ebook img

Az elektrotechnika alapjai PDF

110 Pages·2010·14.249 MB·Hungarian
Save to my drive
Quick download
Download
Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.

Preview Az elektrotechnika alapjai

Az SI mértékegységrendszer alapmennyiségei és mértékegységei Alapn1ennyiség Mértékegység Használható nem SI Megjegyzés tnértékegység Megnevezése Jele Megnevezése Jele Megnevezése Uele) Hosszúság l n1éter m Tömeg m kilogram kg Idő 1 másodperc s nap ( d), óra (h), ld-24h, Hámori Zoltán (secundum) perc (min) 1 h=60min=3600s Hőmérséklet T kelvin K Celsius fok (°C) Hőmérséklet-különb- ség esetén 1 K = 1 °C Villa1nos ára1nerösség 1 a1nper A Fényerősség fv candela cd Anyag1nennyiség n mol mol Az elektrotechnika alapjai Kiegészitő mennyiségek Síkszög a, fi stb. radián rad fok (0 1°= ml80rad ) Térszög Ú) szteradián sr 9. ldadás Az elektrotechnikában használt fontosabb SI prefixumok fizikai mennyiségek jelölése és mértékegysége A prefixum A mennyiség A mértékegység elnevezése jele elnevezése jele Neve Jele Számértéke c Villamos töltés Q Coulomb exa E 1018 Villamos ára1nerösség 1 Amper A peta p 1015 Villamos feszültség, tera T 1012 potenciálkülönbség u Volt v giga G 109 Villamos térerősség E V/m tnega M 10' Villamos eltolás D C/m2 w kilo k 103 Villarnos energia, munka Joule J, V·A·s 2 Villamos teljesítmény p Watt W,V·A hekto h 10 1 Villamos ellenállás R Ohm Q deka da 10 s Villamos vezetés G Sie1nens deci d 10-1 e Kapacitás Farad F centi c 10-2 Mágneses térerősség H A/m milli m 10-3 Mágneses fluxus <P Weber Wb, V·s 1nikro 10-6 ~1 Mágneses indukció B Tesla T, V·s/m2 na no n 10-9 e Mágneses gerjesztés Amper A piko p 10-12 Mágneses ellenállás Rm A/Wb femto f 10-15 Induktivitás L Henry H atto a 10-18 Frekvencia f Hertz Hz, l/s Tankönyvmester Kiadó, Körfrekvencia OJ l/s, rad/s Periódusidő T s Budapest z Impedancia Q, V/A A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács javaslatára a tankönyv használatát az Tartalomjegyzék oktatási miniszter 53663/2001. számon a 2001/2002. tanévtől engedélyezte. Sorozatszerkesztő: Futterer László ELŐSZÓ............................................................................................................ 7 Lektor: Horváth Ernő 1. ALAPFOGALMAK................................................................................... 9 1.1. Az anyag szerkezete............................................................................ 9 ©Hámori Zoltán, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.2. A villamos töltés fogalma.................................................................... 10 © Tankönyvmester Kiadó, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok............................................... 11 1.4. Villamos feszültség és potenciál......................................................... 12 1.5. Példák, feladatok................................................................................. 13 Felelős szerkesztő: Putankó Anna 2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI.................... 15 Borítóterv: Szlovencsák Ádám 2.1. Villamos {lfamerősség .... .................................. ... ... ... ....................... ... 16 2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség................................................ 16 A könyv ábráit az Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium 2.3. Ohm törvénye...................................................................................... 18 tanulói készítették Horváthné Tőkei Zsuzsanna tanárnő vezetésével 2.4. Kirchhoff törvényei............................................................................. 18 2.4.1. Kirchhoff!. (csomóponti) törvénye.......................................... 19 2.4.2. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) .................................... 19 9. kiadás 2.5. Eredő ellenállás................................................................................... 20 2.5.1. Soros kapcsolású ellenállások eredője..................................... 20 Felelős kiadó: a Tankönyvmester Kiadó ügyvezetője 2.5.2. Párhuzamos kapcsolású ellenállások eredője.......................... 