Barta Andrea Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük PDF
Preview Barta Andrea Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük
Barta Andrea Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük (Szöveg, nyelv, funkció) Doktori értekezés 2015. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÓKORTUDOMÁNYI PROGRAM Barta Andrea Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük (Szöveg, nyelv, funkció) Doktori értekezés Témavezető: Dr. Adamik Béla PhD, habilitált egyetemi docens A doktori iskola vezetője: Dr. Bárdosi Vilmos CSc, egyetemi tanár A program vezetője: Dr. Déri Balázs PhD, egyetemi tanár A bizottság elnöke: Dr. Adamik Tamás DSc, professor emeritus Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Németh György DSc, egyetemi tanár Dr. Fehér Bence DSc, egyetemi docens A bizottság titkára: Dr. Simon Zoltán PhD, egyetemi adjunktus A bizottság további tagjai: Dr. Szabó Ádám PhD, habilitált egyetemi docens Dr. Déri Balázs PhD, egyetemi tanár Dr. Bolonyai Gábor CSc, habilitált egyetemi docens Budapest, 2015. 1 ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: ................................................. Barta Andrea MTMT-azonosító: ........................................... 10032432 A doktori értekezés címe és alcíme: ................ Római kori pannoniai átoktáblák és nyelvezetük (Szöveg, nyelv, funkció) DOI-azonosító: ................................................ 10.15476/ELTE.2015.036 A doktori iskola neve: ..................................... Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve: Ókortudományi Program A témavezető neve és tudományos fokozata: .. Dr. Adamik Béla PhD habilitált egyetemi docens A témavezető munkahelye: ............................. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézet Latin Tanszék II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Manhercz Mónikát, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg, hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 2 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Budapest, 2015. március 11. Barta Andrea a doktori értekezés szerzője 3 (Németh Ádám grafikája. A kép a BTM Aquincumi Múzeum tulajdona) 4 TARTALOMJEGYZÉK Előszó .................................................................................................................................... 6 I. Bevezetés ......................................................................................................................... 10 1. A témaválasztás és a dolgozat anyagának körülhatárolása ......................................... 10 2. A vizsgálat módszerei ................................................................................................. 11 3. Az átoktáblák mint forrásanyag .................................................................................. 12 4. A vulgáris latin, az átoktáblák nyelvezete .................................................................. 15 II.1 Pannoniai latin nyelvű átoktáblák ........................................................................... 18 1. Az aquincumi átoktábla .............................................................................................. 18 2. A savariai átoktábla .................................................................................................... 45 3. A sisciai átoktábla ....................................................................................................... 55 4. A carnuntumi átoktábla ............................................................................................... 74 5. Az emonai átoktábla ................................................................................................... 95 6. A poetoviói átoktábla ................................................................................................ 104 7. A budapesti átoktábla ................................................................................................ 113 II. 2 A pannoniai latin vonatkozású átoktáblák ........................................................... 