Table Of Content

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezeto Tekintettel arra, hogyazemberiseg csaladja minden egyestagja meltosaganak, valamintegyenio es elidegenithetetlenjogainakelismerese alkotja a szabadsag, az igazsag esa beke alapjatavilagon, Tekintettel arra, hogyazemberijogokel nem ismerese es semmibevevese az emberiseg lelkiismeretetfellazito barbarcselekmenyekhezvezetett, es hogyaz emberlegfobb vagya egyolyan vilag eljovetele, ameiyben azeinyomastol, valaminta nyomortol megszabadultemberi lenyekszava es meggyozodese szabad lesz, Tekintettel annakfontossagara, hogyazemberijogokatajog uralma vedelmezze, nehogyazembervegsoszuksegeben azsarnoksag es az einyomaselleni lazadasra kenyszeruljon, Tekintettel arra, hogy igen lenyeges a nemzetek kozotti barati kapcsolatok kifejezodesenekelomozdftasa, Tekintettel arra, hogyazAlapokmanyban az Egyesult Nemzetek nepei ujbol hitet tettekazalapvetoemberijogok, azemberi szemelyiseg meltosaga es erteke, a ferfiakes nokegyenjogusaga mellett, valamint kinyilvanitottakaztaz elhatarozasukat, hogyelosegitika szocialis haladastes nagyobb szabadsag mellettjobb eletfelteteleketvalositanak meg, Tekintettel arra, hogyatagallamok koteleztekmagukatarra, hogyaz Egyesult NemzetekSzervezetevel egyuttmukodve biztositjakazemberijogokesalapveto szabadsagokaltalanos estenylegestiszteletbentartasat, Tekintettel arra, hogyajogokesszabadsagokmibenletetekinteteben kozos felfogas kialakltasanaka legnagyobbjelentosegevan azemiitett kotelezettseg maradektalan teljesitesenekszempontjabol a kozgyules kinyilvanitja azemberijogokegyetemleges nyilatkozatat mintazta kozos eszmenyt, amelynekeleresere minden nepnekes minden nemzetnektorekednie kell abbol a celbol, hogyminden szemelyes atarsadalom minden szerve, allandoan szem elotttartva ajelen Nyilatkozatot, oktatas es neveles utjan elomozditsa ejogokes szabadsagoktiszteletbentartasanak kifejieszteset, valamintazoknakfokozatosan megvalosulo hazai es nemzetkozi jogszabalyok utjan tortenoaltalanos estenyleges alkalmazasates elismereset mind atagallamok nepei kozott, mind pedig ajoghatosagukalattalioteruletek nepei kozott. Lcikk Minden. emberi lenyszabadon szuletikes egyenio meltosaga esjoga van. Az emberek, esszel es lelkiismerettel birvan, egymassal szemben testveri szellemben kell hogyviseltessenek. 2. cikk Mindenki, barmely megkulonboztetesre, nevezetesen fajra, szinre, nemre, nyelvre, vallasra, politikai vagy barmelymasvelemenyre, nemzeti vagy tarsadalmi eredetre, vagyonra, szuletesre, vagy barmelymas korulmenyrevalo tekintetnelkul hivatkozhatajelen Nyilatkozatban kinyilvanitottosszesjogokra es szabadsagokra. Ezenfelul nem lehetsemmifele megkulonboztetesttenni annakazorszagnak, vagyterijletnek politikai,jogivagy nemzetkozi helyzete alapjan sem, amelyneka szemelyallampolgara, aszerint, hogyaz illeto orszagvagyteruletfijggetlen, gyamsag alattall, nem autonom vagyszuverenitasa barmelyvonatkozasban korlatozott. 3. cikk Minden szemelynekjogavan azelethez, aszabadsaghozes a szemely! biztonsaghoz. 4. cikk Senkitsem lehet rabszolgasagban, vagyszolgasagbantartani, a rabszolgasag esa rabszolgakereskedes minden alakjatilos. 5. cikk Senkitsem lehet kinvallatasnak, avagykegyetlen, embertelen vagy lealacsonyito bijntetesnekvagy banasmodnakalavetni. 6. cikk Mindenkinekjogavan ahhoz, hogyjogalanyisagat barhol elismerjek. 7. cikk Atorvenyelott mindenki egyenio es minden megkulonboztetes nelkuljogavan a torvenyegyeniovedelmehez. Mindenkinekjoga van egyeniovedelemhezajelen Nyilatkozatotserto minden megkulonboztetessel es minden ilyen megkijlonboztetesre iranyulofelbujtassal szemben. 8. cikk Minden szemelynekjogavan azalkotmanybanvagyatorvenyben reszere biztosftottalapvetojogokatserto eljarasokellen a hazai birosagokhoztenyleges jogorvoslatertfolyamodni. 9. cikk Senkitsem lehetonkenyesen letartoztatni, orizetbevenni vagyszamuzni. 