ebook img

Az állatvilág képekben 7. PDF

50 Pages·1992·58.929 MB·Hungarian
Save to my drive
Quick download
Download
Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.

Preview Az állatvilág képekben 7.

CHARLIE BOOD AZ ÁLLATVILÁG KÉPEKBEN Fordította: Frenkel Éva Szakmailag lektorálta: Schmidt Egon TARTALOM 2 Medvék Alaszkában 18 Díszes fenékponty 34 Kaméleon 3 Jávorszarvas és jávai kancsi! 19 Barlangi vaklazac 35 Darwin hegyesorrú 4 Pézsmaállat 20 Kerceréce békája 5 Vikunya 21 Bütykös ásólúd 36 Aligátorteknős 6 Indri 22 Vörösbegy 37 Pálmatolvaj 7 Erszényes ördög 23 Nagy pirók 38 Gubacsdarázs 8 Csupasz turkáló patkány 24 Függőcinege 39 Nyírfalevélsodró 9 Nagy pele 25 Őszapó 40 Szövőhangya 10 Repülőmaki 26 Pettyes kakukk 41 Hangyabogár 11 Szirénák 27 Nyaktekercs 42 Óriás fenyődarázs 12 Pettyes hosszúcsőrű delfin 28 Vékonycsőrű hojsza 43 17 éves kabóca 13 Pörölycápa 29 Blöffölő állatok 44 Óriáscsibor 14 Levélhal 30 Tengeri kígyó 45 Skorpió 15 Lövőhal 31 Tőrfarkú 46 Portugál gálya 16 Tengeri nyúlhal 32 Foltos szalamandra 47 Famatuzsálemek 17 Amerikai iszaphal 33 Galléros gyík 48 Fagyöngy Bokförlaget Semic AB/Charlie BOOD Kiadja a Semic Interprint Kft. 1992 Felelős kiadó: Doktor Ferenc Felelős szerkesztő: Betlen Katalin Műszaki szerkesztő: Gyuska Györgyi Athenaeum Nyomda, 92.0693 Felelős vezető: Vida József igazgató ISBN 963 7465 13 8 ● ISBN 963 02 6316 5 ö Az alaszkai medvék legfontosabb tápláléka a lazac Az Alaszka nyugati részén élő medvék szó sze- rint dőzsölnek a lazachúsban. Ezek a halak a Csendes-óceánból érkeznek, ívási helyükre igye- keznek a folyókon. Alaszka óriásmedvéi, a kod- jak és a grizzly ilyenkor halmozzák fel testük zsírraktárának java részét, hogy át tudják vé- szelni a hosszúra nyúló telet. A kodjak az állatvi- lág legnagyobb húsfogyasztója, kb. 750 kg test- súlyú. A rettenetes húskolosszus nyaranta „építi fel” roppant fizikumát, amikor a lazacok a fo- lyóvizekhez vonulnak! Alaszka és Északnyugat-Kanada zuhogóinál évszázadok óta ha- A medvék ünnepi lakomája júniusban veszi kezdetét, és eltart egészen őszig. A Csendes-óceán keleti lásznak a medvék. Hegyvidéki otthonaikból a sűrű füzesekben vizeiből a lazacoknak öt faja is felúszik ívni a folyókba. A medvéket gyakorlatilag tavasztól őszig te- széles, kitaposott ösvényeken, mondhatni „utcákon” közleked- rített asztal fogadja. Megfigyelték, hogy egy medveóriás egy nap alatt nem kevesebb mint 18 lazacot nek kedvelt lazacos halászhelyükig. kebelezett be! A napi halfejadag átlagosan 5-6 lazac. Halászóhely Az egyik hím medve például a vízesésnél az áram- A medvék halászóhelyei a szociális rangsor alapján van- számos akad. Vannak medvék, melyek belegázolnak latnak hátat fordítva kényelmesen ücsörgött a víz- nak felosztva. A zuhatag aljánál tartózkodnak a nősté- a vízfolyásba, mancsuk erőteljes csapásával elkábít- ben. A közelében felszökkenő vagy elúszó lazacok nyek kicsinyeikkel. Itt semmi keresnivalójuk sincs az ják a lazacot, majd egy pillanatra beledugják fejüket talán kősziklának vélték, így mindössze a fejét kel- „agglegényeknek”. De még a mackópapa sem merész- a vízbe, és fogukkal ragadják meg áldozatukat. lett odafordítania, hogy elkapja valamelyiket! kedik be jószántából a „gyermekszobába”! A világ legnagyobb A világ legkisebb szarvasa A világ legnagyobb szarvasa és legkisebb JÁVAI KANCSIL ALASZKAI JÁVOR-SZARVAS (Tragulus