Az SI mértékegységrendszer alapmennyiségei és mértékegységei Alapn1ennyiség Mértékegység Használható nem SI Megjegyzés tnértékegység Megnevezése Jele Megnevezése Jele Megnevezése Uele) Hosszúság l n1éter m Tömeg m kilogram kg Idő 1 másodperc s nap ( d), óra (h), ld-24h, Hámori Zoltán (secundum) perc (min) 1 h=60min=3600s Hőmérséklet T kelvin K Celsius fok (°C) Hőmérséklet-különb- ség esetén 1 K = 1 °C Villa1nos ára1nerösség 1 a1nper A Fényerősség fv candela cd Anyag1nennyiség n mol mol Az elektrotechnika alapjai Kiegészitő mennyiségek Síkszög a, fi stb. radián rad fok (0 1°= ml80rad ) Térszög Ú) szteradián sr 9. ldadás Az elektrotechnikában használt fontosabb SI prefixumok fizikai mennyiségek jelölése és mértékegysége A prefixum A mennyiség A mértékegység elnevezése jele elnevezése jele Neve Jele Számértéke c Villamos töltés Q Coulomb exa E 1018 Villamos ára1nerösség 1 Amper A peta p 1015 Villamos feszültség, tera T 1012 potenciálkülönbség u Volt v giga G 109 Villamos térerősség E V/m tnega M 10' Villamos eltolás D C/m2 w kilo k 103 Villarnos energia, munka Joule J, V·A·s 2 Villamos teljesítmény p Watt W,V·A hekto h 10 1 Villamos ellenállás R Ohm Q deka da 10 s Villamos vezetés G Sie1nens deci d 10-1 e Kapacitás Farad F centi c 10-2 Mágneses térerősség H A/m milli m 10-3 Mágneses fluxus <P Weber Wb, V·s 1nikro 10-6 ~1 Mágneses indukció B Tesla T, V·s/m2 na no n 10-9 e Mágneses gerjesztés Amper A piko p 10-12 Mágneses ellenállás Rm A/Wb femto f 10-15 Induktivitás L Henry H atto a 10-18 Frekvencia f Hertz Hz, l/s Tankönyvmester Kiadó, Körfrekvencia OJ l/s, rad/s Periódusidő T s Budapest z Impedancia Q, V/A A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács javaslatára a tankönyv használatát az Tartalomjegyzék oktatási miniszter 53663/2001. számon a 2001/2002. tanévtől engedélyezte. Sorozatszerkesztő: Futterer László ELŐSZÓ............................................................................................................ 7 Lektor: Horváth Ernő 1. ALAPFOGALMAK................................................................................... 9 1.1. Az anyag szerkezete............................................................................ 9 ©Hámori Zoltán, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.2. A villamos töltés fogalma.................................................................... 10 © Tankönyvmester Kiadó, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2006, 2007, 2008, 2010 1.3. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok............................................... 11 1.4. Villamos feszültség és potenciál......................................................... 12 1.5. Példák, feladatok................................................................................. 13 Felelős szerkesztő: Putankó Anna 2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI.................... 15 Borítóterv: Szlovencsák Ádám 2.1. Villamos {lfamerősség .... .................................. ... ... ... ....................... ... 16 2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség................................................ 16 A könyv ábráit az Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium 2.3. Ohm törvénye...................................................................................... 18 tanulói készítették Horváthné Tőkei Zsuzsanna tanárnő vezetésével 2.4. Kirchhoff törvényei............................................................................. 18 2.4.1. Kirchhoff!. (csomóponti) törvénye.......................................... 19 2.4.2. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) .................................... 19 9. kiadás 2.5. Eredő ellenállás................................................................................... 20 2.5.1. Soros kapcsolású ellenállások eredője..................................... 20 Felelős kiadó: a Tankönyvmester Kiadó ügyvezetője 2.5.2. Párhuzamos kapcsolású ellenállások eredője.......................... 