A pedagógia szolgálatában PDF
Preview A pedagógia szolgálatában
A pedagógia szolgálatában „ Tisztelgo írások dr. Sallai József 80. születésnapjára Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai III. Tanulmányok, 18. A pedagógia szolgálatában „ Tisztelgo írások dr. Sallai József 80. születésnapjára Nyíregyháza 2016 A kötet a nyíregyházi Jósa András Múzeum támogatásával készült. Sorozatszerkesztő: Kujbusné Mecsei éva Szerkesztő: ReszleR GáboR A szerkesztő tudományos munkatársa: Kujbusné Mecsei éva Lektor: PaPP KláRa Tördelte: eRdélyi TaMás A borítót internetről gyűjtött képek felhasználásával szabó Melinda készítette. ISSN 2498-9029 ISBN 978-963-7240-81-2, online ISBN 978-963-7240-82-9 Kiadja: a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára Felelős kiadó: Kujbusné Mecsei éva Készült TóTh iMRe nyomdájában 100 példányban TARTALOM Köszöntő 7 Tabula gratulatoria 8 láczay MaGdolna: Ide kaptam a jövőmtől a meghívást! A 80 éves Sallai József tanár úr köszöntése 9 Iskolák, egyházak a múló időben néMeTh PéTeR: A nyírderzsi görögkatolikus templom régészeti kutatása 17 TaKács PéTeR: Az iskola államosítása Ramocsaházán 24 váRadi naTália: A történelmi egyházak helyzete Kárpátalján, a szovjetrendszer kiépítésének idején (1944–1953) 33 KaTona andRás: Népiskolából általános iskola. Az általános iskola hazai bevezetésének előzményeiről – a történelemtanítás felől szemlélve 53 óbis hajnalKa: Veritas és virtualitas – gondolatok az infokommuni- kációs eszközök használatáról a történelemtanításban (Homokvárak és palimpszesztek) 63 holMáR zolTán: A munkatáborok világa a történelemórákon 72 Sokarcú múlt, sokszínű történelem FRisnyáK sándoR: A Kárpát-medence vásárvonalai 79 KoRMány Gyula: A népmozgalom főbb jellemzői Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a második világháború után 89 KóKai sándoR: Bodrogszerdahely népesség- és településföldrajza 102 Pethő József: Harangok szavai. A belehallás jelensége Krúdy műveiben 119 jánosi zolTán: „Fogadott földem”. A tiszadobi és a nyíregyházi évek szerepe Ratkó József költői életútján 124 cs. jónás eRzsébeT: Az orosz démonológia ártó és védő szellemlényei 132 buhály aTTila: Uralkodói legitimáció és írásbeliség Urartuban 141 aszalós éva: A korona és az „úgynevezett reformált valláshoz” tartozó alattvalók kapcsolata Franciaországban XIII. Lajos uralkodása alatt 149 Kujbusné Mecsei éva: Az újratelepített Nyíregyháza évszázadának iskolái, tanítói 158 FazeKas Rózsa: A sőregi uradalom az 1878. évi hitbizományi leltár tükrében 169 GoTTFRied baRna: Önkéntesség és önkéntesek az erdélyi fronton 180 baRabás lászló: Napló kritikus időkből. Csengerújfalusi Osváth Jenő vadásznaplója 187 Kiss lajos andRás: A szocialista übermensch. Rasszhigiénia, eugenika és a halhatatlanság fantazmái Szovjet-Oroszoszágban (1918–1928). A halál felett aratott győzelem – posztmodern és kommunista projektek 194 ReszleR GáboR: A jelenidejű társadalom és a megbékéltetési politika zsákutcája 202 bene jános: A nyíregyházi huszárhadosztály frontra küldése és tűzkeresztsége 1944 nyarának elején 211 GalaMbos sándoR: Forradalom a bokortanyákon. Tirpák gazdák pere 219 szoboszlay GyöRGy csaba: A megyei seriff mindenek fölött: amerikai szélsőjobbos fantáziák a Posse Comitatus-tól a Constitutional Sheriffs and Peace Officers Association-ig 227 sallai józseF személyes bibliográfiája, 1961–2016 (Összeállította: Kocsis GyöRGy) 237 „ Köszönto Az élet nem mérföldkövekből, hanem pillanatokból áll. (Rose Fitzgerald Kennedy) Ez a kötet Sallai József tanár úr tiszteletére készült: munkatársai, ta- nítványai köszöntik őt írásaikkal sok évtizedes pályafutása elismerése- ként. Az ünnepelt karácsonyi gyermekként a Nyírség északkeleti csücs- kében megbúvó Tiszaszentmártonban látta meg a napvilágot, nyiladozó értelemmel ott csodálkozott rá a világra, ismerte meg a családi fészek melegségét, az embertársak és a tiszta élet becsülését, a föld, a mun- ka, a hagyomány szeretetét, a szolgálat vállalását, a természeti