A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711.

108 Pages·2009·9.241 MB·Hungarian

by  Gebei Sándor

MAGYARORSZÁG
T Ö R T É N E TE
A R Á K Ó C Z I - S Z A B A D S Á G H A RC
1 7 0 3 - 1 7 11
Gebei Sándor
G E B EI S Á N D OR
A Rákóczi-
szabadságharc
1703-1711
Főszerkesztő Romsics Ignác
K O S S U TH K I A DÓ
Írta: Gebei Sándor
Főszerkesztő: Romsics Ignác
Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita
Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna
A térképeket készítette: Nagy Béla
A kötetet tervezte: Badics Ilona
Kiadói programvezető: Szuba Jolanta
Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla
A fotók válogatásában részt vett: Vajda László
Közreműködő intézmények:
Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum,
Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár,
amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.
Egyéb források: Civertan, Cultiris, Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye,
Magyar Képek Archívum, MNM Rákóczi Múzeuma (Sárospatak), MTI
Fotók: Bagyinszki Zoltán, Dabasi András, Faragó György, Hegyi Gábor, Jászai Csaba,
Kocsis András Sándor, Kovács S. Tibor, Mudrák Attila, Sebestyén József, Soós Ferenc,
Szalatnyay Judit, Szelényi Károly
Külföldi intézmények: Louvre (Párizs)
ISBN 978-963-09-5689-5
Minden jog fenntartva
© Kossuth Kiadó 2009
© Gebei Sándor 2009
Felelős kiadó Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
Műszaki vezető Badics Ilona
Nyomdai előkészítés Veres Ildikó
Korrektor Török Mária
Képkidolgozás GMN Repró Stúdió
A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat
több mint négy évszázados hagyományait őrző
Alföldi Nyomda zRt. munkája
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
www.kossuth.hu / e-mail: [email protected]
Tartalom
FELSZABADÍTÓ HÁBORÚ MAGYARORSZÁGON
Katonai sikerek, politikai következmények • 8
A „második tizenöt éves háború" lezárása Karlócán • 14
AZ ORSZÁG HÁBORÚJA A KIRÁLY ELLEN
Újabb főúri összeesküvés (1700-1701) • 18
Rákóczi lengyelországi bujdosása (1701-1703) • 26
A hazatérés-a „megbántódott nemzet" sikerei (1703) • 33
Európa és Magyarország (1704) • 41
AZ „ÚJ ÁLLAM"
A szécsényi konföderáció (1705) • 54
A konföderáció végzései • 61
A dux („vezérlő fejedelem") hadserege • 64
Kísérlet a megegyezésre - a nagyszombati tárgyalások • 68
A VÉGLEGES SZAKÍTÁS
A marosvásárhelyi országgyűlés (1707) • 74
Conventus generalis Onodiensis (1707) • 77
Rákóczi mint lengyel király? • 81
A döntő év(1708) • 86
A konföderáció felbomlása • 90
A KIRÁLY ÉS AZ ORSZÁG KIEGYEZÉSE
A debreceni és a nagykárolyi tárgyalások • 98
A kompromisszum • 104
Ajánlott irodalom • 108

Felszabadító háború Magyarországon
Katonai sikerek, politikai következmények • 8
A „második tizenöt éves háború" lezárása Karlócán • 14
Katonai sikerek, politikai
következmények
M
iután az oszmán haderő csúfos hető Magyarországon. Ebben alaposan té­
kudarcot szenvedett Bécs falai­ vedett! Az 1684-ben életre hívott Szent Li­
nál, a Magyarországra menekülő ga az Oszmán Birodalom elleni, európai
törököket derekasan üldözte a császár és összefogással vívott háborúja a kis, végvári
a lengyel király egyesített hada. A kereszté­ harcoktól és nagy háborúktól (1593-1606,
nyek párkányi (1683. október 9.) és eszter­ 1658-1660) sokat szenvedő Magyarorszá­
gomi (október 27.) diadala a törökszövet­ gon teljesedett ki.