21 2.5.3. Vegyes kapcsolású ellenállások eredője.................................. 22 ISBN 978 963 27 5 049 1 2.6. Feszültségosztó.................................................................................... 23 2.7. Áramosztó ........................................................................................... 25 A tankönyv megrendelhető: 2.8. A feszültség, áramerősség és ellenállás mérése.................................. 26 Tankönyvmester Kiadó 2.8.1. A villamos feszültség mérése................................................... 26 1143 Budapest, 2.8.2. Az áramerősség mérése............................................................ 26 Szobránc u. 6-8. 2.8.3. Az ellenállás mérése................................................................. 27 Tel.:(!) 880-4986 2.9. Műszerek méréshatárának bővítése .................................................... 28 Fax: (1) 880-4987 2.9.1. A feszültségmérők méréshatárának bővítése........................... 28 www.tankönyvmester.hu 2.9.2. Az áramerősség-mérők méréshalárának bővítése.................... 29 2.10. Példák, feladatok............................................................................... 30 e-mail: [email protected] 2.11. A villamos munka (energia) és teljesítmény számítása ... :................. 37 2.11.1. A villamos munka számítása................................................. 37 2.11.2. A villamos teljesítmény számítása........................................ 37 A könyv formátuma: B/5 2.12. A villamos energiaforrások üzemállapotai Teijedelme: 19 (A/5) ív és teljesítményviszonyai.................................................................... 38 Azonossági szám: TM-11001 2.13. A villamos áram hőhatása................................................................. 41 Készült az MSZ 5601: 1983 és 5602: 1983 szerint 2.14. A villamos áram vegyi hatása........................................................... 42 Szedés, nyomdai előkészítés: EMU Bt. 2.15. Példák, feladatok............................................................................... 45 Nyomta és kötötte: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., Budapest 3. VILLAMOS TÉR ...................................................................................... . 48 6.5.2. Kondenzátor váltakozó áramú körben .................................... . 92 3.1. Coulomb törvénye .............................................................................. . 48 6.5.3. Tekercs váltakozó áramú körben ............................................ . 94 3.2. A villamos tér ábrázolása ................................................................... . 50 6.6. Összetett váltakozó áramú körök ....................................................... . 96 3.3. Villamos ............................................................................ . 52 6.6.1. Ellenállás és tekercs soros kapcsolása (soros RL-kör) ........... . 96 térerősség 3.4. A szigetelőanyagok viselkedése villamos térben ............................... . 53 6.6.2. Ellenállás és tekercs párhuzamos kapcsolása 3.5. Kondenzátorok ................................................................................... . 55 (párhuzamos RL-kör) ................................................................ . 97 3.6. A kondenzátorok kapcsolásai ............................................................. . 57 6.6.3. Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolása 3.7. Példák, feladatok ................................................................................ . 59 (soros RC-kör) ......................................................................... . 99 6.6.4. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolása 4. MÁGNESES TÉR ..................................................................................... . 62 (párhuzamos RC-kör) .............................................................. . 100 4.1. A mágneses tér mennyiségi jellemzői ................................................ . 63 6.6.5. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolása 4.1.1. Mágneses indukció .................................................................. . 