A középkor PDF
Preview A középkor
A KÖZÉPKOR Giovanni Caselli Corvina Giovanni Caselli: History of Everyday Things. The Middle Ages Macdonald and Company (Publishers) Ltd., London - Sydney 1988 Fordította Barabás András ©Giovanni Caselli, 1988 ©Macdonald and Company (Publishers) Ltd., London 1988 Hungarian translation: ©Barabás András, 1990 Elektronikus változat NNCL2242-64Dv1.0 Madárfejűek Társasága Felelős kiadó: Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója Felelős szerkesztő: K. Bende Ildikó Szerkesztő: Fenyves Katalin Műszaki vezető: Kozma Miklós Művészeti szerkesztő: Rácz Julianna Műszaki szerkesztő: Horváth Frigyesné Készült az Athenaeum Nyomdában 150 g-os Leykam Magnomatt papíron Szedte a TYPOGRAFIKA GMK ISBN 963 13 3363 9 BEVEZETÉS TARTALOM A középkor neve átmeneti korra utal a klasszikus ókor racionali Bevezetés 3 tása és a reneszánsz gondolati szabadsága között, amikor az embe rek hite és viselkedése ugyancsak távol esett a miénktől. Úgy Lovagok és keresztes háborúk 4 gondolták például, hogy az emberek születésüktől fogva nem egyenlők, hogy a nap huszonnégy órája nem mind egyforma Székesegyházak kora 8 hosszú, és hogy délen forr a tengerek vize. A megállapításaik néha egyszerűen tévesek voltak, de ennél sokkal gyakrabban kell azt Marco Polo Velencéje 12 mondanunk, hogy másképp értelmezték a tényeket, mint mi, mert más fogalmaik voltak a világ mibenlétéről és a jól működő A Mennyei Birodalom 14 társadalomról. De hétköznapjaikban ők is ugyanolyanok voltak, mint mi. Ez a kötet a középkori emberek hétköznapi foglalatossá A középkor technikája 16 gait mutatja be: a házépítést, az utazást, a játékokat, a betegápo lást. S hogy pontosabb képünk legyen róluk, megfigyelhetjük az Falusi élet 20 épületeiket, szerszámaikat és a ruháikat is. Sorozatunknak az előző korszakkal foglalkozó kötete, A római Vásárok, piacok 24 kor és a korai középkor bemutatja, hogyan működött a majorsági gazdálkodás, milyen volt a kolostorokban az élet, hogyan szület Szórakozás, lovagi tornák 28 tek a városok. Jelen kötetünkben a középkor mindennapjait fog juk alaposabban és közelebbről szemügyre venni. A hétköznapi Zarándokok és ispotályok 32 életben ugyanis meglepő változások történtek. Egyszerű embe rek is tanulták a betűvetést; új energiaforrásokat használtak, új gé A burgundi herceg udvara 36 peket találtak fel, a tudósok arab tudományos munkákat olvas tak, a kereskedők és a misszionáriusok egészen Kínáig és az afrikai Virágzó városok 40 trópusokig jutottak el. Ahol csak lehet, könyvünk beszámol az egyszerű emberek szemhatárán túl végbement változásokról - Új eszmék, új világok 44 mindarról, ami tartósan meghatározta, mit vásárolhattak, csinál hattak és gondolhattak. Irodalom 48 Idegen szavak kiejtése 48 LOVAGOK ES KERESZTES HÁBORÚK A korai középkorban a gazdagság fő forrása a parasztok által megművelt föld volt. Földesurak harcoltak egymás ellen, hogy nagyobb földterülethez jussanak, melyet aztán saját bandériu mukkal, a lovagokból álló csapattal tartottak ellenőrzésük alatt. A lóhátról vívott küzdelem viszonylag újnak számított, a VIII. szá zadig Európa északi részén például mindig gyalogosan harcoltak. Azután megtanulták az araboktól a kengyel használatát, s ettől fogva a lovas nyugodtan kaszabolhatott a kardjával, nem esett ki a nyeregből. A következő hétszáz évben a lovasok uralták a hábo rúkat