javanicus) (Alces alces gigas) szarvasa A jávorszarvas Észak-Európa legtermetesebb szarvasfaja. Teste elérheti a 2,5 méteres hosszú- ságot és az 500 kilós tömeget. Földünk legesleg- nagyobb szarvasa, az alaszkai jávorszarvas, a bi- kák több mint 3 méter hosszúra nőnek, átlagos súlyuk pedig 600 kg! A világ legkisebb termetű szarvasa az aprócska jávai kancsil, a kancsilfé- lék családjának egyik tagja, Elő-Indiában, Szu- mátra és Jáva szigetein honos. Teste mindössze 45 cm hosszú, súlya pedig 3 kg! Testméretben a rekordot a valódi óriás alaszkai já- A jávai kancsil a guineai törpeantilop mel- Délkelet-Ázsia esőerdőiben és füves hegyoldalain van az ottho- vorszarvas éri el; kivételesen nagy bikáknál már lett a világ legapróbb testű kérődzője. A hím na. Napközben heverészik, éjszakánként jár ki legelni, mindig 2,33 méteres marmagasságot, csaknem 3,5 méteres felső állkapcsából a görbe, tőrszerű szemfo- magányosan. Kizárólag a szaporodási időszakban állnak párba. hosszúságot és 815 kilós testtömeget is mértek. Mel- gak kiállnak az ajkak közül. (A rajzon egy őz társaságában látjuk – nagyságrendbeli összeha- lette a kicsike kancsil rémült patkánynak látszik! sonlítás végett.) A kancsilról úgy tartják, hogy ravasz teremtmény, Amikor a ragadozó odamegy hozzá, hogy közelebbről meg- A nőstény vemhessége kb. 170 napig tart. Az rászedi ellenségeit. Ez magyarázza azt, hogy ritkán vizsgálja, s már készül belemélyeszteni karmait a potyava- esős évszakban hozza világra egy-két kicsinyét. sikerült a szabad természetben lencsevégre kapni. csorába, a kancsil hirtelen felpattan. Néhány ugrással elszö- A kancsil a napjainkban ismert kérődzők leg- Vészhelyzetben a földre fekve holtnak tetteti magát, kik az elképedt vadász elől. A bennszülöttek bevett közmon- ősibb formája, és 50 millió évvel ezelőttig tud- akár az oposszum! dása: „Ravasz, mint a kancsil!” juk követni a nyomát! A pézsmaállat szarvatlan, „agyaras” szarvas Fent, a Himalája hegység magasabb régióiban él egy kicsiny termetű szarvasfaj, amely képletesen kifejez- ve: a szájában viseli a szarvát! Pézsmaállat a neve. A bakok ivarszerve táján van a 4-5 cm-nyire kiálló, 6 cm hosszú és 3 cm széles, szőrrel borított pézsmata- sak. A belőle kifejtett mirigyváladékot megszárítják, egy-egy baktól átlagosan 30 g-ig terjedő mennyiségű pézsmát nyernek. A pézsma illatanyagát a parfüm- gyártásban használják. A pézsmaállat felső szemfogai agyarrá nőttek. A ba- Csakis telente, üzekedéskor ereszkednek le a havasok Amikor a pézsmaállat megijed valamitől, villám- koknál ez elérheti a 6 cm hosszúságot, a nőstények alacsonyabb lejtőire. A hímek agresszív összecsapások- gyorsan tovairamlik, mind a négy lábát egyszerre szemfogai általában nem állnak ki a szájból. Ázsia ban küzdenek meg a nőstényekért. Nyakukat a másik mozgásba lendítve pattog, akár egy gumilabda. Ha- legnagyobb részének magashegységeiben honosak. nyaka köré fonva megpróbálják szemfogukkal felhasítani zai őzünknél némileg kisebb, de a lábai izmo- egymás bőrét. sabbak. A bakok a farkukon lévő bőrmirigyekből átható szagú váladékot bocsátanak ki Patái hegyesek, vaskeménységűek, ezért szinte be- A pézsmaállat magányos életet folytat. A bakok egész Pézsmája miatt és húsáért is irgalmat nem ismerve va- ékeli azokat a sziklahasadékokba úgy, mint mászó- éven át ürülékkupacokkal jelölik ki területüket. A far- dásztak a