A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei PDF
Preview A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei
GagNé~elen A lengyel fejedelmek hercegek krónikája és tettei •t FORDÍTOTT A, BEVEZETÖ TANC'LMÁNNYAL fSJEGYZETEKKELELLÁTTA BAGI DÁNIEL A kiadást támogatta az Instytut Ksiéizki ©POLAND Program Translatorski. INSTYJVT KSl4Íll ©POLAND This publication has been funded by the Book Institute - the ©POLAND Translation Program. Fordította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: BAGI DÁNIEL A verseket fordította: JANKOVITS LASZLÓ A magyar szöveget a latin eredetivel egybevetette: GALÁNTAI ERZSÉBET © Bagi Dániel, 2007 ISBN 978-963-446-465-5 TARTALOM A LENGYEL FEJEDELMEK A VAGY HERCEGEK KRÓNIKÁJA ÉS TETTEI CÍMŰ MŰ SZERZŐJE ÉS SZÖVEGE ...... „.„.......................................................... 7 A szerző.................................................................................. 8 A m(í ....................................................................................... 17 Gall Névtelen: A LENGYEL FEJEDELMEK AVAGY HERCEGEK KRÓNIKÁJA ÉS TEITEI ELSŐ KÖNYV Episztola ......... ........................................................................ 81 Kezdődik az epilógus ......... „................................................ 84 Kezdődik a lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei .................................................................................... 87 MÁSODIK KÖNYV Kezdődik az episztola .......................................................... 154 Kezdődik az epilógus ........................................................... 156 Kezdődik III. Boleszló második könyve ............................ 157 HARMADIK KÖNYV Kezdődik a harmadik könyv episztolája ........................... 221 5 Kezdődik az epilógus ............... „ ........................ „ ........ „ .. .. .. 225 III. Boleszló viselt dolgairól 227 „.„„„„ ... „„„„ .. „„„„„„„„„„„„. RÖVIDÍTÉSEK 269 .„ ..... „. „ .. „ .... „.„„ ............. „. „ .„ „ .. „ .... „ ...... IRODALOM Források 271 .„„„„„„„ ..... „„„„ .. „„ .. „ .. „„ .„ .. „„„ ...... „.„.„„„„ .... „. Feldolgozások 278 .„„ ... „„.„„ .... „ ....... „ .. „ ... „.„ ..... „ .... „„„ .. „.„.... NÉVMUTATÓ 297 „.„.„„.„ ...... „.„„ .. „„„ .. „„„.„„.„„ .... „ .. „„„. 6 A LENGYEL FEJEDELMEK AVAGY HERCEGEK KRÓNIKÁJA ÉS TETTEI CÍMŰ MŰ SZERZŐJE ÉS SZÖVEGE A latin kultúrájú Kelet-Közép-Európa, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország, illetve a 12. század végéig még sok tekintetben e régióhoz tartozó, de eredendően a bizánci kultúrkörbó1 kinövő Kijevi Rusz korai történetének egyik leg értékesebb forrása a Gall Névtelen, azaz a szakirodalomban széles körben ismert neve szerint Gallus Anonymus gesztája. Európának ebben a két nagy keresztény nagyhatalom között az ezredforduló táján létrejövő régiójában a latinitas megjele nése, illetőleg az egyházi szláv íráskultúra átvétele egyidős a kereszténység felvételével. Mégis, jól látszik, hogy az írás kultúra önmagában nem vonta magával automatikusan a tör ténetírás megjelenését. A hagiográfiai irodalom kezdetei Cseh országban és Magyarországon már igen korán, a 10-11. század fordulóján, illetve a 11. század folyamán megjelentek. Ez azon ban nem érintette a történeti régió egészét: Lengyelországban gyakorlatilag a 13. századig nem találkozunk sem vitákkal, sem legendákkal. Ugyancsak korábbra tehetők a régióban az annalisztika kezdetei, ám a területi megoszlás itt sem egyen letes. Míg Lengyel- és Csehországban a történetírás genezise egy-egy máig nem ismert „ősévkönyvben" rejlik, amelyekből a feleltébb bonyolult és sok irányba továbbfejlődő annalisztika leszármazolt, Magyarországon érdekes módon csak a Pozsonyi Évkönyv áll a kutatók rendelkezésére. Az első történeti szintézisek, melyeket szerzőik már az ez redforduló táján hatalomra került helyi dinasztiák megbízá- 7 sából, és ami még lényegesebb: a királyi/fejedelmi udvarok ízlése szerint készítettek el, legkorábban a 11. század utolsó harmadában kelelkezhetlek.1 A latin nyelvű alkotásokat figye lembe véve három ilyen mlivel számolhatunk ebben az idő szakban: a magyar történetírás gerincének tekinthető 14. századi krónikakompozíció ősszerkesztményével, melynek keletke zési idejében mindmáig nem tudott konszenzusra juh1i a ku tatás, Prágai Kosmas a csehekről írott krónikájával, melyet szerzője, a prágai egyház dékánja 1125-ben fejezett be, s Gal lus Anonymus gesztájával, melynek keletkezési ideje 1113- 1115/1116 közé tehető. A SZERZŐ A névtelen szerző kilélének kutatása gyakorlatilag egyidős az újkori lengyel történetírással, és hasonlatosan III. Béla király Névtelenjéhez, gesztájának szövegén nőtt fel a modem forráskritikai iskola. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy minden, a szerző kilétét felfedni kívánó törekvés ellenére mind a mai napig nem tudjuk, ki lehetett Gallus Anonymus. A névtelen szerző „személyazonosságát" megállapítani kí vánó történeti kutatásban létrejött fóbb irányzatok őse Marti nus Cromer, a neves humanista, történetíró és warmiai püs pök megállapítása, mely szerint Gallus Anonymus gall volt, valamiféle szerzetes, és III. Boleszló fejedelem idején élt. Mivel Cromer a birtokában levő heilsbergi kézirat alapján vonta le következtetéseit, az utána következő tudósgenerációk min digmáig ebből a három alapclvbó1 indultak és indulnak ki. 1 Vö.: KERSKEN 1994, KERSKEN 1995, l<RISTÓ 2003.; FONT 2005b .. 8 Cromer álláspontjától csak ketten tértek el lényegesen az idők folyamán. Legelőször H. Kownacki (1761-1854), a Schliemann-szerű amatőr történetíró, aki elsőként fordította le lengyel nyelvre Gallus Anonymus gesztájának bizonyos részeit és a Lengyel Magyar Krónikát. Mivel mindenféle szakképzettség nélkül vá gott bele a fordításba, úgy, hogy alapvető filológiai képzettséggel sem rendelkezett, egyszerűen rosszul fordította le a szöveget. Így a III. könyv epistolájában olvasható részt, melyben szer zőnk arról nyilatkozik, hogy „exul et peregrinus", azaz hazájá tól távol élő vándor, pont ellenkező értelemben fordította le, és végkövetkeztetésként arra jutott, hogy „mert annyira szereti hazánkat és e földet, hát hogy is lehetne más, mint lengyel".2 Ugyancsak rossz kiindulópontot választott F. Bartos, aki a második világháboní után szentelt figyelmet a névtelen gesz taíró személyének. Ő abból a kétségtelen tényből indult ki, hogy Gallus Anonymus igen kritikusan nyilatkozik a 12. szá zad elejének lengyel-német háborúiról, és V. Henrik német római király és császár személye sem a legkedvezóbb fényben t(ínik elénk a történetben. Bartos ebből arra következtetett, hogy a gesztaíró „németellenes" volt. Mindezt összekapcso lata azzal, hogy szerinte a korban uralkodó cseh és morva fejedelmek is hasonló gondokkal küszködtek, s így arra az álláspontra helyezkedett, hogy Gallus Anonymus „cseh nem zetiség(í" volt.3 Nézetei nem találtak kedvező fogadtatásra szakmai közönségben. Nem hagyható ugyanis figyelmen kí vül, és a jelen tanulmányban is részletesebben foglalkozunk vele az alábbiakban, hogy Gallus Anonymus mindenkit nega- 2 KowNACKl, 115. 3 BARTO.S 1952, 2-5. 9 tív szfoben tűntetett fel, aki valamilyen módon veszélyeztette a geszta főszereplőjének, Ill. I3oleszlónak a nyugodt uralmát. A német birodalom mellett az egyik ilyen veszélyforrás Cseh-, illetve Morvaország volt. Így elképzelhetetlen, hogy erről a te rületró1 érkezett volna a mű megírásának helyszfoére. Ha a történeti kutatásban ismert komolyabb elméleteket kívánjuk részletesebben górcső alá venni, akkor három ilyen nel kell számolnunk: a provanszál-magyar származáselmélet tel, az északfrancia-flandriai eredet lehetőségével és az itáliai származást hangsúlyozó iskolával. Mindhárom irányzatot ko moly tudósok képviselték és képviselik mindmáig, és meg kell jegyezni, hogy valamennyi mellett szólnak érvek és ellenérvek is egyaránt, hiszen valamennyi megállapítást ugyanabból a szö vegből vezették le. Kétségtelen, hogy a legnagyobb szellemi befolyásra a pro vanszál-magyar származáselrnéletet képviselő kutatótábor tu dott szert tenni, melyhez olyan nagyformátumú tudósok tar toztak, mint St. Ketrzytiski, W. Ketrzytiski, A. Brückner, T. Tyc, R. Grodecki, P. David, M. Plezia.4 Valamennyien abból indul tak ki, hogy a gesztában központi