Az információszabadság elektronikus kézikönyve

296 Pages·2008·2.698 MB·Hungarian

by  Jóri András, Szabó Máté Dániel

Az információszabadság elektronikus
kézikönyve

Jóri, András
Szabó, Máté Dániel
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Az információszabadság elektronikus kézikönyve

írta Jóri, András és Szabó, Máté Dániel
Publication date 2008
Szerzői jog © 2008 Jogászoknak Kft

Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Tartalom

1. Információszabadság – történeti vázlat és helyzetértékelés ............................................................ 1
1. Az információszabadság helyzete és az elektronikus információszabadság igénye .............. 1
2. Elektronikus információszabadság az Egyesült Államokban ................................................ 2
2.1. A törvény hatálya ...................................................................................................... 2
2.2. Adatkörök ................................................................................................................. 2
2.2.1. A kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok .............................................. 2
2.2.2. A kötelezően (állandóan) hozzáférhetővé teendő adatok ............................. 3
2.2.3. A kérelemre hozzáférhetővé teendő anyagok ............................................... 4
2.3. Egyéb lényeges rendelkezések ................................................................................. 4
2.4. Az amerikai példa tanulsága ..................................................................................... 6
3. Információszabadság és elektronikus információszabadság Magyarországon ...................... 7
3.1. Az magyar információszabadság-jog fő szabályai a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint .................... 8
3.2. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a jogalkotás nyilvánossága ............ 10
3.2.1. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezései: a társadalmi vitától az
érdekegyeztetésig ................................................................................................. 10
3.2.2. A Házszabály a jogalkotás nyilvánosságáról ............................................. 12
3.2.3. A Kormány ügyrendjének vonatkozó rendelkezései .................................. 13
3.2.4. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény ...... 14
3.2.5. A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény .............................. 14
3.3. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a közvagyont érintő egyedi döntések
nyilvánosságára vonatkozó jogi szabályozás ................................................................. 17
3.3.1. Üzleti titok és nyilvánosság ....................................................................... 17
3.3.2. A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) nyilvánosságra
vonatkozó szabályai ............................................................................................. 18
3.3.3. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény nyilvánosságra vonatkozó
rendelkezései ........................................................................................................ 19
3.3.4. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény nyilvánosságra vonatkozó
szabályai ............................................................................................................... 19
3.4. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a párt- és kampányfinanszírozás
nyilvánosságára vonatkozó jogi szabályozás ................................................................. 20
3.4.1. A hatályos szabályok .................................................................................. 20
3.4.2. Javaslat a párt- és kampányfinanszírozás reformjára ................................. 20
3.5. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a hatósági engedélyezési eljárások
nyilvánosságára vonatkozó jogi szabályozás (Ket.) ...................................................... 22
3.6. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a közfeladatot ellátó személyek
elszámoltathatóságára vonatkozó jogi szabályozás ....................................................... 23
3.6.1. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek a hatályos magyar jog szerint ...... 24
3.6.2. A vagyonnyilatkozat-tétel szabályozása a Ktv. szerint .............................. 27
3.6.3. A vagyonnyilatkozat-tétel szabályozása az országgyűlési képviselők jogállásáról
szóló törvényben .................................................................................................. 30
3.6.4. A vagyonnyilatkozat intézményével szemben megfogalmazott kritikák ... 31
3.6.5. A közfeladatot ellátó személyek vagyonnyilatkozati kötelezettségének jövője
31
3.7. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a közpénzügyi ellenőrzések
nyilvánosságára vonatkozó jogi szabályozás ................................................................. 32
3.7.1. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvánossága ......................... 32
3.7.2. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzéseinek nyilvánossága .......... 33
3.8. Információszabadság az Avtv. szabályain túl: a bírósági határozatok nyilvánosságára
vonatkozó szabályozás .................................................................................................. 36
3.8.1. A bírósági határozatok nyilvánossága az eljárási törvények szerint .......... 36
3.8.2. A bírósági határozatok nyilvánossága az Eit. szerint ................................. 37
3.9. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény .................. 37
3.9.1. A közzétételi listák, a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és a
közadatkereső rendszer ........................................................................................ 38
iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Az információszabadság
elektronikus kézikönyve
3.9.2. A jogalkotási folyamat és a jogszabályok nyilvánossága ez elektronikus
információszabadságról szóló törvényben ........................................................... 39
3.9.3. A bírósági határozatok nyilvánossága ........................................................ 40
4. A közadatok újrahasznosítása ............................................................................................. 41
4.1. A PSI-irányelv és az azzal kapcsolatos értelmezési kérdések ................................ 41
4.1.1. Cél és meghatározások ............................................................................... 42
4.1.2. További felhasználási célú hozzáférés – hozzáférés vs. további felhasználás 43
4.1.3. A szerzői jog és a hozzáférés/további felhasználás .................................... 45
4.1.4. Hozzáférési kérelem (igény) vs. felhasználási kérelem .............................. 46
4.1.5. Elektronikus eszközök igénybevétele ........................................................ 47
4.1.6. Díjazás ........................................................................................................ 47
4.2. A PSI-irányelv egyes rendelkezései és azok átültetésének helyzete ....................... 48
4.2.1. Az Irányelv átültetése az Európai Gazdasági Térségben ............................ 48
4.2.2. Az irányelv egyes rendelkezéseinek átültetése ........................................... 49
4.2.3. A továbbhasznosítás biztosításával kapcsolatos alapelv és a továbbhasznosítás
iránti kérelmek ..................................................................................................... 53
4.2.4. Formátumok ............................................................................................... 57
4.2.5. Díjazás ........................................................................................................ 57
4.2.6. Átláthatóság ............................................................................................... 59
4.2.7. Felhasználási engedélyek ........................................................................... 60
4.2.8. Gyakorlati intézkedések ............................................................................. 61
4.2.9. A megkülönböztetés tilalma ....................................................................... 61
4.2.10. Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma ................................ 62
4.2.11. Intézmények és gyakorlat ......................................................................... 63
2. Az információszabadság törvényi szabályainak magyarázata ...................................................... 67