pézsmaállatra. Egyetlen kiló pézsma értéke vasaikat a hegymászók. Képes felkapaszkodni ki- kukon levő mirigyek váladékát rádörgölik a fák törzse- több tízezer forintot is kitesz. Európában az ún. mó- dőlt, meredek fákra úgy, hogy patái élét belevágja a ire, ágaira, mintha figyelmeztető táblákat helyeznének suszt parfümök és bizonyos piperecikkek készítésére fatörzsbe. el: „Figyelem – magánterület!” használják. A vikunya balsorsa: VIKUNYA (Lama vicugna) gyönyörű gyapja Az Andok hatalmas hegyláncának 4000-5000 mé- ter magasságában jól megvan a vikunya, Dél-Ame- rika legkisebb, de legfinomabb gyapjút adó lámafé- léje. A spanyol gyarmatosítás óta ezért öldösték le tömegesen. Az 1900-as évek elejére jóformán kiir- tották, mígnem a perui és a bolíviai hatóságok vé- delmükre vadászatukat tiltó törvényeket hoztak. Számuk 1940 után figyelemre méltóan megnőtt. A lámák Dél-Amerika teveféléi. A szabad természetben A vikunya az Andok kopár tundravidékén, Peruban, Bolíviában, illet- A vikunya mellén a finom gyapjúszá- megtalálható két faj, a guanako és a vikunya háziasított ve Ecuadorban magasabb szinteken lelhető fel, mint a Matterhorn- lak átmérője mindössze a fele a legfi- formái a láma és az alpaka, más néven pakó. A vikunya csúcs Európában! Egy-egy felnőtt hím által vezetett, 6-12 nőstényből nomabb birkagyapjú szőrének! Egy kecsesebb és kisebb, mint az említett másik három. és fiatalokból álló csordákban kóborol. A hím oltalmazza, figyelmez- emberi hajszál kötélvastagságú hozzá teti a veszélyekre csapatát, továbbá biztosítja a menekülés lehetőségét. képest! Hogy a nagy magasságban a ritka levegővel meg- A vikunyát mindig vadászták remek gyapjáért. Az indiánok Az 1900-as évek elején a vikunya veszélyeztetett faj- birkózzanak, a lámafélék tüdeje és szíve kivétele- „bolákkal”, golyós hajítófegyverekkel ejtették el őket. A nak számított. Különféle védőtörvényeknek köszön- sen nagy méretű. A hatékony oxigénfelvételt je- gyapjúszövet viselése korábban kizárólag az inka fejedelmek hetően napjainkra száma lényegesen megnőtt. A kiet- lentősen elősegíti a sok tüdőhólyag. előjoga volt. A modern időkben egy ilyen köpenyért több ezer len, kőomladékos hegyoldalak vízlevezető „árkai- dollárt is megadtak! ban” tenyésző sással és vízinövényekkel táplálkozik. Az indri – kipusztulófélben INDRI (Indri indri) lévő félmajom Madagaszkár északkeleti erdős hegyvidékének egy szűkre szabott helyén telepedett meg az a különleges állat, amely az indri nevet kapta. A Madagaszkár szigetén megtalálható legnagyobb lemurféle. Ennek a 3 cm-es farokcsontját is bele- számítva mintegy 70 cm testhosszúságú félma- jomnak a sorsa válságos, kipusztulás fenyegeti. Már 1920-ban természetvédelmi területnek nyil- vánították lakóhelyét, az indri számára védett hellyé. 1964-ben azonban újból megnyitották a területet a letelepedni szándékozók előtt, továb- bá gazdasági hasznosításra. Irtják az erdőket, az indrik száma pedig csökken! Érdekes nevének története. Egykor egy kutató szél- Odafent ült egy rendkívül furcsa állat. Zoo- Ez a félmajom a fák lakója, levelekkel, gyümölcsökkel, néha tében-hosszában beutazta Madagaszkárt, hogy az ot- lógiai tanulmányt írt róla. Csupán arról nem apró madarakkal, tojásokkal táplálkozik. Békés természetű, tani egyedülálló faunát tanulmányozza. Bennszülött volt tudomása, hogy az indri szó a helyi la- kedves, könnyen