szerepet kap a Röhne tor kolatánál fekvő Saint-Gilles du Gard bencés kolostora, illetve patrónusának, Szent Egyednek a tisztelete. Ebből egyrészt arra következtettek, hogy szerzőnk Szent Egyed szerzetese lehetett, másrészt pedig (Brückner, Grodecki és Plezia) ezt kiegészí tették azzal, hogy olyan szerzetesről lehetett szó, aki Saint Gillesből Magyarországra jött, és a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári bencés apátságban töltötte 'Ki;rRZYNSKI 1899, 51.; Ki:rnzv~sK1 1910, 63.; BRüCKNER 1924, 119-121.; Tvc 1924, 112.; GRODECKl-PLEZIA, 6., DAVlD 1939, 219.; PLEZ!A 1947, 135--194.; PLEZIA 1959, 285-295. 10 szerzetesi szolgálatát. Mindezt Grodecki még azzal is meg toldotta, hogy szerinte szerzőnk „szláv származású volt", aki a magyar koronának volt alávetve, Brückner egyszer{íen ma gyarnak tekintette, Plezia pedig a Szent László-kori Gesta Ungarorum szerzőjével azonosította. A provanszál-magyar származáselmélet szerint szerzőnk tehát Provence-bál érke zett Magyarországon át Lengyelországba 1112 körül, és on nan ismeretlen helyre távozott. Ugyancsak nagy tábora volt és van azoknak a kutatóknak, akik úgy vélik, hogy szerzőnk valahonnan Észak-Franciaor szágból vagy Flandriából származhatott.5 Elképzeléseik elter jedésének nagyban kedvezett, hogy a jelenleg is érvényes kri tikai kiadást jegyző K. Maleczynski, s az ő nyomán a szöveget legutóbb kiadó nemzetközi szerzőgárda is ilyen irányban fog lalt állást. E tudósok elméletük megindoklásaként általában azt szokták felhozni, hogy a korabeli Észak-Franciaország és Flandria sokkal pezsgőbb irodalmi életnek adott helyet, mint Provence, és hogy a korban mérvadó, a kereszteshadjáratok nyomán kialakuló új irodalmi m(ífajok bölcsője is ez a terület volt. Mások, mint a kérdésben már több tanulmányt is meg jelentetett J. Bujnoch és J. Fried arra az álláspontra helyez kedtek, hogy szerzőnk egyenesen Lüttichből érkezett a mű megírásának színhelyére. Indoklásként Bujnoch Szent Lőrinc szerepére figyelmeztetett, aki a III. könyvben több alkalom mal is segítséget nyújt a lengyel uralkodóháznak az ellen séggel vívott csatában. Máshonnan közelített a kérdéshez J. Fried, akit 1989 óta, mikor napvilágot látott első nagyobb szabású munkája, melyben a kelet-közép-európai térség kez- 5 MGC11, XJ-XII.; Gt:MPLOW!CZ 1895; Gt:MPLOW!CZ, 1902, 568-497.; GALLUS XCIII-XCV., BVJNOCH 1977, 301.; BVJNCX:H 1978, 10-12. 11 deteit, közelebbről az 1000. évi gnieznói találkozót vetette alá alaposabb vizsgálatnak/ egy cél vezérel. Nevezetesen, hogy sikerüljön bebizonyítania: Kelet-Közép-Európa történeti és kulturális kezdetei elválaszthatatlanok, sőt megérthetetlenek a birodalom, közelebbről III. Ottó léte és működése nélkül, ezért megkísérelt szoros kapcsolatot felállítani Szent Adalbert harmadik, ismeretlen életírásának kelekezési körülményei és Gallus Anonymus munkája között. Mivel álláspontja szerint a vértanú püspök első, a tudományban Római életrajzként ismert vitája nem vélelmezett keletkezési helyén, hanem Aachenban vagy Lüttichben keletkezett, és az elveszett szen vedéstörténet kétségtelenül inkább ezzel a szöveggel mutat fel rokon vonásokat, mint Querfurti Brúnó Adalbert-életrajzával, Fried úgy vélte, hogy Gallus Anonymus is vagy Aachenben, vagy Lüttichben férhetett hozzá a néhai prágai püspök életét és vértanúhalálát taglaló munkákhoz.7 Kisebb tábort tudhat a háta mögött, bár a közelmúltban „erősítést" kapott a tudósoknak azon csoportja, mely szerint Itáliából, Velence környékéről érkezhetett Közép-Európába a szerző. Jelentősebb képviselői, mint T. Wojciechowski, D. Bo rawska és legutóbb T. Jasirí.ski úgy vélik, hogy Gallus Anony mus Itáliából, közelebbről Velencébó1 is származott.8 Wojciechowski és Borawska csak arra vállalkozott, hogy feltételezésként fogalmazza meg véleményét. W ojciechowski azért tartotta elfogadhatónak a velencei származást, mert e város esik legközelebb Magyarországhoz, melyen keresztül szerinte a szerző Krakkóba ment. Borawska a geszta 1. könyvének 6 FRIED 1989. 7 FRIED 2002, 113-141. 8 WOJCIECHOWSKI 19513, 254.; BORAWSKA 1965, 114-115.; JASINSKI 2005. 12
The list of books you might like