1. A törvény célja, 1. § ............................................................................................................ 67
1.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 67
1.2. Történet ................................................................................................................... 68
1.3. Értelmezés .............................................................................................................. 68
2. A törvény hatálya, 1/A. § .................................................................................................... 70
2.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 70
2.2. Történet ................................................................................................................... 70
2.3. Értelmezés .............................................................................................................. 70
3. A közérdekű adat definíciója: 2. § 4. pont .......................................................................... 71
3.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 71
3.2. Történet ................................................................................................................... 72
3.3. Értelmezés .............................................................................................................. 72
4. A közérdekből nyilvános adat definíciója, 2. § 5. pont ....................................................... 76
4.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 76
4.2. Történet ................................................................................................................... 77
4.3. Értelmezés .............................................................................................................. 77
5. A közvélemény gyors és pontos tájékoztatásának kötelezettsége, 19. § (1) bekezdés ........ 78
5.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 79
5.2. Történet ................................................................................................................... 79
5.3. Értelmezés .............................................................................................................. 79
6. A közzétételi kötelezettség, 19. § (2) bekezdés ................................................................... 80
6.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 80
6.2. Történet ................................................................................................................... 81
6.3. Értelmezés .............................................................................................................. 81
7. A nyilvánosság korlátozásának lehetőségei, 19. § (3) bekezdés ......................................... 83
7.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 83
7.2. Történet ................................................................................................................... 86
7.3. Értelmezés .............................................................................................................. 86
8. A közfeladatot ellátó szervek hatáskörében eljáró személyek adatainak minősítése és jogi sorsa,
19. § (4) bekezdés ................................................................................................................... 87
8.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 87
8.2. Történet ................................................................................................................... 89
8.3. Értelmezés .............................................................................................................. 90
9. A közszolgáltatók adatai, 19. § (5) bekezdés ...................................................................... 92
9.1. Alkotmányos kiindulópontok ................................................................................. 92
iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Az információszabadság
elektronikus kézikönyve
9.2. Történet ................................................................................................................... 92
9.3. Értelmezés .............................................................................................................. 92
10. Üzleti titok megítélése, 19. § (6) bekezdés ........................................................................ 93
10.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................... 93
10.2. Történet ................................................................................................................. 94
10.3. Értelmezés ............................................................................................................ 94
11. A nyilvánosság európai uniós korlátai, 19. § (7) bekezdés ............................................... 95
11.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................... 95
11.2. Történet ................................................................................................................. 95
11.3. Értelmezés ............................................................................................................ 96
12. A döntés megalapozását szolgáló adat, 19/A. § ................................................................ 96
12.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................... 96
12.2. Történet ................................................................................................................. 98
12.3. Értelmezés ............................................................................................................ 98
13. Adatigénylés, 20. § (1)-(2) bekezdés ............................................................................... 100
13.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 100
13.2. Történet ............................................................................................................... 100
13.3. Értelmezés .......................................................................................................... 101
14. Másolatigénylés, költségtérítés, 20. § (3) bekezdés ........................................................ 104
14.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 104
14.2. Történet ............................................................................................................... 104
14.3. Értelmezés .......................................................................................................... 104
15. Kivonatolás, 20. § (4) ...................................................................................................... 105
15.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 105
15.2. Történet ............................................................................................................... 105
15.3. Értelmezés .......................................................................................................... 105
16. Közérthető és kért forma, 20. § (5) bekezdés .................................................................. 107
16.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 107
16.2. Történet ............................................................................................................... 107
16.3. Értelmezés .......................................................................................................... 107
17. Az igény elutasításának határideje és módja, 20. § (6) bekezdés .................................... 108
17.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 108
17.2. Történet ............................................................................................................... 109
17.3. Értelmezés .......................................................................................................... 109
18. Idegen nyelvű adatigénylés, 20. § (7) bekezdés .............................................................. 110
18.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 110
18.2. Történet ............................................................................................................... 110
18.3. Értelmezés .......................................................................................................... 110
19. Adatigénylés-teljesítési szabályzat, 20. § (8) bekezdés ................................................... 111
19.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 111
19.2. Történet ............................................................................................................... 111