szelídíthető. Élőhelyét 1920-ban védettnek mi- vezetője egy fára mutogatva ezt kiáltozta: „Indri, kosok nyelvén annyit jelent: „Odanézzen!” nősítették, kizárólag az indriállomány megóvása végett! indri!” Puhán mozog az ágakon, egyikről a másikra lendül. Kis csa- Amikor a felvételt lejátszották az erdőben, A nőstény évente egyetlen utódot hoz a világra, és azt ládi kötelékekben vándorol, erdei útján velőtrázó üvöltése- minden irányból érkezett válasz. Az indri- odaadóan gondozza. Amikor a kicsike kinő a csecsemő- ket hallat. Hangereje felülmúlja más félmajmokét. A trom- nek olykor le kell jönnie a magasból. Ilyen- korból, lovagolhat anyja hátán. 1964-ben feloldották ter- bitaszóhoz hasonló hangokat magnetofonra vették fel. kor nem négy lábon közlekedik, hanem két ritóriumaik védettségét, s ott ismét fakitermelés folyik. hátulsó lábára felegyenesedve billeg előre. Azóta az indrik száma csökkenőben van! Az erszényes ördögöt ERSZÉNYES ÖRDÖG a kipusztulás (Sarcophilus harrisi) fenyegeti Az erszényes ördög ma már csak Tasmániában él! A 300 km hosszúságú szigeten találta meg utolsó mentsvárát, pedig régebben az egész ausztráliai kontinensen közönséges volt. Ez a faj Tasmánia járhatatlan hegyvidékén harcol a túlélésért. Nevét „sátáni” külsejéről kapta, ar- ról, ahogy vörös torkát láthatóvá téve kitátja száját és morog. Éjszaka aktív. Tasmánia lakói egyszerűen csak ÖRDÖG-nek titulálják. Az erszényes ördög bizonyos mértékig dögevő, bár – a Akkora, mint egy kisebb kutya. Erős, izmos állkap- Puskával leterített erszényes ördögök bendője néha hiénához hasonlóan – saját szakállára is vadászik. csában nagy fogak ülnek. Pofaszemölcsein külön mérges kígyók maradványait is tartalmazta. Az erszé- Erős fogaival szétroppant gyíkokat, békákat, madara- bajuszszőrök segítik elő jobb tájékozódását, amikor nyes ördög bámulatos sebességgel indít támadást a kí- kat csőröstől-tollastól, ám leggyakrabban wallabyt vadászösvényein oson a sötétben. gyó ellen, és egyetlen harapással lemetszi annak fejét. zsákmányol. Sokat civakodnak. „Birtokaik” felől éjjelente valósá- A nőstény négynél több fiat soha nem ellik. Hátrafelé Kb. 15 hét elteltével a mama magával viszi őket gos „ördögi lárma”, rikoltások hallatszanak. Párzás nyíló erszényében négy csecsbimbó van. A kicsikék mindennapos táplálékszerző portyáira. 18 hetesen idején a hím bekergeti a nőstényt a fészeküregbe, amit mindössze 12 mm nagyságúak, világrajövetelük után kezdik begyakorolni a felnőttszerepeket. Durva játé- el nem hagyhat. Az „ördögfiókák” születésekor a azonnal rászívják magukat a csecsbimbóra, s 4 hóna- kokban rárontanak egymásra, miközben vadul mo- nőstény üldözi el a hímet! pig szinte el sem eresztik azokat. rognak – természetesen csak tréfából. A csupasz turkáló CSUPASZ TURKÁLÓ PATKÁNY (Heterocephalus glaber) patkány a föld alatt éli le életét Az emberek számára a patkányok soha nem vol- tak túlságosan megnyerőek. Valóban lehetnek „visszataszítóak”, és kiválthatják undorunkat. Hát még milyen hatást keltene egy csupasz pat- kány megjelenése! A csupasz turkáló patkány Kenyában, Szomáliában és Etiópiában találta meg életfeltételeit. Kolóniákban él a föld alatt, és jószántából soha nem hagyja el járatait pusz- tán azért, hogy körülnézzen a felszínen. A teljes sötétségben folytatott életmód miatt nincs szőre, meztelen. Vékony borén áttetszenek a véredé- nyek és a