séges Thököly Imre kuruc fejedelmet jobb 1684-ben a Szent Liga csapatai még si­
belátásra bírhatta volna, ám ő csak halo­ kertelenül rohamozták meg a „török" Bu­
gatta, halogatta a Portával való szakítást. da falait, 1685-ben viszont Thököly Imre
Még mindig arra spekulált, hogy Sobieski „országát" már eredményesen kiiktatták
János (Jan Sobieski) lengyel király közvetí­ az ellenség soraiból. Érsekújvár elfogla­
tésével és garanciájával stabil béke teremt- lása (augusztus 19.) után a felföldi thökö-
lyánus városok - Eperjes (szeptember
11.), Tokaj, Szerencs, Kassa (október 25.),
Thököly Imre (1657-1705)
Sárospatak (október 31.), Regéc - egymás
után kapituláltak a császári-királyi kato­
Az eperjesi Evangélikus Kollégium­
naság előtt, az „egy Munkács várába szo­
ban tanult, de a hűtlenség vádjával
rult a szabadság". A „szultán kutyája"
letartóztatott apja kimenekítette
- ahogyan Thökölyt egy török futár ne­
Erdélybe. Rokona, Teleki Mihály
vezte - Buda visszafoglalásából (1686.
erdélyi kancellár gondjaira bízta. szeptember 2.) sem okult, kitartott a tö­
A Lipót-i abszolutizmus ellen tiltako­ rök oldalán. Néhány ezer főre olvadt ma­
zó bujdosók mozgalmát az 1670-es radék seregével már Munkács várának
években az Erdélyi Fejedelemség a felmentésére, családjának kimenekíté­
nem hivatalosan, de támogatta. így sére sem volt képes. Munkács és Eperjes
került kapcsolatba Thököly Imre városának „titkos kapcsolatát" feltárva
a magyarországi elégedetlenkedők­ Antonio Caraffa tábornok az eperjesi vé­
kel, egyre aktívabban bekapcsoló­ res leszámolással adta tudtára mindenki­
Thököly Imre képmása
dott portyáikba. 1680-ban (Hajdú­ nek, hogy a Thökölyt pártolók útja csak
szoboszlón a bujdosók fővezérükké választották. Politikai pályája a vérpadra vezethet. Caraffa dicsekedve
üstökösre emlékeztetően, gyorsan felemelkedett és ugyanolyan gyor­ jelentette I. Lipótnak: „Széleskörű össze­
san aláhanyatlott. 1682-1685 között a töröktől elismerve Felső-Ma­ esküvést lepleztem le [itt Eperjesen] Thö­
köly támogatói között, akik méltatlanok az
gyarország fejedelme volt, 1685-1699 között a török oldalán harcolt
őfelségétől kapott kegyelemre, továbbra is
a Magyarországot felszabadító Szent Liga csapatai ellen. Az 1699-es
ezt a fekélyt [Thökölyt] támogatták ...
karlócai béke értelmében törökországi száműzetés várt rá. Még meg­
Ez egy hydra, amelynek mindig több feje
élte mostohafiának, II. Rákóczi Ferencnek sikereit, 1705. szeptember
nőtt ki, mint amennyit levágtunk. ... Ti­
13-án Nikomédiában (Izmit) érte a halál. 1906-ban földi maradványait
tokban fegyveres felkelést akartak kirob­
a Rákóczi-emigráció többi tagjaival együtt hazaszállították, a késmár­
bantani és uralomra juttatni itt a török
ki evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra.
szidtánt."
Munkács vára
1687 első felében Caraffa „eperjesi vész­ hogy a Magyarországon elért katonai sike­
törvényszéke" 24 emberen hajtatta végre rek - a törökök felett aratott nagyharsányi
a halálos ítéletet. 1687. március 5-én végez­ győzelem (1687. augusztus 12.), Thököly
te először munkáját az eperjesi evangéli­ „országának" megbüntetése - érlelték meg
kus kollégium előtti főtéren az eperjesi és a helyzetet a magyar viszonyok tárgyalásos
az iderendelt kassai, lőcsei hóhér, március rendezésére.
