat is figyelembe veszik. Kötetünk tanulmányai az utóbb említett területeket is érintik. Szem előtt tartva, hogy közös cél a jelen és jövő nemzedékek életmi- nőségének jobbítása, a mindennapok életvitelét észrevétlenül is befolyá- soló tárgykultúrát középpontjába állító írással indítjuk a kötetet. Adóssá- got törleszt a szerkesztő a legkorábban megszületett írás szerzőjével, Kardos Máriával és olvasóival szemben, hogy végre a legszélesebb kö- zönség számára is elérhetővé teszi azt – az eredeti változatban a kötetbe szerkesztettnél sokkal attraktívabb megjelenésű – tanulmányt, ami a ha- gyományoknak az igényes tárgyalkotással való összefüggéseit, a tradíci- ókat követő tárgykultúra mélyebb értelmét gyakorlatközeli módon mutat- ja be. Tihanyiné Hős Ágnesnek valamint Mészárosné Darvay Saroltának és szerzőtársainak itt közölt tanulmányai az egészség befolyásoló tényezőit 8 egzakt mérőszámokkal vizsgálják. A két kutatás mind a módszerek, mind a célcsoportok tekintetében jelentősen különbözik, közösnek mondható azonban, hogy mindkét tanulmány az egészségfejlesztés tekintetében mérvadó, jelentős következtetéseket involváló összefüggéseket tár fel. A longitudinális vizsgálatokon nyugvó adatsorok jól szolgálják mind a gyermekorvosi gyakorlatot, mind az újabb kutatások megalapozását. Bihariné Krekó Ilona és Kanczler Gyuláné írása a természeti környe- zet tevékeny megismerését szolgáló óvodai projekt megalapozásához nyújt segítséget. Az igen széles körű anyaggyűjtésre épülő tanulmány példázza, hogy miként válik élményszerűvé a gyerekek és pedagógusaik számára egy természetünnepre való készülődéstől az ünneplésig vezető közös út, ha azon járva versben, festményen, zenében is felidézzük kör- nyezetünk kertjeinek és erdőinek nap mint nap tanulmányozható növény- és madárvilágát. Bauer Zita tanulmányából megtudható, hogy miért fontos felderíteni a természeti jelenségek értelmezéséről kialakított gyermeki elképzeléseket, magyarázatokat, hogyan lehet az eddigieknél jobb eredménnyel elérni, hogy a gyerekek spontán érdeklődését ne oltsák ki a tudományosság felé tett lépések, ne idegen kényszerként, hanem a világban való eligazodás alkalmas módjaként tanuljanak meg természeti jelenségeket, folyamato- kat megfigyelni, összehasonlítani, elemi tudományos módszereket alkal- mazni. A 21. század elejének életminőségében vélhetően a legjelentősebb átalakulást a dinamikusan fejlődő digitális környezet idézi elő. Lehmann Miklós tanulmányából azt tudhatjuk meg, hogy milyen mélyreható válto- zásokat idéz elő a virtuális környezet az emberi megismerésben, aminek figyelembevétele a közoktatásban is elkerülhetetlen. A kötet különböző tanulmányai között a kisgyermeknevelés iránt ér- deklődő olvasók minden bizonnyal találhatnak továbbgondolásra ösztön- ző írásokat. 9
Description:The list of books you might like