122 1. A sisciai görög átoktábla ........................................................................................... 122 2. A savariai görög átoktábla ........................................................................................ 132 III. A korpusz jellegzetességei, értékelése ..................................................................... 138 1. A táblák külső, fizikai jellegzetességei ..................................................................... 138 2. A szövegek jellegzetességei ..................................................................................... 143 3. A disszertáció eredményei ........................................................................................ 145 Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 147 5 Előszó Doktori értekezésem témája a római kori Pannonia provincia területéről előkerült latin nyelvű, valamint latin vonatkozású átoktáblák aktuális áttekintése, egységes elvek alapján történő értelmezése, valamint nyelvészeti-filológiai vizsgálata. A kutatásom kiindulópontját a 2007-ben a polgárvárosi temetőben megtalált aquincumi darab jelentette, melynek vizsgálatára és feldolgozására én kaptam megbízást. Ennek kapcsán számos olyan problémával találkoztam, melynek megoldásához szükséges volt a lelettípus megismerése – nem kizárólag vallástörténeti szempontból. Sokkal inkább e műfaj nyelvi jellegzetességeit kellett megérteni ahhoz, hogy betekintést nyerjünk a környezetbe, melyben megszülettek e tárgyak. Az átoktáblák kutatása az ókortudomány több területét érinti. Egyrészt nagyon fontos forrásai az antik vallás-, illetve mágiatörténetnek. A táblák dokumentálják és igazolják mindazokat az információkat, melyekről a szépirodalmi művek és a mágikus papiruszok, az egykori varázskönyvek tudósítanak. Nemritkán társadalmi kérdéseket is érintenek, további kutatásoknak utat nyitva. A többnyire sérült, apró fémlapok elolvasása és szövegének értelmezése azonban sokszor nem egyszerű, ilyenkor van szükség alapos filológiai, nyelvészeti elemzésre. A nyelvészet nem csak segédtudománya lehet az átoktáblák kutatásának, hanem célja is. A megalkotóik származhattak ugyan a társadalom vezető, illetve képzett, iskolázott rétegeiből, de a fennmaradt átokszövegek tanúsága szerint nem ez volt a jellemző. A beszélt nyelv jellegzetességei különböző formában és mértékben mutatkoznak meg rajtuk. Így a vulgáris latin megismerésének is az egyik legfontosabb forrásai. Különösen igaz ez egy olyan területen, Európában, ahol a szerves anyagból készült szöveghordozók csak a legritkább esetben maradtak fenn. Az átoktáblák közvetlen adatokkal szolgálnak, nem kell számolni a középkori másolók beavatkozásával, és jóval hosszabb, összetettebb szövegeket jelentenek, mint a kőfeliratos emlékek. Dolgozatommal egy olyan átfogó művet szeretnék átnyújtani, mely alapvetően a filológia segítségével nyelvi szempontból tárgyalja újra a pannoniai átoktáblák gyűjteményét. Egy korpusz tagjainak véve őket, melyek várhatóan nem különülnek el a birodalom többi részében előkerült átokszövegtől, aprólékos elemzés útján számos nyitva maradt kérdésre igyekszem választ adni, ahol szükséges, ott újabb olvasatokat, értelmezéseket javasolok. Végül a gyűjtemény egységes értékelésével megvizsgálom, milyen helyet foglalnak el az antikvitásból fennmaradt átoktáblák között. 6 A dolgozat könnyebb áttekinthetősége érdekében párhuzamos szöveghelyek idézésekor csak akkor közlöm a betűhű olvasatot, valamint akkor használom a hagyományos epigráfiai kódrendszert, ha annak fontos szerepe van. Minden egyéb esetben normalizált formában hivatkozom e szövegekre. Az általam újraközölt pannoniai átoktábláknál használt epigráfiai kódrendszer jelei a következők (igyekeztem megtartani a leideni kódrendszert, valamint annak Panciera—Kummrey-féle kibővített, átdolgozott változatát, de nem volt szükségem minden jelre): [ ] a szöveg készítője által minden bizonnyal megadott, de mára olvashatatlanná vált részek jelölésére ( ) az írnok által a szövegben tett szándékos rövidítés feloldása < > a szövegben nyelvi jelenségek miatt vagy technikai hibaként kimaradt betűk, szóelemek beszúrása { } a