63 (soros RLC-kör) ...................................................................... . 101 4.1.2. Mágneses fluxus ...................................................................... . 64 6.6.6. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolása 4.1.3. Mágneses ge1jesztés ................................................................ . 65 4.1.4. Mágneses ............................................................... . 66 (párhuzamos RLC-kör) ............................................................ . 103 térerősség 6.6.7. Ellenállás, tekercs és kondenzátor vegyes kapcsolása ............ . 106 4.1.5. Összefüggés a mágneses indukció és a térerősség között.. .... . 67 4.1.6. Dia- és paramágneses anyagok ............................................... . 68 6. 7. A váltakozó áramú körök teljesítménye és munkája .......................... . 107 6.8. A váltakozó áramú körök mennyiségeinek mérése ............................ . 108 4.1.7. Ferromágneses anyagok .......................................................... . 68 6.9. Példák, feladatok ................................................................................ . 109 69 4.2. Mágnesezési görbék ........................................................................... . 4.2.1. Az mágnesezési görbe ..................................................... . 69 7. HÁROMFÁZISÚ FESZÜLTSÉGRENDSZER ........................................ . 114 első 4.2.2. Változó irányú átmágnesezés, a hiszterézis ............................ . 70 7 .1. A szimmetrikus háromfázisú feszültség előállítása ............................ . 114 4.3. Lágy- és keménymágneses anyagok .................................................. . 72 7.2. A háromfázisú rendszer kapcsolásai .................................................. . 115 4.4. Példák, feladatok ................................................................................ . 73 7.3. A háromfázisú rendszer teljesítménye ............................................... . 118 7.4. A háromfázisú teljesítmény mérése ................................................... . 119 5. ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ ...................................................... . 76 7.5. Forgó mágneses tér ............................................................................ . 120 5.1. Mozgási indukció ............................................................................... . 76 7 .5.1. Kétfázisú forgó mágneses tér. ................................................. . 121 5.2. Nyugalmi indukció ............................................................................. . 79 7 .5.2. Háromfázisú forgó mágneses tér ............................................ . 123 5.2.1. Önindukció .............................................................................. . 79 7.6. Példák, feladatok ................................................................................ . 124 5.2.2. Kölcsönös indukció ................................................................. . 80 5.2.3. Örvényáramok ......................................................................... . 82 8. VILLAMOS GÉPEK ................................................................................. 127 5.3. Példák, feladatok ................................................................................ . 83 8.1. Transzformátorok ......................................................... „ „.„ ......... „ .... . 127 8.1.1. Egyfázisú transzformátorok ..... 127 6. VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK ............................................................ . 86 „.„ .. „ ......... „ ........................... . 6.1. A szinuszos váltakozó feszültség előállítása ...................................... . 86 8.1.2. Az egyfázisú transzformátorok szerkezete „.„.„„„„ ... „ .... „.„ .. 128 8.1.3. Az egyfázisú transzformátor üzemállapptai.. .... 130 6.2. A váltakozó feszültség és áram jellemzői .......................................... . 