Budapesti Szemle. 1914. 159. kötet, 451-453. szám

492 Pages·2010·27.42 MB·Hungarian

fyi(2S-
BUDAPESTI SZEMLE
A MAGYAR TUD. AKADKMIA MEGBIZASABOL
SZEKKESZTI
VOINOVICH GEZA.
SZAZOTVENKILENCZEDIK KOTET
(451. 452. 453. SZAM)
BUDAPEST.
FR ANKLIN-TAR SULAT
MAOYAR IKOD. INTl- ZET FS KOSYVNYOMDA.
1014.

TARTALOM.
CDLI. SZAM
Lap
KEMENY ZSIGMOND EMLEKEZETE. — (L) Ferenczi Zoltantol 1
HENSZLMANN ES ERDELYI JANOS AESTHETIKAI ELME-
LETE. — Janosi Belatol „ „ „ „ _ „„ „„ „ „ „ 26
BOSZNIA KOZJOGI HELYZETE. (II.) — Rez Milialytol „ „ b6
SCHEFFEL. — Antal Gezatol „ „ „ „ „ „ „ „ „ „„ 81
WALT WHITMAN. — Reicliard Piroskatol „ „ „ „ „ „ „ 98
A HAROM IGAZ-LELEK FESUSLEGENY. (III.) — Keller Gottfr^d
utau, uemetbol — Bodrogi Lajostol „ „ „ „ „ „• „ 117
KOLTEMENYEK : .4 pacsirtdhoz. — Levay Jozseftol — .4 gonosz anya. —
Iij. Szasz Belatol „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ . „ 128
SZEMLE. 1. Harom magyar rnuvesz elkoliozese. — (Lechner Odon, Feszty
Arpad, Spdnyi Bela). — Ivoronglii Lippich Elektol.
2. /1 kozepiskola reformjdhoz. — Gorog Imretol ... ._ „ 130
ERTESITO. 1. Kolloli mint regenyltosok. — (Heine, Grilli^arzer, Lenau).—
Heinrich Gusztavtol
2. Uj neprajzi muvek. — (Roheim Geza: A varazsero fogal-
marmk eredete. — Gonczi Ferencz : -4 zalameggei vendek. — Gon-
czi: Gdcsej). — Ban Aladartol.
3. llardy Tamas. — (F. A. Hedgcock: Tliomas Hardy) — Rozsa
Dezsotol._ „ _ „ „ „ „ „ „ „. „ „ „ „ „ .... 14(i
CDLII. SZAM.
A MAGYAR VAROS HIVATASA ES A VAROSI REFORM. — Baro
Mariassy Tibortol „ „ „ „ „ _ _ _ .„ „ „ „ ..161
KEMENY ZSIGMOND EMLEKEZETE. (II.) — Ferenczi Zoltantol 179
SAGUNA ANDRAS. (I.) — Moldovan Gergelytol _ _ _ _ __ 21 i
TERENTIUS A VILAGIRODALOMBAN. — Huszti Jozseft61 ... _ 265
AZ UTOLS6 TAVASZ. (I.) — Elbeszeles. — Jokay Lajostol 286
KOLTEMENYEK. — Pesti kepek. — Rado Autaltol _ .... „ 297
Lap
SZEMLE:'/! latin nyelvi tanitds reformja. — Gereb Jozseftol __ 299
ERTESITO : 1. A kdzepkori neveles tortenete. (Finaczy Ern6 konyve.) —
Imre Sandortol
2. A Batio Educationis. — Viszota Gyulatol
3. Macjyar kozgazdasag es cultura. (A nemzetkdzi kozgazda-
sagi tanfolyam eloadasai.) — Rozsa Dezs6t81 309
CDLIII. SZlM.