21 2.5.3. Vegyes kapcsolású ellenállások eredője.................................. 22 ISBN 978 963 27 5 049 1 2.6. Feszültségosztó.................................................................................... 23 2.7. Áramosztó ........................................................................................... 25 A tankönyv megrendelhető: 2.8. A feszültség, áramerősség és ellenállás mérése.................................. 26 Tankönyvmester Kiadó 2.8.1. A villamos feszültség mérése................................................... 26 1143 Budapest, 2.8.2. Az áramerősség mérése............................................................ 26 Szobránc u. 6-8. 2.8.3. Az ellenállás mérése................................................................. 27 Tel.:(!) 880-4986 2.9. Műszerek méréshatárának bővítése .................................................... 28 Fax: (1) 880-4987 2.9.1. A feszültségmérők méréshatárának bővítése........................... 28 www.tankönyvmester.hu 2.9.2. Az áramerősség-mérők méréshalárának bővítése.................... 29 2.10. Példák, feladatok............................................................................... 30 e-mail: [email protected] 2.11. A villamos munka (energia) és teljesítmény számítása ... :................. 37 2.11.1. A villamos munka számítása................................................. 37 2.11.2. A villamos teljesítmény számítása........................................ 37 A könyv formátuma: B/5 2.12. A villamos energiaforrások üzemállapotai Teijedelme: 19 (A/5) ív és teljesítményviszonyai.................................................................... 38 Azonossági szám: TM-11001 2.13. A villamos áram hőhatása................................................................. 41 Készült az MSZ 5601: 1983 és 5602: 1983 szerint 2.14. A villamos áram vegyi hatása........................................................... 42 Szedés, nyomdai előkészítés: EMU Bt. 2.15. Példák, feladatok............................................................................... 45 Nyomta és kötötte: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., Budapest 3. VILLAMOS TÉR ...................................................................................... . 48 6.5.2. Kondenzátor váltakozó áramú körben .................................... . 92 3.1. Coulomb törvénye .............................................................................. . 48 6.5.3. Tekercs váltakozó áramú körben ............................................ . 94 3.2. A villamos tér ábrázolása ................................................................... . 50 6.6. Összetett váltakozó áramú körök ....................................................... . 96 3.3. Villamos ............................................................................ . 52 6.6.1. Ellenállás és tekercs soros kapcsolása (soros RL-kör) ........... . 96 térerősség 3.4. A szigetelőanyagok viselkedése villamos térben ............................... . 53 6.6.2. Ellenállás és tekercs párhuzamos kapcsolása 3.5. Kondenzátorok ................................................................................... . 55 (párhuzamos RL-kör) ................................................................ . 97 3.6. A kondenzátorok kapcsolásai ............................................................. . 57 6.6.3. Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolása 3.7. Példák, feladatok ................................................................................ . 59 (soros RC-kör) ......................................................................... . 99 6.6.4. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolása 4. MÁGNESES TÉR ..................................................................................... . 62 (párhuzamos RC-kör) .............................................................. . 100 4.1. A mágneses tér mennyiségi jellemzői ................................................ . 63 6.6.5. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása 4.1.1. Mágneses indukció .................................................................. . 63 (soros RLC-kör) ...................................................................... . 101 4.1.2. Mágneses fluxus ...................................................................... . 64 6.6.6. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolása 4.1.3. Mágneses ge1jesztés ................................................................ . 65 4.1.4. Mágneses ............................................................... . 66 (párhuzamos RLC-kör) ............................................................ . 103 térerősség 6.6.7. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása ............ . 106 4.1.5. Összefüggés a mágneses indukció és a térerősség között.. .... . 67 4.1.6. Dia- és paramágneses anyagok ............................................... . 68 6. 7. A váltakozó áramú körök teljesítménye és munkája .......................... . 107 6.8. A váltakozó áramú körök mennyiségeinek mérése ............................ . 108 4.1.7. Ferromágneses anyagok .......................................................... . 68 6.9. Példák, feladatok ................................................................................ . 109 69 4.2. Mágnesezési görbék ........................................................................... . 4.2.1. Az mágnesezési görbe ..................................................... . 69 7. HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER ........................................ . 114 első 4.2.2. Változó irányú átmágnesezés, a hiszterézis ............................ . 70 7 .1. A szimmetrikus háromfázisú feszültség előállítása ............................ . 114 4.3. Lágy- és keménymágneses anyagok .................................................. . 72 7.2. A háromfázisú rendszer kapcsolásai .................................................. . 115 4.4. Példák, feladatok ................................................................................ . 73 7.3. A háromfázisú rendszer teljesítménye ............................................... . 118 7.4. A háromfázisú teljesítmény mérése ................................................... . 119 5. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ ...................................................... . 76 7.5. Forgó mágneses tér ............................................................................ . 120 5.1. Mozgási indukció ............................................................................... . 76 7 .5.1. Kétfázisú forgó mágneses tér. ................................................. . 121 5.2. Nyugalmi indukció ............................................................................. . 79 7 .5.2. Háromfázisú forgó mágneses tér ............................................ . 123 5.2.1. Önindukció .............................................................................. . 79 7.6. Példák, feladatok ................................................................................ . 124 5.2.2. Kölcsönös indukció ................................................................. . 80 5.2.3. Örvényáramok ......................................................................... . 82 8. VILLAMOS GÉPEK ................................................................................. 127 5.3. Példák, feladatok ................................................................................ . 83 8.1. Transzformátorok ......................................................... „ „.„ ......... „ .... . 127 8.1.1. Egyfázisú transzformátorok ..... 127 6. VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK ............................................................ . 86 „.„ .. „ ......... „ ........................... . 6.1. A szinuszos váltakozó feszültség előállítása ...................................... . 86 8.1.2. Az egyfázisú transzformátorok szerkezete „.„.„„„„ ... „ .... „.„ .. 128 8.1.3. Az egyfázisú transzformátor üzemállapptai.. .... 