87 „„ .. „„ .... „ ...... . 6.3. A váltakozó feszültség és áram ábrázolási módjai ............................. . 89 8.1.4. Háromfázisú transzfom1átorok ........................ „ ..................... . 132 6.3.1. Ábrázolás szinuszgörbékkel... ................................................. . 89 8.1.5. Takarékkapcsolású transzfo1mátor .......................................... . 136 6.3.2. Ábrázolás forgó vektorokkal.. ................................................. . 89 8.1.6. Ivhegesztő transzformátorok ................................................... . 138 8.2. Szinkrongépek .................................................................................... . 139 6.4. A fázis, a fáziskülönbség, a fázisszög fogalma és ábrázolása ........... . 90 8.2.1. Szinkrongenerátorok ............................................................... . 139 6.5. Ellenállás, kondenzátor és tekercs viselkedése 8.2.2. Szinkronmotorok ..................................................................... . 142 91 váltakozó áramú körben ..................................................................... . 8.3. Aszinkrongépek .................................................................................. . 143 6.5.1. Ellenállás váltakozó áramú körben ......................................... . 91 7 8.3.1. Háromfázisú aszinkronmotorok .............................................. . 143 Előszó 8.3.2. Egyfázisú aszinkronmotorok .................................................. . 150 8.4. Egyenáramú gépek ............................................................................. . 151 8.4.1. Az egyenáramú gépek működési elve .................................... . 152 8.4.2. Az egyenáramú gépek szerkezete ........................................... . 154 Ez az Elektrotechnika alapjai c. könyv, amit kezében tart a kedves Olvasó, a Tankönyv 8.4.3. Az egyenáramú generátorok működési jellemzői ................... . 156 mester Kiadó villamos ipari és rokon szakmák számára kifejlesztett tankönyvcsaládjának 8.4.4. Egyenáramú motorok .............................................................. . 157 egyik alapozó tankönyve. 8.5. Példák, feladatok ................................................................................ . 168 A tankönyv az elektrotechnikai alapfogalmak meghatározásával kezdődik, majd a szerző 9. ERŐSÁRAMÚ SZERELVÉNYEK ÉS KÉSZÜLÉKEK ......................... . 173 az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit ismerteti. A villamos és mágneses tér jellem 9.1. A szerelvények és készülékek általános jellemzői ............................. . 173 zőinek, törvényszerűségeinek bemutatása után könyv az elektromágneses indukcióval 9 .2. A kapcsolókészülékek alkalmazási csoportjai ................................... . 174 foglalkozik. Az erősáramú képzésben résztvevők megimerkedhetnek a háromfázisú 9.3. Kézi működtetésű kapcsolók ............................................................. . 174 feszültségrendszerrel, a villamos gépek legfontosabb fajtáival, az erősáramú szerel 9.4. Nyomógombok és jelzőlámpák .......................................................... . 176 vényekkel és készülékekkel. A tankönyv az elektrotechnika témakör fokozatos kibon 9.5. Sorkapcsok ......................................................................................... . 177 tásával, egymásra építve, logikus sorrendben tárgyalja a teljes anyagot. A megértést a 9.6. Mágneskapcsolók, időrelék ................................................................ . 178 fejezetek végén található példák és feladatok segítik. 9.7. Mágneskapcsolók vezérlő alapkapcsolásai ........................................ . 179 A tankönyv elméleti anyagának jobb megértését és begyakorlását segíti az Elektro 9.8. Kondenzátorok ................................................................................... . 181 technikai feladatgyűjtemény c. kötet. 9.9. Villamos automatikaelemek ............................................................... . 