A MAGYAR SOLYMASZAT. — Takats Sandortol _ „ ™ _ 321
A GENFI CONVENTIO FELSZAZADOS FENNALLASA. — Farkas
Laszlotol _ __ „ _ „ „_ _ 339
A MAGYAR POLITIKA-TUDOMANY. (I.) — Pasteiner Ivantol _ 369
SAGUNA ANDRAS. (II.) — Moldovan Gergelytol _ „ _ ... „ _ 383
AZ UTOLSO TAVASZ. (II.) — Elbeszeles. — Jokay Lajostol _ ... 434
AZ INDAKKAL BENOTT FORRAS. — Koltemeny. — Leconts de Lisle
ittan, francziabol — Vargha Gyulatol_ „ _ „ „ _ 454
SZEMLE : Vil&glidboru es penziiyyi hadkeszenlet. — Foldes Beldtol „ 458
ERTESITO : 1. Magyar hegemonia. — (vasadi Balogh Gyorgy: A magyar
hegemonia) — d.-tol
2. A Balkan. — (Strausz Adolf: Az tJj Balk&n felsziget
es a torok birodalom.) — Dercsenyi Moricztol
3. Rumbauer Emil. — (Binder Jeno : Rombauer Emil. 1854—
1914.). — d.-tol
4. Palma Karoly Ferencz. — (Toth Laszlo: Palma K&roly
Ferencz elete es munkdi.) d.-tol _ _ _ _ _ __ .... 463
KEMENY ZSIGMOND EMLEKEZETE *
(Elso kozlemeny.)
I.
Irodalmunkban a regenyirodalom a tobbi mufajhoz ke-
pest aranytalanul lassan es nehezen fejlodott. Ennek elso
es legfobb oka volt az, liogy a XYIII. szazad vegen koran
elfordultunk a francziaktol, a classikusokon kiviil ujra a ne-
metek valtak mestereinkke, mar pedig a nemetektol eppen
regenyirast eltanulni nem lehetett s meg ma sem igen
lehet.
Egyenesen azon fordult meg tehat irodalmunkban a
regeny kerdese, hogy mikor akad valaki megfelelo tehetseg-
gel, a ki mestereiii] akar az angolokat, akar a francziakat
valasztja.
Abban az idoben, t. i. a XIX. szazad elso tizedeiben,
a Scott Walter iranyauak kovetese mintegy magatol erte-
todo volt. A hires cWaverley Novels» 1814—1827-ig ma-
morba es csodalatba ejtettek Europat s megalapitottak a
tortenelmi regenyt. mint a torteneti epos legtermeszete-
sebb folytatasat. Ez volt a sovargas nalunk is. Midon 1830
tajt az 1790-ota uralkodo eposi lelkesedes kora lejart s e
miifajt a kritika korszeriitlennek kialtotta ki: a kozohaj a
tortenelmi dramat s a torteneti regenyt kovetelte az iroda-
lomtol, utobbit Walter Scott peldajara mutatva.
Valoban nalunk is Scott hatott eloszor jobb iranyban.
Bajza meg mint fiatal ember irta az o modoraban elso ki-
serleteit, de nem fejezte be oket s csak halala utan jelen-
tek meg; de A romdnkdltesrol (1833) cz. fontos tanulma-
* Sziiletesenek szazadik evforduloja alkalmabol reszben felolvas-
tatott a m. t. Akademia osszes-iilesen, 1914. maj. 25-en.
Budapesti Szemle. CLIX. kdtet. 1914. 1
nya, mely elso figyelemremelto ertekezes nalunk e neveze-
tes mufajrol, ujjal mutatott a nagy angolra, mint kovetendo
peldara.
Ennek volt eredmenye, hogy mig Fay Andras meg a
nemetek nyoman jart, Gaal Jozsef Szirmay Ilondja,, jollehet
keves koltoi es jellemzo erovel, de mar Scott nyomait ko-
veti. Yele egy idoben lepett fel 183G-ban, par hettel utobb,
Josika Miklos az Abafival s adta ki ugyanabban az evben
Pillangd cz. alatt Bajza a maga forditasait a legjobb angol
es nemet elbeszelesekbol.