22-én öt ember életét oltotta ki a hóhér bárd­
ja. Az eperjesiek április 27-én, május 16-án I. Habsburg Lipót (1640-1705)
is elszörnyülködhettek a hóhérok munká­
ján, mígnem az eperjesi főtér szeptember
Német-római császár, magyar, cseh király
12-én vált utoljára a kivégzések színhelyévé.
(1640-1705)- már apja III. Ferdinánd életében
Nem Caraffán múlott, hogy a véres
magyar (1655) és cseh (1656) királynak meg­
megtorlás nem folytatódott, hiszen még koronázták, német-római császárnak (1658)
mintegy hatvan ember sínylődött az eper­ csak Lengyelország svédektől történő meg­
jesi tömlöcben, köztük az az Ottlyk György mentése után választották és koronázták meg.
ezredes is, aki Thökölytől elpártolva csá­ A hatalomra nevelt testvérének, IV. Ferdinánd­
szári katonaként Buda ostromában kitün­ nak váratlan halála után a „hatalomra nem szü­
tette magát. Minden kétséget kizáróan Ca­ letett" Lipót közel öt évtizedes uralkodása alatt
raffa Felső-Magyarországon a törvények I. Lipót arcképe a Habsburg-dinasztia fénykorát élte. Annak elle­
felett állt. Tartani lehetett attól, hogy Eper­ nére, hogy Lipót uralkodását végigkísérte a háborúskodás - a Bourbo­
jes után vagy mellett, Kassa következik. nokkal az európai, az oszmánokkal a közép-európai hegemóniáért
Netán itt is, ott is folytatja majd a munká­ folytatott háborúk, Magyarországon mintegy negyvenéves polgár­
ját a Caraffa-féle bíróság? A tiltakozás hul­ háború (1670-1711) -, a barokk világhatalmává fejlesztette birodalmát.
láma 1687 őszére már a királyi udvart is el­ Az öt nyelven (német, spanyol, olasz, latin, francia) beszélő császár-ki­
rály udvarai a művészetek és tudományok centrumai voltak, ö maga
érte. Azt nem állíthatjuk, hogy a magyar
nemcsak zeneszerető és zeneértő, hanem zeneszerző is volt. Oratóriu­
főméltóságok (nádor, országbíró) tiltako­
mokat, requiemeket írt. Feljegyezték róla: gyűlölte a protestánsokat,
zására tért jobb belátásra I, Lipót király
a törökökkel inkább volt türelmes, mint a nem katolikusokkal szemben.
(1657-1705) és függesztette fel a vérbíró­
ság működését, de azt feltételezhetjük,
elbizonytalanított főurak, képviselők az
A magyar rendek lemondanak a királyválasztás
jogáról -1687 általános (az elhaltak örököseire és utó­
daikra kiterjesztett) amnesztia fejében le­
mondtak legfontosabb kiváltságaikról,
1687. évi I. törvénycikk: 1. § Ő legszentségesebb felségének felet­
az 1298 óta gyakorolt szabad királyválasz­
tük való szerencsés uralkodása s kormányzása, késő elhunyta után is,
tás és az 1222-es Aranybullába foglalt el­
felséges örököseiben folytatást nyerjen és a midőn e miatt azon van­
lenállás jogáról.
nak, hogy jövendőbeli királyuk és uruk felavatásáról (a veszélyes ural­
I. Lipót azonnal kihasználta a kínálkozó
kodási szünetek megelőzése okából is) idejekorán gondoskodás tör­
lehetőséget és kilencéves fiának, Józsefnek
ténjék, bámulatos vigasztalódással vetik tekintetüket a fenséges
a megkoronázását kérte a rendektől. Első
fejedelemre, József ausztriai főherczeg stb. úrra, az atyai erények élő
fordulóban a magyar országgyűlés elutasí­
példaképére s Ő legszentségesebb felségének az atya utján igen
totta a királyi óhaj teljesítését, mondván,
kedvelt elsőszülött fiára, a kit nekik erre az égi gondviselés rendelt.