183 A könyv az OKJ-ben előírt követelményeknek megfelelő ta1ialommal készült. Az egyes 9.9.1. Végálláskapcsolók .................................................................. . 183 témákat az előírásoknak megfelelő mélységben dolgozza fel. 9.9.2. Nyomáskapcsolók ................................................................... . 184 Mindazoknak, akik további ismereteket szeretnének szerezni az egyes szorosan, ill. 9.9.3. Hőmérséklet-érékelők ........................................................... . 185 tágabban kapcsolódó témákban, ajánljuk a tankönyvcsalád 9.9.4. Mozgatómotorok ..................................................................... . 187 TM-11002 Kerékgyártó László: Elektrotechnika, 10. VILLAMOS VEZETÉKEK ...................................................................... . 190 TM-11003 Zombori Béla: Az elektronika alapjai, 10.1. Köpeny nélküli és köpenyes vezetékek ........................................... . 190 TM-11004 Zombori Béla: Elektronika, 10.2. Kábelek ............................................................................................. . 193 TM-11008 Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai, 10.3. A vezetékek méretezése .................................................................... 197 TM-11009 Czilik István: A villamos gyakorlatok alapjai, 10.3.1. Méretezés feszültségesésre .................................................... 197 TM-11201 Kerékgyártó László: Elektrotechnikai feladatgyűjtemény, 10.3.2. Méretezés melegedésre .......................................................... 199 TM-11209 Gyetván Károly-Futterer László: Villamos mérési feladatok 10.4. Példák, feladatok ............................................................................... 202 TM-12009 Örhegyi Imre: Villamos gépek 11. VILLAMOS VEZETÉKEK ÉS BERENDEZÉSEK e. tankönyveit. , , , 204 TULARAMVEDELME ............................................................................ . A felsorolt könyvek az adott témákat más-más szempontok alapján dolgozzák fel, így 11.1. Olvadóbiztosítók .............................................................................. . 204 forgatásuk a tanulás során nemcsak azért célszer[í, mert szélesítik a tudást és kiegészítő 11.1.1. D-rendszerű biztosítók .......................................................... . 205 infom1ációhoz juttatják a tárgykörben az érdeklődőt, hanem azért is, mert rendszer 11.1.2. Nagyteljesítményű (késes) olvadóbiztosítók ........................ . 208 ;szemléletre tanítanak. 11.2. Kismegszakítók (kisautomaták) ....................................................... . 210 11.3. Ikerfémes ............................................................................. . 212 hőrelék ~redményes tanulást és szakmai sikereket kíván minden kedves Olvasójának a 11.4. Termisztoros ................................................................... . 213 hővédelem 11.5. Kompakt megszakítók ...................................................................... . 214 Tankönyvmester Kiadó 9 1. ALAPFOGALMAK 1.1. Az anyag szerkezete A villamos jelenségek az anyag atomos szerkezetéből következnek. Az anyag atomjai elemi részecskékből épülnek fel. A villamos jelenségek szempontjából az atomokat a következőképpen modellezzük. Az atomokat két fő részre osztjuk: az atommagra és a körülötte keringő elektronokra. Ezt a modellt megalkotójáról Bohr /éle atommodellnek nevezzük. Az atommagot további két fajta elemi részecskék alkotják: a protonok és a neutronok. Az atommag körül az elektronok közelítőleg körpályán keringenek. Az atommag körül keringő elektronok száma a semleges atomban egyenlő a protonok számával. A különböző anyagok atomjaiban más-más számú elemi részecske található. Az elektronok meghatározott rendben helyezkednek el a különböző sugarú pályáikon. A legkülső pályán elhelyezkedő elektronokat vegyértékelektronoknak nevezzük. Mivel ezek szakadnak el a legkönnyebben az atomtól, ezé1t meghatározó jelentőségűek a villamos jelenségek szempontjából. Ezen kívül a vegyé1iékelektronok által