belek. A csupasz turkáló patkány aligha volna be- Egész életét alagútjaiban tölti. Itt születik, párosodik, cézésre alkalmas állatka. A nem éppen szép ellik és pusztul el. A járatok annyira szűkek, hogy azo- jószág szájából kinyúlnak fogai, azokkal ás kat imitt-amott kis „várakozó-leágazások” bővítik ki. a talajban. Mellső lábaival hátrafelé tolja a hogy egymást előzni tudják. Ahol nincs ilyen, a szem- földet. bejövők egyike lehasal, a másik átlábol rajta. Az alagútrendszer apró kráterekben torkollik a föld fölé, Táplálékát különféle gyökerek, gumók, hagymák, rova- A csupasz turkáló patkány soha nem iszik, mint a vakondokoknál. A csupasz turkáló patkány fejre áll, rok teszik ki. A csupasz turkáló patkány felás a gumó- hanem a táplálékában lévő vizet hasznosítja. ily módon ki tudja kotorni a földet, mégpedig úgy, hogy kb. kig, lehúzza azokat a mélybe, ott fogyasztja el. Megdöb- Hogy minden nedvet és vitamint kinyerjen, 25 centiméter magasan repíti ki a felszín fölé. Távolról a te- bentő látvány, amikor az ember szeme láttára hirtelen az az étel kétszer halad át a belein! A hátára rület miniatürizált vulkánkitörés helyszínének tűnik. egyik növényt elnyeli a föld! fordulva még a saját ürülékét is megeszi! A nagy pele alussza NAGY PELE (Glis glis) a leghosszabb téli álmot az emlősök között A nagy pelét több nyelvben is a „hétalvó” jelző- vel illetik. Korántsem alaptalanul: valamennyi emlős közül talán a leghuzamosabb ideig tartó téli álomba merül. Már szeptembertájt, amikor a hőmérséklet 18-20 fokra csökken, elálmoso- dik, és megfelelő alvóhelyet keres magának, pél- dául egy üreget a földben. Itt alussza majd az igazak álmát kb. 7 hónapon át, május elejéig, midőn a tavasz költögeti a természetet, és a nagy pele megint bőséges táplálékot találhat. Éjszakai állat, nappal szunyókál. Az álomba merülést követő 12 óra múltán a nagy pele testhő- A nagy pele minden más, téli álmot alvó európai Felébredése idején „teljes üzemben” kelnek ki a mérséklete a környezet hőmérsékletére csökken. Amennyiben állatnál később ébred: május előtt csak egészen madárfiókák. Tehát akad tojás is, fióka is bőven, er- a külső hőmérséklet a fagypont alá száll, akkor a nagy pele kivételesen. Hatalmas étvágytól hajtva kutatja a re a terített asztalra szinte ráveti magát őkelme! Más belső „hőszabályozója” ugyanúgy bekapcsol, mint a sündisz- megmaradt gyümölcsöket, a lombos fák rügyeit állati eredetű táplálékot is fogyaszt, például rova- nó esetében, azaz a testben felhalmozott cukor elég! és a csírázó, zsenge növényeket. rokat. Nyár végén megdézsmálja a gyümölcsösöket. 4-6 (2-9) kölykét a nőstény egymaga gondozza. A nagy pele elsősorban növényi anyagokkal táplálkozik, „Nyári lakába” szállítja a gyümölcsöt. Seregély- Még ki sem nyílik a szemük, máris mászni kezde- állati eredetű tápláléka mellékes. Angliába 1902-ben tele- odúkban is találtak már a nagy pele által héjukig le- nek, felkészülnek a fákon folytatott életre. Mamájuk pítették be. A pelék elszaporodtak, s miután alkalmilag rágott magokat. Az almát és a körtét meghámozva 5-6 hétig szoptatja őket. kirabolták az énekes madarak fészkeit is, egy időben kebelezi be. pusztították őket. Magyarországon védett állat.

See more

The list of books you might like

Most books are stored in the elastic cloud where traffic is expensive. For this reason, we have a limit on daily download.