Az állatvilág képekben 2.

50 Pages·1991·58.635 MB·Hungarian

by  Charlie Bood

CHARLIE BOOD
AZ ÁLLATVILÁG KÉPEKBEN
A TERMÉSZET CSODÁI páratlanul szép albumsorozat. Ez
a mostani - nálunk másodikként közreadott füzet is csupa
érdekfeszítő, valósághű, nemegyszer meghökkentő rajzokban és
rövid szöveges ismertetőkben mesél az állatokról, a természetről.
Charlie Bood szövegei és képei arról szólnak, hogy valamennyi
állat, a legapróbb rovar és a legerősebb ragadozó életének megismerése
is tartogat számunkra meglepetéseket. A TERMÉSZET CSODÁI színes képeskönyv.
Izgalmas ábrázolásmódja új és tárgyszerű.
Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt tanulságos olvasmány.
E képes könyvsorozat az iskolákban kiegészítő olvasmányként
nálunk is hasznos lehetne.
Fordította: FRENKEL ÉVA Szakmailag lektorálta: DR. KOVÁTS ZSOLT
Harmadik kiadás
TARTALOM 18 Az állatok olimpiája 35 Tintahal
2 Ámbráscet 19 Harkálypinty 36 Békagyík
3 Narvál 20 Hegyi papagáj 37 Aligátor
4 Rozmár 21 Sziklaugró pingvin 38 Nünüke
5 Sarkiróka 22 Selyemmadár 39 Temetőbogár
6 Okapi 23 Pajzsós cankó 40 Fülbemászó
7 Dávid-szarvas 24 Vízifácán 41 Katicabogár
8 Guanako 25 Flamingó 42 Botsáska
9 Feketemedve 26 Mandarinréce 43 Szitakötő
10 Bernáthegyi 27 Repülőhal 44 Fekete özvegy
11 Macska 28 Arapaima 45 Lövőhal
12 Mókus 29 Gályatartó hal 46 Téli estifecske
13 Cickány 30 Diszkoszhal 47 Téli szúnyog
14 Oposszum 31 Zsibbasztó rája 48 A karácsonyi
15 Tobzoska 32 Horgászhal légynek nyárra
16 Tarajos sül 33 Szemforgató hal billiónyi
17 Borz 34 Óriás szalamandra ükunokája lehet
© Bokförlaget SEMIC AB
Kiadja az Interprint Kft.
Felelős szerkesztő: Betlen Katalin
Felelős kiadó: Vágó Sándorné
Nyomta az Athenaeum Nyomda, 91.1143
Budapest, 1991.
Felelős vezető: Losonczy György vezérigazgató
ISBN 963-7465-09-x
ISBN 963-7465-11-1
2
Az óriás ámbráscet
ÓRIÁS ÁMBRÁSCET
(Physeter macrocephalus)
óriáspolipra
vadászik
Az óriás ámbráscet vagy fizitér a fogascetek
legnagyobb faja. A közelmúltig más cetfajokhoz
hasonlóan mindenütt vadászták. Testhossza a 25
métert is elérheti. Hatalmas fejében, a vastag
bőr és a koponyacsontok közötti „tartályban”
található a világossárga, folyékony anyag: a
cetolaj. Az illatszeriparban nélkülözhetetlen
ámbra a bélrendszerében képződik. Ezért a két
anyagért az óriás ámbráscetet az elmúlt száza-
dokban csaknem kiirtották! A fizitér a cetek
rendjének legkitartóbb búvára.
Az óriás ámbráscetnek csak az állkapcsában Táplálékául halak, fókák, de elsősorban tinta- Az óriáspolip rettenetes ellenfél. A cetnek -
vannak fogai. Ezek az állcsontban kialakult mé- halak, és óriáspolipok szolgálnak. Egy-egy zsákmánya megragadása után - gyorsan fel kell
lyedésekbe illeszkednek. A fizitér akár 90 percig ámbráscet gyomrában több száz tintahalat is emelkednie a felszínre, hogy elbánjon ellenfelé-
is képes a víz alatt maradni. Ilyenkor vérkerin- találtak már! Többtonnányi óriáspolipokkal is vel. A polip megpróbálja a víz alatt tartani és
gése és anyagcseréje „takaréklángon” működik. sikeresen megküzd! megfullasztani a cetet.