kapcsolódnak össze az atomok egymással vagy más anyagok atomjaival. A vegyértékelektronokon belüli atomrészt atomtörzsnek is nevezzük. Az atomokat alkotó elemi részecskék kölcsönhatása tartja egyben az atomokat. Az elemi részecskék között: • tömegvonzásból eredő, •villamos, • mágneses kölcsönhatást _klilönböztethetünk meg. :z elektrotechnika szempontjából e két utóbbi kölcsönhatásnak van jelentősége. ét vagy több összekapcsolódó atom molekulát képez. f110lekulák külső hatásra (pl. oldódás, hőhatás) ionokra bomlanak. Az ionok ~tronhiánnyal vagy elektrontöbblettel rendelkező molekularészek. Pl. a kénsav vízben való oldódáskor elektronhiányos hidrogénionokra (szokásos jelöléssel elektrontöbblettel rendelkező szulfátionokra (SO/) bomlik szét, disszociál. 10 ALAPFOGALMAK VEZETŐ, SZIGETELŐ ÉS FÉLVEZETŐ ANYAGOK 11 A villamos jelenségek szempontjából az anyagok halmazállapotának is nagy jelen A protonok és elektronok villamos kölcsönhatásából következően az azonos töltésű tősége van·. A gyakorlatban a villamos jelenségeket a legtöbbször szilárd halmaz tárgyak között taszítás, az ellentétes töltésű tárgyak között vonzás tapasztalható. állapotú anyagnál tapasztaljuk. Az elektrokémia folyamatai általában folyékony Az ionoknak is van töltésük. A példaként már említett hidrogénion az elektronhiá halmazállapotú anyagban jönnek létre. Egyes villamos jelenségek (pl. a villámlás, nya miatt pozitív töltésű (ezt fejezi ki a H+ jelölés), míg a szulfátion a két elektron villamos ív) légnemű anyagokban keletkeznek. többlete következtében negatív töltésű (S04-). 1.2. A villamos töltés fogalma 1.3. és anyagok Vezető, szigetelő félvezető A villamos jelenségek alapja az atomokban lévő protonok és elektronok közötti Azokat az anyagokat, amelyekben sok szabadon elmozduló töltéssel rendelkező ré kölcsönhatás. szecske van, vezetőknek nevezzük. Vezetők a fémek, a szén, az elektrolitok (sa A protonok és az elektronok között vonzást tapasztalunk, protonok és protonok, vak, sók és lúgok vizes oldatai) és az ionizált gázok, gőzök. valamint elektronok és elektronok között taszító hatás észlelhető. A protonok és az A fémek (szilárd halmazállapotban) és a szén kristályos anyagok. Atomtörzseik a elektronok kölcsönható képességét villamos töltésnek nevezzük. Megállapodás kristályok rácspontjaiban helyezkednek el. A vegyérték-elektronok az atomtör szerűen a protonok töltését pozitívnak, az elektronok töltését negatívnak tekintjük. zsekről leszakadva rendezetlen mozgást végeznek a kristályos szerkezetben. Ezek Az atommagban lévő neutronoknak nincs villamos töltésük. ben az anyagokban az elektronok a szabad töltéshordozók. A villamos töltés jele Q, mértékegysége a coulomb, jele C, amelyet Coulomb tör Az elektrolitok folyékony halmazállapotú oldatok, amelyekben a disszociáció kö vénye alapján is értelmezhetünk (1. a 3.1. alfejezetet). Eszerint: vetkeztében savak, sók vagy lúgok ionjai mozognak szabadon. Az elektrolitokban tehát az ionok a szabad töltéshordozók. KétÜc()\lfÓnlb~yiKlii~~~<faJfis,Xi~iTI~t~i;t~yoÍsa~Bóf,)égu,res té1·ben.·(gyac A légnemű anyagok atomjai, molekulái külső hatásra (pl. hő, fény stb.) ionizálód korlatiJagI~~egőb~ll!is);~~XP?ÚJ~Ytfün. e;rp:yel hat egyipás~a, > · · hatnak. Az így keletkező ionok képeznek szabadon elmozduló töltéseket. <.-.·./<, ;_--;,:._,•,·>::-,,:.,.-„,/"<·;<<---·-"-'"'"''''',';';„• ----·-.-„;--;,/:---.-:;,;,-· ------- „- .--.;' ----- A vezető anyagok jellemzője, hogy egységnyi térfogatú részükben viszonylag sok A gyakorlatban coulomb nagyságú nyugvó töltések nem fordulnak elő, hiszen szabad töltéshordozó található a többi anyaghoz képest. 