19.3. Értelmezés .......................................................................................................... 111
20. Elutasított adatigénylések bejelentése, 20. § (9) bekezdés .............................................. 112
20.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 112
20.2. Történet ............................................................................................................... 113
20.3. Értelmezés .......................................................................................................... 113
21. A bírósági jogérvényesítés, 21. § .................................................................................... 114
21.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 114
21.2. Történet ............................................................................................................... 115
21.3. Értelmezés .......................................................................................................... 115
22. Személyes adatok kezelésének elkerülése, 21/A. § ......................................................... 116
22.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 117
22.2. Történet ............................................................................................................... 117
22.3. Értelmezés .......................................................................................................... 117
23. Közhitelű nyilvántartások kivétele a szabályok alól, 22. § ............................................. 118
23.1. Alkotmányos kiindulópontok ............................................................................. 118
23.2. Történet ............................................................................................................... 119
23.3. Értelmezés .......................................................................................................... 119
24. Az adatvédelmi biztos, 23-27. §§ .................................................................................... 119
24.1. Magyarázat ......................................................................................................... 121
v
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Az információszabadság
elektronikus kézikönyve
25. Elektronikus közzététel, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
első és második része ............................................................................................................ 122
A. 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA .............................. 127
1. Általános rendelkezések .................................................................................................... 127
2. Az Országgyűlés ............................................................................................................... 128
3. A köztársasági elnök ......................................................................................................... 134
4. Az Alkotmánybíróság ....................................................................................................... 136
5. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgyűlési biztosa ............................................................................................................ 136
6. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank ..................................................... 137
7. A kormány ......................................................................................................................... 137
8. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek ....................................................... 140
9. A helyi önkormányzatok ................................................................................................... 141
10. A bírói szervezet ............................................................................................................. 142
11. Az ügyészség ................................................................................................................... 143
12. Alapvető jogok és kötelességek ...................................................................................... 143
13. A választások alapelvei ................................................................................................... 147
14. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei ...................................................... 147
15. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 148
B. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 149
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 149
2. A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME .......................................................................... 150
3. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA .......................................................... 156
4. AZ ADATVÉDELMI BIZTOS ÉS AZ ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS ............ 158
5. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK .............................................................................. 161
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 162
C. 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról ................................................ 163
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 163
2. A KÖZÉRDEKŰ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE ................................. 163
3. A JOGALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA .......................................................................... 165
4. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA .................................................. 167
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 168
6. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ............................................................................... 169
D. 32/1992. (V. 29.) AB határozat a képviselőtestület üléseinek nyilvánosságáról ....................... 176
1. 32/1992. (V. 29.) AB határozat ......................................................................................... 176
2. INDOKOLÁS ................................................................................................................... 176
E. 34/1994. (VI. 24.) AB határozat a levéltári kutatásról ............................................................... 183
1. 34/1994. (VI. 24.) AB határozat ........................................................................................ 183
2. INDOKOLÁS ................................................................................................................... 183
F. 36/1994. (VI. 24.) AB határozat a közhatalmat gyakorlókra és közszereplőkre vonatkozó
véleménynyilvánításról ................................................................................................................... 205
1. 36/1994. (VI. 24.) AB határozat ........................................................................................ 205
2. INDOKOLÁS ................................................................................................................... 205
G. 60/1994. (XII. 24.) AB határozat a korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységgel kapcsolatos
nyilvánosságról ............................................................................................................................... 226
1. 60/1994. (XII. 24.) AB határozat ...................................................................................... 226
2. INDOKOLÁS ................................................................................................................... 227
H. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat a döntés-előkészítő adatok nyilvánosságáról ........................... 258
1. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat .......................................................................................... 258
2. INDOKOLÁS ................................................................................................................... 258
I. 32/2006. (VII. 13.) AB határozat a kormányülések dokumentálásáról ....................................... 273
1. 32/2006. (VII. 13.) AB határozat ...................................................................................... 273
2. Indokolás ........................................................................................................................... 273
vi
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
1. fejezet - Információszabadság –
történeti vázlat és helyzetértékelés