10. cikk Minden szemelynekteljesen egyeniojogavan arra, hogy ugyetfuggetlen es partatlan birosag meltanyosan es nyilvanosantargyaija, sez hatarozzon . egyresztjogai es kotelezettsegeifelol, masresztminden ellene emelt bunugyi vad megalapozottsagafelol. 11.cikk 1 Minden buntetendocselekmennyel vadoltszemelytartatlannakkell velelmezni mindaddig, amig bunosseget nyilvanosan lefolytatottperben, a vedelmehezszuksegesvalamennyi biztositek mellett, torvenyesen megallapitjak. 2. Senkitsem szabad eliteini olycselekmenyertvagy mulasztasert, amely elkovetese pillanataban a hazaijog vagya nemzetkozijog szerint nem volt buntetendo cselekmeny. Ugyancsaknem szabad sulyosabb buntetest kiszabni, mintamelya buntetendo cselekmenyelkovetese pillanataban voltalkalmazhato. 12. cikk Senkinekmaganeletebe, csaladi ugyeibe, lakohelye megvalasztasabavagy levelezesebe nem szabad onkenyesen beavatkozni, sem pedig becsuleteben vagyjo hfrneveben megserteni. Minden szemelynekjoga van az ilyen beavatkozasokkal vagysertesekkel szemben atorvenyvedelmehez. 13. cikk 1. Azallamon belul minden szemelynekjoga van szabadon mozogni es lakohelyetszabadon megvalasztani. 2. Minden szemelynekjogavan minden orszagot, ideertve sajat hazajat is, elhagyni, valamintsajat hazajaba visszaterni. 14. cikk 1. Minden szemelynekjogavan az uldozes elol masorszagban menedeket keresni es a masorszag nyujtotta menedeketelvezni. ... 2. Erre ajogra nem lehethivatkozni kozonseges buncselekmeny miatti. kellokeppen megalapozott uldozes, sem pedig az Egyesult Nemzetek celjaival es elveivel ellentetestevekenyseg eseteben. 15. cikk 1 Minden szemelynekjogavan valamelyallampolgarsaghoz. 2. Senkitsem lehetsem allampolgarsagatol, sem allampolgarsaga megvaltoztatasanakjogatol onkenyesen megfosztani. 16. cikk 1 Mind aferfinak, mind a noneka hazassagra erett koreleresetol kezdve jogavanfajon, nemzetisegen vagyvallason alapulo korlatozas nelkiil hazassagot kotni escsaladotalapitani. A hazassagtekinteteben aferfinak esa nonek mind a hazassag tartama alatt, mind a hazassagfelbontasa tekinteteben egyeniojogai vannak. 2. Hazassagotcsakajovendo hazastarsakszabad esteljes beleegyezesevel lehet kotni. 3. Acsalad atarsadalom termeszetes es alapveto alkoto eleme esjogavan atarsadalom, valamintazallam vedelmere. 17. cikk 1 Minden szemelynek, mind egyenileg, mind masokkal egyuttesenjoga van atulajdonhoz. 2. Senkitsem lehettulajdonatol onkenyesen megfosztani. 18. cikk Minden szemelynekjogavan a gondolat, a lelkiismeretes avallas szabadsagahoz, ezajog magaban foglaija avallas esa meggyozodes megvaltoztatasanakszabadsagat, valamintavallasnakvagya meggyozodesnek .. mind egyenileg, mind egyuttesen, mind a nyilvanossag elott, mind a maganeletben oktatas, gyakorlas esszertartasokvegzese utjan valo kifejezesre juttatasanakjogat. 19. cikk Minden szemelynekjogavan avelemenyes a klfejezes szabadsagahoz, amely magabanfoglaija aztajogot, hogyvelemenye miatt neszenvedjen zaklatastes hogy hatarokravalotekintet nelkul kutathasson, atvihessen esterjeszthessen hfreketeseszmeket barmilyen kifejezesi modon. 20. cikk 1 Minden szemelynekjogavan bekes celu gyulekezesi es egyesijlesi szabadsaghoz. 2. Senkitsem lehetvalamelyegyesuletbevalo belepesre kotelezni. 21. cikk 1 Minden szemelynekjogavan a hazaja kozugyeinek igazgatasaban akar kozvetlenul, akarszabadon valasztott kepviseloi utjanvalo reszvetelhez. 2. Minden szemelynekegyeniofelteteiek mellettjoga van sajat hazajaban kozszolgalati allasokravalo alkalmazasahoz. 3. Akozhatalomtekintelyenekalapja a nep akarata; ezazakarategyenio szavazatijog estitkos szavazasvagya szavazas szabadsagatezzel egyenertekuen biztosftoeljaras alapjan idoszakonkenttartando tisztessegesvalasztason kell hogy kifejezesrejusson. 22. cikk Minden szemelynekmintatarsadalomtagjanakjogavan a szocialis biztonsaghoz; minden szemelynek ugyancsakigenyevan arra, hogy-azallamok erofeszitesei esa nemzetkozi egyuttmukodes eredmenyekeppen esszamot . vetve azegyesorszagokszervezetevel esgazdasagi eroforrasaival- a meltosagahozes szemelyisegenekszabadon valo kifejiodesehezszukseges gazdasagi, szocialis es kulturalisjogaitkielegithesse. 