9 · l 09 N nagyságú villamos erőhatásokat nem tapasztalunk. Azokat az anyagokat, amelyekben a töltéssel rendelkező részecskék döntő többsé A proton és az elektron töltését elemi töltésnek nevezzük. Mivel proton-proton, ge helyhez kötött, szigetelőanyagoknak nevezzük. Ilyenek általában a nemfémes elektron-elektron és proton-elektron viszonylatban a kölcsönhatás azonos mértékű, anyagok (pl. az ún. műanyagok), a nem ionizált gúzok (pl. a levegő) és az ionokat ezért a protonok és elektronok töltését egyenlőknek tekintjük. Ezeknek a részecs nem tartalmazó folyadékok (pl. az olajok). kéknek a töltése rendkívül kicsi. Egy elektron töltése: 'Jökéletes, szabad töltéseket egyáltalán nem tartalmazó szigetelőanyag nincs, csak e =-l,6·10-19 e. ~;yezetőkhöz képest sok nagyságrenddel kevesebbet tartalmaznak egységnyi térfo Ebből következően 1 C töltés 6,24·1018 elektron vagy ugyanennyi proton töltésé !;atban. vel egyenlő. '"~~!vezetők jellemzője, hogy az egységnyi térfogatukban lévő szabad töltéshor A villamos kölcsönhatás, a töltés, a protonok és elektronok alapvető tulajdonsága, . ~ók száma a vezető és szigetelőanyagokra jellemző értékek közé esik. A félve amelyet megváltoztatni, megszüntetni nem lehet. ők anyaga lehet szilícium (Si), gennánium (Ge), szelén (Se) vagy egyes vegyü A gyakorlatban előforduló tárgyakban általában az elektronok és protonok száma ~k, pl. gallium-arzenid (GaAs), indium-foszfid (InP). egyenlő. Ebben az esetben a tárgyak villamos kölcsönhatást nem mutatnak. aj<orlatban a legtöbbször a szilíciumot alkalmazzák. A szabad töltéshordozók )t Ha a protonok száma nagyobb az elektronokénál (pl. dörzsölés hatására), akkor a három vegyértékű (pl. bór, alumínium, indium) ill. öt vegyértékű (pl. fosz tárgy pozitív töltésű, ha az elektronok száma nagyobb, a tárgy negatív töltésű. timon, arzén) anyagok ötvözésével állítják a szükséges értékűre. 12 ALAPFOGALMAK PÉLDÁK, FELADATOK 13 A gyakorlatban alkalmazott feszültségek értékei széles tartományt ölelnek fel. Néhány 1.4. Villamos feszültség és potenciál példa: •rádiók, televíziók antennáiról származó jelek: 1 µV -10 mV; Az 1.1. ábra két pozitív töltésű gömböt mutat. A bal oldali gömb legyen rögzített, a jobb oldali szabadon elmozdulhat. •számítógépek áramkörei: 5 V; +Q1 +Q •fogyasztói hálózat: 230-400 V; t 0 •energiaszállító távvezetékek: 10-750 kV. x x A B p WAa Wa )1 1.5. Példák, feladatok UAa Ua WA :1 UA Példák 1.1. ábra. A villamos feszültség és potenciál fogalma 1. Mekkora a feszültség azon két pont között, ahol 5 C töltés elmozdulásakor 1150 J Amíg a töltések közötti taszítóhatás következtében a jobb oldali gömb elmozdul az A munkavégzés történik? pontból a B pontba, WAB munkavégzés történik. w 1150 W·s Az A és B pontok közötti feszültség a két pont között elmozduló, egységnyi töltésre A feszültség: u 230 v. se Q jutó munkával, munkavégző képességgel egyenlő. A feszültség jele U. UA B = WA B 2. Egy 3 C nagyságú töltés elmozdul az UA = 15 V potenciálú pontból az U = 7 V Q 8 potenciálú pontba. Mekkora munkavégzés jellemzi a töltést? A feszültség mértékegysége a V (volt). v =.!!... A két pont közötti feszültség: 1 lC UAB = UA - Ua = 15 V - 7 V = 8 V. Két pont között 1 volt a feszültség, ha az ott elmozduló 1 coulomb töltést 1 joule A munkavégzés: munkavégzés jellemez. Ha a munkavégző képességet valamilyen kitüntetett ponthoz viszonyítjuk, akkor potenciálról beszélünk. Pl. az 1.1. ábra kitüntetett pontja legyen P, akkor az A pont potenciálja UA, a B pont potenciálja Ua. A P pontot nullapotenciálú helynek tekintjük. :fEgy 12 V-os akkumulátor két kivezetése között elmozduló 5 C töltés mennyi munkát Az elméleti vizsgálódások során legtöbbször a végtelenben lévő pontot tekintjük ez? nullapotenciálúnak, míg a gyakorlati elektrotechnikában a potenciált a földhöz szokás viszonyítani. A tér két pontja közötti feszültséget értelmezhetjük a két pont közötti potenciál ~kkora a tér azon pontjának a potenciálja, ahova a viszonyítási pontból elmozduló különbségként is. Az 1.1. ábra jelöléseivel: töltés 1,5 J munkát végez? UAB = UA - Ua. 15 14 ALAPFOGALMAK 2. AZ EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK Ellenőrző kérdések ALAPTÖRVÉNYEI 1. Milyen atommodell alapján tudjuk értelmezni a villamos jelenségeket? 2. Milyen kölcsönhatások jellemzik az elemi részecskéket? 3. Mit értünk villamos töltés alatt és mi a töltés mértékegysége? 4. Mi jellemző a vezető anyagokra és milyen fajtáit különböztetjük meg? 5. Mi jellemzi a szigetelőanyagokat? A töltések kölcsönhatásában rejlő energiát általában villamos áramkörben haszno sítjuk. 