és a társadalmat. A feudális rendszer XI. századi páncél A lovagrendek tagjai 1. Lovag, 1100 körül, térden alul 10. Máltai lovag, 1250 körül. A földesúr földet adományozott lovagjainak, hogy azok kifizet érő sodronyingben és hozzá Nagy fazéksisakot és ujjatlan hessék lovuk és fegyvereik árát. Cserébe a lovagok a földesúr hű tartozó sodronyos sisakban, azaz felsőruhát visel; a térdét fémlapok béreseivé (latin szóval vazallusaivá) szegődtek és hadat viseltek az csuklyásingben védik érdekében. Az adományozott föld volt a hűbérbirtok (latinul feu- 2. Szaracén harcos. Láncvértjét elrejti a bő köpeny dum). A birtokadományozást és az ezért nyújtott lovagi szolgála 3. Lovag, 1190 körül. Kezét és tokat együttesen feudális rendszernek vagy feudalizmusnak nevez lábát is vért óvja zük. A hűbérúr általában maga is hűbérese volt egy hatalmasabb földesúrnak vagy a királynak. Eleinte mindenkiből lovag lehetett, Így vették fel a páncélt akinek volt egy lova meg egy kardja, de egy idő után már úgy (XIII. század) 4. Az öv tartotta a láncnadrágot gondolták: csak a lovagok fiai méltók rá, hogy maguk is lovag 5. A láncing alá párnázott ruhát ként éljenek. A lovagi hivatás a harcoló nemesek kiváltságává lett, húztak, hogy a kovácsoltvas s ez a réteg igen magasra értékelte a hűséget és a bátorságot, láncszemek ne sértsék fel a bőrt vagyis elvárták, hogy a lovag lovagiasan viselkedjen. A középkori 6. A sodronyos vassapkát jól hadviseléshez hozzátartozott a falvak felégetése és a parasztok le alápárnázták 7. A sodronyból készült sapkát a mészárlása - így semmisítették meg az ellenség tartalékait. fejen csattal rögzített sodronypánt tartotta 8. A harcos a sodronynadrág alá A lovag és fegyverzete tartozó párnákat húzza fel 9. A búra alakú sisakot vagy a Az első összecsapáskor a lovag megpróbálta a lándzsájával kivetni sodronyos sisak fölött (A), vagy ellenségét a nyeregből. Közelharcban karddal vagy csatabárddal alatta (B) hordták hadakozott. E csapások ellen szolgált a páncélöltözék, amely a se bezhetőbb pontokat védő kicsiny fémlapocskákból (vagy forró viasszal átitatott bőrdarabokból) alakult ki, míg teljes fémruházat nem lett belőle. Amikor a lovagot már páncél védte, ellenfele a lovat kezdte célba venni, úgyhogy később a lóra is páncélt raktak. A lovagok alkonya Az 1500-as évekre a páncél elnyerte végleges formáját. A lova goknak azonban nem mindig akaródzott elhagyni a birtokukat, és a drága lóra meg hadifelszerelésre sem akartak pénzt költeni. Inkább fizettek a hűbérúrnak, hogy béreljen zsoldoskatonákat, akik betartották a lovagiasság szabályait, de bárki ellen hajlandók voltak hadba vonulni. 20. Sisakrostéllyal felszerelt sisak 11. Templomos lovag, 1150 (nyitva és csukva) körül 21. A kard ekkor már rézsútosan 12. Teuton lovag, 1250 körül lógott a harcos oldalán 13. Így akasztották fel éjszakára 22. Angol lovag, 1375 körül. a hadifelszerelést A bő felsőruhából szűkebb, 14. Így kell felcsatolni a kardot tunikaszerű ruha lett. Alatta látszik az övre a páncélozott mellény és a láncvért 15. A kard, a penge 23. Páncélkesztyű, kis keresztmetszete és a hüvely fémlapokból 16. A sisak alá való párnagyűrűs 24. Francia lovag a XIV. század sapka végéről. A mellvért fémlapjaiból egyetlen darabból álló, domború, XIV. századi páncél belül párnázott mellpáncél lett, 17. A textilből vagy bőrből melyet a rövid ruha alatt