Megeshet, hogy a polipvadászat során a cet Az ámbráscetek társas életet élő állatok. Az óriás ámbráscet régen a cetvadászatok idején jó
tévedésből belekap az Atlanti-óceánon át veze- Saját, az emberi fül számára nem érzékel- néhányszor megtámadta a rá vadászó embert. Fejével
tő távírókábelbe. Amikor 1950-ben felszínre hető „nyelvükön” érintkeznek egymás- - mint gyufaszálat - törte össze a bálnavadászok ha-
húztak 1100 méter mélységből egy sérült kábelt, sal. Összetartanak, védik egymást, ügyel- lászhajóit. Jövedelmező üzletág volt az óriás ámbráscet
abba beleakadva egy ámbráscet állkapcsát talál- nek a fiatalokra és az újszülöttekre, mivel vadászata. Csupán egyetlen cet ámbrája és olaja is
ták! ezek a nagytermetű cápák kedvelt zsák- milliós bevételt hozott a vadászoknak. Az óriás ámb-
mányai. ráscetet a kipusztulás fenyegeti! Ma már nemzetközi
védelem alatt áll.
3
A narvál - a tenger
NARVÁL
(Monodon monoceros)
„egyszarvúja”
A narvál az északi-sarki nyílt vizek egyik legel-
bűvölőbb állata, a legkülönlegesebb cetféle.
A hím szájnyílása felett hosszú, egyenes „lán-
dzsát” visel, amely az állcsontból emelkedik ki.
Az agyar hosszúsága a narvál testhosszának a
felét is kiteheti. Erről kapta a narvál a „tenger
egyszarvúja” nevet. A narvál jellegzetesen arkti-
kus állat, 15-20 egyedből álló falkákban él. Rit-
kán bukkannak rá a sarkkörtől délibb vizeken.
Légzőnyílás
A felnőtt narválnak mindössze két agyarfoga van. Senki sem tudja pontosan, hogy a hímek óriási Az agyar törékeny és üreges. A narvál a
Ezek vízszintesen, egymás mellett helyezkednek el agyarának mi lehet a szerepe. A narválok békés jégpáncél feltöréséhez a koponya elülső ré-
a felső fogsorban. A hímeknél rendszerint a felső élőlények, szeretnek mókázni, csak játékosan szét használja. Amikor a hím levegővételre
szemfogakból a bal oldali fog alakult át hosszú „vívnak” egymással. Az agyar nem más, mint a a felszínre emelkedik, agyarát a jég alatt
lándzsaszerű agyarrá. természet szeszélye! tartja a gyorsabb lemerülés érdekében.
Fog-
gyökér
Mivel a narvál élettere a megközelíthetetlen Tintahalakkal, rákokkal és a tengerfenéken élő A delfinekhez hasonlóan az ultrahangokat is
sarkvidék, a cetvadászok kevésbé zaklatták. Az halakkal táplálkozik. Táplálékáért akár 200 mé- érzékeli. Ezek segítségével „társalog”! Ha a nar-
eszkimók azonban régtől fogva vadásszák ízle- terre is lemerül! 30 percig tud a víz alatt marad- válnőstény kicsinyét hívja, tompán bömböl
tes húsáért és olajáért. Agyarából dísztárgyakat ni. Állkapcsát borító bőrén az erős szaruréteg vagy éles füttyjelet hallat.
készítenek. segíti az ennivaló szétdarabolását.
4
ATLANTI ROZMÁR A rozmár
(Odobenus rosmarus)
jó családapa
Az Északi-sark jég- és hórengetegében nyugodt csa-
ládi életet él a rozmár. Egyetlen ellensége az ember.
Az elefántcsonthoz hasonlóan értékes agyaráért kí-
méletlenül vadászták, s ezzel kiirtották olyan terüle-
tekről, ahol korábban nagy számban fordult elő.
A múlt század második felében orosz vadászok éven-
te 45 000 kg agyarat gyűjtöttek be a Bering-szoros-
nál. Ma már csak az eszkimók lőhetnek ki meghatá-
rozott számban rozmárt; húsát a szánhúzó kutyák
kapják, bőréből ruha készül.
Ez az óriás csigákkal, kagylókkal táplálkozik. Csigán és kagylón kívül rákot, halat is eszik. Ritkán A rozmárnak az emberen kívül jóformán
Táplálékát agyarával ássa ki a sekély tengerfe- előfordul, hogy a gyűrűs fókát is zsákmányul ejti, meg- nincs is ellensége. A jegesmedve is csupán
nékről. fojtja és elfogyasztja! Ha a fóka a lélegzőléknél a fel- a rozmárkölykökre támad. Ilyenkor a
színre emelkedik, a rozmár a hátára fordulva alulról felnőtt rozmár hátulról veti rá magát a
megragadja és a mellkasához szorítva agyonnyomja. jegesmedvére és belevágja agyarát!