szövegben nyelvi jelenségek miatt vagy technikai hibaként bekerült betűk, szóelemek kiiktatása ˹ ˺ hibásan írt betű javítása Korábbi szövegközlések, publikációk eltérő epigráfia kódolását átalakítottam az enyémre, hogy jobban kitűnjenek az eltérések, vagyis szövegszerűen nem fognak megegyezni más szerzők olvasati jeleivel. Számos feliratkorpuszt használtam, de mindenek előtt az interneten hozzáférhető, gyors keresésre alkalmas gyűjteményeket. A római birodalom közel teljes időbeli és térbeli kiterjedése során létrejött és modern korukban újra napvilágra került latin nyelvű feliratos anyagának nagy részét tartalmazza az Epigraphik-Datenbank Clauss / Slaby (EDCS). Azzal, hogy keresőmodulja kiválóan alkalmas az átoktáblák szövegéhez párhuzamos helyek keresésére, sokkal gyorsabban és szélesebb körben váltak elérhetővé adatok, mint a sok évvel-évtizeddel ezelőtt összeállított feliratkorpuszok indexei révén. Az Epigraphic Database Heidelberg (EDH) által összegyűjtött feliratai összehasonlíthatatlanul jobban vannak kategorizálva az EDCS-nél, viszont jóval kevesebb felirat található meg benne. A latin nyelvű átoktáblák legfrissebb gyűjteménye Amina Kropp: Defixiones: ein aktuelles Corpus lateinischer Fluchtafeln című könyve 2008-ból. Dolgozatomban az átoktáblára való hivatkozásnál ennek a számait adom meg a dfx rövidítés után, szintén az áttekinthetőség érdekében, ott ugyanis megtalálható az összes többi közlési helye. Végül nyelvi jelenségek 7 párhuzamaihoz Adamik Béla OTKA-projektjének adatbázisát (Császárkori latin feliratok számítógépes nyelvtörténeti adatbázisa - LLDB, vö. http://lldb.elte.hu) használtam. * * * Köszönetnyilvánítás Legelőször témavezetőmnek, Dr. Adamik Bélának szeretném megköszönni a dolgozat megírásához nyújtott felbecsülhetetlen segítségét. Egy doktori disszertáció megírása mindig hosszú és nehézségekkel teli folyamat, de ő mindig lelket öntött belém, amikor elvesztettem a lendületet. Megértő és türelmes volt velem szemben, rengeteg hasznos szakirodalomra hívta fel a figyelmemet, és végigkísérte a disszertáció elkészülésének teljes folyamatát. Neki köszönhetem azt is, hogy az átoktáblákban megtaláltam a doktori témámat. Az első pillanattól számított rám az LLDB (Late Latin DataBase) OTKA-projektben, melynek keretén belül már eddig is több ezer vulgáris latin jelenséget kategorizáltunk. Amellett, hogy e munkának egy nagyszabású hivatkozható adatbázis lesz az eredménye, résztvevőként kitűnő fejlődési lehetőséget jelentett, és magabiztossághoz juttatott a nyelvi jelenségek értékelésékor. Köszönetet kell mondanom dr. Lassányi Gábornak, a BTM Aquincumi Múzeum munkatársának, aki felkért az aquincumi átoktábla megvizsgálására és feldolgozására. Ezzel lényegében elindított azon az úton, melynek eredményét most a kezében tartja az Olvasó. Meg kell köszönnöm dr. Sosztarits Ottónak, az Iseum Savariense főmunkatársának, hogy átengedte számomra a savariai latin nyelvű tábla vizsgálatát, amelyik az egyik legfontosabb forrásanyagnak bizonyult. Hálás vagyok dr. Németh Györgynek, amiért meghívott arra a konferenciára, ahol összegyűltek az átoktábla kutatás legjelesebb képviselői. Ezen túlmenően azt is ő tette lehetővé, hogy személyes beszélgetések során eszmét cserélhessek a téma legtapasztaltabb szakértőivel. Herman József professzor úrnak köszönhetem, hogy a latin szakon készített szakdolgozatom kiadásra került. Ő lektorálta első tudományos publikációmat1, ezzel jelképesen is elindulhattam az általa megállapított irányban. 1 BARTA 2005. 8 Köszönettel tartozom a Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjában dolgozó kollégáimnak is, akik beszélgetéseink során számos kiváló ötletet adtak a dolgozat továbbfejlesztéséhez. Külön köszönöm Varga Éva Katalinnak remek meglátásait, szakirodalmi iránymutatásait, módszertani kérdésekben adott tanácsait. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm férjemnek és egész családomnak a megértést, a végtelen támogatást és türelmet, valamint azt, hogy biztos hátteret jelentettek nekem a disszertáció elkészítésének küzdelmes ideje alatt. 9
Description:The list of books you might like
