A Vatikán árnyékában PDF
Preview A Vatikán árnyékában
A római katolikus felekezet napjainkban béke jobbot nyújt az egész világnak. Valóban teljesen megváltozott volna - mint azt sokan állítják - az „Egyház”? A világszerte ismert szerző és előadó, Dave Hunt a kereszténység kialakulását és az utána követ kező tizenkilenc évszázad eseményeit vizsgálva igyekszik pontos képet adni a történelem egyik legtitokzatosabb és legvitatottabb szereplőjéről, a Vatikánról. Könyvünket mindenekelőtt olyan szabadgondol- kozású és a tabuktól nem rettegő, kereső-kutató emberek figyelmébe ajánljuk, akik a Szentírás igazságait nem az egyházi hierarchia szemüve gén keresztül, hanem a szellem szabadságában közelítik meg. Azoknak, akik az új évezred küszöbén végre tömjénfüst nélkül, pusztán a történelmi tények alapján kívánnak szembenézni a „hét dombon trónoló asszony” töténelmi praktikáival. Dave Hunt A Vatikán árnyékában Budapest 1997 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: A WOMAH RIDES THE BEAST HARVEST HOUSE PUBLISHERS Eugene, Oregon 97402 Copyright © 1994 by Dave Hunt Published by Harvest House Publishers Eugene, Oregon 97402 Printed in the United States of America All rights reserved ISBN 1 56507 199 9 Minden jog fenntartva Hungárián edition copyright © 1997 Schlachter Verlag und Buchhandlung © 1997 Hungárián edition Tartalom A reformáció visszafordítása 5 1. A fene vadon egy asszony ül! 12 2. Miért higgyünk? 16 3. Húsvéti összeesküvés? 24 4. A kijelentés 32 5. A Titok: a Nagy Babilon 44 6. A hét hegyre épült város 59 7. Meghamisított történelem 77 8. Töretlen apostoli vonal? 88 9. Tévedhetetlen eretnekek? 96 10. Tévedhetetlenség és zsarnokság 105 11. Ezen a kősziklán? 127 12. Paráznáknak anyja 141 13. Lelkek megrontója 157 14. Hihetetlen metamorfózis 176 15. Elvtelen szövetségek 190 16. Uralkodás a föld királyain 203 17. A szentek vére 216 18. A holocaust háttere 236 19. A Vatikán, a nácik és a zsidók 248 20. A szerbek lemészárlása 264 21. Vatikáni egérutak 275 22. Sola Scriptura? 294 23. Az üdvösség kérdése 311 24. A miseáldozat 334 25. Az elárult reformáció 354 26. Aposztázia és ökumenizmus 377 27. És mi a helyzet Máriával? 398 28. Az eljövendő új világrend 414 Függelék A) Purgatórium 435 Függelék B) Búcsúk 445 Függelék C) Királyok feletti uralom: további dokumentáció 453 Függelék D) A pápai csalatkozhatatlanság és a pápai vonal 458 Függelék E) Pápai eretnekek, a Biblia és Galilei 464 Függelék F) És a hagyományok? 467 Szójegyzet 474 Bibliográfia 477 A könyvben szereplő bibliai idézeteknél - ha külön nem jelöltük - a Károli Gáspár^féle fordítás revideált változatát vettük alapul A reformáció visszafordítása 1994- március 29-én olyan eseményt hoztak nyilvánosságra, ami mél tán tekinthető az elmúlt közel 500 év egyháztörténetének legnagyobb jelentőségű eseményének. Ezen a napon amerikai teljes evangéliumi és katolikus vezetők aláírtak egy közös nyilatkozatot TELJES EVANGÉ- LIUMIAK ÉS KATOLIKUSOK EGYÜTT: A KERESZTÉNY KÜLDETÉS A HAR MADIK ÉVEZREDBEN címmel. Az azonnal életbe lépő nyilatkozat visz- szafordította a reformációt, és kétségtelenül óriási hatással lesz majd az egész keresztény világra az elkövetkezendő években. Ez a meghökkentő nyilatkozat az elmúlt két év során folytatott tárgya lások és gondos tervezések eredményeképpen született meg. A Vati kán minden egyes lépést folyamatosan ellenőrzött és jóváhagyott. A New York Times és más országos napilapok is lehozták magát a nyilat kozatot március 30-án. így hangzik egy részlete: „Fej fej mellett küzdöttek az abortusz és a pornográfia ellen; és most katolikus és teljes evangéliumi vezetők egy jelentős hitbeli lépés megtételére kérik a híveket: fogadják el egymást kereszténynek.” Ebben a történelmi jelentőségű nyilatkozatban teljes evangéliumi ak, Pat Robertson és Charles Colson (ők kerten voltak a fő kezdemé nyezők) a mai nap folyamán konzervatív római katolikus vezetőkhöz csatlakoztak, hogy erősítsék azt a hitet, amely összeköti az ország leg nagyobb és politikailag legaktívabb vallásos csoportjait. Arra szólítot ták fel a katolikusokat és a teljes evangéliumi keresztényeket..., hogy hagyjanak