Államalapítás 970-1038

105 Pages·2009·21.912 MB·Hungarian

by  Font Márta

2
MAGYARORSZÁG
T Ö R T É N E TE
Á L L A M A L A P Í T ÁS 9 7 0 - 1 0 38
Font Márta
M A G Y A R O R S Z ÁG TÖRTÉNETE
2.
F O NT M Á R TA
Államalapítás
970-1038
Főszerkesztő Romsics Ignác
K O S S U TH K I A DÓ
Írta: Font Márta
Főszerkesztő: Romsics Ignác
Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita
Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna
A térképeket készítette: Nagy Béla
Tervezte: Badics Ilona
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta
Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla
Közreműködő intézmények:
Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár,
Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.
Egyéb források: BTM Kiscelli Múzeum, Civertan, Janus Pannonius Múzeum (Pécs),
Magyar Képek Archívum, Magyar Nemzeti Galéria, MTI, Szent István-bazilika (Budapest),
Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár, Pannonhalmi Bencés Főapátsági Kincstár
Fotók: Dabasi András, E. Várkonyi Péter (MTI), Hapák József, Hegyi Gábor, Karasz Lajos,
Képessy Bence, Kocsis András Sándor, Legeza László, Mudrák Attila, Németh György (MTI),
Soós Ferenc, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szepsy Szűcs Levente, Sztraka Ferenc
Makett: Asztalos Gergely, Babos Áron, Baktay Andrea, Hess Nóra, Jakab Attila, Papp Eszter,
Steiner Balázs, Szabó Krisztina (BME)
Külföldi intézmények: Bayerische Staatsbibliothek (München), Bibliotheca Capitolare (Padova),
Bibliotheca Marciana (Velence), Erzbischöflisches Dom- und Diözesmuseum (Bécs),
Historisches Museum (Bern), Konrad Theiss Verlag GmbH (Stuttgart), Musée National du
Moyen Age (Párizs), Schatzkammer der Residenz (München), Staatsbibliothek (Bamberg),
Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz (Berlin), Szent Vid-székesegyház Kincstára (Prága),
Universitätsbibliothek (Düsseldorf), Weltliche Schatzkammer (Bécs)
ISBN 978-963-09-5680-2
Minden jog fenntartva
© Kossuth Kiadó 2009
© Font Márta 2009
Felelős kiadó Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
Műszaki vezető Badics Ilona
Nyomdai előkészítés Veres Ildikó
Korrektor Török Mária
Képkidolgozás GMN Repró Stúdió
A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat
több mint négy évszázados hagyományait őrző
Alföldi Nyomda zRt. munkája
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
Tartalom
GÉZA FEJEDELEM ÉS KORA
Géza és István az Árpádok nemzetségében • 8
Az augsburgi vereség utáni változások • 11
A kereszténység és a pogány hagyomány határán • 16
ISTVÁN KIRÁLY HATALMÁNAK ALAPJAI
Az államszervező harcok • 26
Nemzetközi megerősítés: házasság és koronázás • 33
Beilleszkedés Európába • 38
ISTVÁN KIRÁLY ORSZÁGA
Az államszervezés koncepciója: az Intelmek • 44
Az egyházszervezet kiépítése • 50
A világi igazgatás megszervezése: a vármegyék és a királyi udvar • 57
Új eszközök az államszervezés szolgálatában: az írásbeliség • 65
ISTVÁN KIRÁLY MÜVE
A társadalom átalakulása • 78
Magyarország és szomszédai • 85
A trónutódlás kérdése • 89
Az államszervezés „mérlege" • 92
ISTVÁN KIRÁLY AZ UTÓKOR SZEMÉBEN
Az új dinasztiaalapító: a szent király • 96
A szent király mint jogforrás • 100
Tárgyi és szellemi örökség • 102
Ajánlott irodalom • 104

Géza fejedelem és kora
Géza és István az Árpádok nemzetségében • 8
Az augsburgi vereség utáni változások • 11
A kereszténység és a pogány hagyomány határán • 16
GÉZA FEJEDELEM ÉS KORA
Géza és István
az Árpádok nemzetségében
Az Árpád-ház családi - dinasztikus ha­ zet. A 13. században Anonymus és Kézai
gyományát Bíborbanszületett Kons­ Simon a törzsek nevét már nem ismerték,
tantin császár munkájából mint ko­ de Álmos és Árpád kapcsolatát ugyanígy
rabeli forrásból ismerjük. A császár infor­ írták le. Álmos hatalomra kerüléséről és
mátorai azok a magyar törzsi vezetők vol­ a honfoglalást megelőző időkről szólva el­
tak, akik az udvarában megfordultak: Bul­ térő megoldásokat olvashatunk - ezek az
csú és az Árpádok közé tartozó Termacsu egyes kutatók rekonstrukciói - a rendelke­
(Tormás). Termacsuról feltételezhető, hogy zésre álló információk lehetséges kombi­
pontosan tisztában volt Árpád nemzetsé­ nációja alapján.