6. Milyen tulajdonságúak a félvezetők? Az áramkör részei: a villamos energiaforrás, a fogyasztó és az előbbieket összekö 7. Hogyan értelmezzük a villamos feszültséget? tő vezetők (2.1. ábra). 8. Hogyan értelmezzük a potenciált? 3 ·9, Mit jelent az, hogy a dugaszolóaljzat két pontja ~özött 230 V a feszültség? Q,I I> 1 + 2 lu ~ 2.1. ábra. A villamos áramkör részei J villamos energiaforrás; 2 fogyasztó (izzólámpa); 3 összekötő vezeték A villamos energiaforrás olyan energia-átalakító berendezés, amelyben a befekte tett energia töltésszétválasztást végez. A befektetett energia lehet mechanikai, ké miai, hő-, fényenergia stb. Így az energiaforrás pozitív pólusán elektronhiány, ne pólusán elektrontöbblet keletkezik. A szétválasztott töltések közötti vonzóha- eredményezi az energiaforrás feszültségét, amelyet megállapodás szerint min a pozitív saroktól a negatív sarok felé mutatónak tekintünk. „ -;:->>:-'-'-,,-"i_ __- ->-<:,;:,:·_:-: _<: --:_-:-,_--:_ -_-; -_>_'.-------"'.----_:--_<>_-_ -:-' ~-;"; --; __ :-·----: ':; /áfl!J'Jl~ ~pergiafgrf"áspofaritása nem ·változik. ..•. ;,•,,,,,,.,,,"'"'''''\•,'' M'"''·'·;• 0 amlás irányát az energiaforrás pozitív pólusán kifele mutatónak tekintjük, ez ellentétes az elektronok mozgásirányával. Ez a technikai áramirány. áram csak zárt áramkörben jöhet létre. Az áramlást elindíthatjuk az áram iktato'1t kapcsoló zárásával, ill. megszüntethetjük a kapcsoló nyitásával. 16 Az EGYENÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK ALAPTÖRVÉNYEI VILLAMOS ELLENÁLLÁS ÉS VEZETŐKÉPESSÉG 17 2.1. Villamos áramerősség Az ellenállás reciprokát vezetőképességnek nevezzük, jele G: _!_=G. A töltésáramlást mennyiségileg a villamos áramerősséggel jellemezzük. Az áram R erősségjele: I. A vezetőképesség mértékegysége a S (siemens). ' " , ' Az áramerősség a vezető .ker.esztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltés- mennyiség. _!_=S. n 1 S a vezetőképessége az 1 0. ellenállásnak. l=Q. t A vezető ellenállása annak anyagától, hosszától, keresztmetszetétől és hőmérsék Az áramerősség mértékegysége az A (amper). letétől függ. Állandó hőmérsékleten a vezető ellenállása egyenesen arányos az 1 hosszával, for lA= IC. dítottan arányos az A keresztmetszetével, az arányosságitényező p, - a vezető anya- 1s i gának fajlagos ellenállása: R = P ·A . Egy vezetőben 1 A az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1 s alatt 1 C töltés halad át. A fajlagos ellenállás az egységnyi hosszú és egységnyikeresztmetszetű anyag ellenállása. 2.2. Villamos ellenállás és vezetőképesség Mértékegysége az előző összefüggés alapján határozható meg: R·A A töltések áramlását az áramkörben lévő anyagok akadályozzák, korlátozzák. Ezt a p= l . hatást fejezzük ki a villamos ellenállás fogalmával. Az ellenállás jele: R. O.·m2 A~ áramkör két p:Ontja kÖiötti ellenállás alatt a két pont közötti feszültség és az --=0.m. ott folyó áramerősség hányadosát értjük. m gyakorlatban a vezetők keresztmetszetét sokszor mm2-ben mérik, ezért gyakran Másképpen, az ellenállás a két pont közötti egységnyi áramerősséget létrehozó ' n feszültség: l a'l ko z h atunk a f aJ' la gos e 11 ena'1 1a' s mm- me, rte'k e gyse, ge, ve1 1. s. m R=U. I jó vezető anyagok fajlagos ellenállása kicsi, a szigetelőanyagoké nagy értékű. A í)les vezetők ellenállása jó közelítéssel egyenesen anínyos a hőmérséklettel, a Az ellenállás mértékegysége az 0. (ohm). }fémes anyagoké pedig azzal fordítottan arányos. A" megváltozott ellenállást a getkcző összefüggéssel számíthatjuk: H2=~. !A R = R + R, · a·(Tz -7;)= R ·(1 +a·LIT), 2 1 1 Az áramkör két pontja között 1 0. az ellenállás, ha ott 1 V feszültség hatására 1 A tf:1 a hőmérséklet megváltozása előtti ellenállás, a a hőmérsékleti együttható erősségű áram folyik. &:iellemz6), a LIT = T-T a hőmérséklet megváltozása. Néhány anyag fajla 2 1 Az ellenállás kifejezést áramkorlátozó alkatrészek megnevezésére is használják. !fc;nállása és hőmérsékleti együtthatója, 20 °C hőmérsékleten, a 2.1. táblázat hat6.