A rozmárok egymásnak jó szándékú segítő- Jó családi közösségben élnek. A felnőttek eltűrik, hogy Veszélyhelyzetben segítenek egymásnak. Ez
társai. A párzási idő alatt azonban a hímek a fiatalok a hátukra másszanak, s onnan csúszdázza- a segítségnyújtás az állatvilágban még az
között heves verekedések törnek ki. A ke- nak. Ha egy kölyök a vízbe pottyan, s nem tud kimász- elefántokra és a bálnákra jellemző. Megfi-
mény agyardöfések miatt mindkét állat sú- ni, a felnőtt rozmár a vízbe ereszkedik, hogy óvatosan gyeltek egy rozmárt, amint odaúszott lövés-
lyosan megsebesülhet, de nem pusztítják el kisegítse a kicsit! től sérült, fuldokló társához, hátára emelte
egymást. a roppant tömegű testet, s elúszott vele a
helyszínről.
5
A sarkiróka
SARKIRÓKA
(Alopex lagopus)
a - 80 °C-ot is
SARKIRÓKA
elviseli
SIVATAGI RÓKA Kevés állatfaj él nehezebb körülmények között,
mint a sarkiróka télen. Tűrnie kell a hideget, a
koplalást és a fáradságos vadászatok sikertelen-
ségét. A fagytól-hidegtől bundája és testének vas-
tag zsírrétege védi. Rövid fülei csökkentik a hő-
veszteséget. (A sivatagi róka feltűnően nagy fülei
viszont megkönnyítik a hőfelesleg leadását.)
A nagy hidegben a táplálékszerzési kudarcok vég-
zetesek lehetnek, mert ennivaló hiányában a sar-
kiróka megfagy.
A rövid nyári időszakban a táplálékszerzés nem Északon télen rideggé, dermesztővé válik a A nyári bőség idején az élelemfelesleget elraktá-
okoz gondot. A tengeri madarak ezerszámra térnek táj. Ilyenkor a sarkiróka felkeresi a tengerpar- rozza, nagy készleteket ás el a hasadékokban.
vissza költőhelyeikre. A sarkiróka becserkészi a tokat, hogy kis halakkal, kagylókkal, rákok- Egy ilyen raktárban például 40 elpusztított al-
madarakat, megszerzi fiókáikat, tojásaikat. A kis- kal táplálkozzék. Úgy vadászik a lemmingek- kát, és rengeteg tojást találtak, pedánsan egy-
rágcsálók sem érezhetik magukat biztonságban. re, hogy zajt csap a hóban, majd hallgatózik. másra halmozva, hosszú sorokban.
Sok sarkiróka a jegesmedvék vadászösvényein jár. A téli éhínség a rókát tolakodóvá teszi, a lakott Fagyasztókamrában végrehajtott kísérletek-
A hiénához és a sakálhoz hasonlóan a zsákmány kutatóállomásokat is felkeresi, a szeméttartá- ből tudják, hogy a — 80 °C hideget is túléli!
maradékait fogyasztja el. Az Északi-sark és a lyokban kotorászik, sőt még az ember kezéből Bármilyen nehéz is az élete a jég és a hó
Wrangel-sziget között úszó jégtáblákon is láttak is elfogadja az ételt! A sarkvidéken áttelelő ku- birodalmában, neki ez természetes. Gyönyö-
már sarkirókát, a legközelebbi parttól 620 kilomé- tatók gyakran „háziállatként” tartják. rű bundája miatt sok helyütt vadásszák, de
ternyire! vadászatát ma már szigorú nemzetközi tör-
vények szorítják korlátok közé.
6
Elsőként egy svédnek
OKAPI
(Okapia johnstoni)
sikerült az okapit
befognia
1901-ben hallott a világ első ízben az okapiról.
Sir Harry Johnston, Uganda kormányzója, tu-
domást szerzett H. M. Stanleytől arról, hogy
Kongóban az egyik pigmeus törzs ismer egy
fura, zebraszerű állatot. Johnston eltökélte,
SIR HARRY JOHNSTON
hogy megszerzi a különös állatot. A kongói had- 1858. VI. 12.-1927. VII. 31.
sereg egyik svéd főhadnagya fogott egy pél- Sir Harry egy expedíció
dányt. Ez nagy szenzációt keltett a zoológusok során találkozott Karl
Eriksson svéd főhadnagy-
és az állatkerti szakemberek körében.
gyal, aki már hallott a fur-
csa állatról.
