aresz7.chp:Corel VENTURA

352 Pages·2008·1.32 MB·Romanian

AREOPOLISZ
Történelmi és társadalomtudományi
tanulmányok VII.
1
2
AREOPOLISZ
Történelmi és társadalomtudományi
tanulmányok VII.
Udvarhelyszék Kulturális Egyesület
Székelyudvarhely
2007
3
A kiadvány megjelenését támogatták:
Eurotrans Alapítvány
Hargita Megyei Hagyományõrzési Forrásközpont
Megjelent
a Magyar Tudomány Napja tiszteletére
Szerkesztõk:
Hermann Gusztáv Mihály
Kolumbán Zsuzsánna
Róth András Lajos
Borítóterv:
Biró Gábor
Angol tartalmi kivonatok:
Jakab Ágnes
© Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport
©Udvarhelyszék Kulturális Egyesület
ISBN 978-973-88393-6-6
4
Tartalomjegyzék
MIHÁLY JÁNOS
Néhány udvarhelyszéki plébánia harangjáról . . . . . . . . . . 7
TÓTH LEVENTE
Varga Mihály halála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
CSÁKI ÁRPÁD
Szigethi Gyula Mihály: „A Nemes Udvarhelly-Széki Rosás kertnek,
vagy a Székel-Udvarhellyi Ref. Nemes Collégyom Historiájának
folytatása” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
DERZSI CSONGOR – NYÁRÁDI ZSOLT
A Hodgyai Református Egyházközség levéltárának
egyháztörténeti jelentõsége . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
ZEPECZANER JENÕ
A székelyföldi fürdõk látogatottsága . . . . . . . . . . . . 113
RÓTH ANDRÁS LAJOS
Mezõgazdasági gépkínálat Erdélyben
a XIX/XX. század fordulóján . . . . . . . . . . . . . . . . 145
GIDÓ CSABA
A kis-Küküllõ-völgyi vasút a Monarchia korában . . . . . . 178
VOFKORI LÁSZLÓ
Adalékok Székelyudvarhely népi árucsere földrajzához
a XIX–XX. század fordulóján . . . . . . . . . . . . . . . . 211
KÁPOLNÁSI ZSOLT
Udvarhely vármegye és a millenniumi ünnepségek . . . . . . 232
DEMETER CSANÁD
A „vasöntõk városa” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257
5
MIKLÓS ZOLTÁN
Az agrárhagyományok éltetése Korondon . . . . . . . . . 279
FORRÓ ALBERT
Elsõ világháborús emlékmûvek Udvarhely megyében . . . . . 315
REZUMATE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337
SUMMARIES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345
6
MIHÁLY JÁNOS
Néhány udvarhelyszéki plébánia harangjáról
Az adatgyûjtésrõl és a forrásokról
ASzékelyudvarhelyiFõesperesiKerületplébániáinak(Atyha,Erdõ-
szentgyörgy,Etéd,Farkaslaka,Fenyéd,Homoródkarácsonyfalva,Ho-
moródremete, Kadicsfalva, Kápolnásfalu, Korond, Küküllõkemény-
falva, Lövéte, Máréfalva, Nyikómalomfalva, Oroszhegy, Parajd, Pál-
pataka,Szentegyházasfalu,Szentkeresztbánya,Székelykeresztúr,Szé-
kelylengyelfalva, Székelypálfalva, Székelyszentkirály, Székelyszent-
lélek, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely [I. plébánia,II. plébánia,
Ferencrendi templom], Székelyvarság, Szováta, Vágás, Zetelaka,
Zeteváralja)régebbiésjelenlegiharangjairavonatkozóadatokgyûjté-
sét 2006-tól kezdtem el. Célom, hogy az adatok rendszerezését és
feldolgozását követõen, a kutatások eredményeit A Székelyudvarhelyi
Fõesperesi Kerület harangjai cím alatt a téma iránt érdeklõdõ olvasó-
közönségelétárjam.Azegyházközségekbenfellelhetõdokumentumok
közül két iratfajtát tartottam fontosnak áttekinteni, éspedig: az ún.
Canonica visitatiok jegyzõkönyveit és a Historia domusokat. Nem
véletlenül,ugyanisa„canonicavisitatiomintfelhasználtkútfõszinte
kiegészíti a domus historiát az egyházközség történetének feltárásá-
ban.”