E fejezetben az információszabadság-jog – és ezen belül az elektronikus információszabadság - kialakulásának
rövid történeti vázlatát adjuk: ennek során ismertetjük az amerikai szabályozás példáját, külön kitérve az
elektronikus információszabadság kérdéseire; röviden összefoglaljuk a hazai információszabadság-jog
történetét, valamint tárgyaljuk az elektronikus információszabadság megteremtésére irányuló eddigi kísérletek
mellett az adatok újrahasznosításával kapcsolatos hazai jogi helyzetet.
1. Az információszabadság helyzete és az
elektronikus információszabadság igénye

Amíg az adatvédelem esetében a technológia fejlődése a jogi védelmet kevéssé hatékonnyá, diszfunkcionálissá
teheti, az információszabadság, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés terén ugyanez a technológia segítheti a
jogérvényesítést, élővé tehet csak papíron létező jogszabályokat. Álláspontunk szerint a személyes adatok
védelméhez fűződő jog sikertörténete mellett az „ikerjog‖ információszabadság karrierje jóval szerényebb a
rendszerváltás utáni Magyarországon. Az első adatvédelmi biztos első beszámolójában, 1997-ben megjelenik a
megállapítás: „a közérdekű adatok nyilvánosságára irányuló igény - tapasztalataink szerint - lényegesen elmarad
a személyes adatok védelmének határozott követelésétől‖, és „a sajtó információéhsége, érzékenysége a
közigazgatás információkorlátozó reflexeivel szemben [...] gyakran meglehetősen visszafogottnak látszik‖1.
Számos jel utal arra, hogy a témával foglalkozó jogászok körén kívül az információszabadság fogalma sem
ismert, ill. annak jelentése nem egyértelmű. A biztosi beszámoló által átfogott időszakban jónevű publicisták
még nem tudtak arról, hogy van Magyarországon információszabadság-törvény, s annak megalkotását
követelték (pl. „A kitörési pont [a helyzetből, amelyben a média „nem nagyon él‖] a tényfeltárás lenne,
amelyhez viszont előbb össznépileg, majd törvényileg el kéne fogadtatni, hogy jogunk van az információhoz,
különben lehúzhatjuk a demokrácia rolóját. Törvényileg ez pont úgy nézne ki, mint az Egyesült Államokban
éppen harminc éve elfogadott Freedom of Information Act (FOIA), tehát az információ szabadságáról szóló
törvény [...]‖2). Olyan parlamenti párt is akadt, amely 2000-ben látta elérkezettnek az időt, hogy hasonló törvény
megalkotását szorgalmazza.
Az elektronikus információszabadságról szóló szabályozás megalkotásának kezdeményezése mögött az a
felismerés állt, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog sikertörténete mellett az „ikerjog‖
információszabadság karrierje jóval szerényebb volt a rendszerváltás utáni Magyarországon. Már az első
adatvédelmi biztos első beszámolójában, 1997-ben megjelenik a megállapítás: „a közérdekű adatok
nyilvánosságára irányuló igény - tapasztalataink szerint - lényegesen elmarad a személyes adatok védelmének
határozott követelésétől‖, és „a sajtó információéhsége, érzékenysége a közigazgatás információkorlátozó
reflexeivel szemben [...] gyakran meglehetősen visszafogottnak látszik‖3. Az adatvédelmi biztos éves
beszámolóiban az információszabadság-ügyek rendre töredékét tették ki az adatvédelmi ügyeknek4 - bár az
arány maga a két jog iránti érdeklődés az adatvédelmi biztos által már korán érzékelt különbségéből is adódhat5.
Az abszolút számok azonban szintén alátámasztják állításunkat - 2002-ben összesen 28 esetben fordultak a
biztosi hivatalhoz a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő panasszal.6 Az elektronikus információszabadság
szabályozásának elsődleges indoka tehát az volt, hogy egyszerűbbé, könnyebbé tegye a joggyakorlást az
állampolgárok számára, cselekvésre (közzétételre) ösztökélve a közigazgatást (erre utal a törvény preambuluma
is, amely a jogállamiság, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog
érvényesülését jelöli meg a szabályozás által elérni kívánt célnak, valamint az 1. §, amely a törvény alapján a