130 6.2. A váltakozó feszültség és áram jellemzői .......................................... . 87 „„ .. „„ .... „ ...... . 6.3. A váltakozó feszültség és áram ábrázolási módjai ............................. . 89 8.1.4. Háromfázisú transzfom1átorok ........................ „ ..................... . 132 6.3.1. Ábrázolás szinuszgörbékkel... ................................................. . 89 8.1.5. Takarékkapcsolású transzfo1mátor .......................................... . 136 6.3.2. Ábrázolás forgó vektorokkal.. ................................................. . 89 8.1.6. Ivhegesztő transzformátorok ................................................... . 138 8.2. Szinkrongépek .................................................................................... . 139 6.4. A fázis, a fáziskülönbség, a fázisszög fogalma és ábrázolása ........... . 90 8.2.1. Szinkrongenerátorok ............................................................... . 139 6.5. Ellenállás, kondenzátor és tekercs viselkedése 8.2.2. Szinkronmotorok ..................................................................... . 142 91 váltakozó áramú körben ..................................................................... . 8.3. Aszinkrongépek .................................................................................. . 143 6.5.1. Ellenállás váltakozó áramú körben ......................................... . 91 7 8.3.1. Háromfázisú aszinkronmotorok .............................................. . 143 Előszó 8.3.2. Egyfázisú aszinkronmotorok .................................................. . 150 8.4. Egyenáramú gépek ............................................................................. . 151 8.4.1. Az egyenáramú gépek működési elve .................................... . 152 8.4.2. Az egyenáramú gépek szerkezete ........................................... . 154 Ez az Elektrotechnika alapjai c. könyv, amit kezében tart a kedves Olvasó, a Tankönyv 8.4.3. Az egyenáramú generátorok működési jellemzői ................... . 156 mester Kiadó villamos ipari és rokon szakmák számára kifejlesztett tankönyvcsaládjának 8.4.4. Egyenáramú motorok .............................................................. . 157 egyik alapozó tankönyve. 8.5. Példák, feladatok ................................................................................ . 168 A tankönyv az elektrotechnikai alapfogalmak meghatározásával kezdődik, majd a szerző 9. ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK ......................... . 173 az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit ismerteti. A villamos és mágneses tér jellem 9.1. A szerelvények és készülékek általános jellemzői ............................. . 173 zőinek, törvényszerűségeinek bemutatása után könyv az elektromágneses indukcióval 9 .2. A kapcsolókészülékek alkalmazási csoportjai ................................... . 174 foglalkozik. Az erősáramú képzésben résztvevők megimerkedhetnek a háromfázisú 9.3. Kézi működtetésű kapcsolók ............................................................. . 174 feszültségrendszerrel, a villamos gépek legfontosabb fajtáival, az erősáramú szerel 9.4. Nyomógombok és jelzőlámpák .......................................................... . 176 vényekkel és készülékekkel. A tankönyv az elektrotechnika témakör fokozatos kibon 9.5. Sorkapcsok ......................................................................................... . 177 tásával, egymásra építve, logikus sorrendben tárgyalja a teljes anyagot. A megértést a 9.6. Mágneskapcsolók, időrelék ................................................................ . 178 fejezetek végén található példák és feladatok segítik. 9.7. Mágneskapcsolók vezérlő alapkapcsolásai ........................................ . 179 A tankönyv elméleti anyagának jobb megértését és begyakorlását segíti az Elektro 9.8. Kondenzátorok ................................................................................... . 181 technikai feladatgyűjtemény c. kötet. 9.9. Villamos automatikaelemek ............................................................... . 