hogy a kiskorú főherceg egyházi értelem­
2. § Ki után vágyakozva (mihelyt őt meglátták) a karok és rendek
ben nem nagykorú, s így az esküt nem te­
.. .a jóságos hitlevelébe beigtatott czikkek elfogadása s az alábbirt
het. A király ezt az akadályt is hárította.
alakban letett eskü után, hozzájárulván Ő császári és királyi felsé­
Buonvisi pápai nuncius bérmálta meg Jó­
gének jóváhagyása s atyai áldása is, az isteni gondviselés segélyül
zsefet, tehát az egyházi értelemben vett
hívásával, egyértelmüleg s üdvözlő felkiáltások közt jövendő királyuk­
nagykorúság mint a koronázási ceremónia
ká s legkegyelmesebb urukká ünnepélyesen megkoronázták, bizto­
egyik feltétele teljesült. De egy másik krité­
san reménykedve, hogy a most megkoronázott felség, legkegyelme­
riumnak is meg kellett felelnie a trón­
sebb atyjának legkegyelmesebb fia, hű karaitól és rendéitől jóságát
várományosnak. Lovagi cím nélkül nem
és kegyességét soha és sehol el nem vonja."
avathatta lovagokká az arra érdemes ifjakat
az új koronás fő. Ezt a zavaró körülményt
Az uralkodó kényének-kedvének ki­ maga I. Lipót iktatta ki azzal, hogy saját ke­
szolgáltatott ország képviselői Pozsony­ zűleg ütötte fiát az Aranygyapjas rend lo­
ban gyülekeztek, hogy a királyi előter­ vagjává. A rendeknek koronázniuk kellett!
jesztéseket törvényi keretbe foglalják. Az A kilencéves fiúcska, József volt az első ma­
1687. október 18-án megnyílt pozsonyi gyar király, aki a koronázási szertartáson
országgyűlés valójában nem volt más, díszmagyart viselt. Először történt meg az
mint a magyar rendek I. Lipót király aka­ is, hogy a prímásérsek és a nádor közösen
rata előtti behódolása. A megfélemlített és koronázott, de utoljára fordult elő a koro­
názások történetében az a mozzanat, hogy
a nádor megkérdezte a jelenlévőktől: akar­
A magyar rendek lemondanak az ellenállási
ják-e Magyarország királyául a jelen lévő
jogukról - 1687
Józsefet?
A ceremónia ezek után minden zök­
1687. évi IV. törvénycikk az 1222. évi Aranybulla 31. cikkelyének
kenő nélkül lezajlott. 1687. december 9-én
„a kijavítását célozza"...: a karok és rendek e pontban is, hódola-
a pozsonyi koronázótemplomban a ki­
tuknak és mocsoktalan hűségük kötelességének további tanúsításá­
lencvenöt éves Széchényi György prímás-
ra, s a bizalmatlanságnak, mely a király s az ország és annak kapcsolt
érsek és Esterházy Pál nádor együtt helyez­
részei közt e miatt netalán a jövendőben felmerülhetne, gyökeres ki­ ték a Szent István-i koronát József fejére.
irtására alázattal kedveskedő s hódoló lélekkel beleegyeztek, hogy (Esterházy Pál nádor a pozsonyi országgyű­
az ellenmondás s ellenállás szabadságáról beigtatott emez előbb lésen mutatott elévülhetetlen érdemeiért
mondott záradékot, második Endre király fentebb említett decretuma hallatlan nagy kegyben részesült. I. Lipót
előbb idézett 31 -ik czikkelyének tartalmából s értelméből, következő­ császár a magyar főnemesek közül elsőként
leg az előbb leirt módon letett koronázási esküből is, e jelen törvényes a Német-római Szent Birodalom hercege
rendelettel kizárják s eltávolítsák." rangját adományozta neki. A hercegi rang
elsőszülöttségi jogon öröklődött.)