viseltek készült mellényre fémlapokat 25. Mellpáncél és fémlemezekből szegecseltek. Általában a láncvért álló szoknya egy síremléken és a felsőruha közé húzták fel 18. Angol lovag, 1320 körül. XV. századi páncél A felsőruhája elöl rövidre van 26. Páncélkesztyű csuklóvédővel szabva, látszik a páncélozott 27. A kis lapokból álló, mellénye, a rövid láncvért és a hajlékonyabb mellvért nagyobb párnázott alsóruha. Lábát és karját mozgásszabadságot adott már páncéllemez védi 28. Teljes vértezet rákozott 19. Német sisak arcvérttel; köténnyel és combvérttel, külön pánttal felhelyezett fémlap 1470 körül védi az orrot 29. A vékony pengéjű tőr a páncél résein is át tudott hatolni A szent háború máltai lovagrend (a későbbi johanniták) a Jeruzsálembe érkező beteg zarándokok önkéntes ápolóiból jött létre, később a pápa is A középkori lovag a hűség és a bátorság erényét tartotta a leg elismerte őket mint katonáskodó szerzetesrendet. Szerzetesi foga többre, s ennek gyakorlására aligha találhatott volna megfelelőbb dalmat tettek, de elszánt harcosok is voltak. Hasonló volt a temp célt, mint Isten szolgálatát. 1095-ben II. Orbán pápa hadba hívta a lomos lovagok rendje, amely a Jeruzsálembe vezető zarándok- keresztényeket, hogy szabadítsák fel Jeruzsálemet, a keresztény út védelmére jött létre, vagy a teuton lovagoké, akik az észak ség szent helyét a szeldzsuk-török uralom alól. A törökök az ara kelet-európai pogány szlávok ellen hadakoztak. Ezek a rendek boktól foglalták el Palesztinát, és megakadályozták a kereszté hamarosan nagy hatalomra és vagyonra tettek szert. nyek szent zarándoklatait. 1099-ben negyven napos ostrom után a keresztes hadak visszafoglalták Jeruzsálemet. Egy eszmény alkonya Várak a Szentföldön A mohó föld- és rangszerzési vágy és a vezetők torzsalkodásai szétzüllesztették a keresztes hadjáratokat. Velence, amely szép A keresztes vitézeknek azonban meg is kellett védeniük a meghó summát tett zsebre a keresztes hadak tengeri szállításáért, a zsák dított területet. Európában a feudális urak a védelmet megerősí mány egy részére is igényt tartott. A negyedik keresztes háború tett tornyú várak építésével oldották meg. A keresztesek sem tet során a keresztes lovagok - Velence kegyeit keresve - kereszté tek másként, sőt a bizánciaktól és az araboktól tanult új várvédő nyekre támadtak, és kifosztották Konstantinápolyt. 1291-re az technikát is felhasználták. A várakat kettős várfallal, sok kerek to összes meghódított terület visszakerült a mohamedánok kezére. ronnyal, lőrésekkel, kapurostéllyal, kacskaringós bejárati utakkal E kudarcok ellenére a keresztes háborúk nagyban befolyásolták látták el. Ezek a megoldások hamarosan az európai várépítészet Európa északi fele népeinek életmódját. A kereszteseket nem ér ben is megjelentek. dekelte az arabok tudományos műveltsége, annál nagyobb be nyomást tett rájuk a civilizált arab életstílus. A keresztes vitézek Harcoló szerzetesek hozták el Európába a keleti gyümölcsök és fűszerek - a gyömbér, a fahéj, a szegfűszeg, a füge, a datolya, a cukor, a mandula, a rizs A keresztesek legszebb épségben maradt vára a szíriai Krak de -, valamint a szőnyegek, a selyemfüggönyök, a finom ötvös Chevaliers. A szilárd védelmi rendszert 1110-ben kezdték el épí munkák és az üvegtárgyak szeretetét. teni, majd a várat 1142-től birtokló máltai lovagok bővítették. A Az ostrom taktikája és fegyverei 1. A védőfal aláaknázása 2. Dárdavető gép 3. A harc gépesítése a számszeríjjal kezdődött, amit Kínában már az i. e. XII. évszázadban használták. A germán népek az i. u. IV. században már ismerték, s a X. századtól kezdett szélesebb körben elterjedni Európában 4. Az ideget motollával húzták fel 5. Pajzs védte az íjászt, amíg betöltötte a nyílvesszőt Az első lőfegyverek A puskaport, amely szintén kínai találmány, az európaiak a XIV. század elején használták először. 