1Az adatvédelmi biztos beszámolója 1995-1996, OBH 1997, 7. o.
2Seres László: A tökéletes áldozat, Magyar Narancs, 1996. május 13.
3Az adatvédelmi biztos beszámolója 1995-1996, OBH 1997, 7. o.
4A 2002. év panaszügyeiben az információs ágak megoszlása: 86.3% adatvédelem, 5.2% információszabadság, egyéb/vegyes 8.5%; lásd Az
adatvédelmi biztos beszámolója 2002, OBH 2003, 30. o.
5És megjegyzendő, hogy újabb beszámolók szerint az arány változik: „Ez a folyamat 2004—ben megfordult és 2005-ben sem változott,
mivel a közérdekű információk kezelését kifogásoló beadványok száma most is több, mint 8 százalékot tesz ki, szemben a korábbi 6
százalékkal‖. Az Adatvédelmi Biztos beszámolója 2005, OBH 2006, 33. o. 2006-ban azonban az ilyen ügyek aránya újra 5 százalék, ehhez
adódik az ügyek 1 százaléka, amelynek tárgya egyszerre kapcsolatos adatvédelemmel és információszabadsággal; a közérdekű adatok
nyilvánosságát érintő ügyek száma összesen 191 (ebből panaszügy 102) – lásd az Adatvédelmi Biztos Beszámolója 2006, OBH 2007, 16-18.
o.
6Az adatvédelmi biztos beszámolója 2002, OBH 2003, 29. o
1
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Információszabadság – történeti
vázlat és helyzetértékelés
törvény célja „annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű
adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési
eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.‖
Az elektronikus információszabadság tehát nem csak egy hozzáférési mód megteremtését jelenti a közérdekű
információkhoz, hanem az az információszabadság tényleges érvényesülésének eszköze lehet, legalábbis
nálunk. Az elektronikus információszabadságról szóló első törvény az Amerikai Egyesült Államokban született
meg: ennek főbb rendelkezéseit tárgyaljuk az alábbiakban.
2. Elektronikus információszabadság az Egyesült
Államokban

Az Egyesült Államok 1966-ban elfogadott információszabadság-törvényét (The Freedom of Information Act, 5
U.S.C. § 552.7; a továbbiakban: FOIA) 1996-ban módosították az ún. „elektronikus információszabadságra
vonatkozó módosítással‖ (Electronic Freedom of Information Act Amendments of 1996). A
törvénymódosításban nagy szerepe volt az Egyesült Államok internettel, informatikával kapcsolatos jogára egy
sor más esetben is nagy hatással lévő Patrick Leahy szenátornak8.
Az elektronikus információszabadságra vonatkozó törvénymódosítás ismertetése előtt röviden bemutatjuk az
Egyesült Államok információszabadság-törvényét. Látható lesz, hogy az elektronikus információszabadság
érvényesülése céljából előírt kötelezettségek megfogalmazása kodifikációtechnikailag azért volt egyszerű, mert
az Egyesült Államok szabályozása eredendően, az elektronikus információszabadság gondolatának felmerülése
előtt is tartalmazott az adatok aktív közzétételére vonatkozó kötelezettségeket, amelyek a magyar jogban csak
deklaratív módon jelennek meg.
2.1. A törvény hatálya