183 A könyv az OKJ-ben előírt követelményeknek megfelelő ta1ialommal készült. Az egyes 9.9.1. Végálláskapcsolók .................................................................. . 183 témákat az előírásoknak megfelelő mélységben dolgozza fel. 9.9.2. Nyomáskapcsolók ................................................................... . 184 Mindazoknak, akik további ismereteket szeretnének szerezni az egyes szorosan, ill. 9.9.3. Hőmérséklet-érékelők ........................................................... . 185 tágabban kapcsolódó témákban, ajánljuk a tankönyvcsalád 9.9.4. Mozgatómotorok ..................................................................... . 187 TM-11002 Kerékgyártó László: Elektrotechnika, 10. VILLAMOS VEZETÉKEK ...................................................................... . 190 TM-11003 Zombori Béla: Az elektronika alapjai, 10.1. Köpeny nélküli és köpenyes vezetékek ........................................... . 190 TM-11004 Zombori Béla: Elektronika, 10.2. Kábelek ............................................................................................. . 193 TM-11008 Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai, 10.3. A vezetékek méretezése .................................................................... 197 TM-11009 Czilik István: A villamos gyakorlatok alapjai, 10.3.1. Méretezés feszültségesésre .................................................... 197 TM-11201 Kerékgyártó László: Elektrotechnikai feladatgyűjtemény, 10.3.2. Méretezés melegedésre .......................................................... 199 TM-11209 Gyetván Károly-Futterer László: Villamos mérési feladatok 10.4. Példák, feladatok ............................................................................... 202 TM-12009 Örhegyi Imre: Villamos gépek 11. VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK e. tankönyveit. , , , 204 TULARAMVEDELME ............................................................................ . A felsorolt könyvek az adott témákat más-más szempontok alapján dolgozzák fel, így 11.1. Olvadóbiztosítók .............................................................................. . 204 forgatásuk a tanulás során nemcsak azért célszer[í, mert szélesítik a tudást és kiegészítő 11.1.1. D-rendszerű biztosítók .......................................................... . 205 infom1ációhoz juttatják a tárgykörben az érdeklődőt, hanem azért is, mert rendszer 11.1.2. Nagyteljesítményű (késes) olvadóbiztosítók ........................ . 208 ;szemléletre tanítanak. 11.2. Kismegszakítók (kisautomaták) ....................................................... . 210 11.3. Ikerfémes ............................................................................. . 212 hőrelék ~redményes tanulást és szakmai sikereket kíván minden kedves Olvasójának a 11.4. Termisztoros ................................................................... . 213 hővédelem 11.5. Kompakt megszakítók ...................................................................... . 214 Tankönyvmester Kiadó 9 1. ALAPFOGALMAK 1.1. Az anyag szerkezete A villamos jelenségek az anyag atomos szerkezetéből következnek. Az anyag atomjai elemi részecskékből épülnek fel. A villamos jelenségek szempontjából az atomokat a következőképpen modellezzük. Az atomokat két fő részre osztjuk: az atommagra és a körülötte keringő elektronokra. Ezt a modellt megalkotójáról Bohr /éle atommodellnek nevezzük. Az atommagot további két fajta elemi részecskék alkotják: a protonok és a neutronok. Az atommag körül az elektronok közelítőleg körpályán keringenek. Az atommag körül keringő elektronok száma a semleges atomban egyenlő a protonok számával. A különböző anyagok atomjaiban más-más számú elemi részecske található. Az elektronok meghatározott rendben helyezkednek el a különböző sugarú pályáikon. A legkülső pályán elhelyezkedő elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. Mivel ezek szakadnak el a legkönnyebben az atomtól, ezé1t meghatározó jelentőségűek a villamos jelenségek szempontjából. Ezen kívül a vegyé1iékelektronok