1
ACanonicavisitatiok,azazapüspökiegyházlátogatásoksoránfelvett
jegyzõkönyvek akkor készültek, amikor a püspök vagy megbízottja
(vikárius) idõrõl idõre a helyszínen felmérte a meglátogatott egyház-
megye épületeit (templom, iskola, papilak, kántori lak), liturgiai
felszerelését, a templom és a plébánia belsõ berendezését (harang,
orgona, oltár), vagyonát, megvizsgálta a pap és az iskolamester
felkészültségét, hogy miképpen mondják a misét, elvégzik-e tanítói
feladatukat,hogyanszolgáljákkiaszentségeketstb.Azekkorkészült
jegyzõkönyvbõl a püspök alaposanmegismerhette a hitközség életkö-
rülményeit, állapotát, és mindez ismeretében jobbítást célzó intézke-
7
désekethozhatott.Azegyházlátogatásijegyzõkönyvekkétpéldányban
készültek, így néha az egyházközségi levéltárakban is megtalálhatók;
azonbanrendszerint azegyházmegyeivagy azegyházkerületilevéltá-
rakban õrzõdtek meg.
A Gyulafehérvári Érseki Levéltárban a XVIII. század elejétõl
maradtak fenn vizitációs jegyzõkönyvek. Ezek a Székelyudvarhelyi
Fõesperesi Kerület plébániáira vonatkozóan is értékes és nagy
mennyiségû információt tartalmaznak. (Feltárásuk az 1990-es évek-
ben indult meg újból, a kutatások eredményei napjainkban már
mutatkoznak.) A jegyzõkönyvek szinte kivétel nélkül latin nyelven
2
íródtak. Kivételt képez a legkorábbi, 1711. évi vizitáció alkalmával
készült jegyzõkönyv, amely magyarul íródott. A „legrendezettebb
összeállítású”(különfüzetformájú,többoldalas)vizitációsjegyzõköny-
vek a XIX. század elsõ felében (1821–1832 között) készültek.
3
A jegyzõkönyvek sok esetben szûkszavú, de annál értékesebb
adatokkal szolgálnak az egyes plébániák harangjairól. Elsõsorban a
harangtartóépítményekrõl(torony,harangláb),aharangokszámáról,
súlyáról, feliratukról, megszentelésük körülményeirõl van szó, ezért
ma már elképzelhetetlen a harangtörténet-írás e források nélkül.
EnnektudatábankezdtemelcélirányosanátvizsgálniaGyulafehérvári
Érseki Levéltárbana SzékelyudvarhelyiFõesperesi Kerület plébániá-
inak 1711–1866 között keletkezett egyházlátogatási jegyzõkönyveit.
Harangtörténeti szempontból nélkülözhetetlen adatokat tartalmaz-
nak egyes plébániák Historia domusai is. Ezen kutatás alatt lévõ
„háztörténetek” elbeszélõ, krónikás stílusban írt források, melyek
egyházi szemszögbõl mutatják be az egyházközség történetét, sok
esetben elemezve, értékelve annak folyamatait is. Olyan források
tehát, amelyek „hû lenyomatát” adják egy-egy közösség életének,
legtöbbesetbenévenkéntirendszerbentárgyalvaazadottévfontosabb
egyházi és nagyvilági eseményeit. Sok esetben részletes adatokat
4
közölnekaharangoköntésérõlvagyújraöntésérõl,amegrepedt„öreg”
harangokról, az öntõmûhelyekrõl, a harangöntõ cégekrõl és az ott
dolgozó mesterekrõl, és nem utolsó sorban a helyi közösségek
harangokhoz fûzõdõ hiedelmeirõl.
8
Az alábbiakban az eddigi kutatások eredményeit néhány plébánia
(Atyha, Korond, Lövéte, Nyikómalomfalva, Székelyszentkirály, Szé-
kelyszentlélek,Szentegyházasfalu)harangtörténeténekrövidbemuta-
tásával szemléltetjük.
Atyha: Szent Mária Magdolna plébánia
1622-ben a falu népének többsége visszatért az unitárius hitrõl a
„Romano-Chatolicareligiora.”Aparókiaönállóságátésszabadvallás-
gyakorlatát az 1625. és az 1631. évi fejedelmi határozatok is biztosí-
tották. Atyhaígyújtemplomotépítettmagának.OloszPáludvarhelyi
5
esperes segélyt kérõ levele szerint 1651-ben a templomépítés már
folyamatban volt. 1652-ben Ferenczi György gyergyói plébános ada-
kozik annak javára. Végül az új templom 1653-ra épült fel.