6. Kőhajító ágyú (XIV. század) 7. Katapult - az ágyú kezdetleges formája 8. Szakállas puska (XV. század) Várostrom 9. A szaracén várvédők görögtüzet (nagyon gyúlékony folyadékot) zúdítanak az ellenség nyakába. A keresztesek ostromlétrákon próbálnak behatolni a várba. A háttérben az ostromgépek több változata látható Ostromgépek 10. A kőhajító ostromgépet már a görögök és a rómaiak is ismerték. A kőhajító kart leszorították egy csörlővel, és rárakták a lövedéket. Amikor az ellensúly leesett, a szerkezet felrántotta a kart, és a parittya kilőtte a követ (10A) 11. A kővető gép, illetve ostromgép rúdját szorosan rátekert kötéllel feszítették le. Amikor elengedték, a rúd felpattant és a párnázatnak ütközött 12. Faltörő kos. A használóit hordozható tetőzet (12A) védte A Krak de Chevaliers vár Szíriában 13. Ehhez fogható hatalmas erődítmény Európában sohasem létezett. Külön vízvezeték látta el ivóvízzel a várnépet. A vár sok ostromot kiállt, míg 1271-ben be nem vették a mohamedánok SZÉKESEGYHÁZAK KORA A középkori ember nemcsak azért járt templomba, hogy imád kozzon. Az egyház reményt adott, útmutatást a mindennapok hoz, s még a szórakoztatásról is gondoskodott. A sok festett üvegablak és szobor volt a középkori ember képeskönyve, az ün nepek és szertartások nyújtották a szórakozást, az egyházi épüle tek szolgáltak találkozóhelyül. Székesegyházat csak fontosabb városokban, püspöki és érseki székhelyeken emeltek. A város la kói büszkék voltak a székesegyházukra, és sok pénzt adtak össze, hogy segítsék az építkezést. Az egyház azt tanította, hogy aki ilyen nemes célra adakozik, az a mennyországba jut. A XII. században vette kezdetét a nagyszabású templomépítke zések kora. 1140 táján Suger apátúr, a Párizs melletti Saint-Denis bencés apátságának feje elhatározta, hogy merészen új stílusban építteti újjá a rend templomát. Világos, nyitott épületet akart, ezért olyan eljárásokat alkalmaztak az építkezés során, amelyek szükségtelenné tették, hogy a tetőt vastag falak tartsák. A saint- denis-i példa hatására egyre több hasonló templom épült Európa- A középkori építész 10. A bordák hordozzák a boltív szerte, ezeket hívjuk ma gótikus stílusúnak. 1. Egy építesz megbeszéli a súlyát. A félkörös ívek púpos tennivalókat királyi megbízójával; boltozatot hoznak létre XIII. századi illusztráció 11. Hogy ne legyen púpos a Építészek a középkorban 2-4. Az építész munkaeszközei: boltozat, magasabbról kiinduló függőónok és egy derékszög kisebb íveket építettek A székesegyházak építését építőmesterek irányították, mai fogal 5. A gótikus ív faragott kövei 12. A XIII. századtól elterjedt maink szerint őket neveznénk a templomok építészeinek. Ezek az 6. Villard de Honnecourt 1240 csúcsíveket a szélességüktől iparosok kőműves- vagy ácsinasként az építkezéseken tanulták ki körül keletkezett vázlatfüzetének függetlenül egyforma magasságúra a