által kapcsolódnak össze az atomok egymással vagy más anyagok atomjaival. A vegyértékelektronokon belüli atomrészt atomtörzsnek is nevezzük. Az atomokat alkotó elemi részecskék kölcsönhatása tartja egyben az atomokat. Az elemi részecskék között: • tömegvonzásból eredő, •villamos, • mágneses kölcsönhatást _klilönböztethetünk meg. :z elektrotechnika szempontjából e két utóbbi kölcsönhatásnak van jelentősége. ét vagy több összekapcsolódó atom molekulát képez. f110lekulák külső hatásra (pl. oldódás, hőhatás) ionokra bomlanak. Az ionok ~tronhiánnyal vagy elektrontöbblettel rendelkező molekularészek. Pl. a kénsav vízben való oldódáskor elektronhiányos hidrogénionokra (szokásos jelöléssel elektrontöbblettel rendelkező szulfátionokra (SO/) bomlik szét, disszociál. 10 ALAPFOGALMAK VEZETŐ, SZIGETELŐ ÉS FÉLVEZETŐ ANYAGOK 11 A villamos jelenségek szempontjából az anyagok halmazállapotának is nagy jelen A protonok és elektronok villamos kölcsönhatásából következően az azonos töltésű tősége van·. A gyakorlatban a villamos jelenségeket a legtöbbször szilárd halmaz tárgyak között taszítás, az ellentétes töltésű tárgyak között vonzás tapasztalható. állapotú anyagnál tapasztaljuk. Az elektrokémia folyamatai általában folyékony Az ionoknak is van töltésük. A példaként már említett hidrogénion az elektronhiá halmazállapotú anyagban jönnek létre. Egyes villamos jelenségek (pl. a villámlás, nya miatt pozitív töltésű (ezt fejezi ki a H+ jelölés), míg a szulfátion a két elektron villamos ív) légnemű anyagokban keletkeznek. többlete következtében negatív töltésű (S04-). 1.2. A villamos töltés fogalma 1.3. és anyagok Vezető, szigetelő félvezető A villamos jelenségek alapja az atomokban lévő protonok és elektronok közötti Azokat az anyagokat, amelyekben sok szabadon elmozduló töltéssel rendelkező ré kölcsönhatás. szecske van, vezetőknek nevezzük. Vezetők a fémek, a szén, az elektrolitok (sa A protonok és az elektronok között vonzást tapasztalunk, protonok és protonok, vak, sók és lúgok vizes oldatai) és az ionizált gázok, gőzök. valamint elektronok és elektronok között taszító hatás észlelhető. A protonok és az A fémek (szilárd halmazállapotban) és a szén kristályos anyagok. Atomtörzseik a elektronok kölcsönható képességét villamos töltésnek nevezzük. Megállapodás kristályok rácspontjaiban helyezkednek el. A vegyérték-elektronok az atomtör szerűen a protonok töltését pozitívnak, az elektronok töltését negatívnak tekintjük. zsekről leszakadva rendezetlen mozgást végeznek a kristályos szerkezetben. Ezek Az atommagban lévő neutronoknak nincs villamos töltésük. ben az anyagokban az elektronok a szabad töltéshordozók. A villamos töltés jele Q, mértékegysége a coulomb, jele C, amelyet Coulomb tör Az elektrolitok folyékony halmazállapotú oldatok, amelyekben a disszociáció kö vénye alapján is értelmezhetünk (1. a 3.1. alfejezetet). Eszerint: vetkeztében savak, sók vagy lúgok ionjai mozognak szabadon. Az elektrolitokban tehát az ionok a szabad töltéshordozók. KétÜc()\lfÓnlb~yiKlii~~~<faJfis,Xi~iTI~t~i;t~yoÍsa~Bóf,)égu,res té1·ben.·(gyac A légnemű anyagok atomjai, molekulái külső hatásra (pl. hő, fény stb.) ionizálód korlatiJagI~~egőb~ll!is);~~XP?ÚJ~Ytfün. e;rp:yel hat egyipás~a, > · · hatnak. Az így keletkező ionok képeznek szabadon elmozduló töltéseket. <.-.·./<, ;_--;,:._,•,·>::-,,:.,.-„,/"<·;<<---·-"-'"'"''''',';';„• ----·-.-„;--;,/:---.-:;,;,-· ------- „- .--.;' ----- A vezető anyagok jellemzője, hogy egységnyi térfogatú részükben viszonylag sok A gyakorlatban coulomb nagyságú nyugvó töltések nem fordulnak elő, hiszen szabad töltéshordozó található a többi anyaghoz képest. 