6 7
Damokos Kázmérnak, az erdélyi ferences õrség õrének jelentése
szerint:azudvarhelyifõesperességalátartozóAtyha1657-benönálló
parókia. A papi állás nincs betöltve („caret sacerdote”). 32 család,
unitáriusok és katolikusok, mintegy 200 lélek lakja. Damokos 1668.
évi jelentésében szintén 200-ra becsülte a parókia lélekszámát. A
vikáriusaparókiát1670-benszemélyesenisfelkeresteés277katolikus
lelket számlált össze. A hívek lelki gondozását licenciátus (lat.
licentiatus), vagyis fel nem szentelt világi ember végezte.
8
Az 1711. évi egyházlátogatási jegyzõkönyv szerint: az atyhai „Sz.
Maria Magdolna tisztességire” építtetett templom haranglábján két
harangvolt,amelyek„szenteltettekSzentFülöpésSzentJakabapostolok
tisztességekre.” Késõbbi egyházlátogatási jegyzõkönyvekbõl tudjuk,
9
hogy az egyiken szép „gót betûs” felirattal az 1437. öntési évszám
volt olvasható.Aharangsúlyamintegymásfélmázsavolt. Amásik
10
harangot 1604-ben öntette az egyházközség.
11
1720-ban az atyhai egyházközség, Péterfi, vagyis (alias) Atyhai
Istvánpapságaalattegyújnagyharangotöntetett.Aharang1721-ben
már szolgálatban volt, de felszentelésére csak egy jó évtized múltán
került sor. A mintegy négy és fél mázsás harangot 1732 júliusában
(más adatok szerint 1733-ban) alsómecencéfi báró Sorger Gergely
püspök(1729–1739)szenteltefelSzentMáriaMagdolnatiszteletére.
12
9
1736-ban fõtisztelendõ Kastal József nagyprépost egy 4 fontos
halálcsengettyût adományozott az atyhai egyházközségnek. A csen-
gettyû több mint egy évszázadig a falu között felállított kétágú
haranglábon szolgált. 1797–1799 között új templomot építtetett az
13
egyházközség,ekkoraharangokanyugatimagashomlokzatitoronyba
kerültek.
1803-ban atyhai Máté István földmûves egy 10 fontos csengettyût
vásároltazegyházközségnek,amelynekatyhaiMátéFerencállíttatott
(a Magyarós falurészen) kétágú haranglábat. Az új haranglábat és
csengettyût csíkmindszenti Mártonfi József S. J. erdélyi püspök
(1799–1815) 1806. évi egyházlátogatása alkalmával áldotta meg.
14
Az 1824. évi egyházlátogatáskor három harang volt a toronyban:
az1720-banöntött4 / mázsásnagyharang,valamintaz1437-benés
1
1604-ben öntött haran2gok. Az utóbbit, mivel elhasadt, 1848-ban
15
ajándékként Gagyi Antal és István újraöntették. Súlya 25 font.
1865-benaKastalnagyprépostadományoztacsengettyûtisújraöntet-
ték. A megnagyobbodott 13 fontos – „Sancta Maria ! Ora pro
moribundis, B. E. & M. M. 1865.” felirattal ellátott – lélekharangot
atoronybanhelyeztékel. Ígyaz1866.éviegyházlátogatásmárnégy
16
harangot talált a toronyban.
17
AHistoriadomus szerint az 1867. október 4-én keletkezett tûzvész-
ben a templom és felszerelése nagyrészt elégett, „s a harangok
leolvadtak, a torony szarvazata a kereszttel együtt ledõlt.” 1873
18
októberére a templomot helyreállították, a toronyba új harangok
kerültek.
Az elsõ világháború (1914–1918) alatt a hívek újból elveszítették
harangjaikat. A templom tornyában egyetlen csengettyû maradt. A
háború után a plébános és az egyháztanács mindent megmozgatott,
hogy a hiányzó harangokat pótolni tudja. Levelükkel az Amerikában
szakadt atyhaiakat is megkeresték. A két diaszpórában (Royalton –
Illinois állam, Lorain – Ohio állam) élõ atyhaiak körében foganata
volt a felívásnak, de a Szebenben és Zernesten élõk is szívesen
adakoztak.Azelrekviráltharangokat1922-bensikerültpótolni.Ebben
az évben az egyházközség két harangot öntetett Nagyszebenben, egy
10