kör- nyezettel való harmóniára törekvést. Tiszaszentmárton után Kisvárda, majd Debrecen volt a jellemformálás következő kiemelkedő színtere. Az egyetemi évek alatt emberileg és szakmailag kitűnő, gondolkodására, magatartására meghatározóan ható tanároktól tanulhatott, életre szóló indítást kapott friss diplomás földrajz–történelem szakos középiskolai tanárként. Pályakezdőként Nyíregyháza fogadta be, a szabolcsi megye- székhely lett munka- és lakóhelye. Itt köszöntek rá az újabb feladatok, az igazgatóhelyettesi és szakfelügyelői teendők, majd a hatvanas évek második felében a tanárképző főiskolán a történelem tanszék életre hí- vása. Hársfalvi Péter oldalán látott hozzá a felsőoktatási szakmai műhely megalapozásához, tartott több tárgyból előadásokat, szemináriumokat, hogy azután a kiépülő tanszéken a történelemtanítás módszertana és a 19. századi egyetemes történelem oktatása mellett kötelezze el magát. A 80. születésnap alkalmat teremt a tisztelet kifejezésére, az ünne- pelt pedig érezheti a hozzá erős szállal kötődők szeretetét. Sallai tanár úr vallja és tetteivel igazolja, hogy az ember nem csak magának, hanem a szűkebb, tágabb közösségnek is felelősséggel tartozik. Ezt a példa- mutatást, nemes szolgálatot köszönik meg az ünnepi kötet szerzői, és őszinte szívvel kívánják, hogy őrizze meg fiatalos lendületét, tenni aka- rását, s maradjon sokáig körünkben szóra hajló közelségben. Kiss Lajos András Reszler Gábor Tabula gratulatoria Bancsi Ferencné Mohácsi Endre Bánszki Hajnalka Nagy Dóra Czapárné Helmeczi Alíz Onder Csaba Cseh Sándorné Pállné Lakatos Ilona Csorba Sándor Pappné Kurucz Katalin Fodor Mihályné Riczu Zoltán Gulyás László Szabolcs Szabó Géza Henzsel Ágota Szakállas Sándor Komáromi István Székely Gábor Kriveczky Béla Szűcs Dezső Lucza János Tukacsné Károlyi Margit Maleczki Péterné Vásárhelyi András Margócsy Klára Veres István Zsoltné láczay MaGdolna „ „ Ide kaptam a jövomtol a meghívást! A 80 éves Sallai József tanár úr köszöntése A címként megjelölt mondat Sallai József tanár úrtól származik, és szülőfalujáról, Tiszaszentmártonról írta. A születésnapi köszöntésre készülve rájöttem, ez a gondolat tágabban értelmezve, egész munkás- ságának az alapját jelenti. 1936 karácsonyán megszülethetett volna a közeli kisvárosban vagy egy másik szabolcsi faluban, de a sorsa ehhez a mikrotérséghez kötötte és köti, innen tudott máig mintát adó tanár- rá, történésszé válni. Minden történetírás egyben éntörténet is, amiben a kutatót izgató kérdések, a kutatás tárgya és iránya magát a kutatót is jellemzi. Számomra ezért válhatott a tanár úr Szentmártoni Sallai Józseffé, hiszen aki helytörténettel foglalkozik, ugyanazokat a szakmai, emberi, erkölcsi dilemmákat élte meg, mint ő az elmúlt évtizedekben. Visszapergetve gondolatban az időt, meglepődök, hogy több mint négy évtizede ismertem meg a Nyíregyházi Főiskola történelem szakos hall- gatójaként, és ma már együtt tudjuk felidézni ennek az intézménynek a történetét, miközben jól esik tanítványként bizonyságot kapni a saját éntörténelmem írásához. Kedves Tanár Úr! Engedd meg, hogy ezekről röviden szóljak, és kifejezzem a kapott válaszo- kért a köszönetemet! Abban a szerencsében volt részem, hogy személyes találkozóink kapcsán megismerhettem a szülőfaludhoz való kötődésed mélységét, és ezt most – utólagos hozzájárulásodban bízva – felelevení- tem. „Tiszaszentmárton maradt a világ közepe! Ide kötnek első emlékeim, a családi fészek melege. Itt kaptam az erkölcs és az értékrend alapjait (a munka szeretete és értéke, becsülete, kötelességtudat, hűség, pontosság, lelkiismeretesség, az adott szó hitele, a szorgalom, mások tisztelete, a segí- tőkészség stb.). Ide kaptam a jövőmtől a meghívást! Ezért volt, hogy amikor a lábam már elhagyta a szülőfalut, szívem akkor is ott maradt. Harangjait azóta is hallom! Büszke vagyok a szülőfalumra… Egy kicsit »nagykövetsé- get« is vállaltam érte. Hagyományápolást szolgáló ajándékozással fejeztem
The list of books you might like