9 · l 09 N nagyságú villamos erőhatásokat nem tapasztalunk. Azokat az anyagokat, amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék döntő többsé A proton és az elektron töltését elemi töltésnek nevezzük. Mivel proton-proton, ge helyhez kötött, szigetelőanyagoknak nevezzük. Ilyenek általában a nemfémes elektron-elektron és proton-elektron viszonylatban a kölcsönhatás azonos mértékű, anyagok (pl. az ún. műanyagok), a nem ionizált gúzok (pl. a levegő) és az ionokat ezért a protonok és elektronok töltését egyenlőknek tekintjük. Ezeknek a részecs nem tartalmazó folyadékok (pl. az olajok). kéknek a töltése rendkívül kicsi. Egy elektron töltése: 'Jökéletes, szabad töltéseket egyáltalán nem tartalmazó szigetelőanyag nincs, csak e =-l,6·10-19 e. ~;yezetőkhöz képest sok nagyságrenddel kevesebbet tartalmaznak egységnyi térfo Ebből következően 1 C töltés 6,24·1018 elektron vagy ugyanennyi proton töltésé !;atban. vel egyenlő. '"~~!vezetők jellemzője, hogy az egységnyi térfogatukban lévő szabad töltéshor A villamos kölcsönhatás, a töltés, a protonok és elektronok alapvető tulajdonsága, . ~ók száma a vezető és szigetelőanyagokra jellemző értékek közé esik. A félve amelyet megváltoztatni, megszüntetni nem lehet. ők anyaga lehet szilícium (Si), gennánium (Ge), szelén (Se) vagy egyes vegyü A gyakorlatban előforduló tárgyakban általában az elektronok és protonok száma ~k, pl. gallium-arzenid (GaAs), indium-foszfid (InP). egyenlő. Ebben az esetben a tárgyak villamos kölcsönhatást nem mutatnak. aj<orlatban a legtöbbször a szilíciumot alkalmazzák. A szabad töltéshordozók )t Ha a protonok száma nagyobb az elektronokénál (pl. dörzsölés hatására), akkor a három vegyértékű (pl. bór, alumínium, indium) ill. öt vegyértékű (pl. fosz tárgy pozitív töltésű, ha az elektronok száma nagyobb, a tárgy negatív töltésű. timon, arzén) anyagok ötvözésével állítják a szükséges értékűre. 12 ALAPFOGALMAK PÉLDÁK, FELADATOK 13 A gyakorlatban alkalmazott feszültségek értékei széles tartományt ölelnek fel. Néhány 1.4. Villamos feszültség és potenciál példa: •rádiók, televíziók antennáiról származó jelek: 1 µV -10 mV; Az 1.1. ábra két pozitív töltésű gömböt mutat. A bal oldali gömb legyen rögzített, a jobb oldali szabadon elmozdulhat. •számítógépek áramkörei: 5 V; +Q1 +Q •fogyasztói hálózat: 230-400 V; t 0 •energiaszállító távvezetékek: 10-750 kV. x x A B p WAa Wa )1 1.5. Példák, feladatok UAa Ua WA :1 UA Példák 1.1. ábra. A villamos feszültség és potenciál fogalma 1. Mekkora a feszültség azon két pont között, ahol 5 C töltés elmozdulásakor 1150 J Amíg a töltések közötti taszítóhatás következtében a jobb oldali gömb elmozdul az A munkavégzés történik? pontból a B pontba, WAB munkavégzés történik. w 1150 W·s Az A és B pontok közötti feszültség a két pont között elmozduló, egységnyi töltésre A feszültség: u 230 v. se Q jutó munkával, munkavégző képességgel egyenlő. A feszültség jele U. UA B = WA B 2. Egy 3 C nagyságú töltés elmozdul az UA = 15 V potenciálú pontból az U = 7 V Q 8 potenciálú pontba. Mekkora munkavégzés jellemzi a töltést? A feszültség mértékegysége a V (volt). v =.!!... A két pont közötti feszültség: 1 lC UAB = UA - Ua = 15 V - 7 V = 8 V. Két pont között 1 volt a feszültség, ha az ott elmozduló 1 coulomb töltést 1 joule A munkavégzés: munkavégzés jellemez. Ha a munkavégző képességet valamilyen kitüntetett ponthoz viszonyítjuk, akkor potenciálról beszélünk. Pl. az 1.1. ábra kitüntetett pontja legyen P, akkor az A pont potenciálja UA, a B pont potenciálja Ua. A P pontot nullapotenciálú helynek tekintjük. :fEgy 12 V-os akkumulátor két kivezetése között elmozduló 5 C töltés mennyi munkát Az elméleti vizsgálódások során legtöbbször a végtelenben lévő pontot tekintjük ez? nullapotenciálúnak, míg a gyakorlati elektrotechnikában a potenciált a földhöz szokás viszonyítani. A tér két pontja közötti feszültséget értelmezhetjük a két pont közötti potenciál ~kkora a tér azon pontjának a potenciálja, ahova a viszonyítási pontból elmozduló különbségként is. Az 1.1. ábra jelöléseivel: töltés 1,5 J munkát végez? UAB = UA - Ua. 15 14 ALAPFOGALMAK 2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK Ellenőrző kérdések ALAPTÖRVÉNYEI 1. Milyen atommodell alapján tudjuk értelmezni a villamos jelenségeket? 2. Milyen kölcsönhatások jellemzik az elemi részecskéket? 3. Mit értünk villamos töltés alatt és mi a töltés mértékegysége? 4. Mi jellemző a vezető anyagokra és milyen fajtáit különböztetjük meg? 5. Mi jellemzi a szigetelőanyagokat? A töltések kölcsönhatásában rejlő energiát általában villamos áramkörben haszno sítjuk. 