gének hagyományával és aktuális viszo­ A Termacsu által közölt nevek az Ár­
nyaival. Ezt az ismeretet nem vitathatjuk el pád-ház elég hiányos családfáját adják
a másik szereplőtől, Bulcsútól sem, hiszen meg, de nem tarthatjuk véletlennek, kiket
a törzsszövetségen belül ő is tisztséget vi­ nevezett meg. Fontos volt Árpád fiainak
selt (horka). Termacsu elbeszélése szerint a születés szerinti felsorolása, és ugyanebben
10. században Álmost tekintették a dinasz­ a sorrendben az unokák nemzedékéhez
tia ősapjának, de a nagyfejedelmi cím nem tartozók megnevezése is. Az életben lévő
őt, hanem fiát, Árpádot illette meg első­ generáció tagjai közül Termacsu csak azo­
ként. Ezt a hagyományt sokáig fenntartotta kat nevezte meg, akik a születési sorrend
A korai Árpád-ház a szájhagyomány, azaz a kollektív emléke- szerint (senioratus) őt megelőzték. Azok-
Géza és István az Árpádok nemzetségében
ról, akik őt követték, illetve még kiskorúak Vajk születése. Miniatúra
a Képes Krónikából,
voltak, nem esett szó. Emiatt maradt ki
1358 után
a sorból Géza is, aki ekkor már bizonyára
megszületett. Nem ismerjük Árpád és Fali-
csi között sem a nagyfejedelmeket, sem
a hatalom öröklésének vitáit. A bíborban
született császár művében olvasható sze­
mélyek közül Falicsi után Taksony követ­
kezett, majd Taksony fia Géza. Géza nagy­
fejedelmi szereplése váratlan. Hacsak nem
feltételezzük, hogy mindazok meghaltak,
akik őt megelőzték a dinasztia idősebb tag­
jai közül. 970-ben a magyarok Bizánctól is
súlyos vereséget szenvedtek, amelynek rész­
leteiről keveset tudunk. Géza hatalom­
ra kerülésének ideje bizonytalan, de éppen
a fentiek miatt általánosan elfogadott véle­
mény, hogy 970 körül lett övé a nagyfeje­
delmi méltóság.
Géza nevének ma használatos alakja
a korabeli forrásokban fellelhető változat
hibás olvasata nyomán alakult ki és terjedt
el. A latin szövegben a „gy" „cs" „sz" stb.
hangokat írásképileg egyetlen betűvel rög­
zítették, és nem is mindig egyformán (lásd
például Sunad = Csanád, Zyrind = Szerénd kapaszkodni lengyel-, illetve bolgárföldön.
stb.). A „Geycha", „Geysa" írott formának A hatalmi küzdelmekben mindketten éle­
valószínű a „Gyeücsa", „Gyécsa" ejtésmód tüket vesztették. Géza két fiatalabb leánya
felelhetett meg, amely a gyeu/gyevu > győ, közül egyik Orseolo Ottó velencei dózse,
gyű türk méltóságot jelölő szóval kapcsol­ a másik Aba Sámuel törzsfő felesége lett.
ható össze. Helyneveinkben fennmaradt Valószínű, hogy ez a két utóbbi házas­
formái Al-győ, illetve Décs, Décse, Decső. ság már István regnálása idején kötte­
Géza apja Taksony, Árpád unokája volt; tett. István királyt a velencei házasságból
anyja besenyő (vagy kazár) származású le­ származó Orseolo Péter követte a trónon,
hetett, amint Anonymusnál olvashatjuk. és került konfliktusba az Aba Sámuelt
Gézának egyetlen testvére ismert, Mihály, (vagy fiát) támogató előkelőkkel.