Az Erdélyi Fejedelemségnek is színt kel­
lett vallania 1687-ben. Vagy alkudozik
a császár és király képében cselekedő Lo-
tharingiai Károly főparancsnokkal, vagy
öngyilkos módon kitart a váradi és a te­
mesvári pasák jelentéktelen hadereje mel­
lett. Apafi Mihály fejedelem választott -
s alkut kötött Lotharingiai Károllyal. Az
Erdélyi Fejedelemség megmentése érdeké­
ben vállalta Szamosújvár, Kolozsvár, Sze-
ben átengedését, a császári sereg elszálláso­
lását, élelmezését. A császári főparancsnok
ellenszolgáltatásként a fejedelemség ön­
állóságát, az erdélyi országgyűlések, in­
tézmények fennmaradását, a fejedelmi jö­
vedelmek érinthetetlenségét, a vallási és
a kereskedelmi szabadságot garantálta.
Alighogy berendezkedett Lotharingiai Ká­
roly Szebenben, az erdélyi szászok köz­
pontjában, „Capta Transylvania" feliratú
emlékérmet bocsátott ki Erdély megszállá­
sának megörökítésére.
Természetesen a bécsi udvar nem hiva-
talosította a Lotharingiai Károly-Apafi Mi- nyesen a királyhű részországok sorába il­ I. József megkoronázása.
hály-egyezményt, csak az alkalmat várta lessze. Ez az alkalom Apafi Mihály erdélyi Rézkarc
ahhoz, hogy a 17. században királyelle- fejedelem halálával be is következett. Az
nességet (Habsburg-ellenességet) repre­ 1690-ben kiadott, majd 1691. december
zentáló Erdélyi Fejedelemséget végérvé­ 4-én megerősített Diploma Leopoldinum
Esterházy Pál (1635-1713)
Esterházy Miklós nádor és Nyáry renc özvegyét, Zrínyi Ilonát. Az 1687-es pozsonyi ország­
Krisztina Kismartonban született gyűlésen szószólója volt annak, hogy a Habsburgok férfi
fiuknak kitűnő nevelést adtak. ága elnyerje Magyarországon az örökös királyságot. Ezen
A grazi és a nagyszombati jezsui­ érdemeiért a Német-római Szent Birodalom hercegi rangját
táknál szerzett ismereteket a nagy­ nyerte el 1687-ben. Nagyszabású reformtervet készített elő
szombati egyetemen mélyítette el. 1688-1689-ben az ország „átrendezésére", de a királyi ud­
Itt a bölcseletet és a jogi tanulmányait var - a háború miatt - nem tartotta aktuálisnak. Az 1690-es
Esterházy Pál végezte, miközben a művészetekkel években birtokainak ügyeivel foglalkozott és a művésze­
arcképe (zene, festészet, irodalom, színjátszás) teknek hódolt. Magyar és latin nyelvű verseket, prédiká­
való foglalatoskodásról sem mondott le. Fiatalon csöppent ciókat írt, zenét szerzett, ill. gyűjtött. Rákóczi mozgalmát,
bele a politikai életbe. Sopron vármegye örökös főispánja szabadságharcát mélyen elítélte, I. József királyságát a leg­
lett 1652-ben, Zrínyi Miklós, Raimondo Montecuccoli tö­ határozottabban törvényes uralomnak fogadta el. Ilyen
rökellenes hadjárataiban is részt vett. Az 1681. évi soproni szellemben küldözgette a vármegyékhez felhívásait, körle­
országgyűlésen a magyar rendek nádorrá választották. veleit. 1711-ben jelentette meg az 55 egyházi énekből álló
1682-ben kötött házasságot Thököly Imre húgával, Évával, zenei gyűjteményét, a Harmónia caelestist 1713-ban halt
éppen akkor, amikor Thököly Imre nőül vette I. Rákóczi Fe- meg, a kismartoni ferencesek templomában temették el.