6. Milyen tulajdonságúak a félvezetők? Az áramkör részei: a villamos energiaforrás, a fogyasztó és az előbbieket összekö 7. Hogyan értelmezzük a villamos feszültséget? tő vezetők (2.1. ábra). 8. Hogyan értelmezzük a potenciált? 3 ·9, Mit jelent az, hogy a dugaszolóaljzat két pontja ~özött 230 V a feszültség? Q,I I> 1 + 2 lu ~ 2.1. ábra. A villamos áramkör részei J villamos energiaforrás; 2 fogyasztó (izzólámpa); 3 összekötő vezeték A villamos energiaforrás olyan energia-átalakító berendezés, amelyben a befekte tett energia töltésszétválasztást végez. A befektetett energia lehet mechanikai, ké miai, hő-, fényenergia stb. Így az energiaforrás pozitív pólusán elektronhiány, ne pólusán elektrontöbblet keletkezik. A szétválasztott töltések közötti vonzóha- eredményezi az energiaforrás feszültségét, amelyet megállapodás szerint min a pozitív saroktól a negatív sarok felé mutatónak tekintünk. „ -;:->>:-'-'-,,-"i_ __- ->-<:,;:,:·_:-: _<: --:_-:-,_--:_ -_-; -_>_'.-------"'.----_:--_<>_-_ -:-' ~-;"; --; __ :-·----: ':; /áfl!J'Jl~ ~pergiafgrf"áspofaritása nem ·változik. ..•. ;,•,,,,,,.,,,"'"'''''\•,'' M'"''·'·;• 0 amlás irányát az energiaforrás pozitív pólusán kifele mutatónak tekintjük, ez ellentétes az elektronok mozgásirányával. Ez a technikai áramirány. áram csak zárt áramkörben jöhet létre. Az áramlást elindíthatjuk az áram iktato'1t kapcsoló zárásával, ill. megszüntethetjük a kapcsoló nyitásával. 16 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI VILLAMOS ELLENÁLLÁS ÉS VEZETŐKÉPESSÉG 17 2.1. Villamos áramerősség Az ellenállás reciprokát vezetőképességnek nevezzük, jele G: _!_=G. A töltésáramlást mennyiségileg a villamos áramerősséggel jellemezzük. Az áram R erősségjele: I. A vezetőképesség mértékegysége a S (siemens). ' " , ' Az áramerősség a vezető .ker.esztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltés- mennyiség. _!_=S. n 1 S a vezetőképessége az 1 0. ellenállásnak. l=Q. t A vezető ellenállása annak anyagától, hosszától, keresztmetszetétől és hőmérsék­ Az áramerősség mértékegysége az A (amper). letétől függ. Állandó hőmérsékleten a vezető ellenállása egyenesen arányos az 1 hosszával, for lA= IC. dítottan arányos az A keresztmetszetével, az arányosságitényező p, - a vezető anya- 1s i gának fajlagos ellenállása: R = P ·A . Egy vezetőben 1 A az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1 s alatt 1 C töltés halad át. A fajlagos ellenállás az egységnyi hosszú és egységnyikeresztmetszetű anyag ellenállása. 2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség Mértékegysége az előző összefüggés alapján határozható meg: R·A A töltések áramlását az áramkörben lévő anyagok akadályozzák, korlátozzák. Ezt a p= l . hatást fejezzük ki a villamos ellenállás fogalmával. Az ellenállás jele: R. O.·m2 A~ áramkör két p:Ontja kÖiötti ellenállás alatt a két pont közötti feszültség és az --=0.m. ott folyó áramerősség hányadosát értjük. m gyakorlatban a vezetők keresztmetszetét sokszor mm2-ben mérik, ezért gyakran Másképpen, az ellenállás a két pont közötti egységnyi áramerősséget létrehozó ' n feszültség: l a'l ko z h atunk a f aJ' la gos e 11 ena'1 1a' s mm- me, rte'k e gyse, ge, ve1 1. s. m R=U. I jó vezető anyagok fajlagos ellenállása kicsi, a szigetelőanyagoké nagy értékű. A í)les vezetők ellenállása jó közelítéssel egyenesen anínyos a hőmérséklettel, a Az ellenállás mértékegysége az 0. (ohm). }fémes anyagoké pedig azzal fordítottan arányos. A" megváltozott ellenállást a getkcző összefüggéssel számíthatjuk: H2=~. !A R = R + R, · a·(Tz -7;)= R ·(1 +a·LIT), 2 1 1 Az áramkör két pontja között 1 0. az ellenállás, ha ott 1 V feszültség hatására 1 A tf:1 a hőmérséklet megváltozása előtti ellenállás, a a hőmérsékleti együttható erősségű áram folyik. &:iellemz6), a LIT = T-T a hőmérséklet megváltozása. Néhány anyag fajla 2 1 Az ellenállás kifejezést áramkorlátozó alkatrészek megnevezésére is használják. !fc;nállása és hőmérsékleti együtthatója, 20 °C hőmérsékleten, a 2.1. táblázat hat6.

See more

The list of books you might like

Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.