A FOIA hatálya alá a „kormányügynökségek‖ (agency, a továbbiakban: ügynökség) tartoznak. Ilyennek
minősül a törvényi meghatározás9 szerint „bármely központi közigazgatási szerv (executive department), állami
vállalat (Government corporation), az állam által ellenőrzött vállalat (Government controlled corporation), vagy
bármely más, a végrehajtó hatalomhoz tartozó szerv (other establishment in the executive branch of the
Government), ideértve az elnöki hivatalt (Executive Office of the President) is, vagy bármely független
szabályozó hatóság (independent regulatory agency).
A törvény tárgyi hatályára vonatkozó bírói gyakorlat szerint az nem ölel fel olyan intézményeket, amelyeket
nem a szövetségi kormány alakított ill. azokat nem is írányítja, így nem minősül ügynökségnek és nem tartozik a
FOIA személyi hatálya alá az Amerikai Vöröskereszt, a New York-i Értéktőzsde, egy olyan magántulajdonban
lévő fejlesztőcég, amely szoftverei számára a kormányzatnek nem kizárólagos felhasználási jogot adott10. Nem
tartoznak továbbá a FOIA hatálya alá a bírói gyakorlat szerint „az állami kormányzatok (state governments) és a
helyi önkormányzatok szervei, a bíróságok, a kongresszus, egyes magánszemélyek‖11. Az „ügynökség‖
fogalmának értelmezésekor a bírói gyakorlat azt is figyelembe veszi, hogy a szóban forgó testület tevékenysége
miben áll: míg az elnök – akár miniszterekből álló – tanácsadó testületei nem esnek e fogalom alá, mivel a
miniszterek nem „minisztériumok vezetőiként, hanem az elnök munkatársaival (assistants) azonos funkcióban‖
járnak el, ám amennyiben a testület a tanácsadáson túl egyéb jogkörökkel (vizsgálat, ajánlás kibocsátása) is
rendelkezik, akkor ügynökségnek minősülhet a FOIA értelmezésekor12.
2.2. Adatkörök