(Samotherium)
A találkozást követően Eriksson kérdezősködött a pig- Az állatot elküldték Sir Harry- A leleteket továbbították a British Museumba.
meusoktól a különös állat felől, sőt saját kutatásokba nek, s ő megállapította, hogy az A zoológusok először azt gondolták, hogy a zsiráf
kezdett. Egy pigmeus faluban felfedezte a keresett állat okapi a zsiráf rokona. Úgy vélte, és a zebra kereszteződéséről van szó. 1901-ben az
bőrét. A helybeliek segítségével elejtette az ott „okwapi” hogy ez a faj egy 30 millió évvel állat az Okapia johnstoni fajnevet kapta. Az állat-
néven emlegetett faj egy példányát. ezelőtt kihalt zsiráf hasonmása. kerti tájékoztatók „zebrazsiráf” néven írtak róla.
Szemölcsök
Az okapi figyelemre méltó tulajdonsága a Az okapinak a leopárdon kívül nincs természetes A tehén minden 40. napon párzóképes. 425 na-
rendkívüli tisztaság. Hosszú nyelve segítsé- ellensége. Hátulsó lábainak erős rúgásaival védi pig tartó vemhessége után áthatolhatatlan, tüs-
gével testének minden pontját eléri, még a magát. A sűrű bozótoson fejét lehajtva marjával tör kés bozótcserjébe húzódik, lábaival üreget ka-
fülét is kitisztogatja! Táplálkozás közben magának utat. par, itt hozza világra kicsinyét. A borjú itt né-
nyelve kígyóként tekeredik a lombköteg kö- hány hétig biztonságban van, anyja gyengéden
ré, amit behúz a szájába. ápolja.
7
Az ismeretlen
DÁVID-SZARVAS
(Elaphurus davidianus)
szarvasfaj
megmentője
egy pap volt
1865-ben Kínában felfedeztek egy addig teljesen
ismeretlen különös szarvasfajt. Az 1860-as évek
elején egy jezsuita pap, Dávid atya érkezett Pe-
kingbe, s az ottani állatvilág tanulmányozásáért
hosszú utazásokat tett az országban. Ő fedezte
fel a bambuszmedvét, s ő mentette meg az utókor
A kínai sze pu hsziang, azaz „a
számára azt a szarvasfajt, amely - immár örök-
négyféleség” név arra utal, hogy ez
re - a nevét viseli!
a szarvas a gímszarvasra, a kecské-
re, a tehénre és a szamárra hasonlít.
Közvetlenül Peking mellett terül el a 80 kilométeres fallal Az atya megvesztegette a vadaskert Nagy nehézségek árán sikerült néhány ele-
körülkerített császári vadaspark. Itt kizárólag a császári egyik őrét, hogy adjon át neki egy szar- ven példányt Európába hozni, s ez volt a
udvar tagjai vadászhattak. Dávid atya egy napon felka- vasbőrt. A zoológusok az ismeretlen faj- szerencse. Az 1895-ös árvíz elől megmene-
paszkodott a falra, és belesett a parkba. Egy teljesen isme- nak Dávid atya tiszteletére az Elaphurus kült szarvasokat a kiéhezett lakosság az
retlen szarvasfélét pillantott meg. davidianus elnevezést adták. utolsó szálig lemészárolta.
A Dávid-szarvas eredetileg mocsaras területek A párosodás ideje alatt küzdelmeik heve- A XIX. és a XX. század fordulója táján Kínában a
lakója volt, s az ingoványos terephez alkalmaz- sebbek, mint más szarvasoké. A Dávid- Dávid-szarvas teljesen kipusztult. Ám Bedford herce-
kodott. Patái szélesek, mint a rénszarvaséi. Jól szarvasok a hátulsó lábukra emelkedve gének sikerült összevásárolnia az európai állatkertek-
úszik. A párzási idő alatt megtörténhet, hogy a „ökölvívnak” és harapnak. A verekedés ből 18 példányt. Woburn Abbey, a Bedford hercegek
fiatal bikák a vízben verekszenek meg egymás- az egyik fél pusztulásával is végződhet. birtoka jelenleg is több száz Dávid-szarvas otthona.
sal! Megszületése után a borjú pár hétig az Innen került vissza őshazájába és a pekingi állatkertbe
anyja mellett marad. a sze pu hsziang.
8
A guanako
GUANAKO
(Lama lama huanachus)
Dél-Amerika vadon
élő tevéje
A lámafajok Dél-Amerika tevéi. Négy képviselő-
jük közül a guanako és a vikunya vadon él, míg
a láma és az alpaka háziasított állat. A guanakót
nem sikerült háziasítani, mégis e faj tekinthető a
megszelídített láma „ősének". A guanako Dél-
Amerika nyugati részén, az Andok lejtőin él, az
északi Ecuadortól egészen a Tűzföld déli részéig.