Kozben az angolokna] Bulwer-Lytton jutott nagy hirrn
az ugynevezett jellemrajz-regenynyel. Az o hatasa alatt irta
Gaalnal es Josikanal meg elobb, mert hiszen egyenesen
hatott vele Josika felbatoritasara, Petrichevich Horvath La-
zar elbujdosott cz. ketkotetes regenyet, mely nagy va-
rakozasok kozt, de csekely hatassal, szinten 1836-ban jelent
meg. Ebben Bulwernek, kit o nagyobbnak tart minden mas
regenyironal, a kovetkezo megbato sorokat szenteli:
«Hasonlithatatlan teremtoje az annyira kedvelt Pel-
hamn-dk! te ki a szazad gyongesegeit oly kellemesen, oly
kivanatosan terjeszted elonkbe, hogy azokat, barmi csomort-
hozok legyenek is kiilonben, kivanva kivanjuk magunk
elebe talaltatni, ki uj fenyt s egy nem ismert vilagot vetsz
azon iroi palyara, me]y a hasznost edessel vegyitni szokta ;
s ki furcsalkodni lattatol azalatt, mig valosaggal a legele-
sebb aczellal erinted a politicai test vadhusait; ki romani-
dat a legszebb moral s legmelyebb philosophianak viragos
kertjeve varazsolni tudod ! — Kedves iro te, kinek szembe-
tuno eredetissge, jatszo elmessege, s kimondhatlan elenk
fostesei egyarant lanczoljak le olvasoid osztatlan figyel-
met . . . szeszes polgara szabad Britannianak, kinek keze-
b-n a maga tokeiyeben tiindoklik ki anyanyelved crosusi
gazdagsaga! Te, kinek tolla a kenyes Pelham vilagi hiusa-
gait, s a vidam Clarence kellemes elevenseget, vagy a sze-
rencsetlen Devereux fenyes tapasztalasait epen oly kony-
nyen, oly talalva tudta elonkbe adni, mint mennyei tiire-
delmet a szegeny Mordauntnak, bajteljes magaviseletet a
tolvaj Cliffordnak, vagy a fatum vaskeze alatt .oszverogyo
Aram istenito szerelmet! . . . szoval, szabad nemzeted melto
csillaga. Bulwer! vajha dus szellemed szallna meg az ujoncz
irot, ki a palyan, melyet te annyi fenynyel tapodsz, leg-
alabb arnyad szeretne lenni, s kinek vagyai legfobbike :
miivelteket gyonyorkodtetni! ! !»
Ime ket nevezetes, nagy angol iro, mint a magyar re-
geny mesterei 1836-ban, midon harom kivalo regeny s egy
kotet elbeszeles jelent meg a legkivalobb irok muveibol
magyar nyelven. Nem oly eredmeny-e ez, melyre ma is
biiszkek lehetnenk?
Ezert neveztem el az 1836-ik evet regenvirodalmunk
nagy evenek.
Ezutan rendkiviil gyors es nagy is a fejlodes. Josika
egymast koveto regenyein kiviil, mar 1839-re kesz A kar-
thausi s Eotvos follep, mint a legkivalobb francziak tanit-
vanya. Kemeny pedig, a Balzac es reszben a Bulwer nagy
tanitvanya, szinten 1839-ben csaknem a befejezesre juttatja
elso nagy regenyet,, IzabeUa kiralyne es a remete cz. a. (I—VI.
kot.), melybol a kortarsak csak par toredeket ismerhettek meg.
Irt egy toredeket A hirlapszerkeszto napldja czim alatt,
melybol semmi sem jelent meg. Par ev mulva (1842 — 44)
megirja az Elet es abrdnd regenyet, melybol szinten csak
kis reszletet adott ki 1844 ben s 1845—47-ben follep leg-
nagyobb szabasu muvevel, Gyulai Pdl czimu otkotetes
regenyevel.
Ezota szepirodalmi muveinek sora a kovetkezo : A sziv
drvenyei, regeny, Ferj es no, regeny ket kotetben, 1851.,
Ket boldog, Visszaemlekezesek (novellacyklus), mely a Kod-
kepek a kedely lathatdran cz. regenyenek elso tizenharom
fejezete (Budapesti Visszhang), A szerelem elete (Beszely-
fiizer, toredek), 1852., Alhikmet, a ven Lorpe, Poharazas
alatt (Beszelyfiizer. I. Bevezetes. II. Kaland a Missouri mel-
lol. III. Ereny es illem), Szerelem es hiusdg, Kodkepek a
kedely lathatdrdn (teljesen befejezve) 1853., JDeborah (a
Bajongok elso fogalmazasa, tizenkilencz fejezetben, Buda-
pexti Hirlap, 1855. I.), Ozvegy es lednya, regeny harom
kotetben, 1855—1857., Zord ido, regeny harom kotetben,
1857—58., Bajongok, regeny negy kotetben 1858—59.