2.2.1. A kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok

7A továbbiakban: FOIA
8Leahy volt például az, aki már elfogadásakor bírálta a később részben alkotmányellenesnek minősített, a szólásszabadságot az Internet
közegében korlátozó 1996-os Communications Decency Act-et (lásd Jóri András: Illetlenség a hálózaton, Café Bábel, 1996/3).
95. U.S.C. § 552(f)(1)
10A bírói gyakorlatra lásd: Freedom of Information Guide, May 2002, Procedural Requirements, Entities Subject to FOIA, 5 lábjegyzet;
http://www.usdoj.gov/oip/foi-act.htm
11Uo., a bírói gyakorlatra lásd a 6-10. lábjegyzeteket.
12Uo.
2
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Információszabadság – történeti
vázlat és helyzetértékelés
A törvény hatálya alatt álló ügynökségeknek több különböző módon kell eleget tenniük tájékoztatási
kötelezettségüknek. Az adatok első csoportja az, amelyet a Federal Register c. hivatalos lapban13 kell
publikálniuk. Ezen adatok a következők:
a. a központi és a helyi (field) szervezet, azon helyek, és azon munkavállalók (employees) ill. egyenruhás
testületek (uniformed services) esetében azok tagok, amelyeken és amelyektől a nyilvánosság tagjai (the
public) információt szerezhet, akik részére beadványt vagy kérelmet terjeszthet elő (make submittals), vagy
döntéseket szerezhet be, valamint azok a módok, amelyeken mindezt megteheti;
b. azon általános ügymenet és módszer ismertetése (statements of the general course and method), amellyel
funkcióit szervezi és ellátja (by which its functions are channeled and determined), ideértve minden formális
vagy informális eljárás jellemzői és az azok során érvényesített követelmények;
c. az eljárási szabályok, a rendelkezésre álló űrlapok vagy azok a helyek, amelyekről az űrlapok beszerezhetők,
és minden olyan utasítás, amely az iratok (papers), jelentések (reports) vagy vizsgálatok (examinations)
tartalmi elemeire és területére (scope) vonatkoznak;
d. a jogszabály felhatalmazása alapján alkotott, általánosan alkalmazott, lényegi szabályok (substantive rules),
az ügynökség által kidolgozott és elfogadott általános policy-k vagy általánosan alkalmazott értelmezések
ismertetése és;
e. bármely, a korábbiakban felsoroltakkal kapcsolatos kiegészítés, módosítás, vagy visszavonás.
A naponta megjelenő Federal Register számai az Interneten is elérhetők, s azokban az ügynökségek szerinti
csoportosításban közlik a fenti körbe tartozó adatokat; a Federal Register évfolyamaiban tárgyszavas keresésre
is mód van14.
A törvény szerint senki nem kötelezhető olyan szabály betartására, amelyet kötelezően közölni kellett volna a
Federal Register-ben, ám a közlés elmaradt, ill. senkit nem érinthet hátrányosan olyan tény, amelynek közlése
elmaradt (kivétel mindkét esetben az, ha a szóban forgó személy a megfelelő időben értesült a
szabályról/tényről)15.
2.2.2. A kötelezően (állandóan) hozzáférhetővé teendő adatok
A második adatkörbe azok az adatfajták tartoznak, amelyeket az ügynökség nem köteles közzétenni, de köteles
azok állandó hozzáférhetőségét (és másolhatóságát) biztosítani. Ezen adatkör nyilvánossága szempontjából nagy
jelentősége van az elektronikus információszabadságnak: az új hozzáférési csatorna esetében ugyanis elmosódik
a különbség a „nyilvánosságra hozatal‖ és a „hozzáférhetővé tétel‖ között16. A nyilvánosságra hozott
anyagokhoz a felhasználó bármikor hozzáférhet; a nyilvánosság két szintje közötti különbség eltűnik.
Az e pont alá tartozó adatköröket az 1996-os törvénymódosítás kiegészítette. Ezt megelőzően megvizsgálásra és
másolatkészítésre az alábbi adatfajtákat kellett az ügynökségeknek – nyilvánosan elérhető szabályzat szerint -
hozzáférhetővé tenni (make available)17:
a. az ügy érdemében hozott (made in adjudication of cases) végleges álláspont (opinion), a párhuzamos és
különvéleményekkel együtt, valamint határozat;
b. azon, az ügynökség által elfogadott policy-k és értelmezések ismertetése, amelyek nem kerülnek közlésre a
Federal Register-ben, és;
c. az ügyintézők (administrative staff) számára kiadott útmutatók (manuals) és a tisztviselőknek címzett azon
utasítások, amelyek érintik a nagyközönséget.