fel az egymás felé való erőszakos evangélizálással. John White, a Geneva College elnöke, a National Assotiation of Evangelicals (Teljes Evangéliumi Keresztények Országos Egyesülete) korábbi elnöke kijelentette, hogy ez a nyilatkozat „győztes pillanatot” jelent az amerikai vallási életben a több évszázados kölcsönös bizal matlanság után... További támogatók között szerepel a Home Mission Board (Hazai Missziós Tanács) és a Christian Life Commission of the Southern Bap- tist Convention (A Déli Baptista Gyülekezet Keresztény Élet Bizott sága) vezetői, [akik független minőségben vettek részt az eseménye ken], az ország legnagyobb protestáns felekezete, valamint Bili Bright, a Campus Crusade Christ megalapítója, Mark Noll, a Wheaton Uni- 5 versityről..., [Os Guinnes, Jesse Miranda (Assemblies of God - Isten Gyülekezetei), Richard Mouw, a a Fuller Teológiai Szeminárium elnö ke és J. I. Packer és Herbert Schlosberg). Róbert Simonds, a National Assotiation of Evangelicals (A Teljes Evangéliumiak Országos Egyesülete) dél-kaliforniai elnöke „üdvözölte a nyilatkozatot”, és kifejezte reményét, hogy „a teljes evangéliumiak és a katolikusok közötti együttműködés növekedését fogja eredmé nyezni...” Azóta más teljes evangéliumi vezetők is aláírták a nyilatko zatot, míg mások a reformáció árulásának nevezték. A sors iróniája, hogy ez a lépés, vagyis a „katolikusok és a teljes evangéliumi kereszté nyek egyesítése”, sokkal nagyobb megosztást fog hozni a teljes evangé liumiak között, mint bármi más - és erre a nyilatkozat támogatói már bizonyára rájöttek. A 25 oldalas dokumentum nyíltan beismeri a katolikusok és a tel jes evangéliumi keresztények közötti néhány kulcsfontosságú különb séget (mint például a keresztség fontossága és az Igének a tekintélye). Sajnálatos módon azonban a legfontosabb különbséget - hogy mitől lesz az ember keresztény - még csak nem is említi. Valójában tagadja, hogy ilyen különbség egyáltalán létezik. Ez az evangéliummal szembe ni megalkuvás képezi a nyilatkozat alapját. Ennek a történelmi jelentőségű közös nyilatkozatnak egyik fontos eleme, hogy ha valaki gyakorló hívő a katolikus egyházban, akkor már kereszténynek kell tekinteni. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy teljes evangéliumi keresztény vezetők elfogadjanak egy ilyen állítást. Ha ez, valóban így van, akkor a reformáció egy tragikus tévedés volt. Azok a milliók, akik mártírhalált haltak (a reformáció előtti ezer év során, ill. utána, egészen napjainkig), mert a katolicizmust mint hamis evangéliumot elutasították, mind hiába haltak meg. Ha viszont a re formátoroknak igazuk volt, akkor ez az új nyilatkozat a katolikusok és a teljes evangéliumiak között az egész egyháztörténelemben a legügye sebb és a legvégzetesebb csapást jelenti az evangélium szempontjából. Bárhogy is van, a következmények rendkívül súlyosak. A közös egyez ményt méltatva az egyik evangéliumi vezető kijelentette: [Ez a dokumentum] lehetővé teszi, hogy új alapokra kerüljenek az évek óta zajló ökumenikus tárgyalások... Ez egy új kezdetnek a napja. Mint evangéliumi keresztényeknek a kulturális és az alapvető teológi ai feladatok elvégzésében a legközvetlenebb barátaink a római katoli kusok.1 A katolikusok és a protestánsok közötti teológiai különbségek olyan nagyok voltak, hogy milliók inkább mártírhalált haltak, mint' hogy szemet hunyjanak fölötte, és katolikus kivégzőik is ugyanúgy meg voltak győződve ezeknek a különbségeknek a fontosságáról. Hogyan oldódtak fel ezek az ellentétek? Mi késztetett teljes evangéliumi veze- tőket arra, hogy bibliainak ismerjék el a katolicizmus evangéliumát, azt, amit a reformerek elítéltek mint eretnekséget? Az ő evangéliumuk nem változott. Vagy talán azért került sor ennek a meggyőződésnek a feladására, hogy kialakuljon egy szövetség a konzervatívok között tár' sadalmi és politikai lépések megtételére? A teljes evangéliumi keresztények eddig soha nem fogadták el azt az önelégült magatartást, mi szerint attól lesz valaki keresztény, hogy aktív tagja a protestáns egyháznak. Akkor most hogyan tehették ma' gukévá azt a nézetet, hogy az összes aktív katolikus automatikusan