l*
Ezek azok a muvek, melyek alapjan Kemeny sziilete-
senek szazadik evforduloja alkalmabol nehany jellemzo
vonast kivanok a koltorol kiemelni. Tehat nem az o egesz
eletmuverol lesz e lapokon szo, mert ehhez ez a ter keves.
E mellett mig muvei mind kritikailag osszegyujtve nincsen-
nek, egesz irodalmi mukodesenek rajza alig gondolhato a
megfelelo pontossaggal. A politikus, a publicista benne majd-
nem o!y jelentekeny, mint a regenyiro, sot a kortarsak
tobbre tartottak. Mi most ebhez az oldalahoz nem nyulunk ;
mert azok a hianyok, melyek egy ily rendkiviili szellem
mukodesenek osszefoglalo rajzaban mindig ott rajzanak az
iro tolla koriil, meg inkabb megszaporodnanak, ha a fel-
adatot nagyon ki akarnok tagitani. Terviink tehat hataro-
zott es koriilirt.
E dolgozatban tovabba, melynek az elso terv szerint
csakis egy osszefoglalo megemlekezesnek kellett volna len-
nie, de egy kis tanulmannya boviilt ki, a kolto szepirodalmi
muvein kiviil kivalt tortenelmi jellemrajzaira s a regenyrol
szolo irodalmi tanulmanyaira voltam tekintettel. Tanulma-
nyaira kivalt azert, mert azt az altalanos tapasztalatot tet-
tem, hogy valahanyszor a koltok valamely altaluk muvelt mu-
faj elmeleterol irtak, termeszetszeriileg sokat szottek bele
abbol, a hogy magok fogtak fel az iJleto mufaj lenyeget s
a mint magok gyakoroltak miiveszetoket. Igy tapasztal-
hato ez, mint ez egyebkent termeszetes, Arany Janos eposzi
elmeleteiben, tovabba Bajzanal, Josikanal, hogy most egyebe-
ket mellozzek. Hiszen hivatkozhatnam a legnagyobb peldara,
Goethere is.
Igy lett e dolgozat terjedelmesebb, a mi szinten terme-
szetes, mert legyen szabad nekem is Kemenyrol azt mon-
danom — mert mondhato, — a mit Arany mond Danterol,
hogy «allottam vizenek melysegei felett» es a melysegek
vonzanak. Kemeny muvei pedig melyek s hasonlitanak
Dodona szent patakjahoz, melynek az volt az ereje, hogy
latogatoinak vilagitott es minden faklyat meg birt gyujtani,
melyek vizenek feliiletet erintettek. Ekkep gyult meg az en
faklyam is, a mint Kemeny muveinek vilagito folyamahoz
ert. De kiilonben is, minthogy az igazi erdemnek nincs
sirja, kelyes, ba ily nevezetes alkalommal, mint a szazadik
evfordul6. errol az egyszeru igazsagrol minel tobb tanul
many tesz tanusagot, mert minden szem talalliat olyat, mi
a latasra erdemes, vagy legalabb tanuskodik a szeretet el-
melyedeserol.
II.
Kemeny ket, a mi tortenetiinkbol vett, tovabba egy, a
portugal tortenetbol vett regenye s a Korteskedes es el-
lenszerei tanulmanya alapjan boven es elmelyedve foglal-
kozott a tortenelmi regeny es altalaban a regeny elmelete-
vel, valamint socialis es irodalmi jelentosegevel. Ennek az
elmeriilesnek fontos toredekeit talaljuk meg czikkeiben,
melyek a Szepirodalmi Lapokb&n 185B-ban Eszmek a re-
(jeni/ es a drdma koriil, tovabba a Pesti Naplo 185'J-iki
folyamaban Elet es irodalom s Szellemi Ter czim alatt
jelentek meg.