ki Vazul és Szár (Kopasz) László apja lett. Egy jóval későbbi keletkezésű, nem
Géza az erdélyi Gyula leányát, Saroltot vet­ megbízható lengyel forrás Géza fejedelem
te feleségül, akitől Vajk - a későbbi Szent lengyel házasságáról tesz említést, egy len­
István király - született. Gézának több fiát gyel hercegnővel (Adelhaid), azt sugallva,
nem ismerjük. Nevük említése nélkül négy hogy ő volt István király édesanyja. Ez az
leányáról tudunk, házasságkötésük kap­ adat a lengyel krónikás fantáziájának, illet­
csán. A két idősebb leány lengyel és bolgár ve pontatlan ismereteinek terméke: Géza
házassága szerencsétlenül végződött: fér­ fejedelem nevéhez kapcsolt 11. századi ese­
jük eltaszította őket, ami a korabeli Euró­ ményeket, azokat is pontatlanul. A korabeli
pában nem ment ritkaságszámba. E házas­ forrás (Merseburgi Thietmar püspök) Gézá­
ságokból született utódok, Veszprém és ról szóló híradása azt erősíti meg, hogy
Peter Deljan csak rövid időre tudtak meg- Géza tipikus pogány nagyúr volt, aki elég
GÉZA FEJEDELEM ÉS KORA
Géza feleségéről, Saroltról szólva azt írta
Anonymus, hogy volt egy Karold nevű nő­
vére. A névpár Sarolt ~ Karold értelmezése
- török nyelvi alapon - „fehér hölgy/me­
nyét", illetve „fekete hölgy/menyét". A fe­
hér jelzőt Sarolt nevéhez kapcsolta a mer­
seburgi püspök krónikája is, Beleknegini
alakban. A Beleknegini szláv nyelvű értel­
me „fehér úrnő", a püspök viszont „szép-
asszonyaként fordította latinra. Thietmar
bővebben szólt Saroltról: sokat ivott, vité­
zek módjára ülte meg a lovat, és haragjá­
ban embert ölt. Querfurti Brúnó leírásá­
ban Saroltra következtethetünk, amikor
a „pogánysággal vegyült", „megfertőző­
dött" keresztény hitről beszélt, ami a térítő
szerint rosszabb volt a barbárságnál.
Géza és Sarolt házasságkötésének idejét
nem ismerjük. Ugyancsak nehéz meghatá­
rozni első királyunk születési dátumát is.
967, 969, 975 évek mindegyike szerepel
a későbbi krónikákban. Ettől eltérően - de
nem egyöntetűen - foglaltak állást a törté­
nészek, akik abból indultak ki, hogy 997-
ben a krónikás hagyomány ifjúnak (adoles-
cens) nevezte. Ennek alapján Pauler Gyula
977 körülire, Györffy György 975 utánra,
Kristó Gyula 979-980 közöttire datálta
István születését. A kérdés adatok híján
nem dönthető el. Támpont lehet, hogy há­
zassága röviddel 997 előtt köttetett, a kor
szokásai szerint erre a felnőtt kor (akkori­
István megkeresztelése. gazdagnak tartotta magát ahhoz, hogy „két ban 15-16 év) elérése után azonnal sor
Jelenet a Szent István istennek is áldozzon". Nem kizárt, hogy került. Születésekor a Vajk nevet kapta,
legendából a Vásári- neki is több felesége volt, mint évtizedekkel de egyáltalán nem biztos, hogy születése
kódexben később a szintén keresztény Ajtonynak, ám után meg is keresztelték. Erre sor kerülhe­
erre egyetlen adatunk sincs. A korabeli, tett később is, de a pogány nevét viselhette
hiteles források nem hagynak kétséget a keresztségben kapottal párhuzamosan is,
afelől, hogy István király anyja Sarolt volt. erre szintén számos példa akad. Az a tény,
hogy a Vajk név ismertté vált német terüle­
ten, a későbbi, a házasságkötéshez közeli
Querfurti Brúnó (977 körül-1009)
időpontban történt megkeresztelkedésre
utal. Ugyanezt erősíti meg a prágai Adal­
Térítőpüspök, Szent Adalbert tanítványa és életrajzírója. 1003-ban
bert magyarországi tevékenysége: hiteles­
érkezett István udvarába, és az úgynevezett fekete magyarok között
nek tartható, hogy ő keresztelhette meg
térített. Németföldre visszatérve Merseburg püspöke lett. Később
Vajkot, és egyben a házasságkötést is köz­
a poroszoknál lelt vértanúhalált.
vetíthette, hiszen rokonságban állt a bajor
fejedelmi családdal.