Az áramlástan és hőtan úttörői

169 Pages·5.756 MB·Hungarian

by  Korényi Zoltán, Tolnai Béla

AZ ÁR A HL AST AN ÉS
HŐTAN ÚTTÖRŐI
A címlapon:
M.C.ESCHER: VÍZESÉS /1961/
M.C. Escher /1898-1972/, holland grafikus.
Merész, ötletes geometriai elemeket tartalmazó grafi­
káival lett világhíressé. "Vízesés" ciraü alkotása is
érdekes "optikai csalódást" kelt. Ardentes benne meg­
figyelni a szellemet, a leleményes megoldást.
Ábránkat
De sereiden van ?s.C.Sscher
Meulenhoff Amsterdam 1974
katalógusból vettük át
ÁPA<Tn,Á&TAN
A-Z
és I
tőtan
Ú T T Ö R Ő I
/ Életrajzi gyűjtemény /
Szerkesztették :
KORÉNYI ZOLTÁN
TOLNAI BÉLA
Kézirat
1978.
Szakmailag ellenőrizték:
Dr.FSzy Olivér Dr.Jászay Tamás
írták ás közreműködtek:
Antal József Kullmann László
Dr. Bed e Gábor Dr.Meggyes Attila
Berente József Iván Nagy Szabó György
Dr.Czinder Jenő Dr.Penninger Antal
Dr.Demény Judit Szabó Ákos
Dr.Hadik Róbert Szalóki Sándor
Korényi Zoltán Dr.Szentmártony Tibor
Dr.Kovács Attila Szlivka Ferenc
Dr.Kovács László Szőke András
Könczöl Sándor Tolnai 3éla
Gápeltók:
Bédy Ilona Kegy Katalin
Kosztolányi Lajosné Szaniszló Györgyi
Rajzolták:
Benedek Márta Göntér Miklós
A fotókat készitetták:
Bogdán Eszter Ambrus Lajosné
Frencztzi Adrienne
Kiadja: A BÜE Gépészmérnöki Kar KISZ szervezete
Felelős kiadó: Szendtrer Iván
Uyomdai munka: BüE Sokszorosító
Műszaki vezető: Miszori Sándor
Példányszám: 1000
2
-
"A múltat tiszteld
a jelenben s
tartsd a jövőnek."
/Vörösmarty/
ELŐSZÓ
A technikai haladás legfőbb letéteményese az alkoté mérnök,
aki a természet örök törvényeit igyekszik az emberiség javára
forditani. Az előrelépésnek, a jövő építésének előfeltétele a
jelen ismerete. A jelen pedig hordozója a múltnak, ezért az
idáig vezető út megismerése nemcsak a műszaki műveltség alapja,
hanem az elődeinktől örökölt eredmények mélyreható megértésének
fontos része is.
A tudósok életének, emberi és szakmai küzdelmeinek a tanul­
mányozása az alkotások szépségének megismerésén kivül a diáknak
erőt és lelkesedést kölcsönöz a tanuláshoz, segiti a hivatás-
tudat megerősödését. A mérnöknek buzdítást ad az újabb technikai
alkotások létrehozásához, hozzájárul a széleslátőkörü, szakmá­
ját tudatosan szerető gépészmérnökké váláshoz.
Amikor szinte tálcán kapjuk és birtokba vesszük a feltárt
törvényeket, nem szabad megfeledkeznünk azokról az..emberekről,
akik nehéz küzdelmek, hosszú évek fáradságos munkája és harca
árán jutottak el a felfedezésekhez. A kiváló alkotásokat és fel­
fedezéseket rendszerint egy-kót kiemelkedő elme szellemi tulaj­
donaként tartja 3zámon a tudománytörténet. Ne felejtsük el azon­
ban, hogy a zseniális emberek tevékenysége sem elszigetelt.
Egy tétel felismeréséhez'Vezető út legtöbbször szövevényes, és
a kitaposásában rendszerint több kevésbé ismert vagy ismeretlen
kutató vett részt. Majd jött egy lángelme, aki rendelkezett kellő
intuícióval és tudományos bátorsággal ahhoz, hogy a homálybein
felismerje a törvényt, az általánost és igy elérkezzen a csúcsra.
Tisztelet és elismerés nekik.
3
- -
Ilyen gondolatok jegyében fogtunk ennek az életrajzi
gyűjteménynek az összeállításához, amelynek ötlete a folya-
mattervező szak oktató-dolgozói KISZ alapszervében vetődött
fel ós került megvalósításra.
A folyamattervező szak két alapvető szaktárgya az áramlástan
és a hőtan, ezért olyan részben vagy egészben ide sorolható
tudósokat és feltalálókat vettünk figyelembe, akik ezeken a
területeken maradandót alkottak. A válogatáson bizonyára lehet
vitatkozni, hiszen sokszor nincsenek összevethető azonos alapok
és a hírverés sem volt mindenkinél egyforma.
Nem állitjuk, hogy munkánk tudománytörténészi szempontból
tökéletes. Amatőr módon, csupán lelkesedésből jártuk végig, a
kutatás, a források feltárásának, fordításának és feldolgozásá­
nak fáradságos útját. Ezt a kiadást kísérleti jellegűnek tekint»
jük, örömmel fogadjuk az észrevételeket és jótanácsokat.
A különböző források életrajzi évszámai sokszor nem egyeznek
meg, ezért ilyen szempontból a "Dictionary of Scientific Biograp­
hy" adatait tekintettük mérvadónak.
Végül köszönetet mondunk a tárgyak előadóinak az ösztönző