13A Federal Register-t a National Archives and Records Administration (NARA) adja ki, lásd:
http://www.archives.gov/federal_register/index.html
14Lásd a http://www.access.gpo.gov/nara/ oldalt. A „Hungary‖ szóra történő kereséssel kísérletezve jól érzékelhetővé válik, mennyire bő a
Federal Register-ben online elérhető és kereshető információtartalom: részletes adatok szerezhetők pl. a magyar NABI Rt. egyesült
államokbeli közbeszerzései kapcsán született egyes határozatokról.
15§ 552(a)
16Vö. a „push‖ és „pull‖ média megkülönböztetésével, ill. e megkülönböztetésnek az Internet esetében történő relativizációjával. (Bár az
Internet számos szolgáltatást ölel fel, amelyek közül nem egy „push‖ jellegű, a médiára döntően a „pull‖ minőség jellemző.)
17§ 552 (a)(2)
3
Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Információszabadság – történeti
vázlat és helyzetértékelés
Mindhárom esetben kivételt jelent a közlési kötelezettség alól, ha a szóban forgó adatfajtát azonnal
nyilvánosságra hozzák, s az azt tartalmazó anyagok megvásárolhatók. A nyilvánosságra hozatal során az
ügynökség „a magánszféra nyilvánvalóan jogtalan sérelmének megakadályozásához szükséges mértékben‖ (to
the extent required to prevent a clearly unwarranted invasion of personal privacy) törölhet olyan részleteket a
közölt anyagból, amelyek magánszemélyt azonosítanának, ám az ilyen törléseket minden esetben írásban
indokolni kell.
További kötelezettsége az ügynökségnek, hogy olyan mutatót (katalógust, „index‖) tartson fenn és tegyen
nyilvánosan hozzáférhetővé és másolhatóvá, amely segítségével a fenti két csoportba tartozó bármely döntés,
határozat, stb. azonosítható18. Az anyagokat főszabály szerint legalább negyedéves gyakorisággal kell kiadni és
hozzáférhetővé tenni. Az ügynökség határozhat úgy is, hogy a mutató publikálása „szükségtelen és gyakorlati
nehézségekbe ütközik‖ (unnecessary and impracticable) – ebben az esetben ezt a határozatot közzé kell tenni a
Federal Register-ben, s a mutatót erre irányuló kérelem esetében ekkor is ki kell adni (ez ezért felszámított
költégtérítés pedig nem haladhatja meg a másolás közvetlen költségét). A törvény szerint bármely harmadik
személyt (a nyilvánosság tagját – „member of the public‖) érintő végleges döntés (final order), állásfoglalás,
policy, értelmezés, ügyintéző számára kiadott útmutató vagy utasítás (instruction) csak abban az esetben
hivatkozható, használható, vagy idézhető precedensként az ügynökség által másik féllel szemben (kivéve azt az
esetet, ha a másik fél is ügynökség), ha azt felvették a törvény által előírt mutatóba, és azt a törvény szerint
közzétették vagy hozzáférhetővé tették, vagy az érintett fél a szóban forgó norma tartalmával tisztában volt, és
az időben jutott a tudomására („has actual and timely notice of the terms thereof‖).
Az 1996-os törvénymódosítás még két adatkört sorolt ebbe a kötelezően hozzáférhetővé teendő adatok
osztályába: a kérelem alapján hozzáférhetővé tett adatok másolatát (megjelenési formára, formátumra tekintet
nélkül), amelyek esetében az ügynökség ítéli meg, hogy azok további kérelmek tárgyává válhatnak, ill. az ezen
adatokra vonatkozó mutatót (index).
Ennek az adatkörnek a tárgyalása során kell említeni – bár a törvény más helyen szabályozza19 - a FOIA azon
rendelkezését is, amely szerint minden olyan ügynökség, amely nem egyetlen tagból (döntéshozóból) áll,
köteles minden, az ügynökség által folytatott eljárásban történt végszavazás során a tagok által leadott
szavazatokról nyilvántartást vezetni, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
2.2.3. A kérelemre hozzáférhetővé teendő anyagok
A fenti igen széles két adatkörön kívül eső adatfajták esetében az ügynökségnek kérelemre kell az adatot
(pontosabban, a törvény fogalomhasználatával: iratot, rekordot („record‖))
Az előbbiekben ismertetett két adatkörbe nem tartozó iratot („record‖) az ügynökségnek haladéktalanul
rendelkezésre kell bocsátania, amennyiben arra vonatkozó olyan kérelem érkezik, amely megfelelően
(reasonably) meghatározza a szóban forgó iratot, és azon – közzétett – szabályok szerint nyújtották be, amelyek
meghatározzák a kérelem benyújtásának eljárását, helyét, idejét, s ha van, az azért fizetendő díjat.
A kérelemre hozzáférhetővé teendő anyagok vonatkozásában az Electronic Freedom of Information
Amendments szintén lényeges módosításokat tartalmaz: ezeket az alábbiakban, annak ismertetésekor
részletezzük.
2.3. Egyéb lényeges rendelkezések

A FOIA igen érdekes rendelkezéseket tartalmaz a kérelmek teljesítéséért fizetendő eljárási díjjal kapcsolatban.
Minden ügynökségnek díjszabást kell meghatároznia, amelynek meg kell felelnie az elnök alárendeltségében
működő (őt elsősorban a szövetségi költségvetés összeállításában segítő) Office of Management and Budget20
igazgatója által irányelveknek. Maga a törvény is meghatároz egyes olyan követelményeket, amelyeknek az
ügynökségek által a díjazás vonatkozásában elfogadott szabályoknak meg kell felelniük.
A szabályozás szerint az adatkérés célja a releváns a díj mértékének meghatározásakor. Abban az esetben, ha az
iratokat (record) kereskedelmi felhasználás céljából igénylik, a díjak nem haladhatják meg „a dokumentumok
felkutatásának, másolásának és azok felülvizsgálatának ésszerű, átlagos költségét‖ (standard charges for
document search, duplication and review). Ha az iratokat nem kereskedelmi célból igénylik, és a kérelem

18A kötelezettség csak az 1967. július 4. után elfogadott/kibocsátott határozatokra és egyéb dokumentumokra vonatkozik
19U.S.C. 552. § (5)
20Az OMB honlapja: http://www.whitehouse.gov/omb/
4
Created by XMLmind XSL-FO Converter.