szakmát. Akkoriban a tervrajzokat is a helyszínen, egy külön egy lapja. A rajzokon a falpillérek lehetett építeni erre a célra szolgáló helyiségben, az építőműhelyben készítették keresztmetszete és a hozzájuk való 13. A laoni székesegyház sablonok láthatók főhajójának boltozata el. A kicsinyített rajzok pergamenre kerültek. Az eredeti méretű 7. A vázlatfüzet sok hangulatos részleteket gipszlapra rajzolták, a gipszminta alapján fa sablont rajzot is tartalmaz; ez a kép Az első gótikus templom: csináltak, és a sablon nyomán faragták a mintákat az építőkövek kockázó kőműveseket ábrázol a saint-denis-i apátság be. Utána a gipszlapot lesimították és újra felhasználták. 14. A sant-denis-i templom A gótikus ív kialakulása nyugati homlokzata 8. Román stílusú dongaboltozat 15-18. Ezeket a kincseket Suger Egy XIII. századi építész vázlatfüzete 9. Keresztboltozat keletkezik két apátúr szerezte a saint-denis-i oltár dongaboltozat keresztezéséből díszítésére A nagy tudású kőművesmesterekre mindenütt szükség volt, könnyen találtak maguknak munkát szerte Európában. Vala mennyiüknek volt egy vázlatfüzete, amelybe belerajzoltak min den újdonságot, amivel csak találkoztak. Máig fennmaradt a XIII. században Franciaországban tevékenykedő építész, Villard de Honnecourt vázlatfüzete. Honnecourt bejárta a német tarto mányokat, Franciaországot, Magyarországon is megfordult 1235 körül és lerajzolta az útjába kerülő épületeket, embereket, növé nyeket és állatokat. Feljegyzéseket készített az említésre méltó szobrokról, építészeti ötletekről, és a más mesterségekben fel használható fortélyokról - például hogy miként kell hidat verni, ha a gerenda túl rövid, vagy hogy miként lehet megmérni egy patak szélességét anélkül, hogy átgázolnánk rajta. Nagy súlyokat elbíró emelőket, fűrészelő szerkezeteket rajzolt le, és megörökí tette, hogyan kell aládúcolni a süllyedő épületeket. Villard de Honnecourt-ra különösen mély benyomást tett az új laoni székes egyház. Le is rajzolta azt a tornyát, amelyről faragott ökrök szem lélik a város életét. A laoni székesegyház (Észak-Franciaország) 19. Az 1100-as évek utolsó harmadától épülő székesegyház nyugati homlokzata. A három bélletes kapu, a rózsaablak és a nyitott tornyok a gótika új, fontos stílusjegyei 20. A laoni tornyok ökrei az építkezésnél segédkező jószágoknak állítanak emléket 21. Dombormű a székesegyház külső faláról. A szobrokat gyakran élénk színűre festették. A festés többe került, mint a szobrok kifaragása, mert a festék- alapanyagok drágák voltak, és gyakran nagy távolságról kellett hozatni őket 22. XIII. századi festett üvegablakok Laonból. A felső képen Jézus elfogatása az Olajfák hegyén; alatta az utolsó vacsora ábrázolása. A normannok a Földközi-tenger keleti partvidékén tanulták meg az üvegfestés művészetét, és onnan vitték el A gótikus templom szerkezete Európa északi részeibe. 