biztatásért, a szakmai lektorálásért, valamint a munkában részt»
vevő lelkes csoportnak és közreműködőknek a kitartó munkájukért,
támogatásukért.
Budapest,1978. április lo.
A szerkesztők
4
- -
ÁRAMLÁSTAN
ARKHIMÉDÉSZ-tôl
GRUBER-ig
"A világ igen bonyolult; nyilvánvaló, bogy
ez emberi eine képtelen ezt teljesen megérteni.
Az ember ezért lógást eszelt ki, mely lehetővé
teszi, hogy e világ bonyolult voltáért a fele­
lősséget ráborítsa valamire, amit véletlennek
nevez; igy lehetővé válik a számra, hogy kira­
gadjon egy tartományt, melyben egyszerű törvé­
nyek találhatók, a bonyodalmakat kezdeti felté­
teleknek, a szabálya .eriiségek tartom nyát ter­
mészettörvényeknek nevezzük. A világ szerkeze­
iének ilyen felosztása elfogulatlan nézőpont­
ból term.vzetolloneanek látszik, és valószínű,
hogy, az„Ilyen felosztás lehetőségének Í3 meg­
vannak o .nage határai; mégis az alapjáéi szol­
gáló absztrakció vrlészinüleg egyike a leggyü­
mölcsözőbbeknek, melyeket az emberi értelem
alkotott. lehetségessé tette a terraószettudo-
u*;' yökat."
Wlgner Jenő
6
- -
ARKHIMÉDÉSZ
ie 287 - ie212
Arkhimédész i.e. 287-ben született Szicilia szigetén,
Szirakúza városában. Pheidiász csillagász fia volt és roko­
na Hieronnak, aki utóbb Szirakúza tirannusa lőtt. Valószinü,
hogy apja alapos matematikai oktatásban részesitette, hiszen
a gyermek Arkhimédész jól ismerte Euklidesz "Elemeit". Tanul­
mányait Alexandriában, az akkori világ legnagyobb kultúr-
központjában folytatta, ahol csillagászattal, matematikával
és mechanikával foglalkozott. A korai, "Az emelőkről" cimii
munkájában felállította a párhuzamos erők összegezésének
és felbontásának szabályát, meghatározta a rúdra akasztott
két súlyból álló rendszer súlypontjának fogalmát és tisztázta
e rendszer egyensúlyának feltételeit. Itt Alexandirában ta­
lálta fel és szerkesztette meg vizemelő gépét is.
Visszatérvén Szirakúzába további tevékenysége halála
pillanatáig, amely Szirakúza bevételével esik egybe - szülő­
városában zajlott. Önfeláldozó munkája, amit a város védel­
mében tett különös csodálat tárgya volt az ókori emberek sze­
mében. Az épitészet és haditechnika gyakorlati kérdéseiben
7
- -
elméleti mechanikai ismereteit kamatoztatta. így Szirakuza
sokáig ellenállt a Marcellus vezette római seregeknek. Végül
is győzött a túlerő. A város bevételekor a nagy tudós éppen
gondolataiban elmerülvén,a homokba geometriai ábrákat raj­
zolván találta egy római katona.
A külvilágról megfeledkezett idős Arkhimédész a katona
hivására igy felelt: "Ne zavard köreimet". Mire a válaszon
feldühödött római megölte. Mindez Marcellus, a fővezér hatá­
rozott tilalma ellenére történt, aki az ellenségben becsülvén
a nagy tudóst,számára sérthetetlenséget rendelt el.
Arkhimédész a hidraulika tudományának első fejezetét, már
22 évszázaddal ezelőtt megirta. "Az úszó testekről" cimü
munkájában a folyadék egyensúlyára és különösen a testek
úszására vonatkozó elmelet létrehozásában szerzett érdemeket.
Hires törvénye ma is a hidrosztatika alapja. A legenda szerint
Hieron király koronája körül támadt vita eldöntésében volt
alapvető szerepe. A probléma az volt, hogy vajon tiszta arany­
ból készült-e a korona vagy csak arannyal ötvözött más fémből.
"Heuréka!" /““egtaláltam!/ - kiáltott fel akkor, amikor éppen
egy fürdőmédencébe lépve rájött a megoldásra. Ekkor fogalma­
zódott meg a közismert törvény: "A folyadékba mártott testre
felhajtó erő hat - a test látszólagos súlyveszteséget szenved -,
amely nagyságra nézve egyenlő a test által kiszorított, azaz
a test bemerülő részével egyenlő térfogatú folyadék súlyával!’
Munkái nyomán számos hidraulikai szerkezetet hoztak létre
az ókorban. Ezek közül a legismertebb Klesbios dugattyús szi­
vattyúja, Heron szifonja stb. Elgondolásait később Stevin
Galilei és Pascal élesztette újjá és fejlesztette tovább.
Szólnunk kell még Arkhimédészről, a matematikusról. Ezen
a területen is számos müvet irt. A "gömbről és a hengerről"
cimü könyvében az egyenlő oldalú henger és az abba irható gömb
II
és kúp térfogatainak arányáról ir. MA síkidomok egyenalyá-ban
először használja a súlypont fogalmát. “A konoidokról és
3
- -