23. cikk 1 Minden szemelynekjogavan a munkahoz, a munka szabad megvalasztasahoz, a meltanyoses kielegito munkafeltetelekhezesa munkanelkuliseg elleni vedelemhez. 2. Azegyenio munkaert mindenkinek, barmilyen megkijlonboztetes nelkul egyenio berhezvanjoga. 3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan meltanyoses kielegitofizeteshezvan joga, amelyszamara es csaladja szamara azemberi meltosagnak megfelelo letet biztositesamelyetmegfeleloesetben a szocialis vedelem osszesegyeb eszkozei egeszitenek ki. 4. Minden szemelynekjogavan a piheneshez, a szabad idohoz, nevezetesen a munka idotartamanakesszeru korlatozasahoz, valamintaz idoszakonkentifizetettszabadsaghoz. 24. cikk Minden szemelynekjogavan a pihenesrees szabadidore, beleertve a munkaido esszeru korlatozasatesaz idoszakosfizetettszabadsagot. 25. cikk 1. Minden szemelynekjogavan sajat maga es csaladja egeszsegenekes joletenekbiztositasara alkalmas eletszinvonalhoz, nevezetesen elelemhez, ruhazathoz, lakashoz, orvosi gondozashoz, valaminta szukseges szocialisszolgaltatasokhoz,joga van a munkanelkuliseg, betegseg, rokkantsag, ozvegyseg, oregseg esetere szolo, valamint .. mindazon mas esetekre szolo biztositashoz, amikorletfenntartasi eszkozeitakaratatol fijggetlen korulmenyekmiattelvesziti. Azanyasag esa gyermekkorkulonleges segftseghezestamogatashoz adnakjogot. Minden gyermek, akarhazassagbol, akarhazassagon kivul szuletett, ugyanabban aszocialisvedelemben reszesul. 26. cikk 1 Minden szemelynekjogavan a neveleshez. Anevelesnek, legalabbis az elemi es alapvetooktatast illetoen, ingyenesnek kell lennie. Azelemi oktatas kotelezo. Atechnikai esszakoktatastaltalanossa kelltenni; a felsobbtanulmanyokra valofelvetelnekmindenki elott-erdemehez kepest- egyenlofelteteiek mellett nyitva kell allnia. 2. Anevelesnekazemberi szemelyisegteljes kibontakoztatasara, valamint azemberijogokesalapvetoszabadsagoktiszteletbentartasanak megerosftesere kell iranyulnia. A nevelesnekelo kell segftenie a nemzetek, valamintazosszesfaji esvallasi csoportok kozotti megertest, turelmetes baratsagot, valamintaz Egyesult Nemzetekaltal a beke fenntartasanakerdekeben kifejtetttevekenyseg kifejiodeset. 3. Aszuloketelsobbsegijog illeti meg a gyermekeiknekadando neveles megvalasztasaban. 27. cikk 1 Minden szemelynekjogavan a kozosseg kulturalis eleteben valoszabad reszvetelhez, a muveszetekelvezesehez, valamintatudomany haladasaban es azabbol szarmazojotetemenyekben valo reszvetelhez. 2. Mindenkinekjoga van minden altala alkototttudomanyos, irodalmi es muveszeti termekkel kapcsolatoserkolcsi es anyagi erdekeinek vedelmehez. 28. cikk . Minden szemelynekjoga van ahhoz, hogy mind atarsadalmi, mind a nemzetkozi viszonyoktekinteteben olyan rendszeruralkodjek, amelyben ajelen Nyilatkozatban kinyiivanftottjogokesszabadsagokteljes hatallyal ervenyesuliiessenek. 29. cikk 1 Aszemelynek kotelessegei vannaka kozosseggel szemben, amelynek kereteben egyedul lehetseges aszemelyiseg szabad esteljes kifejiodese. 2. Jogainakgyakorlasa esszabadsagainakelvezetetekinteteben senki sines alavetve mas korlatozasnak, mintamelyetatorvenykizarolag masokjogai esszabadsagai elismeresenekestiszteletbentartasanak biztositasa erdekeben, valaminta demokratikustarsadalom erkolcse, kozrendje es altalanosjoletejogos kovetelmenyeinek kielegiteseerdekeben megallapit. 3. Ezeketajogokatesszabadsagokatsemmi esetre sem lehetaz Egyesult Nemzetekceljaival es elveivel ellentetesen gyakorolni. 30. cikk Ajelen Nyilatkozategyetlen rendelkezesesem ertelmezheto ugy, hogyaz valamelyallam, valamelycsoport, vagyvalamelyegyen reszere barmilyenjogot adna arra, hogyaz itt kinyiivanftottjogokesszabadsagokmegsemmisitesere iranyulotevekenysegetfejtsen ki, vagy ilyen cselekmenytelkovessen.