23. A laoni székesegyház főhajója. A román stílusú templomokban a tető súlyát még a vastag falak hordozták. A gótika építészei ezt a súlyt a boltozat bordáin keresztül átvezették a karcsú pillérekre. Ezzel megszüntették a falak teherhordó szerepét, és sokkal nagyobb ablakokat építhettek 24. A mellékhajó keresztmetszete. Az emporium az emeleti közlekedést lehetővé tevő, az egész templomon körbefutó karzat, amely a tető nyomását is ellensúlyozta 25. Az érett gótikus stílusú mellékhajón jól láthatjuk, hová fejlődött a laoni korai gótika. A falak tehermentesítése érdekében az átlós irányú tetőnyomást támívek rendszere vezeti a talajra. A karzat sem hordoz már terhet, a felsőgádor ablakai még nagyobbak Az építkezés felvonulási területe Sok adományozó nem érte meg, hogy a székesegyházat végső pompájában láthassa; az építkezés egész életükben tartott. A szé kesegyház a sáros felvonulási területen emelkedett egyre maga sabbra, fűrészbakok, habarcsos gödrök és emelőszerkezetek kö zött. Az építkezés irányítója felelt az anyagok beszerzéséért és a különféle iparosok munkájának összehangolásáért. Felhúzzák a falakat Az építész először is megrendelte a követ a kőbányából, és fa anyagot vásárolt a tetőszerkezethez. Azután elővettek egy mérő- rudat, és az alaprajz szerint cövekekkel és zsinórral kijelölték az épület határvonalait. Egy 3, 4 és 5 egységnyi oldalhosszúságú há romszöggel tudták pontosan kimérni a derékszöget. Mély alapot építettek kőből; néha ugyanolyan sok anyagot használtak fel a föld alatt, mint fölötte. Kívül és belül is csak a templom falának látható felületei készültek kőből, a köztes űrt törmelékkel töltöt ték ki. Ahogy a falak emelkedtek, állványzatot építettek köréjük, és az ácsok fakeretekkel (zsaluzattal) támasztották alá a boltozat bordáit, amíg a habarcs meg nem kötött. Télen a félbehagyott épületrészeket zsúppal fedték be, hogy szét ne fagyjon, és vissza vonultak a fedett építőműhelybe. Ott faragták ki az ablakok és a boltozatok kőcsipkéit. Amikor a falak építése a befejezéshez közeledett, az ácsok elké szítették a tető szarufáit és tartószerkezetét. Ezeket még a földön összeállították, azután szétszedték, de minden elemet megjelöl tek, hogy a magasban ne legyen gond újra összeszerelni. A tető alatti belső teret kőből épült boltozat zárta le, részben tűzvédelmi okokból, részben azért, mert a belső tér így szebb volt. Az esőcsa tornát ólomlemezzel bélelték. A vízköpőket furcsa szörnyalakok nak mintázták meg, a szájukon át, a falat megkímélve, messzire lövellt a víz. Valamennyi mesterember rá volt utalva a szerszámokat készí tő, javító és élesítő kovácsra. A kovács csinálta a vasfogókat, me lyekkel nagy terheket is meg lehetett fogni, a szögeket, patkókat meg a fal kőtömbjeit összefogó vaskapcsokat. A felvonulási terü leten és a kőbányában is működött kovácsműhely. A kő megmunkálása 1. Szorgalmasan dolgozó Az utolsó simítások kőművesek. Balra látható az építőműhely A templom díszítését nagyon fontosnak tartották. Sok írástudat 2. Kőfejtés. A kőtömbbe lan ember csak a képek és a szobrok segítségével volt képes meg csillagfejű vésővel (3) vágtak érteni az egyháznak Jézusról és a szentekről szóló tanításait. A ré lyukakat, majd a követ a lyukak gebbi, román stílusú templomokban a falakra és a boltozatra fes mentén hasították ketté (4) 5. Csigás csörlő nagy súlyok tettek. A gótika új, nagy méretű ablakai kevesebb falfelületet felemelésére hagytak, ezért most már a festett üvegablak illusztrálta a történe 6. Minden munkás belevéste a teket. A szobrokat az épületen kívül és belül is befestették és be jelét az általa kihasított tömbökbe, aranyozták. mert eszerint kapott fizetséget 7. Kőszállítás 8-11. Kőfejtéshez és formázáshoz való körző, csákány és kalapács 12-13. Kalapács és véső a kő finomabb megmunkálásához 14. Kőfűrész 15. Kőművesvödör
The list of books you might like