Minthogy e fejtegetesek elsejet abbol az alkalombol
irta, hogv az Ujabb Nemzeti Konyvtdr elso kotetei meg-
jelentek, a tobbit pedig abbol az alkalombol, hogy ennek
elso kotete masodik kiadast ert meg, mely gyiijtemeny regi
koltoi muvek, emlekiratok, kronikak kozleset tuzte ki czelul;
termeszetes, hogy habar Kemeny vazlatos eszreveteleiben
egeez irodalmi eletiink allapotara es feladataira kiterjesz-
kedik, megis regeny-irodalmunkbol kivalt a tortenelmi
regeny erdekli, melynek mindegyik czikksorozataban arany-
taJanul nagyobb tert szentel.
0 altalaban nagy sulyt helyez a tortenelem tanulma-
nyozaeara, mely nagy viharok utan is nyugalmat hoz a ke-
delyekbe apathia nelkiil s abrandok helyett a jozan erelyt
tamasztja fel. Es a tortenelemnek ez a tanulmanyozasa
nemcsak a hazafi, hanem a kolto foladata is. A hazai tor-
tenelemtol elszakadt irodalom czel nelkiili csapongasokba
teved s megvesztegeti a kozgondolkozast is. A hazai torte-
nelemhez valo visszateres a miiveszetet es szepirodalmat
egyarant megtermekenyiti es megtisztitja ; e mellett a koz-
velemenyt is higgadtabba, nemesebbe, gyakorlatibba teszi.
A tortenelemnek ez az odaado tannlmanya hianyzik
eleg szep szamu tortenelmi regenyeinkben, mely alol a forra-
dalom elottiek koziil egyet sem vesz ki, mert nincs bennok
tortenelmi legkor, nincs meg az, mi a rajzolt jellemeket
«bizonyos evekhez, bizonyos erkolcsokhoz es vilagnezetek-
hez annyira organice kotne, hogy e kapcsok koziil kisza-
kitva megsemmisiilnenek». Mindeniitt kodkepeket, csodasan
ossze nem fiiggo lelekmozzanatokat, phantastikus alakokat s
bensoleg valotlan meseket talal. Ez szerinte nalunk tobb-
nyire az ismerethianybol szarmazik. E hutlenseg a rajzban
nem iskola, hanem csak tudatlansag.
Elismeri a regeny nagy szabadsagat formaban es tar-
talomban, de koveteli tole a pontos jellemrajzot es azt,
hogy ha a jelenben jatszik, muveszileg hu jelent, ha a
multban, muveszileg hu multat adjon; ha meg kepzeleti
vilagban mozog, akkor mozogjon ott s «ne hazudja magat
be bizonyos idobe es helybe».
Mindebbol kovetkezik, hogy «a torteneti regenynek
nemcsak muveszileg szepnek es igaznak, de bizonyos . . .
hatarokig tortenetileg hunek es igaznak kell lenni».
De a tortenelem es regeny megis mas. Amaz a tudo-
many targya, ez a muveszet feladata. Amaz egy meg nem
szakado folyamat; emez befejezett mualkat kikerekitett me-
sevel, «megoldott eszmekkel, czelhoz vitt tenyekkel, leper-
gett szenvedelyekkel es a katastrophaban elmondott koltoi
igazsagtetellel».
Yannak mas szembeotlo kiilonbsegek is. Ilyenek a tor-
tenelem epikai nyugalma es szelessege, a szamtalan el-
agazasok, fonalak, melyeket csak a korok szelleme tart
ossze. Ezeket osszpontositni, egy czelra kell felhasznalni
az altal, hogy a kolto ossze nem fiiggo jeleneteket egy ki-
indulo pontban egyesit; az okokat es kovetkezmenyeket
osszekapcsolja es osszerantja; a megszakitott tenyeket egv-
masbol fejti ki; egy koltott jellem vagy koltott koriilmeny
altal a szetzilalt esemenyeket egysegbe vonja; a torteneti
hosszabb idokozt megroviditi; a hatastalan esemenyeknek
epigrammai elt, dramai eletet adhat s belolok eszmet, bol-
cselmi iteletet vonhat ki. Vegre ha a tortenelmi korszak,