ke' resztény, és nincs szükség arra, hogy evangélizáljanak feléjük? A dokumentum kifejti, hogy mind a katolikusok, mind a teljes evangéliumi keresztények elfogadják az apostoli megvallást: Krisztus „szenvedett Pontius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemet' ték”. Ez a hitvallás azonban - hasonlóan a niceai és a többi hitvallá- sokhoz - nem tartalmazza azt az evangéliumot, amitől az ember üdvös' séget nyor (Róma 1,16), vagyis, hogy „Krisztus meghalt a mi bűneim kért” (lKorintus 15,1-4). A mormonok is elfogadják az apostoli hitvallást, és mégsem bibliai keresztények. A katolikusokat sem (és a protestánsokat sem) teszi ke- reszténnyé az, hogy elfogadják a hitvallást. Ezenkívül a katolikusok teljesen mást értenek azon, hogy Krisztus meghalt a bűneikért, mint a teljes evangéliumi hívők. Jóllehet valamikor a római katolicizmus volt a hivatalos államvab lás, és bármilyen más vallás gyakorlását megtiltották egész Latin-Ame' rikában és Európa legnagyobb részén, ez ma már nem így van. Róma más stratégiát választott. Vannak országok, pl. Franciaország, ahol a katolikus egyház nyomást gyakorol a kormányra, hogy „kormányéi' lenesnek” ítéljék a térítést - pontosan úgy, ahogy ennek a közös nyb latkozatnak a támogatói is megegyeztek. Más helyeken a katolikus egyház azt követeli, hogy a teljes evangéliumiak írjanak alá egy ahhoz hasonló egyezményt, mint ami most itt az Egyesült Államokban meg' született. Egy nemrégen napvilágot látott beszámoló kijelenti: 7 A Brazíliában található teljes evangéliumi „szekták” hihetetlen növekedése miatt a Római katolikus egyház vezetői azzal fenyegetőz nek, hogy „szent háborút” indítanak a protestánsok ellen, hacsak nem hagyják abba a katolikus nyájhoz tartozó emberek kiszakítását. A bra zíliai püspökök XXXI. országos konferenciáján... Sinesio Bohn püspök véleménye az volt, hogy a teljes evangéliumiak komolyan fenyegetik a Vatikánnak országára gyakorolt befolyását. „Szent háborút fogok indítani, efelől nincs semmi kétség” - jelen tette ki. „A katolikus egyháznak olyan erőteljes a felépítése, hogy ha egyszer megmozdul, akkor mindenkit összezúz a lába alatt.”... Bohn szerint elkerülhetetlen egy totális szent háború, hacsak a tizenhárom legnagyobb protestáns egyház és felekezet nem ír alá egy megállapo dást, [ami] azt követelné a protestánsoktól, hogy hagyjanak fel min denféle evangélizációs kísérlettel Brazíliában. Viszonzásképpen a ka tolikusok beleegyeznének abba, hogy feladnak mindenféle üldözést, amely a protestánsok ellen irányuld A püspök elismeri, hogy a protestánsok üldözése még mindig a ka tolikus egyház hivatalos politikájának részét képezi. Az, hogy ez az ül döztetés milyen óriási volt a történelem során (ezt dokumentumokkal is alá fogjuk támasztani), nagyon meglepné mind a katolikusokat, mind a protestánsokat. Fontos megjegyezni, hogy a püspökök konferenciáján nem az evangélium igazsága, vagy a lelkek megmentése volt napirendi ponton, hanem az, hogy hogyan tartható fenn továbbra is a Vatikán befő' lyása, illetve, hogyan lehet az embereket a katolikus egyházban tartani. Érdemes felfigyelni arra is, hogy a Bohn püspök által Brazíliában követelt egyezmény az Egyesült Államokban Colson, Packer, Bright, Robertson és a többiek jóvoltából már megszületett. Az, hogy Bohn fe nyegetései befolyásolták az amerikai teljes evangéliumi vezetőket nyil vánvaló Colsonnak egy interjú során adott nyilatkozatából: őt és a do- kumentum többi aláíróit „aggodalommal töltötték el azok az összeüt közések, melyek a tradicionálisan katolikus latin-amerikai országok ban következtek be a teljes evangéliumi protestantizmus növekedése miatt...”3 Míg a teljes evangéliumiak aláírják a fegyverszünetet, Róma hozzá kezd ahhoz, hogy a protestánsokat beépítse a katolikus egyházba. Ró ma hat „Evangélizáció 2000” elnevezésű evangélizációs kampányt szándékozik indítani csak 1994-ben egész Amerikában, melyben olyan csoportok tervezik részvételüket mint a „Paulist Evangelization Training Institutes” (Washington D. C.-ben június 26-30. között és július 24-26. között), vagy a „The Association of Coordinators of
The list of books you might like