Régebben a guanako milliós tömegekben élt a
dél-amerikai földrészen, de kegyetlen vadászata
A térképen vörös
miatt mára alig 100 000 példány maradt meg. szín jelöli, hol él a gu-
Felhúzódott az Andok havas bérceibe, és le egé- anako kis csapatok-
szen a mostoha időjárású tűzföldi szigetekig. ban.
A guanako kis csoportokban járja az Andok A legerősebb hím vezeti és védelmezi a nőstényekből és A kondorkeselyű is veszélyes ellensége.
hatalmas hegységeit. A lámafélék közül ő jut fiatal állatokból álló csapatot. Ha legádázabb ellensé- Mélyrepüléssel és erős szárnycsapásokkal a
a legmagasabbra, akár 5000 méter magassá- ge, a puma közelít, a vezérhím vészjelet ad, a „guana- sziklaperemekhez tereli a megriasztott fal-
gig is! A fiatal hímek együtt kóborolnak, és ko-menetoszlop" élére állva nagyobb iramot diktál, kát. A guanakók páni rémületükben a mély-
saját hárem megszerzésére törekednek. majd a csapat és a támadó ragadozó közé helyezkedik! ségbe vetik magukat, tetemeikből pedig jól-
laknak a keselyűk.
Miként az afrikai növényevők a struccal, a gua- A párosodási időben a hímek megküzdenek a nős- A nőstény kb. 11 hónapig tartó vemhesség
nako az éles szemű nanduval társult ellenségei tényekért, párbajra hívják ki a vezért. Harcmodo- után ellik egy vagy két borjút. A kicsi szüle-
felismerésére. A nandu nagy távolságból is felfe- ruk meglehetősen kezdetleges; rúgnak és harapnak. tése után rögtön feláll, két óra elteltével már
dezi a veszélyt, s figyelmezteti a guanakocsapa- Gyakran gyomornedvvel köpik le az ellenfelüket! ugrándozik, s elég erős ahhoz, hogy a csa-
tot! pattal tartson.
9
Észak-Amerika
FEKETEMEDVE
VAGY BARIBÁL
feketemedvéje (Ursus americanus)
A baribál vagy feketemedve Kanadától Mexikóig
honos, Észak-Amerikában a leggyakoribb medvefaj.
A feketemedve (black bear) elnevezést bundájának
fekete színéről kapta. A keletre élő medvék szőrzete
tényleg fekete, a nyugatra élőké viszont fahéjbarna!
A különféle színárnyalatokból megállapítható, hogy
a kontinens melyik vidékéről származik a medve.
Régebben úgy vélték, hogy a grizzly medvén kívül
még 85 amerikai medvefaj létezik. Ma már tudjuk,
hogy valamennyien egyetlen faj képviselői. Ez az
Ursus americanus - a baribál!
A keleti baribál az erdős-mocsaras területek, Életmódjában azonban erősen emlékeztet az euró- Floridában felkapaszkodik a sudár pálmafákra,
a nyugati baribál a hegyvidékek lakója. pai barnamedvére. A feketemedve elsősorban növé- hogy a lédús rügyekhez hozzájusson. Néha a
A baribál szívesen és sokszor mászik fára. nyi táplálékon él. Kedveli a bogyókat és a makkot. pálma olyan erősen kileng a súlya alatt, hogy a
Többek között ez a tulajdonsága különböz- Előfordul, hogy egy magas cseresznyefán ücsörögve medve lepottyan - az ennivalóval a mancsai
teti meg az európai barnamedvétől. hatalmas gyümölcslakomát csap! között. Lebukfencezik, mégsem üti meg magát.
Ez az adottsága sok esetben kimenti a baj- Híresek a halászó baribálok. A baribál legin- A feketemedve közismert állata az észak-amerikai
ból. Ha kutyák felkergetik egy fára, esés kább azért megy a vízpartra, hogy a partra so- nemzeti parkoknak. Hozzászoktak az emberekhez,
közben összegömbölyödik, a földön gurul dort, ezerszámra elpusztult kérészből lakmároz- ennivalót kéregetnek tőlük. A természetvédelmi
egy darabig, majd gyorsan elmenekül. zék. A vízben nyitott szájjal körbeúszkálva nyel- parkok őrei ezért felhívják a turisták figyelmét arra,
desi a rovarlárvák tömegeit. hogy a látszólag „szelíd” mackó kedélyállapota egy
szemvillanás alatt megváltozhat, s a baribál veszé-
lyes fenevaddá válhat.